Magyarság, 1936. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1936-02-01 / 26. szám

1036 február 1. szombat : MüBEIBSIC Mihály, vagy Viktori Farkasfalvi Farkas Géza. Nagyon kezd közeledni hozzál Bethlen István gróf. Egy mechanikus lineáris földosztáshoz 1.600.000 hold áll ren­delkezésre, ami azt jelenti, hogy a 770.000 földnélküliből 160.000-et lehetne kielégíteni. Mit fog érezni a földhöz nem juttatott, aki eddig megélt a földművelésből, a nagybir­tokból? Festetics Sándor gróf: Láttuk ezt már a földreformnál is. Peyer Károly: A náci grófnak is tetszik ez a gondolatmenet! (Nagy zaj a Házban!) Bethlen István gróf: Ha lineáris fel­osztást csinálunk, akkor a földnélküliek és a törpebirtokosok kategóriáját egybevet­ve, egy főre 1,4 hold jut, tehát olyan kis terület, amelyből ma Magyarországon egy család megélni nem tud. Helyes és okos földbirtok­­politikai műveletek mellett más utakat is kell keresnünk. Meg kell találnuk először a közös nevezőt, hogy mit is tartunk egészsé­ges birtokmegoszlásnak. Amíg ezt nem tud­juk, meg sem mozdulhatunk, de sajnos, e te­kintetben nem tudjuk mi a kormány felfo­gása erről a kérdésről. A földművelésügyi miniszternek az OMGE-hez kiadott telepítési­­ törvényjavaslatában egy negatív megállapí­tás van arra, hogy mi az egészséges birtok­­megoszlás. A javaslatban valami olyasmi foglaltatik, hogy ahol a nagy- és középbirtok együttvéve a falu határának egynegyedénél többet tesz ki, ott egészségtelen a birtokmeg­oszlás. Ez teljesen önkényes megállapítás, mert attól függ, hogy a községben mennyi a lakás, mennyi a földje ... Sigray Antal gróf: És milyen a földje! Bethlen István gróf: ...igen, milyen a földje és függ a birtokmegoszlás egészséges volta a lakosság számától, a föld minőségé­től, megművelésének módjaitól, az intenzitás­tól, a piaci lehetőségektől és mindattól, hogy mekkora az a terület, amelyen egy család meg tud élni. Magyarországon öt hold föld is csak nagyon szűken elég arra, hogy egy csa­ládot eltartson. (Úgy van! Úgy van!) Kívána­tos, hogy minél több legyen az olyan önálló kisbirtokos, akinek annyi a földje, amennyi családjának eltartására, megfelelő szorgalmas művelés mellett, elegendő. Ez azonban nem lehet akadálya annak, hogy legyen közép­birtok és nagybirtok is. Létesítsenek birtok­egyenlőséget és tíz év múlva újabb egyenlőt­lenségek alakulnak ki. Magyar politikai, gaz­dasági és szociális szempontokból kívánatos­nak tartom, hogy legyen középbirtok és nagy­birtok is, amennyiben nem latifundiális jel­legű. Bár sok a nagybirtok, mégsem elegen­dők ezek arra, hogy kenyeret adjanak az ex­­tenzívvé vált gazdálkodás mellett a rászoruló proletártömegeknek. Most az a kérdés, ho­gyan jutunk ki ebből a helyzetből. Puszta földosztással semmiesetre sem. Komoly, cél­tudatos, megfontolt birtokpolitikai művelet — amelyeket minden kormánynak állandóan kell eszközölnie — csak akkor vezethet cél­hoz, ha lehetővé teszik, hogy kisebb terüle­ten éljen meg egy kisgazda-család, mint ma és ha azt is lehetővé teszik, hogy a nagybir­tok a mainál sokkal intenzívebben műveltes­­sék. Csak ezek mellett a föltételek mellett képzelhető el, hogy a szociális bajok és ne­hézségek levezethetők legyenek. Tovább­megyek: csak ha iparosításunkat nagy erő­vel folytatjuk (Helyeslés a baloldalon.) — és méltóztassanak önök, akik ebből a szempont­ból ma talán iparellenes felfogással bírnak, megfontolni, hogy az iparosodás a falu lakos­sága érdekében áll, mert csak ez vezetheti le a munkanélküliek tömegét, amelyet birtok­politikai radikális eszközökkel sohasem fo­gunk tudni levezetni. (Élénk helyeslés és taps a jobb- és baloldalon.) Friedrich István: Látom már, itt nem lesz semmi baj, ha visszamegy miniszterel­nöknek! (Viharos derültség az egész Házban.) Rakovszky Tibor: Mindenki siet tap­solni, jó is lesz, még nem késő! Sztranyavszky Sándor elnök csen­det kér és ezzel visszaáll a Ház komolysága. Általános gazdasági és pénzügyi kormányprogramot és adóreformot sürget Bethlen Bethlen István gróf. Még így is nehéz kikerülni szociális helyzetünkből, amelyhez hasonló csak nagyon kevés országban van, mert itt az egyensúly megbillenéséről van szó. Proletártömegek vannak a falun, nincs munkaalkalmuk és ez a viszony folyton rom­lik, mert a közép- és nagybirtok automati­­kusebban porlik. Évente átlag 30—40.000 höld­e kötül a nagybirtokból a kisemberek kezére.­lékében a természetes kiegyenlítődés köny­­nyen ment, erős volt a városi fejlődés, az iparosodás, a tőkeimport és nagy volt a kivándorlás is. Ennek ellenére már a ki­lencvenes években jelentkeztek szociális ba­jok az Alföldön. A háború és a forradalom végeredményben a földosztás jegyében folyt le. Sztranyavszky Sándor elnök, letel­vén a szónok beszédideje, a következő mon­dattal fordul Bethlen István felé: Méltózta­­tik­ beszédidőmeghosszabbitást kérni? Bethlen István gróf: Egy óra meghosz­­szabbitást kérek. (A Ház a meghosszabbítást megadja.) Bethlen István gróf: Ma teljes de­konjunktúrával állunk szemben. Egy mecha­nikus földosztás esetén a legrosszabb viszo­nyokra lehetünk elkészülve. A nagybirtok kénytelen extenzív művelésre visszatérni, iparosodásunk stagnál, sőt ipari munkanél­küliséggel állunk szemben. Teljes a hitel­­krízis, tőkeimportról gondoskodni nem lehet. Az állam invesztíciós tevékenysége úgyszól­ván szünetel, a kivándorlás pedig lehetetlen.­ Ennek lett folyománya a születések csökke­nése is, ami a gazdasági körülményekkel függ össze. Az egyke nem egyéb, mint a polgári társadalom védekezése az ellen a rém ellen, hogy saját maga családjával együtt alacsonyabb társadalmi­­ rétegekbe sü­lyedjen le, mint amilyenben ma él. Nép­­szerűsködés nélkül meg kell mondani, hogy tartózkodni kell minden erőszakos földosz­tástól. A rosszul kezelt nagy latifundiumok megbontása elől nem lehet elzárkózni. A to­vá­bbmenő földosztásnak azonban ellene va­gyok. Ha a most védelem alatt álló közép- és nagybirtokokat rendezni akarom, ezrével fog fölszabadulni a föld, amelynek terüle­tén lehet birtokpolitikát csinálni. A földre­form során tapasztaltuk, hogy nagyon sok vidéken nem áll rendelkezésre föld, de van­nak igénylők és viszont van vidék, ahol van föld bőven, de nincs igénylő. A kényszer­­kisajátítás ezen a helyzeten mit sem változ­tat. Megengedem, hogy a telepítés drága, nehéz művelet, de kár erre a metódusra pazarolni azt a kevés pénzt, amely rendel­kezésre áll, mert ezzel a pénzzel sokkal job­bat, üdvösebbet és többet lehet elérni. Min­dent el kell követni, hogy a kisbirtok, a kö­zép- és nagybirtok intenzív művelése újból lehetővé váljék. Erre általános gazdasági és pénzügyi programot kell felállítani, ez a kormány hivatása. Tessék az adózást meg­változtatni. Tessék az agrárolló szűkítése ér­dekében élni a fennálló lehetőségekkel. R­assay Károly: Amelyeket beígértek a választáskor! A hitbizományi vagyon egy része vonuljon ki a földből Bethlen István gróf. Méltóztassék az adóreformot úgy megcsinálni, hogy a kis­birtokos rétegek felmentessenek a túlzott adóktól, amelyek túlzottak azért, mert a terményárak és a bevételek csökkentek. Ha a javaslat célja az, hogy lehetővé tegye a latifundiális jellegű hitbizomány egy részé­­nek birtokpolitikai célokra való felszabadí­tását, akkor ezt a célt sokkal egyszerűbb módon lehetne elérni. Azt mondanám a hit­bizományi birtokosnak Megtarthatod egész vagyonodat, hitbizományi kötöttségben, ha annak egy részével kivonulsz a földből. Meg kell hozni a pénzügyminiszternek is a szük­séges áldozatot és higgye el a pénzügyminisz­ter, százszorosan kifizeti magát ez a rend­szer akkor, ha valóban sikerül nagy keresz­tény tőkéket ipari vállalatokba angazsál­­tatni. Hogy Magyarországon iparellenes hangulat van, annak következménye, hogy az ingó tőke túlnyomó többségben nem ke­resztény kezekben van. (Helyeslés.) És en­nek következtében az antiszemitizmus ipar­ellenes formában éli ki magát ebben az or­szágban. Kifogásolható a javaslatban, hogy csak a kötött birtoknak egyik kategóriájától követel áldozatot. Annak idején, amikor a hitbizományi reformról volt szó, megbíztam Vass minisztert, hogy tárgyaljon a katolikus klérus vezetőivel e kérdésről és örömmel állapítottam meg, hogy ott meg­van a haj­landóság az áldozatra, amennyiben azt a közérdek megköveteli. (Helyeslés a balolda­lom) Ezeknek a vagyonoknak birtokállaga csorbát azonban nem szenvedhet. Farkasfalvi Farkas Géza: Termé­szetesen! Az örökbérlet Bethlen István gróf: Nem akarjuk, hogy felforgassuk népünk megmaradt hitét a magántulajdon szentségében. (Helyeslés.) És nem akarjuk, hogy a mi politikai kü­z­delmeink véglegesen elmérgesedjenek e kér­dés folytán. Fel akarom hívni a figyelmet az örökbérlet kérdésére. Tudom, hogy ez ebben az országban nem tetszik, azért, mert nem teremt tulajdonjogot. De ezzel a hát­ránnyal szemben nagyon sok előnye van. Mindenekelőtt nem adósíthatja agyon a földet, nem aprózhatja el, nincs szükség a hitbizományi kisbirtok megteremtésére, amely a kisembert olyan elhatározások elé állítja, amilyenekre az nem képes. Mivel külföldi állampolgár hitbizományt nem örö­kölhet a javaslat szerint, azokra, akik a trianoni szerződés folytán vesztették el ál­lampolgárságukat, ez az intézkedés ne vo­natkozzék. Mert hiszen számtalan esetet tu­ M­ODIANO szivarkahüvely............................................. IKERSZŰRŐS Modiano szivarkahüvely.............. M ODIANO szivarkapapír............................ 40 48 12 fillér fillér fillér E gyártmányok versenyen kívül álló minőségéért ez az aláírás szavatol: n­ dók, hogy olyan magyarok, akik idegen állampolgárrá váltak, Trianon folytán, a mai napig sem kaptak útlevelet, hogy ebbe az országba jöhessenek. Hogyan lehessen követelni tőlük, hogy itt tartózkodjanak, amikor abban az államban, amelynek ál­lampolgárai, útlevelet sem kapnak. Farkasfalvi Farkas Géza: Vesze­delmes precedens volna, kérem, vigyázni kell ezzel. Bethlen István gróf: Kifogásolom azt, hogy hitbizományi tulajdonos nem adhatja bérbe a hitbizományt. Amikor a javaslat mellett adom le szavazatomat, arra kérem az igazságügyminisztert, ne méltóztassék ezekből a kérdésekből politikai hatalmi kér­dést csinálni. (Helyeslés és taps az egész Házban.) Kisgazdapárti bírálat a javaslat felett N­é­m­e­t­h­y Vilmos szociális és agrár­politikai szempontból foglalkozik a javaslat­tal. A nagybirtok csökkentése kétségkívül közérdek. A kis hitbizományok nagyon két­séges, hogy gyökeret találnak-e az életben. Nemzetvédelmi szempontból nem tudja osz­tani Bethlen István nézetét, hogy az 1920- ban történt földreformmal be kell fejezni minden erőszakos földosztást. Minden irányí­tás nélkül nem lehet telepíteni. Szégyenli, hogy valamikor bízott abban, hogy a minisz­terelnök megtartja szavát Ha földhöz akar­juk juttatni a rászorultakat, akkor ebből a szempontból ez a javaslat semmiképpen sem megfelelő. Ez nem az a mód, amellyel a földreformot kellene bevezetni. A javaslatban a holtkéz joga továbbra is elnyomja az élet jogát. A hitbizomány teljes eltörlését kívánja. Felhívja a figyelmet a sommás munkások telepítésére. A sommás munkások lennének a legalkalmasabbak arra, hogy szövetkezeti alapon béreljenek nagyobb birtokot. A nagy­birtok kevesebb adót fizet, mint a kisbirtok. Rakovszky Tibor: Melyik a nemzet­­fenntartó erő? Némethy Vilmos kifogásolja, hogy a nagybirtok mentesül a házadó alól. Nagy igazságtalanság mutatkozik a közmünk a vált­­ság terén is. Azt kívánja, hogy a nagybirtok ugyanazt a terhet viselje, mint a kisbirtok, ha pedig nem bírja el, parcellázzák fel kis­­birtokokká. A javaslatot nem fogadja el. Kormánypárti felszólalás B­a­j­n­i­s­s Ferenc: A német eredetű hit­bizományi törvénynek Magyarország az utolsó őrzője. Gömbös miniszterelnököt dicséret illeti, hogy hozzá mert nyúlni ehhez a tradí­cióhoz. Diktatórikus törekvéseket a leg­nagyobb alkotmányvédő sem találhat a ja­vaslatban, amellyel a magyar nép problémái­nak gyökeréhez jutottunk el. Ezután hossza­san idéz régi hitbizományi pályamunkákból, ma­jd a zsidók beüzönléséről olvas fel ugyan­csak régi munkákból idézeteket Nem értette a vihart, amelyet Matolcsy kijelentései kel­tettek. Mese, hogy patriarhális viszonyban élne a földesúr a paraszttal. A régi feudális rendszer az emberek megélhetése szempont­jából helyesebb volt, mint a mai rendszer. Határozati javaslatában utasítani kéri a kor­mányt, iktasson be olyan rendelkezést a javaslatba, hogy a húszezer holdon felüli hitbizományi birtokok jelenlegi tulajdonosai a felszabadított fogatl­anokból a hitbizományi minőség telekkönyvi törlése után kötelesek földbérlőszövetkezetnek, vagy kishaszonbérle­­teknek bérbeadni annyi földet, amelyek a községek igényét kielégítik. Másik javaslatá­ban kimondani kéri, hogy az eszmei, illetve uradalmi községek feloszlatandók. A paraszti hitbizományi javaslat tiszta német javaslat. Jobb lett volna ehelyett a tagosítás erősebb végrehajtása. A javaslatot elfogadja. Elnök ezután öt perc szünetet ad, szü­net után Fábián Béla az idő előrehaladására való tekintettel kéri, hogy beszédét a leg­közelebbi ülésen mondhassa el. A Ház ehhez hozzájárul. Az el­nök javasolja, hogy a Ház legközelebbi ülését kedden, február 4-én délután négy órakor tartsa, a pénteki napi­­renddel. Az elnök napirendi javaslatát a Ház vita nélkül elfogadja s ezzel az ülés nyolc óra előtt véget ért. A román király katonai és pénzügyi tárgyalásai Párisban Párisi jelentés szerint Károly román ki­rály, aki hétfő estig marad a francia fő­városban, pénteken Titulescu román kül­ügyminiszterrel ebédelt. A király szombaton Titulescuval együtt a köztársasági elnök vendége lesz és találkozik a francia kormány tagjaival is. A román király Titulescuval együtt főképp Flandin francia külügy­miniszterrel folytat hosszabb megbeszélést. A francia lapok — bár hangoztatják a ro­mán király látogatásának magánjellegét — fontos politikai jelentőséget tulajdonítanak e látogatásnak, amelynek során a közép­­európai státus beható megvizsgálására is sor kerül. A Matin jelentése szerint a tárgyalásokon elsősorban a román—szovjet kapcsolatok, kérdéséről lesz szó és e kérdésnek különösen azáltal lesz jelentősége, hogy a francia— szovjet segélynyújtási egyezmény parla­menti jóváhagyása küszöbön áll. A kamara elnöksége csütörtökön úgy határozott, hogy a február 6-iki ülés napirendjére tűzi a francia—orosz szerződés ratifikálásának kér­dését. A Jour ezzel kapcsolatban azt írja, hogy a kormánynak most már be kell vál­tania ígéretét, amelyet megalakulásakor az orosz népbiztosnak adott. Semmi sem mu­athatja világosabban — írja a lap —■ Flan­­dinnek és a Sarraut-kormánynak behódolá­­sát a népi front előtt, mint az, hogy Moszkva parancsát teljesíti a francia—orosz egyezmény legsürgősebb ratifikálásával, amely miatt Litvinov maga is rövidesen Pa­risba érkezik. A francia lapok szerint a cseh—szovjet és a franciaia—szovjet segélynyújtási egyezmé­nyek után sor kerül a szovjet—román egyez­mény megkötésére is, amelynek tervét azon­ban Románia élénk aggodalommal fogadja. A Petit Journal szerint Károly király épp azért utazott Párisba, hogy ezekkel a kérdé­sekkel kapcsolatban bizonyos megnyugtató kijelentéseket kapjon. A Reuter-iroda bukaresti levelezője szerint Károly király párisi tartózkodását arra is felhasználja, hogy megpróbálja Románia és a francia hitelezők közötti nehézségek el­simítását. Károly király azonkívül vezető francia katonai tényezőkkel tárgyal Páriá­ban. Pénteken délután hosszabb megbeszé­lést folytatott a Laval-kormány volt repülés­ügyi miniszterével, Denain tábornokkal, majd a szövetkezett keleti haderők egykori főparancsnokát, Franchet d’Esperay tábor­nagyot fogadta.

Next