Magyarság, 1936. november (17. évfolyam, 251-274. szám)

1936-11-03 / 251. szám

1936 november 3. Kedd júliaiEsift Olaszország nem tér vissza a népszövetségbe Rómából jelentik. A lapok vezércikkeikben foglalkoznak a Mussolini-beszéd jelentőségé­vel és ezzel kapcsolatban leszögezik, hogy Olaszország semmi körülmények között nem tér vissza a népszövetségbe, amelyet éppúgy otthagyott, mint Németország, Japán és több más állam, mert nem találtak megfelelő meg­értésre Genf részéről. A népszövetséggel együtt azonban összeomlott az egész háború­­utáni politikai építmény is és így szükséges­nek mutatkozik annak helyettesítése. Erre a mostani időpont még nem látszik alkal­masnak s ezért ajánlatos, hogy mindenki a maga sorsáról gondoskodjék. Olaszország a maga részéről megalkotta a maga rend­szerét és erre támaszkodik. Az angol sajtó szerint Mussolini közeledni akar Nagybritanniához Mussolini vasárnapi beszéde az egész vi­lágsajtóban beható kommentárokat vál­tott ki. A német sajtó cikkeiből lehetetlen bizo­nyos fanyalgó lelkesedést ki nem olvasni. Sehol egy szó a német—olasz együttműkö­désnek arról a bensőségéről, amelyet Ciano berlini látogatása idején olyan általánosan hangoztattak. Az angol lapok arra következtetnek Mus­solini beszédéből, hogy közeledni akar Nagybritanniához. A londoni sajtó egy ré­szében rámutatnak a milánói beszéd Ma­gyarországra vonatkozó részének a jelentő­ségére. A Daily Telegraph úgy tudja, hogy a legközelebbi napokban Ausztria, Magyar­­ország és Albánia is elismeri Abesszínia i­nnexióját. A Reuter diplomáciai levelezője szerint angol hivatalos körök örömmel üdvözlik azt a kijelentést, hogy az angol és olasz érdekek nem ellentétesek a Földközi-tengeren. Az abesszin hódítás elismerése e pillanatban nem gyakorlati politika, de hangoztatják, hogy Anglia a hódítást már tulajdonképpen elis­merte, mert az addis-abebai angol követség összeköttetésben áll Grazianival. Angol fel­fogás szerint a lokarnói tárgyalások előbbre valók a Földközi-tengeri egyezménynél. A francia sajtó foglalkozik a legrészlete­sebben a Duce nyilatkozatával. A Paris Soir közli Chambrun gróf, a most nyugalomba­­vonult római nagykövet kijelentését, hogy Mussolini beszédében nincs egyetlen mondat sem, amely megnehezítené az olasz—francia együttműködést. A Jour sajnálja, hogy Mus­solini nem tett különbséget a népfront-kor­mány és Franciaország között. Ausztriában mély benyomást keltett a be­széd s az osztrák sajtó megelégedéssel álla­pítja meg, hogy a magyar revízió ügye a reál­politika homlokterébe került. A kormányhoz közelálló Neuigkeits Weltblatt is igazat ad Mussolininak abban, hogy a magyar revízió megoldása nélkül aligha lehet megvalósítani az igazi és tartós rendet a Dunamedencében. A Reichspost a beszédet az olasz kormány pozitív béketörekvései összefoglalójának mondja. Az Echo rámutat arra, hogy a ma­gyar revízió iránt elsősorban Ausztriában viseltetnek megértéssel. Az athéni Esztia azt írja, hogy Mussolini beszéde mély benyomást tett és nagy kihatása lesz az európai helyzetre. Idegesség Prágában és Bukarestben A prágai lapokat erősen idegesíti a Bel­­grádhoz címzett olasz békeajánlat s még en­nél is jobban a Mussolini beszédnek az­ a része, amely a magyar követelések jogossá­gát hangoztatta. A cseh sajtó szerint Musso­lini meg akarja torpedózni a kisantantot. A francia sajtó is aggodalommal fogadja a milánói beszédnek ezt a részét. Egyes lapok összeegyeztethetetlennek tartják Mussolini­­nek azokat a szavait, amelyeket Magyaror­szágról és amelyeket Délszláviáról mondott. Az Echo de Paris azt mondja: — Eddig úgy tudtuk, hogy Mussolini ér­tekezletre akarja összehívni a római csoport és a kisantant államait, revíziós szavai azon­ban halálos csapást mértek erre a tervre. Az­­1 mi du Peuple szerint Mussolini újra megszilárdította a kisantantot és a kisantant kapcsolatait Franciaországgal. A Paris Soir ismerteti Soulier képviselő­nek, a külügyi bizottság elnökének Musso­lini beszédére vonatkozó véleményét. Soulier indokoltnak tartja Mussolini Franciaország­gal szemben érzett neheztelésé­t. Bukarest nem kevésbé ideges, mint Prága. A román lapok kiemelik, hogy Mussolini ennyire nyíltan még sosem tört lándzsát a magyar revizionizmus mellett. A német— olasz együttműködés programja a magyar revíziós igények kielégítése, ami lehetetlenné teszi a kisantant számára a kibékülést. A Lupta élénken fájlalja, hogy Mussolini újabb szimpátia-nyilatkozatot tett a revizionista Németország és Magyarország mellett, sőt kiemelte, hogy a Dunamedence békéje Ma­gyarország jogainak orvoslásától függ. Erre a fájdalmas, de súlyos nyilatkozatra Ro­mánia csak azzal válaszolhat, hogy szorosan tömörül szövetségesei mellett, akik kitarta­nak a mostani határok védelmében. Belgrád óvatosan nyilatkozik meg és ki­emeli azt a részt, amelyben Mussolini el­érkezettnek mondja az időt a délszláv— olasz viszony megjavítására. A délutáni Pravda rámutat arra, hogy Mussolini eré­lyesen követelte a magyar revíziót s címé­ben kifejezésre juttatja azt az aggályt, hogy a revízió követelése a kisantant elleni állás­foglalást jelenti. Ciano vasárnap Bécsbe érkezik Ciano gróf olasz külügyminiszter és fele­sége vasárnap este érkezik az osztrák fővá­rosba. Az olasz—osztrák—magyar tanács­kozások november 11-én és 12-én lesznek. ítélet előtt a gyilkossággal vádolt volt novonikolajevszki vörös táborparancsnok bűnügye A büntetőtörvényszék Aoudcs-tanácsa hét­főn tartott folytatólagos tárgyalást a gyil­kosság és hűtlenséggel vádolt Kiss Iléla vil­lamossági szerelő bűnügyében. A vádirat sze­rint — amit annak idején a Magyarság rész­letesen ismertetett — Kiss Béla, mint a szi­bériai novonikolajevszki fogolytábor vörös parancsnoka, a tábor kapuőrével agyonlö­vette Erdődi György hadnagyot, magyar tisz­teket túszként visszatartott és a magyar hadi­foglyok közt kommunista­ propagandát foly­tatott. A vádlott az első tárgyaláson tagadta bű­nösségét, kijelentette, hogy nem is ismerte Erdődi hadnagyot és azzal védekezett, hogy a táborparancsnokságot kényszerhelyzetben vállalta. A kihallgatott tanúk súlyosan ter­helő vallomást tettek. Egyesek szemtanúi vol­tak a gyilkosságnak, mások később hallo­másból értesültek róla. A vádlottat úgyszól­ván valamennyien felismerték. A hétfői folytatólagos tárgyalás megnyitása u­tán az elnök bejelentette, hogy beszerezték a miskolci hadosztályparancsnokságtól azo­kat az iratokat, amelyek Kiss Béla nyolc­­hónapos büntetésére vonatkoznak. Kiss Béla ugyanis büntetlen előéletűnek mondta ma­gát, az erkölcsi bizonyítvány szerint azonban annak idején nyolchónapi börtönbüntetésre ítélték., A beszerzett iratok adatai Kiss Béla személyi viszonyait illetően megegyeznek a vádlottéval, azonban a megállapítások sze­rint Kiss Béla az elítéltetés idején még hadi­fogságban volt. Ezután folytatták a tanúkihallgatásokat. J­ohany Marcell magántisztviselő, egykori hadifogoly, előadta, hogy a vádlott annak­idején Szibériában letartóztatta feleségét, aki ebédet hozott neki s csak egy nap múlva bocsátotta szabadon. Erdődi hadnagy meg­gyilkoltatásáról csak hallomásból értesült. Az orosz származású Dohány Marcellné ha­sonlóképpen mondta el az eseményeket. Gurmnlay Mihály rendőrkapitány elmondta, hogy egy esetben, amikor a vádlott propa­gandabeszédet tartott magyar nyelven, ha visszatérnek Budapestre, olyan vérengzés lesz itt, hogy „a lovak szügyig fognak járni az aranycsillagos hajcsárok vérében". Lehetsé­ges azonban, hogy a vádlott ezt a kifejezést csak or­osz nyelvből fordította magyarra. A tanú a gyilkosságról ugyancsak hallomásból értesült, úgy emlékszik, hogy Erdődi had­nagy a kislányától kapott levél hatása akut lett elmebeteg. Gyurka Sándor számellenőr annak idején arról értesült, hogy Kiss Béla telefonon jelentette egy beteg százados halá­lát s akkor állítólag azt mondta, hogy „re­mélem, a többi is megy utána". Hodzsa Kor­nél középiskolai tanár szerint a vádlott egy esetben azt mondta, hogy a „magyar kommu­nisták fegyverrel a kezükben mennek haza és annyi burzsujt gyilkolnak meg, hogy el­re­kesztik vele a Dunát". Vitéz Peterdy Ferenc alezredes vallomásá­ban előadta, hogy Kiss Béla annak idején mint lázas, tífuszos beteget leszállíttatói N­ovonikolajevszkben a vonatról és kocsin kórházba szállíttatta. ,A vádlott egyébként mindig tisztelettel bánt vele, a gyilkosságról csak hallomásból értesült. A bíróság a tanút megeskette vallomására. Andrássy Gyula gróf emlékezetére ünnepély volt a polgárdi sírboltnál Andrássy Gyula grófnak a polgárdi Batthyányi-kastélyban elhelyezett ideiglenes sírboltjánál kegyeletes ünnepség zajlott le vasárnap délben. Az emlékünnepélyt az Andrássy Gyula emlékbizottság rendezte. Az ünnepségre Budapestről autón érkeztek a Batthyányi-kastélyba a nagynevű politikus szűkebb családja, a bizottság több tagja, a Deák Ferenc Társaság négyes küldöttsége, úgyszintén a Nemzeti Néppárt küldöttsége Egy hanyatló korszak legnagyobb zsenije A sírboltnál Sulyok Dezső országgyűlési képviselő mondott emlékbeszédet. — Azok között a tragikus típusok között, melyeket az élet, — minden drámaszerzők utolérhetetlenü­l legnagyobb mestere —, olyan gazdag skálájú változatban tud produkálni — kezdte —, talán legnagyobb emberi együtt­érzésre érdemes a ki nem élt élet, a meg nem értett intellektus tragédiája. Isten azért adta az életet, hogy a gondolat, melyet benne el­rejtett, kibontakozzék, szárnyakat kapjon, beteljesüljön, beteljesüljön a maga egyéni­sége szerint, mely különálló más minden egyéb teremtménytől. Az a végtelen bölcses­ség, mely nem engedi meg, hogy két fűszál, két falevél hajszálnyira azonos legyen egy­mással, azért adta mindenkinek a másétól különböző egyéniséget, hogy azt élje meg, azt váltsa valóra, azt teljesítse be. A talentumot pedig azért adta, hogy fáklyaként világítson másoknak, fényt árasszon maga körül és de­rűt sugározzon mások sötétségére. S ha egy élet nem tudja kifejleszteni a benne elrejtett isteni gondolatot, ha egy intellektus elég és kialszik anélkül, hogy valaha is megértették volna fényét, erejét és felfogták volna szét­áradó sugarát, akkor olyan emberi tragédia előtt állunk, mely a legmélyebb részvét hurd­jait kell, hogy rezgésbe hozza minden szív­ben, ha az nem fásult még el és reagálni tud az emberi sorsközösség hangjaira. — A magyar közelmúltnak az a nagy halottja, kinek sírjánál kegyeletes emlé­kezéssel gyújtjuk fel az áldozat lángját, ezt a tragikus sorsot nyerte magának a Gond­viselés kifürkészhetetlen akaratából. Egy hanyatló korszak legnagyobb magyar politi­kai zsenije volt, kinek lelkében olyan tisztán és világosan rajzolódtak ki népe élet-halál problémái, mint kortársai közül senkiében. Megvolt benne a tisztánlátás isteni adománya, mellyel le tudta mérni a körülötte lefolyt történések súlyát, meg tudta ítélni azok jelentőségét és megvolt benne a gyakorlati készség, hogy a helyesen felismert életigények kielégítésére megtalálja a legmegfelelőbb utat . Több tanú csak hallomásból értesült a fogolytáborban történtekről. Ezután távol­levő tanúk jegyzőkönyvi vallomását ismer­tették, majd Tamásy László dr. ügyész Er­dődi hadnagy egy levelének ismertetését in­dítványozta, az indítványt azonban a bíróság elvetette. Gál Jenő dr. védő részletes bizonyításkiegé­­szítési indítványt terjesztett elő s kérte a kül­ügyminisztérium és Junker Mihály moszkvai magyar követ megkeresését. Hangoztatta, hogy a kérdéses időpontban a vádlott még nem volt magyar állampolgár, az orosz tör­­vények szerint viszont minden bűncselek­­mény elévül tíz év alatt. Vitéz Tamásy László dr. ügyész a bizonyításkiegészítést teljesen fölöslegesnek tartotta és kérte a védő indít­­ványainak egész terjedelmében való elutasí­­tását. A védő viszonválasza után Kovács Miklós dr. elnök a tárgyalást félbeszakította s ennek folytatását kedd reggelre tűzte ki. TERtfU 3 C/OARfTTAVAL*. 0€c6i t tA ifaggok.Je Ia­­taiMok[ Nikotex Siirvvpf&vb mag.Jú&O­UU/Vt&HQ&4M, AI UáA€k | xjXUA ff 9 YftWAsutJu­­i**­‘WttSp SjllUf^^fedfoCL Legerősebben szűr a cigarettahüvely kettős füstszűrővel! EZÜSTSZÍNŰ dobozban ára____46 fillér. Senator „RAPID“ cigarettapapír, hosszában hajto­gatva, egyenkint kihúzható lapokkal gummirozott széllel ........................................14 fillér ugyanaz, nem gummirozott...........................13 fillér Senator 60­ lapos cigarettapapír ........ 12 fillér

Next