Magyarság, 1936. november (17. évfolyam, 251-274. szám)
1936-11-03 / 251. szám
1936 november 3. Kedd júliaiEsift Olaszország nem tér vissza a népszövetségbe Rómából jelentik. A lapok vezércikkeikben foglalkoznak a Mussolini-beszéd jelentőségével és ezzel kapcsolatban leszögezik, hogy Olaszország semmi körülmények között nem tér vissza a népszövetségbe, amelyet éppúgy otthagyott, mint Németország, Japán és több más állam, mert nem találtak megfelelő megértésre Genf részéről. A népszövetséggel együtt azonban összeomlott az egész háborúutáni politikai építmény is és így szükségesnek mutatkozik annak helyettesítése. Erre a mostani időpont még nem látszik alkalmasnak s ezért ajánlatos, hogy mindenki a maga sorsáról gondoskodjék. Olaszország a maga részéről megalkotta a maga rendszerét és erre támaszkodik. Az angol sajtó szerint Mussolini közeledni akar Nagybritanniához Mussolini vasárnapi beszéde az egész világsajtóban beható kommentárokat váltott ki. A német sajtó cikkeiből lehetetlen bizonyos fanyalgó lelkesedést ki nem olvasni. Sehol egy szó a német—olasz együttműködésnek arról a bensőségéről, amelyet Ciano berlini látogatása idején olyan általánosan hangoztattak. Az angol lapok arra következtetnek Mussolini beszédéből, hogy közeledni akar Nagybritanniához. A londoni sajtó egy részében rámutatnak a milánói beszéd Magyarországra vonatkozó részének a jelentőségére. A Daily Telegraph úgy tudja, hogy a legközelebbi napokban Ausztria, Magyarország és Albánia is elismeri Abesszínia innexióját. A Reuter diplomáciai levelezője szerint angol hivatalos körök örömmel üdvözlik azt a kijelentést, hogy az angol és olasz érdekek nem ellentétesek a Földközi-tengeren. Az abesszin hódítás elismerése e pillanatban nem gyakorlati politika, de hangoztatják, hogy Anglia a hódítást már tulajdonképpen elismerte, mert az addis-abebai angol követség összeköttetésben áll Grazianival. Angol felfogás szerint a lokarnói tárgyalások előbbre valók a Földközi-tengeri egyezménynél. A francia sajtó foglalkozik a legrészletesebben a Duce nyilatkozatával. A Paris Soir közli Chambrun gróf, a most nyugalombavonult római nagykövet kijelentését, hogy Mussolini beszédében nincs egyetlen mondat sem, amely megnehezítené az olasz—francia együttműködést. A Jour sajnálja, hogy Mussolini nem tett különbséget a népfront-kormány és Franciaország között. Ausztriában mély benyomást keltett a beszéd s az osztrák sajtó megelégedéssel állapítja meg, hogy a magyar revízió ügye a reálpolitika homlokterébe került. A kormányhoz közelálló Neuigkeits Weltblatt is igazat ad Mussolininak abban, hogy a magyar revízió megoldása nélkül aligha lehet megvalósítani az igazi és tartós rendet a Dunamedencében. A Reichspost a beszédet az olasz kormány pozitív béketörekvései összefoglalójának mondja. Az Echo rámutat arra, hogy a magyar revízió iránt elsősorban Ausztriában viseltetnek megértéssel. Az athéni Esztia azt írja, hogy Mussolini beszéde mély benyomást tett és nagy kihatása lesz az európai helyzetre. Idegesség Prágában és Bukarestben A prágai lapokat erősen idegesíti a Belgrádhoz címzett olasz békeajánlat s még ennél is jobban a Mussolini beszédnek az a része, amely a magyar követelések jogosságát hangoztatta. A cseh sajtó szerint Mussolini meg akarja torpedózni a kisantantot. A francia sajtó is aggodalommal fogadja a milánói beszédnek ezt a részét. Egyes lapok összeegyeztethetetlennek tartják Mussolininek azokat a szavait, amelyeket Magyarországról és amelyeket Délszláviáról mondott. Az Echo de Paris azt mondja: — Eddig úgy tudtuk, hogy Mussolini értekezletre akarja összehívni a római csoport és a kisantant államait, revíziós szavai azonban halálos csapást mértek erre a tervre. Az1 mi du Peuple szerint Mussolini újra megszilárdította a kisantantot és a kisantant kapcsolatait Franciaországgal. A Paris Soir ismerteti Soulier képviselőnek, a külügyi bizottság elnökének Mussolini beszédére vonatkozó véleményét. Soulier indokoltnak tartja Mussolini Franciaországgal szemben érzett neheztelését. Bukarest nem kevésbé ideges, mint Prága. A román lapok kiemelik, hogy Mussolini ennyire nyíltan még sosem tört lándzsát a magyar revizionizmus mellett. A német— olasz együttműködés programja a magyar revíziós igények kielégítése, ami lehetetlenné teszi a kisantant számára a kibékülést. A Lupta élénken fájlalja, hogy Mussolini újabb szimpátia-nyilatkozatot tett a revizionista Németország és Magyarország mellett, sőt kiemelte, hogy a Dunamedence békéje Magyarország jogainak orvoslásától függ. Erre a fájdalmas, de súlyos nyilatkozatra Románia csak azzal válaszolhat, hogy szorosan tömörül szövetségesei mellett, akik kitartanak a mostani határok védelmében. Belgrád óvatosan nyilatkozik meg és kiemeli azt a részt, amelyben Mussolini elérkezettnek mondja az időt a délszláv— olasz viszony megjavítására. A délutáni Pravda rámutat arra, hogy Mussolini erélyesen követelte a magyar revíziót s címében kifejezésre juttatja azt az aggályt, hogy a revízió követelése a kisantant elleni állásfoglalást jelenti. Ciano vasárnap Bécsbe érkezik Ciano gróf olasz külügyminiszter és felesége vasárnap este érkezik az osztrák fővárosba. Az olasz—osztrák—magyar tanácskozások november 11-én és 12-én lesznek. ítélet előtt a gyilkossággal vádolt volt novonikolajevszki vörös táborparancsnok bűnügye A büntetőtörvényszék Aoudcs-tanácsa hétfőn tartott folytatólagos tárgyalást a gyilkosság és hűtlenséggel vádolt Kiss Iléla villamossági szerelő bűnügyében. A vádirat szerint — amit annak idején a Magyarság részletesen ismertetett — Kiss Béla, mint a szibériai novonikolajevszki fogolytábor vörös parancsnoka, a tábor kapuőrével agyonlövette Erdődi György hadnagyot, magyar tiszteket túszként visszatartott és a magyar hadifoglyok közt kommunista propagandát folytatott. A vádlott az első tárgyaláson tagadta bűnösségét, kijelentette, hogy nem is ismerte Erdődi hadnagyot és azzal védekezett, hogy a táborparancsnokságot kényszerhelyzetben vállalta. A kihallgatott tanúk súlyosan terhelő vallomást tettek. Egyesek szemtanúi voltak a gyilkosságnak, mások később hallomásból értesültek róla. A vádlottat úgyszólván valamennyien felismerték. A hétfői folytatólagos tárgyalás megnyitása után az elnök bejelentette, hogy beszerezték a miskolci hadosztályparancsnokságtól azokat az iratokat, amelyek Kiss Béla nyolchónapos büntetésére vonatkoznak. Kiss Béla ugyanis büntetlen előéletűnek mondta magát, az erkölcsi bizonyítvány szerint azonban annak idején nyolchónapi börtönbüntetésre ítélték., A beszerzett iratok adatai Kiss Béla személyi viszonyait illetően megegyeznek a vádlottéval, azonban a megállapítások szerint Kiss Béla az elítéltetés idején még hadifogságban volt. Ezután folytatták a tanúkihallgatásokat. Johany Marcell magántisztviselő, egykori hadifogoly, előadta, hogy a vádlott annakidején Szibériában letartóztatta feleségét, aki ebédet hozott neki s csak egy nap múlva bocsátotta szabadon. Erdődi hadnagy meggyilkoltatásáról csak hallomásból értesült. Az orosz származású Dohány Marcellné hasonlóképpen mondta el az eseményeket. Gurmnlay Mihály rendőrkapitány elmondta, hogy egy esetben, amikor a vádlott propagandabeszédet tartott magyar nyelven, ha visszatérnek Budapestre, olyan vérengzés lesz itt, hogy „a lovak szügyig fognak járni az aranycsillagos hajcsárok vérében". Lehetséges azonban, hogy a vádlott ezt a kifejezést csak orosz nyelvből fordította magyarra. A tanú a gyilkosságról ugyancsak hallomásból értesült, úgy emlékszik, hogy Erdődi hadnagy a kislányától kapott levél hatása akut lett elmebeteg. Gyurka Sándor számellenőr annak idején arról értesült, hogy Kiss Béla telefonon jelentette egy beteg százados halálát s akkor állítólag azt mondta, hogy „remélem, a többi is megy utána". Hodzsa Kornél középiskolai tanár szerint a vádlott egy esetben azt mondta, hogy a „magyar kommunisták fegyverrel a kezükben mennek haza és annyi burzsujt gyilkolnak meg, hogy elrekesztik vele a Dunát". Vitéz Peterdy Ferenc alezredes vallomásában előadta, hogy Kiss Béla annak idején mint lázas, tífuszos beteget leszállíttatói Novonikolajevszkben a vonatról és kocsin kórházba szállíttatta. ,A vádlott egyébként mindig tisztelettel bánt vele, a gyilkosságról csak hallomásból értesült. A bíróság a tanút megeskette vallomására. Andrássy Gyula gróf emlékezetére ünnepély volt a polgárdi sírboltnál Andrássy Gyula grófnak a polgárdi Batthyányi-kastélyban elhelyezett ideiglenes sírboltjánál kegyeletes ünnepség zajlott le vasárnap délben. Az emlékünnepélyt az Andrássy Gyula emlékbizottság rendezte. Az ünnepségre Budapestről autón érkeztek a Batthyányi-kastélyba a nagynevű politikus szűkebb családja, a bizottság több tagja, a Deák Ferenc Társaság négyes küldöttsége, úgyszintén a Nemzeti Néppárt küldöttsége Egy hanyatló korszak legnagyobb zsenije A sírboltnál Sulyok Dezső országgyűlési képviselő mondott emlékbeszédet. — Azok között a tragikus típusok között, melyeket az élet, — minden drámaszerzők utolérhetetlenül legnagyobb mestere —, olyan gazdag skálájú változatban tud produkálni — kezdte —, talán legnagyobb emberi együttérzésre érdemes a ki nem élt élet, a meg nem értett intellektus tragédiája. Isten azért adta az életet, hogy a gondolat, melyet benne elrejtett, kibontakozzék, szárnyakat kapjon, beteljesüljön, beteljesüljön a maga egyénisége szerint, mely különálló más minden egyéb teremtménytől. Az a végtelen bölcsesség, mely nem engedi meg, hogy két fűszál, két falevél hajszálnyira azonos legyen egymással, azért adta mindenkinek a másétól különböző egyéniséget, hogy azt élje meg, azt váltsa valóra, azt teljesítse be. A talentumot pedig azért adta, hogy fáklyaként világítson másoknak, fényt árasszon maga körül és derűt sugározzon mások sötétségére. S ha egy élet nem tudja kifejleszteni a benne elrejtett isteni gondolatot, ha egy intellektus elég és kialszik anélkül, hogy valaha is megértették volna fényét, erejét és felfogták volna szétáradó sugarát, akkor olyan emberi tragédia előtt állunk, mely a legmélyebb részvét hurdjait kell, hogy rezgésbe hozza minden szívben, ha az nem fásult még el és reagálni tud az emberi sorsközösség hangjaira. — A magyar közelmúltnak az a nagy halottja, kinek sírjánál kegyeletes emlékezéssel gyújtjuk fel az áldozat lángját, ezt a tragikus sorsot nyerte magának a Gondviselés kifürkészhetetlen akaratából. Egy hanyatló korszak legnagyobb magyar politikai zsenije volt, kinek lelkében olyan tisztán és világosan rajzolódtak ki népe élet-halál problémái, mint kortársai közül senkiében. Megvolt benne a tisztánlátás isteni adománya, mellyel le tudta mérni a körülötte lefolyt történések súlyát, meg tudta ítélni azok jelentőségét és megvolt benne a gyakorlati készség, hogy a helyesen felismert életigények kielégítésére megtalálja a legmegfelelőbb utat . Több tanú csak hallomásból értesült a fogolytáborban történtekről. Ezután távollevő tanúk jegyzőkönyvi vallomását ismertették, majd Tamásy László dr. ügyész Erdődi hadnagy egy levelének ismertetését indítványozta, az indítványt azonban a bíróság elvetette. Gál Jenő dr. védő részletes bizonyításkiegészítési indítványt terjesztett elő s kérte a külügyminisztérium és Junker Mihály moszkvai magyar követ megkeresését. Hangoztatta, hogy a kérdéses időpontban a vádlott még nem volt magyar állampolgár, az orosz törvények szerint viszont minden bűncselekmény elévül tíz év alatt. Vitéz Tamásy László dr. ügyész a bizonyításkiegészítést teljesen fölöslegesnek tartotta és kérte a védő indítványainak egész terjedelmében való elutasítását. A védő viszonválasza után Kovács Miklós dr. elnök a tárgyalást félbeszakította s ennek folytatását kedd reggelre tűzte ki. TERtfU 3 C/OARfTTAVAL*. 0€c6i t tA ifaggok.Je IataiMok[ Nikotex Siirvvpf&vb mag.Jú&OUU/Vt&HQ&4M, AI UáA€k | xjXUA ff 9 YftWAsutJui**‘WttSp SjllUf^^fedfoCL Legerősebben szűr a cigarettahüvely kettős füstszűrővel! EZÜSTSZÍNŰ dobozban ára____46 fillér. Senator „RAPID“ cigarettapapír, hosszában hajtogatva, egyenkint kihúzható lapokkal gummirozott széllel ........................................14 fillér ugyanaz, nem gummirozott...........................13 fillér Senator 60 lapos cigarettapapír ........ 12 fillér