Magyarság, 1933. július (14. évfolyam, 146-171. szám)

1933-07-01 / 146. szám

1938 Julius 1, szombatШ ШШд шшшшдшшяшвианаиад3 Olaszország nem engedi Magyarország és Ausztria bekényszerítését a kisántán­a Rómából jelentik. Az olasz sajtó erélye­sen visszautasítja azokat a francia követelé­seket, amelyek arra irányulnak, hogy a kis­ántán­­államok összefogjanak Ausztriával és Magyarországgal és gazdasági szövetsé­get hozzanak létre a Dunamedencében. Mussolini lapja, a Popolo d'Italia, kijelenti, hogy ezzel a kísérettel visszatérne az annyira kárhoztatott szövetségi blokkpoli­­tik­ba, amely ellen irányul épen a négyha­talmi egyezmény. Olaszország ezzel a poli­tikával a megegyezés, együttműködés és egyensúly politikáját állítja szembe. Ausztria és Magyarország részére különben sem lenne semmi értelme annak, hogy feláldozzák gazdasági és politikai függetlenségüket, csak azért, hogy megerősítsék a francia impe­rialista politika eszközét, a kisántályot. Ausztria és Magyarország kedvezően fejlőd­hetnek, ha megőrzik függetlenségüket s to­vábbra is szoros kapcsolatban maradnak nagyhatalmi szomszédaikkal és barátaikkal. A négyhatalmi egyezmény német elemzé­­sének hírére vonatkozóan a Matin római tudósítója megállapítja, hogy a nehézsége­ket nem az okozza, mintha a német kor­mány megtagadná magának a szerződésnek aláírását, hanem az, hogy a német kormány nem ért egyet a kisántant államokhoz intézett francia kísérőlevéllel, mely a békeszerződé­sek revíziójának teljes kizárásáról biztosítja a kisántantot. Mihelyt hatályba lép a négyes szerződés, a legelső megoldandó problémák közt lesz az osztrák kérdés. Olaszország nem engedi meg sem Ausztria beolvasztását Németországba, sem az osztrák-magyar monarchia feltámasztását és nem fogadja el a dunai államszövetség francia tervét sem, amelyet most Benes propagál. Ezzel az olasz állásfoglalással szemben, mint Párisból jelentik, a Temps, a francia külügyminiszter szócsöve, újra leköti magát amellett a terv mellett, hogy újjászervezzék a kisántantot, Ausztriát és Magyarországot és ezt a célt szerinte az érdekelt hatalmak, elsősorban Franciaország­­ és Olaszország bizalmától áthatott együttműködésével lehet elérni. A tisztviselők aggodalmaskodnak a kinevezések késése miatt A tisztviselői kinevezések ügye még most sem jutott nyugvópontra. Eleinte a kor­mány úgy számított, hogy június 29-én nagy részben nyilvánosságra hozzák az elő­léptetéseket, ami pedig kimarad, azt július elsején teszik közzé. Péter Pálkor azonban csak a MÁV adta ki a tisztviselői kinevezé­sek teljes névsorát, a segédtiszti és altiszti kinevezések ott is későbbre maradtak. A minisztertanács pénteken ismét foglalkozott a kinevezések ügyével s azoknak egy részét le is tárgyalta. Július elsején néhány tárca nyilvánosságra hozza az előléptetési listát, a többi kinevezés és címadományozás közzé­tétele azonban csak július első hetében fog megtörténni. A közalkalmazottak most jóságos és főtisztelendő egri főkáptalan bogácsi pincéje igen híres, jó pince volt, is a tilaji kasznár is innét hordogatta a bort. Utóbb már veszendőre jutott a bogácsi szőlő, mind kisebbé és kisebbé töpörödtek a bogácsi hordók. Bálint Bá­lint keseredetten mondogatta: 1 .­­— T Én már csak addig élek, amig a jó bogácsi borból tart! — Csakugyan betel­jesedett. 1896-ban, augusztus ötödikén rettenetes nyári hőségben temették a tilaji kasznárt, s az utolsó bogácsi kis boroshordót ugyaneznap fejtették le a temetkezni jött jóbarátok üdítésére. Meghatódottan lett részese ennek a pusztai temetésnek a főkáptalan dékán­­kanonokja, Dankó Mihály főur is. A fő­­káptalani négyesfogaton ugyan nem te­metkezni,­­a gazdaságot vizitálni jött, s amidőn az irodában kiterítve találta a tilaji öreg­ ténsurat, a váratlan ravatal­nál megrendülten, könnybeborultan ily Sz­ókra fakadt: — Ha öreg volt is, s csak kinézett az ablakon, ez is többet ért, mint sok tisz­tünknek az intézkedése! — A mi ked­ves öregünk jelleme többet ért a gyé­mántnál! — Ezt a magyar jellemet fel­­ismerték, ezt a kemény embert még holta után is ilyen nagy elismeréssel em­lítették a saját nevelésü, hű matyó cseléd­jei is: — E mi urunk! — A matyóknál há­rom ritkán használt magyar szó ez: „Tilaj örökös ura“, meg úgy és akkor lett a jó öreg magyar kasznár Bálint Bálint, amikor földesurai, a méltóságos­­és főtisztelendő egri főkáptalan „főurai“ hozzájárultak a tilaji kasznár utolsó kí­vánságához, hogy az ő vén hamvait a szép kis Tilajon temessék el. Noha­­„nagy katolikus“ volt, a poroszlói két református pap is részt vett az öreg Bá­lint Bálint ténsor temetésén ... A tilaji hű matyó cselédek is megtették a mago­két, bolthajtásszerüleg kitéglázták a bus­zi­gödröt, hogy valamiképpen föld ne­­érje az „e mi urunk“ koporsóját... már aggodalommal várják a kinevezések közzétételét, mert ha az előléptetések július elseje utáni kerettel jelennek meg, akkor egyhónapi illetménykülönbözettel kevesebbet utalnak ki nekik, a cím- és jellegadományo­zásban érdekelt tisztviselők pedig fél eszten­­dőt fognak veszíteni, ami jelentékeny káro­sodást jelentene a számukra. A tisztviselő­társadalomnak ennélfogva az a kívánsága, hogy ha a kinevezéseket, cím- és jellegado­­mányozásokat később is teszik közzé, azo­kat július elseje előtti dátummal lássák el, hogy az előléptetésben részesülő alkalma­zottak a késedelmes közzététel miatt hát­rányt ne szenvedjenek. A kinevezési tárgyalások elhúzódásának legtöbb helyen az az oka, hogy felemelték az eredetileg megállapított előléptetési kon­tingenst. Az igazságügyminisztériumban szintén nagyobbszámú kinevezés lesz, mint ahogy eleinte tervezték. A bírósági fogalma­zói karban 15 titkárt, 8 jegyzőt és 3 fogal­mazógyakornokot neveznek ki. Joggyakor­noki kinevezés nem lesz. A segédhivatali státusban az irodaigazgatói rangba nyolcan, az irodafőtiszti csoportba tizenheten, az irodatiszti rangosztályba huszonegyen lép­nek elő. A telekkönyvvezetők közül a Vili fizetési osztályba tizenötöt, a IX. fizetési osz­tályba tizennyolcat neveznek ki, ezek helyi előléptetések lesznek, azonkívül a telek­könyvi szakban tizenöt pályázatot hirdettek, ezeket az állásokat áthelyezéssel járó kine­vezés útján töltik be. A telekkönyvnél tehát majdnem ötven tisztviselő részesül előlépte­tésben. Az igazságügyi segédhivataloknál segédtiszti, kezelői és bijnoki kinevezés egy­általán nem lesz. Ezt azzal magyarázzák, hogy a múlt évben az igazságügynél na­gyobb számú előléptetések voltak, mint a többi tárcánál, azonkívül a segédhivatali al­kalmazónak kisebb rangosztályaiban még nem értek el normálstátust, azért hagyták ki őket teljesen az előléptetésekből. Egy év alatt h­árommilliárd dollárral nőtt az Egyesült Államok adóssága Londonból jelentik. Az Egyesült Államok folyó pénzügyi éve június 30-án ért véget és 1760 millió dollár deficittel zárult. A kiadá­sok öszsege 5950 millió dollár, a bevételeké 2200 millió dollár volt. A hiányt a kormány túlnyomórészben ideiglenesen új kölcsönök kibocsátásával fedezte. Ennek következtében az államadósság 22.000 millió dollárra emel­kedett, ez pedig 3000 millió dollárral több, mint az előző évi adósság. Ezenkívül a folyó pénzügyi évb­en az újjáépítő hitelintézet 1285 millió dollár kölcsönt, előlegeket, vagy kerethiteleket nyújtott, amelyek nem szere­pelnek a költségvetésben. Ha ezt az összeget is bevették volna az állami kiadásokba, ak­kor a deficit meghaladta volna a 3000 millió dollárt. ■ A pénzügyi év vége felé az állami jövedel­mеt fokozatosan emelkedtek és a sör­fogyasztási adóból az államkincstár havon­ként 10 millió dollárt vett be. Keleti külügyminiszterek és miniszterelnökök tárgyalásai Londonból jelentik. A kisántant államok és Lengyelország megbízottai egyetemleges meg­nemtámadási szerződésről tárgyalnak Litvi­­novval. A tárgyalások lelke Titulescu, aki az utóbbi napokban feléje sem nézett a gazda­sági értekezletnek, hanem kizárólag ezzel a kérdéssel foglalkozik. Bukaresti jelentés szerint Jendrzejewicz lengyel miniszterelnök szombaton Bukarest­ben találkozik Vajda román miniszterelnök­kel. A lengyel miniszterelnök csak átutazó­ban van s a Fekete-tenger egyik fürdőhe­lyére megy, ahol nyári szabadságát tölti. A török külügy­­iniszter, Tei’flk Rüsdi bég török külügyminiszter pénte­ken délután Londonból jövet repülőgépen Par­isba érke­­zett, hogy tárgyalásokat kezdjen a francia kormánnyal az augusztusban lejáró török- francia kereskedelmi szerződés megújítása ügyében. Paul­ Boncour külügyminiszter este ünnepi bankettet rendezett a Quai d'Orsayn,­a török miniszter tiszteletére. A flayers-iroda szerint a két külügyminisz­ter a béke általános megszervezéséről is tár­gyalt és Rüsch bég megelégedését fejezte ki a francia-török barátsági szerződés régóta várt ratifikálása miatt. ­ Még mindig nem döntött a kormány a kormányzói jogkiterjesztésről A kormány tagjai Gömbös Gyula elnöklé­sével pénteken délelőtt minisztertanácsot tar­tottak, amelyen Imrésy Béla pénzügy­­miniszter ismertette a londoni világgazdasági értekezlet eddigi lefolyását. A miniszter­­tanács ezután megállapította a kormány őszi munkaprogramját, majd a folyó ügyek le­­tárgyalása után a tanácskozás két órakor ért véget. A pénteki minisztertanács, értesülésünk szerint, nem foglalkozott a kormányzó jog­körének kiterjesztéséről szóló törvényjavas­lattal és így ennek tekintetében még nem történt semmiféle döntés. Eredetileg azt ter­vezték, hogy a kormány már a jövő hét ele­jén letárgyaltat­ja a parlamenttel ezt a ja­vaslatot. Állítólag háromféle terv merült föl arra vonatkozóan, hogy a kormányzói jog­kör kiterjesztése milyen mértékű legyen. Az első terv szerint a kormányzó a képviselő­házat­ három hónapra napolhatná el a mos­tani egy hónap helyett, a második terv az országgyűlést illetően ugyanazokat a jogo­kat adná meg a kormányzónak, mint ame­lyek egykor a királyt megillették, a harma­dik terv pedig még ezen túlmenően is újabb jogokkal ruházná föl az államfőt. Miután a kormány tagjai pénteken nem foglalkoztak a kérdéssel, így még most is teljes a bizonytalanság a fontos javaslat sorsa felől. A kormány állítólag hétfőn, vagy a jövő hét másik napján még egy rendkívüli­­minisztertanácsot tart és azon döntenek ebben a kérdésben, de az is lehet, hogy a javaslat ebben az ülésszakban nem is kerül a parlament elé. A mezőkeresztesi petíció ügyében elrendelték a bizonyítást A közigazgatási bíróság Borsros-tanácsa nemrég napokon keresztül foglalkozott a mezőkeresztesi petíció ügyével, amikor a pe­­ticionálók nevében Károlyi József dr. ügy­véd terjesztette elő a különböző panaszokat és sérelmeket, amelyekre vonatkozólag bi­zonyítás elrendelését kérte, Brückler Ele­mér dr. mandátumvédő ügyvéd pedig ellen­bizonyítást ajánlott fel. A közigazgatási bí­róság péntekre tűzte ki a végzés kihirdetésé­nek időpontját. A folytatólagos tárgyaláson az elnök elsősorban néhány kérdést intézett a két ügyvédhez, egyes panaszpontok tisz­tázása érdekében, ezután Brückler Elemér dr. mandátumvédő állott fel szólásra és újabb bejelentéseket tett. Károlyi József dr., a panaszosok ügy­védje, röviden reflektált az elhangzottakra, tagadásba vette az állításokat és ő is újabb bizonyítékokkal lépett fel. Tildy Zoltán el­len a választást megelőző napokban, sajtó útján, különböző röpiratokat, újságcikkeket terjesztettek a választók körében és ezek az írások Tildyt a legsúlyosabb rágalmakkal il­lették. Mindezek az állítások, amelyek egy protestáns lelkész reputációját súlyosan érintik, valótlanoknak bizonyultak, mert a cikkek szerzőjét a büntetőtörvényszék Schindl-tanácsa alig néhány héttel ezelőtt, éppen ezek miatt a röpiratok miatt három­hónapi fogházra ítélte. Károlyi József dr. egyébként is ellenbizonyítékokat ajánlott fel mindazokra az állításokra, amelyeket a mandátumvédő ezúttal előterjesztett. Ezután a bíróság hosszabb tanácskozásra vonult vissza, majd Bothos Gyula dr. tanácselnök kihirdette a végzést. Eszerint a közigazgatási bíróság elrendelte a felpanaszolt tényállítá­sokra vonatkozólag a legszélesebb körű bizo­nyítást, valamint az ellenbizonyítást. A buda­pesti tanukat Fogler Béla dr. közigazgatási bíró, az ügy referense fogja kihallgatni, a vidéki tanuk kihallgatásának eszközlése vé­gett pedig a közigazgatási bíróság leír a deb­receni tábla elnökéhez, hogy a táblai elnök­ rendeljen ki táblabírót az utóbbi tanuk ki­hallgatására. Az elrendelt tanúbizonyításon kívül a bíróság okiratok, fegyelmi eljárási jegyzőkönyvek beszerzését is elrendelte és a bizonyítási, valamint ellenbizonyítási eljárás befejeztéig a tárgyalás folytatását elnapolta. Egyhangú választás Monoron MonotTól jelentik: A szükségessé vált pót­ajánlások elbírálása után a választási biztos pénteken este hirdette ki az eredményt. Eszerint a pótlásképpen beadott ajánlások­kal együtt Neugebauer Bélának (Friedrich­­párt) összesen 766, Böszörményi Zoltánnak (nemzeti szocialista) pedig összesen 460 ér­vényes ajánlást sikerült csak összegyűjteni, az egységespárti Máriássy Mihály közel hat­ezer érvényes ajánlásával szemben. Egyik ellenzéki jelölt sem kapta tehát meg az elő­írt számú ajánlásokat s igy Máriássy Mi­hály a kerület egyhangúan megválasztott képviselője lesz. Nemzeti szocialista zászlóbontás Győrött Győrből jelentik. A nemzeti szocialista párt csütörtökön délelőtt tartotta első nagyobb zászlóbontó gyűlését a győri Lloyd nagy­termében, amelyen többszáz főnyi közönség vett részt. Pál­ff . Fidél gróf volt az első szó­nok, aki azt mondotta, hogy a horogkeresztes mozgalomnak nem programja, hogy bele­gázoljon a magánvagyonba, de a mai kartel­­gazdálkodásba bele akar gázolni. Az új áram­latok a népet a nemzeti szocializmus munka­mezejére küldik és ez az áramlat a kartel­­vezéreket galléron fogja ragadni. Meskó Zoltán szólalt fel ezután s azt mondotta, hogy ha a magyar főurak nem külföldre vitték volna ki a pénzüket, hanem a magyar falvakat járnák, mint Pálffy Fidél, akkor nem jutott volna ide az ország. A horog­keresztes eszmét n­m lehet föltartóztatni, ők a százszázalékos kereszténység alapján álla­nak. A régi világ fölött már kongatják a lélekharangot. A népnek nem ígérnek olyat, amit nem lehet megtartani, de az álláshalmo­zást és a hasonló szociális kérdéseket el lehetne intézni, ha valóban volna hozzá akarat. Pintér László nyugalmazott százados és Mandl Géza vasmunkás szólalt még fel, majd a gyűlés a legnagyobb rendben ért véget. Homonnay Tivadar beszámolója Slomonnay Tivadar szombaton délután hat órakor tartja beszámolóját a pesti Vigadó összes termeiben. A beszámolót, melyen Homonnayn kívül X Wölff Károly, Ernszt Sándor, Toperczer Ákosné, Petrovácz Gyula, Csilléry András és Müller Antal is felszólal­nak, igen nagy érdeklődés előzi meg. Még vidékről is sokan jelentették be részvételü­ket. A rendezőség azt kéri, hogy mindenki idejében jelenjen meg, mert helyet senkinek sem tartanak fenn. Befejezték a szófiai nemzetközi revíziós diákkongresszust Szófiából jelentik. A nemzetközi diákérte­kezlet csütörtökön véget ért. A záróülésen egymásután felszólalt minden résztvevő diák­szövetség képviselője és hangoztatta a világ egyetemi hallgatóinak kívánságát, hogy a méltányosság, jog és emberiesség elvén épül­jön fel az új Európa. A horvát kiküldött rá­mutatott arra, hogy az elnyomott horvátok­­nak, macedónoknak és külföldi bolgárok­nak csak a forradalom útja marad nyitva. Az értekezlet határozati javaslatot fogadott el, amely kimondja, hogy a résztvevő ál­lamok diáksága nem ismerheti el a békeszer­ződések által teremtett politikai elnyomás rendszerét s azt kívánja, hogy a földrajzi határok a néprajzi határoknak feleljenek meg. Addig is, amíg ez megtörténhetik, biz­tosítani kell minden téren a nemzeti kisebb­ségek nyelvi, kulturális és anyagi jogait.

Next