Magyarság, 1937. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1937-01-01 / 1. szám
ELOFKUSZ ÁRAK: FÉLÉVRE 24 PENGŐNEGYEDÉVRE 12 PENGŐ, EGY HÓRA 4 PENGŐÉVES SZÁMÁRA HÉTKÖZNAP 16 FILU VASAFP 82 FILL. AUSZTRIÁBAN HÉTKÖZNAP 30 GAS, VASÁRNAP 40 GARAS MEGJELENIK HÉTFŐVÉTELÉVEL MINDEN NAP POSTATAKARÉKPÉNZRI CSEKKSZÁMLA: 28990 ■Mlttjm :$*| MSZWESZTOJ PETHŐ SÁNDOR * JOMISKATAR* * AJTAY JÓZSEF * BUDAPEST1937 JANUÁR 1. PÉNTEK SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: IL. HUNYADI JÁNOS-ÚT 2. TELEFON: *1-560 10 (25 MELLÉKÁLLOMÁSSAL). ÉJJELI SZERKESZTŐSÉG (VL. ARADI-UTCA 8.) TELEFONJA (ESTE K10-TŐL): 1-154-61 ÉS 1-154-62. HIRDETÉS-, UTAZÁSI ÉS KÖNYVOSZTÁLY (IV. ESKU UT 6.). TELEFON: *1888-66. LEVÉLCÍM: BUDAPEST 62. XVIII. ÉVFOLYAM, 1 (4730) SZÁM A Nyertnek mosolya írta: Katona Jenő A betlehemi barlgból, ahol valamikor a Végtelen vége,s romlandó emberi testbe öltözve megiut, 1937. évre újra kiáltás hajlik szert a világba. A betlehemi barlangnak, al a világtörténelem legnagyobb drámájál kezdődött, tanítása újra átjárja a világi mely inkább mint valaha, rászorul a lgváltásra. Ez a némaságában is hang tanítás végighangzik nyomorult dolgokon Kelettől Nyugatig ... Az Északon zsarnokoló gigantikus kísérlet felé, mely üzenetes visszahatás a monopolkapitalitás csődjébe futott francia forradalom nagy felszabadulására, kiáltja, hogy nncs joga küzdenie a szovjet vér- és rock szegélyezte „új világ“-a ellen annal aki tagadja az ember és állat közötti üveges különbséget. Kiáltja, hogy minda amit a materialista falanszter-világ, ki hasztalan, kiölni próbál: család, magi tulajdon, lelki szerelem, egyéniség, sellemi szabadság, talmi és menthetett értékek, ha nincs lélek és lélek halhatlansága, ha nem született meg egykostt Valaki Betlehemben, aki legyőzte a Hált és ha nem születik meg újra a mszivünkben ... Az enciklopédista akik Holbach-, íj Alembert-, Diderova) azt hirdették, hogy az ember csak a tudatra jutott már, önmagát mozgató gé ugyancsak csodálkoznának, ha azt lán, ami az emberiel Oroszországban történik, hallaniok kellene, hogy imert tanításuk logikus következése. Igen, ig kell bánni az emberrel, ha az csak hat ember, ha nincs meg istenfiai méltósga, bűn és erény között szabadon váladó akarata, ha nem ég homlokán a fény melyet a Végtelen Igazság gyújtott ki inne, hogy látására ébredhessen. Igen, a világtörténelem talán legnagyobb aosztáziájának — amennyiben van törénelmi értelme és ha nem lenne, hogya engedné meg a Gondviselés — egyik lgnagyobb értelme, hogy végigviszi logilisan a tévelyt és végigrohanja a téves utat. Megmutatja, mivé válik végkörtkezésében az ember, aki eldobva a livinumot, még a puszta emberit se önheti meg ... A lélek Végtelenb síró metafizikai ösztönének csalódása csak kiegészíti a szociális megcsalatás.. Most nemrégiben tért vissza „Észak rémes árnyainak“ honából Gide Andre talán a legnagyobb francia író a ma élők között, aki „Retour de l‘U. R. S. S.“ cityi könyvében számolt be mélységes calódásáról... Még egy-két évvel ezelőtt azt hirdette, hogy az Evangélium nagy gazságai ott valósulnak meg az orosz sleppéken, hogy Betlehem örököse Moszkva s most — mint egykor a fiatalBrres, a jakobinizmusból kiábrándult romantikus katolikus a Meine Sendung in Paris-ban — tanúságot tesz tévedéséről. A betlehemi barlang kiáltásához, jó híréhez tért meg Görres a XVIII. és XIX. század fordulóján, vájjon a jakobinianus mai örökösei mikor térnek meg az Üzenethez, amely ma is frissen, örök fiatalságában hangzik felénk ... S a betlehemi barlang kiált a másik véglet, a teuton tájak felé is. Kiáltja, hogy így, igen így, Rosenberg silány „fölvilágosítási“ rekvizitmaival és Baldur von Schirach svotanizmusával nem lehet küzdeni a bolsevista tévely ellen Nem lehet az ördögöt Belzebubbal kiűzni, nem lehet a marxista anyagelvüket a vérségi anyagelvűséggel, a történelmi materializmust fajbiológiai materializmussal orvosolni. S kiált a barlang Európa délnyugati szöglete, az Ibér-félsziget, Hispánia földje felé is, ahol a két véglet összecsap, ahol a gyilkos testvér botja zuhanása hallik, ahol testvérvér folyik. Bármelyik fél győz, az ember vész e harcban, amely Európa végzetét előlegezi, sőt amely e végzetet előbűvölheti. Ezzel szemben oly korban, amelynek történelmi értelmét csak összekulcsolt kezekkel értheti meg a halandó ember, újra fölhangzik az angyalok éneke, mely az örömhírt, a jó hírt, az evangéliont hirdeti. A barlang gyermeklakója egyszer megváltotta a világot és fölragyogtatta tanítását János evangéliumának Logos tanában és Pál prédikációjában az Areopagosban, ahol vallási inspirációja először találkozott a görög filozófia eleve kiformált fogalmi elemeivel. Ez a tanítás a szeretet galambszárnyán megszállta a római légiók büszke labarumait és örökösévé lett hierarchikus szervezetével a római Cézárok örökségének. Ágoston bölcselete és teológiája, a középkor fenséges Summái és katedrálisai, a keresztény renaissance szépsége és varázsa, a barokk megtisztult, hóditó ereje mind e barlangból szálltak szét e világra ... Várjon tartogatja-e még számunkra a megváltást, megváltja-e mégegyszer a világot, melyre most is este borul, sötétebb, mint amaz este, az Augustusféle népszámlálás betlehemi estéje, sötétebb, mint a népvándorlás éjszakája. Ebben a csillagoltó sötétségben, amelyben szellemi szabadság, szociális igazság, emberi szeretet szolidaritása kihuny, elmúlik, elvész, semmi sem világít nekünk, csak a Gyermek mosolya a jászol fenséges demokráciájában. A jászolban, mely előtt bölcsek és királyok jelennek meg de csak a szegény pásztorok után. A Gyermek mosolya, amelynek fénye világolt az éjféli misére siető szegény falusi emberek lámpáiban, az illatos, távoli hegyek lehelletét árasztó karácsonyi fenyő kigyuló, kicsiny gyertyás fényével, ártatlan gyermekek örvendező szemének csillogásában. A Gyermeké, aki nem a reprobáció, az eleve elrendelés, a michelangelói utolsó ítélet, a Dies irae, dies illa könyörtelenül szigorú Istene, hanem a szereteté... Soha így a Végtelen és az Örökkévaló nem nézett gyermekszemekből halandó emberekre, soha ilyen alázatos alakot nem öltött a végtelen Szeretet az emberszívek felé. Ez a Gyermek nem ítél, nem bírál, nem filozofál. Mi is hát eléje borulva, csak a szeretet érzését érezzük, a boldogító örömét azoknak, akiknek a sötétségben égi fény támadt. Mint aszufit az eső után, úgy sóvárogtunk utána, kívántuk, epedtük, szomjúhoztuk őt, habozás nélkül őt választva inkább, mint a valóságot, ha ugyan nem volna ő maga a legnagyobb, legteljesebb valóság. Mosolya törteknek pihenés, bátraknak jutalom és országában a sóvárgott fény előtt nem fut az epedés és nem különb a vágy mint a teljesedés. A barlangból 1936 és 37 fordulóján is égi fény sugárzik és végigrezeg a vérhire két váró vénhedt világon. Este van, Uram rajtunk, egy hanyatló kor, bukott világ árnya és estéje. Ebben az estében, amely még ilmosabb éjszaka előjele, csak Te maradj velünk és éjszakánkban már nem lesz sötétség. Maradj velünk, a nap leszáll ... a nap leszáll és hanyatlik az élet. Gyermekkorunk álmai a világ kezdeténél messzibbnek tűnnek föl és az elveszett ifjúságból, e világ elvesztegetett eszményeiből nem hallunk mást már, mint távoli zúgást az elváltozott téli kert halott fái közül. De túl sötéten, vészen, végzeten, a betlehemi barlangból a jó hit kiáltása, angyalok éneke hallik és hangzik, a Te mosolyod sugárzik az új év fordulóján felénk, isteni Gyermek ... Bulgária és Délszlávia között barátsági szerződés vár aláírásra Belgrád szerint Szófia közeledik az andrevizidi Balkonsztvetségihez — Bulgáriában ezt a hírt erélyesen cáfolják — Olaszország megint leszögezte magát Spanyolország területi épsége mellett — Hataloméban sem lehet vörös uralmat tömlító király szózata Ausztria népéhez BULGÁRIA ÉS DÉLSZLÁVIA közt, belgrádi félhivatalos közlés szerint, barátsági szerződés jön létre, a két kormány már meg is állapodott a szerződés szövegében s azt csütörtökön nyilvánosságra is hozták. Belgrádban igyekeznek nagy jelentőséget és messzemenő gyakorlati politikai következményeke fűzni a szerződés létrejöttéhez s azt állítják, hogy ezzel a lépéssel Bulgária nem csupán Délszláviához, hanem a Balkánántanthoz is közeledett. Szófiában igen kínosan hat a belgrádi kormányköröknek ez a beállítása, minthogy a Balkán-ántant kifejezetten a mai balkáni határok megmerevítésére irányul. Bolgár politikai körökben erélyesen hangoztatják, hogy szó sincs arról, mintha Bulgária a Balkán-szövetséggel, vagy annak vezető gondolataival szemben megváltoztatta volna elutasító álláspontját. Mindössze elszigetelt bolgár—szerb közeledésről lehet beszélni. Szófiában hangoztatják, hogy a barátsági szerződés szövege nem mond semmit, egyszerű keret, amelyet később fognak megtölteni annyi tartalommal, amennyit a pillanatnyi politikai szükség megkíván, vagy amennyit a helyzet későbbi alakulása lehetővé fog tenni. A bolgár—délszláv barátsági szerződés megkötéséről csütörtökön este hivatalos jelentést adtak ki. A délszláv kormány nyilatkozatában közli, hogy a bolgár kormány a közelmúltban javaslatot tett, hogy a két baráti és fajrokon ország egymással barátsági szerződést kössön. Belgrádi hivatalos körökben ezt az ajánlatot azonnal a legnagyobb rokonszenvvel fogadták, a délszláv kormány mégis helyesnek látta, hogy mielőtt végleges választ ad, megkérdezze baráti államainak véleményét Ezek a tanácskozások a napokban végetértek. Görögország, Törökország, Románia és Csehország kormánya a bolgár javaslat elfogadását ajánlották. A délszláv kormány azután közölte a bolgár kormánynyal, hogy javaslatát a legnagyobb megelégedéssel elfogadja. Az egyezmény aláírására is rövidesen sor kerül. ★ ARASZ TÖRÖK KÜLÜGYMINISZTER Athénból hazautazott Törökországba. A görög kormány Arasz athéni tárgyalásairól kiadott közleményében kijelenti, hogy Balkánántant legközelebbi találkozója február 15-én lesz Athénben. Ezt közvetlenül megelőzően Antonescu román külügyminiszter ellátogat Ankarába, ahonnan együtt teszi majd meg az utat Arasz török külügyminiszterrel a görög fővárosba. OTTÓ KIRÁLY újévi üdvözletet intézett ahhoz a közel kétezer osztrák városhoz és községhez, amely őt tiszteletbeli polgáráél választotta meg. Az üdvözlet szövege igen nagy feltűnést keltett Ausztriában , kivált a bécsi diplomáciai körökben, amelyek többékevésbé messzemenő kommentárokat fűztek a steenockerzeeli üzenethez. Ottó király üdvözlete egyebek közt a következőket mondja ? — Isten óvja meg Ausztriát, vezesse ki e nehéz idő veszedelmeiből a jobb jövő felé Engem hívnak, mert szükségben van a haza Semmi sem volnék, nem volnék elődeim örököse, akik házuk sorsát Ausztria sorsával kötötték össze, ha ezt nem venném tudomésul. Egy ilyen közösség megszakítása súlyos sebeket üt. Ausztria a sebek miatt szenved 18 év óta. Amit ezekben a futó órákban elmulasztunk, azt semmiféle örökkévalóság sem hozza vissza. Békét akarok Ausztriának adni, békét befelé és kifelé. Ezért üdvözlöm örömmel azt, hogy Ausztria népe visszatalált a honvédelemhez. A népközösségben minden foglalkozásnak és minden polgárnak megadom a maga jogát. Minden eszközzel támogatni, pártfogolni fogom a parasztokat, mert a parasztoké a föld, a parasztok dolgozzák meg a földet, amely: Ausztria. A paraszti birtok a régebbi időben mindig az ur és szolga összetartozásán felépült szociális monarchia alapja volt. Az én védelmem alatt megint azzá kell lennie, önmagának hasznára, másoknak mintaképül. — A munkásság javát és fájdalmát magamévá teszem. A harcok, amelyekért a sarkaiból kifordult idő és önzés viseli a felelősséget, a modern társadalomnak ezeket a nélkülözhetetlen tagjait megzavarták, elkeserítenék, bátortalanná tették. Azok a munkanélküliek, akik hajlandók dolgozni, közel állnak szívemhez. — Joguk van a munka méltóságára, a munka boldogságára. Azoknak, akik betegség, gazdasági válság vagy más véletlen folytán nem tudnak részesülni a munkában, joguk van a közösség gondoskodására. Nem kevésbé fontos feladat a kereskedelem, űripar, a kisipar, a kézművesség szolgálata, ezek pártfogolása. Legfelsőbb védője leszek a tudományoknak és művészeteknek, minden, szellemi és fenséges dolognak, a mi gazdag kultúránk javára. Meg kell találnia hazánknak a hidat afölött a szakadék fölött, ame- Ára a rádiómelléklettel együtt 16 fillér