Magyarság, 1936. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1936-02-01 / 26. szám
1036 február 1. szombat : MüBEIBSIC Mihály, vagy Viktori Farkasfalvi Farkas Géza. Nagyon kezd közeledni hozzál Bethlen István gróf. Egy mechanikus lineáris földosztáshoz 1.600.000 hold áll rendelkezésre, ami azt jelenti, hogy a 770.000 földnélküliből 160.000-et lehetne kielégíteni. Mit fog érezni a földhöz nem juttatott, aki eddig megélt a földművelésből, a nagybirtokból? Festetics Sándor gróf: Láttuk ezt már a földreformnál is. Peyer Károly: A náci grófnak is tetszik ez a gondolatmenet! (Nagy zaj a Házban!) Bethlen István gróf: Ha lineáris felosztást csinálunk, akkor a földnélküliek és a törpebirtokosok kategóriáját egybevetve, egy főre 1,4 hold jut, tehát olyan kis terület, amelyből ma Magyarországon egy család megélni nem tud. Helyes és okos földbirtokpolitikai műveletek mellett más utakat is kell keresnünk. Meg kell találnuk először a közös nevezőt, hogy mit is tartunk egészséges birtokmegoszlásnak. Amíg ezt nem tudjuk, meg sem mozdulhatunk, de sajnos, e tekintetben nem tudjuk mi a kormány felfogása erről a kérdésről. A földművelésügyi miniszternek az OMGE-hez kiadott telepítési törvényjavaslatában egy negatív megállapítás van arra, hogy mi az egészséges birtokmegoszlás. A javaslatban valami olyasmi foglaltatik, hogy ahol a nagy- és középbirtok együttvéve a falu határának egynegyedénél többet tesz ki, ott egészségtelen a birtokmegoszlás. Ez teljesen önkényes megállapítás, mert attól függ, hogy a községben mennyi a lakás, mennyi a földje ... Sigray Antal gróf: És milyen a földje! Bethlen István gróf: ...igen, milyen a földje és függ a birtokmegoszlás egészséges volta a lakosság számától, a föld minőségétől, megművelésének módjaitól, az intenzitástól, a piaci lehetőségektől és mindattól, hogy mekkora az a terület, amelyen egy család meg tud élni. Magyarországon öt hold föld is csak nagyon szűken elég arra, hogy egy családot eltartson. (Úgy van! Úgy van!) Kívánatos, hogy minél több legyen az olyan önálló kisbirtokos, akinek annyi a földje, amennyi családjának eltartására, megfelelő szorgalmas művelés mellett, elegendő. Ez azonban nem lehet akadálya annak, hogy legyen középbirtok és nagybirtok is. Létesítsenek birtokegyenlőséget és tíz év múlva újabb egyenlőtlenségek alakulnak ki. Magyar politikai, gazdasági és szociális szempontokból kívánatosnak tartom, hogy legyen középbirtok és nagybirtok is, amennyiben nem latifundiális jellegű. Bár sok a nagybirtok, mégsem elegendők ezek arra, hogy kenyeret adjanak az extenzívvé vált gazdálkodás mellett a rászoruló proletártömegeknek. Most az a kérdés, hogyan jutunk ki ebből a helyzetből. Puszta földosztással semmiesetre sem. Komoly, céltudatos, megfontolt birtokpolitikai művelet — amelyeket minden kormánynak állandóan kell eszközölnie — csak akkor vezethet célhoz, ha lehetővé teszik, hogy kisebb területen éljen meg egy kisgazda-család, mint ma és ha azt is lehetővé teszik, hogy a nagybirtok a mainál sokkal intenzívebben műveltessék. Csak ezek mellett a föltételek mellett képzelhető el, hogy a szociális bajok és nehézségek levezethetők legyenek. Továbbmegyek: csak ha iparosításunkat nagy erővel folytatjuk (Helyeslés a baloldalon.) — és méltóztassanak önök, akik ebből a szempontból ma talán iparellenes felfogással bírnak, megfontolni, hogy az iparosodás a falu lakossága érdekében áll, mert csak ez vezetheti le a munkanélküliek tömegét, amelyet birtokpolitikai radikális eszközökkel sohasem fogunk tudni levezetni. (Élénk helyeslés és taps a jobb- és baloldalon.) Friedrich István: Látom már, itt nem lesz semmi baj, ha visszamegy miniszterelnöknek! (Viharos derültség az egész Házban.) Rakovszky Tibor: Mindenki siet tapsolni, jó is lesz, még nem késő! Sztranyavszky Sándor elnök csendet kér és ezzel visszaáll a Ház komolysága. Általános gazdasági és pénzügyi kormányprogramot és adóreformot sürget Bethlen Bethlen István gróf. Még így is nehéz kikerülni szociális helyzetünkből, amelyhez hasonló csak nagyon kevés országban van, mert itt az egyensúly megbillenéséről van szó. Proletártömegek vannak a falun, nincs munkaalkalmuk és ez a viszony folyton romlik, mert a közép- és nagybirtok automatikusebban porlik. Évente átlag 30—40.000 hölde kötül a nagybirtokból a kisemberek kezére.lékében a természetes kiegyenlítődés könynyen ment, erős volt a városi fejlődés, az iparosodás, a tőkeimport és nagy volt a kivándorlás is. Ennek ellenére már a kilencvenes években jelentkeztek szociális bajok az Alföldön. A háború és a forradalom végeredményben a földosztás jegyében folyt le. Sztranyavszky Sándor elnök, letelvén a szónok beszédideje, a következő mondattal fordul Bethlen István felé: Méltóztatik beszédidőmeghosszabbitást kérni? Bethlen István gróf: Egy óra meghoszszabbitást kérek. (A Ház a meghosszabbítást megadja.) Bethlen István gróf: Ma teljes dekonjunktúrával állunk szemben. Egy mechanikus földosztás esetén a legrosszabb viszonyokra lehetünk elkészülve. A nagybirtok kénytelen extenzív művelésre visszatérni, iparosodásunk stagnál, sőt ipari munkanélküliséggel állunk szemben. Teljes a hitelkrízis, tőkeimportról gondoskodni nem lehet. Az állam invesztíciós tevékenysége úgyszólván szünetel, a kivándorlás pedig lehetetlen. Ennek lett folyománya a születések csökkenése is, ami a gazdasági körülményekkel függ össze. Az egyke nem egyéb, mint a polgári társadalom védekezése az ellen a rém ellen, hogy saját maga családjával együtt alacsonyabb társadalmi rétegekbe sülyedjen le, mint amilyenben ma él. Népszerűsködés nélkül meg kell mondani, hogy tartózkodni kell minden erőszakos földosztástól. A rosszul kezelt nagy latifundiumok megbontása elől nem lehet elzárkózni. A továbbmenő földosztásnak azonban ellene vagyok. Ha a most védelem alatt álló közép- és nagybirtokokat rendezni akarom, ezrével fog fölszabadulni a föld, amelynek területén lehet birtokpolitikát csinálni. A földreform során tapasztaltuk, hogy nagyon sok vidéken nem áll rendelkezésre föld, de vannak igénylők és viszont van vidék, ahol van föld bőven, de nincs igénylő. A kényszerkisajátítás ezen a helyzeten mit sem változtat. Megengedem, hogy a telepítés drága, nehéz művelet, de kár erre a metódusra pazarolni azt a kevés pénzt, amely rendelkezésre áll, mert ezzel a pénzzel sokkal jobbat, üdvösebbet és többet lehet elérni. Mindent el kell követni, hogy a kisbirtok, a közép- és nagybirtok intenzív művelése újból lehetővé váljék. Erre általános gazdasági és pénzügyi programot kell felállítani, ez a kormány hivatása. Tessék az adózást megváltoztatni. Tessék az agrárolló szűkítése érdekében élni a fennálló lehetőségekkel. Rassay Károly: Amelyeket beígértek a választáskor! A hitbizományi vagyon egy része vonuljon ki a földből Bethlen István gróf. Méltóztassék az adóreformot úgy megcsinálni, hogy a kisbirtokos rétegek felmentessenek a túlzott adóktól, amelyek túlzottak azért, mert a terményárak és a bevételek csökkentek. Ha a javaslat célja az, hogy lehetővé tegye a latifundiális jellegű hitbizomány egy részének birtokpolitikai célokra való felszabadítását, akkor ezt a célt sokkal egyszerűbb módon lehetne elérni. Azt mondanám a hitbizományi birtokosnak Megtarthatod egész vagyonodat, hitbizományi kötöttségben, ha annak egy részével kivonulsz a földből. Meg kell hozni a pénzügyminiszternek is a szükséges áldozatot és higgye el a pénzügyminiszter, százszorosan kifizeti magát ez a rendszer akkor, ha valóban sikerül nagy keresztény tőkéket ipari vállalatokba angazsáltatni. Hogy Magyarországon iparellenes hangulat van, annak következménye, hogy az ingó tőke túlnyomó többségben nem keresztény kezekben van. (Helyeslés.) És ennek következtében az antiszemitizmus iparellenes formában éli ki magát ebben az országban. Kifogásolható a javaslatban, hogy csak a kötött birtoknak egyik kategóriájától követel áldozatot. Annak idején, amikor a hitbizományi reformról volt szó, megbíztam Vass minisztert, hogy tárgyaljon a katolikus klérus vezetőivel e kérdésről és örömmel állapítottam meg, hogy ott megvan a hajlandóság az áldozatra, amennyiben azt a közérdek megköveteli. (Helyeslés a baloldalom) Ezeknek a vagyonoknak birtokállaga csorbát azonban nem szenvedhet. Farkasfalvi Farkas Géza: Természetesen! Az örökbérlet Bethlen István gróf: Nem akarjuk, hogy felforgassuk népünk megmaradt hitét a magántulajdon szentségében. (Helyeslés.) És nem akarjuk, hogy a mi politikai küzdelmeink véglegesen elmérgesedjenek e kérdés folytán. Fel akarom hívni a figyelmet az örökbérlet kérdésére. Tudom, hogy ez ebben az országban nem tetszik, azért, mert nem teremt tulajdonjogot. De ezzel a hátránnyal szemben nagyon sok előnye van. Mindenekelőtt nem adósíthatja agyon a földet, nem aprózhatja el, nincs szükség a hitbizományi kisbirtok megteremtésére, amely a kisembert olyan elhatározások elé állítja, amilyenekre az nem képes. Mivel külföldi állampolgár hitbizományt nem örökölhet a javaslat szerint, azokra, akik a trianoni szerződés folytán vesztették el állampolgárságukat, ez az intézkedés ne vonatkozzék. Mert hiszen számtalan esetet tu MODIANO szivarkahüvely............................................. IKERSZŰRŐS Modiano szivarkahüvely.............. M ODIANO szivarkapapír............................ 40 48 12 fillér fillér fillér E gyártmányok versenyen kívül álló minőségéért ez az aláírás szavatol: n dók, hogy olyan magyarok, akik idegen állampolgárrá váltak, Trianon folytán, a mai napig sem kaptak útlevelet, hogy ebbe az országba jöhessenek. Hogyan lehessen követelni tőlük, hogy itt tartózkodjanak, amikor abban az államban, amelynek állampolgárai, útlevelet sem kapnak. Farkasfalvi Farkas Géza: Veszedelmes precedens volna, kérem, vigyázni kell ezzel. Bethlen István gróf: Kifogásolom azt, hogy hitbizományi tulajdonos nem adhatja bérbe a hitbizományt. Amikor a javaslat mellett adom le szavazatomat, arra kérem az igazságügyminisztert, ne méltóztassék ezekből a kérdésekből politikai hatalmi kérdést csinálni. (Helyeslés és taps az egész Házban.) Kisgazdapárti bírálat a javaslat felett Némethy Vilmos szociális és agrárpolitikai szempontból foglalkozik a javaslattal. A nagybirtok csökkentése kétségkívül közérdek. A kis hitbizományok nagyon kétséges, hogy gyökeret találnak-e az életben. Nemzetvédelmi szempontból nem tudja osztani Bethlen István nézetét, hogy az 1920- ban történt földreformmal be kell fejezni minden erőszakos földosztást. Minden irányítás nélkül nem lehet telepíteni. Szégyenli, hogy valamikor bízott abban, hogy a miniszterelnök megtartja szavát Ha földhöz akarjuk juttatni a rászorultakat, akkor ebből a szempontból ez a javaslat semmiképpen sem megfelelő. Ez nem az a mód, amellyel a földreformot kellene bevezetni. A javaslatban a holtkéz joga továbbra is elnyomja az élet jogát. A hitbizomány teljes eltörlését kívánja. Felhívja a figyelmet a sommás munkások telepítésére. A sommás munkások lennének a legalkalmasabbak arra, hogy szövetkezeti alapon béreljenek nagyobb birtokot. A nagybirtok kevesebb adót fizet, mint a kisbirtok. Rakovszky Tibor: Melyik a nemzetfenntartó erő? Némethy Vilmos kifogásolja, hogy a nagybirtok mentesül a házadó alól. Nagy igazságtalanság mutatkozik a közmünk a váltság terén is. Azt kívánja, hogy a nagybirtok ugyanazt a terhet viselje, mint a kisbirtok, ha pedig nem bírja el, parcellázzák fel kisbirtokokká. A javaslatot nem fogadja el. Kormánypárti felszólalás Bajniss Ferenc: A német eredetű hitbizományi törvénynek Magyarország az utolsó őrzője. Gömbös miniszterelnököt dicséret illeti, hogy hozzá mert nyúlni ehhez a tradícióhoz. Diktatórikus törekvéseket a legnagyobb alkotmányvédő sem találhat a javaslatban, amellyel a magyar nép problémáinak gyökeréhez jutottunk el. Ezután hosszasan idéz régi hitbizományi pályamunkákból, majd a zsidók beüzönléséről olvas fel ugyancsak régi munkákból idézeteket Nem értette a vihart, amelyet Matolcsy kijelentései keltettek. Mese, hogy patriarhális viszonyban élne a földesúr a paraszttal. A régi feudális rendszer az emberek megélhetése szempontjából helyesebb volt, mint a mai rendszer. Határozati javaslatában utasítani kéri a kormányt, iktasson be olyan rendelkezést a javaslatba, hogy a húszezer holdon felüli hitbizományi birtokok jelenlegi tulajdonosai a felszabadított fogatlanokból a hitbizományi minőség telekkönyvi törlése után kötelesek földbérlőszövetkezetnek, vagy kishaszonbérleteknek bérbeadni annyi földet, amelyek a községek igényét kielégítik. Másik javaslatában kimondani kéri, hogy az eszmei, illetve uradalmi községek feloszlatandók. A paraszti hitbizományi javaslat tiszta német javaslat. Jobb lett volna ehelyett a tagosítás erősebb végrehajtása. A javaslatot elfogadja. Elnök ezután öt perc szünetet ad, szünet után Fábián Béla az idő előrehaladására való tekintettel kéri, hogy beszédét a legközelebbi ülésen mondhassa el. A Ház ehhez hozzájárul. Az elnök javasolja, hogy a Ház legközelebbi ülését kedden, február 4-én délután négy órakor tartsa, a pénteki napirenddel. Az elnök napirendi javaslatát a Ház vita nélkül elfogadja s ezzel az ülés nyolc óra előtt véget ért. A román király katonai és pénzügyi tárgyalásai Párisban Párisi jelentés szerint Károly román király, aki hétfő estig marad a francia fővárosban, pénteken Titulescu román külügyminiszterrel ebédelt. A király szombaton Titulescuval együtt a köztársasági elnök vendége lesz és találkozik a francia kormány tagjaival is. A román király Titulescuval együtt főképp Flandin francia külügyminiszterrel folytat hosszabb megbeszélést. A francia lapok — bár hangoztatják a román király látogatásának magánjellegét — fontos politikai jelentőséget tulajdonítanak e látogatásnak, amelynek során a középeurópai státus beható megvizsgálására is sor kerül. A Matin jelentése szerint a tárgyalásokon elsősorban a román—szovjet kapcsolatok, kérdéséről lesz szó és e kérdésnek különösen azáltal lesz jelentősége, hogy a francia— szovjet segélynyújtási egyezmény parlamenti jóváhagyása küszöbön áll. A kamara elnöksége csütörtökön úgy határozott, hogy a február 6-iki ülés napirendjére tűzi a francia—orosz szerződés ratifikálásának kérdését. A Jour ezzel kapcsolatban azt írja, hogy a kormánynak most már be kell váltania ígéretét, amelyet megalakulásakor az orosz népbiztosnak adott. Semmi sem muathatja világosabban — írja a lap —■ Flandinnek és a Sarraut-kormánynak behódolását a népi front előtt, mint az, hogy Moszkva parancsát teljesíti a francia—orosz egyezmény legsürgősebb ratifikálásával, amely miatt Litvinov maga is rövidesen Parisba érkezik. A francia lapok szerint a cseh—szovjet és a franciaia—szovjet segélynyújtási egyezmények után sor kerül a szovjet—román egyezmény megkötésére is, amelynek tervét azonban Románia élénk aggodalommal fogadja. A Petit Journal szerint Károly király épp azért utazott Párisba, hogy ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban bizonyos megnyugtató kijelentéseket kapjon. A Reuter-iroda bukaresti levelezője szerint Károly király párisi tartózkodását arra is felhasználja, hogy megpróbálja Románia és a francia hitelezők közötti nehézségek elsimítását. Károly király azonkívül vezető francia katonai tényezőkkel tárgyal Páriában. Pénteken délután hosszabb megbeszélést folytatott a Laval-kormány volt repülésügyi miniszterével, Denain tábornokkal, majd a szövetkezett keleti haderők egykori főparancsnokát, Franchet d’Esperay tábornagyot fogadta.