Magyarság, 1940. május (21. évfolyam, 98-121. szám)
1940-05-01 / 98. szám
BUDAPEST, 1940. MÁJUS 1-jig&OTASISilft Csáky Káván gróf külügyminiszter: Mi teljesen megbízunk a magyar-német barátság szilárdságában A szlovák állam túlkapásai a felsőház előtt A szlovákok újra kezdik. A Slovak című napilapjuk múlt hét csütörtöki vezércikkében már bejelentették, hogyha netántán szlovák nemzetiségi politikai párt alakulna Magyarországon — ők azzal bizony nem tárgyalnak. Nem hisszük, hogy ez a magyarországi szlovákokat túlságosan elkeserítené, de a fiatal államra mindenesetre jellemző. Nekik nem tetszik az, ha a szlovákok Magyarországon legálisan szervezkednek. Jól tudjuk miért fájna, ha a rólunk terjesztett badar vádakat a szlovákok cáfolnák meg. Ez csupán kezdetleges méregkeverési kísérlet, amit azonban a Slovenska Politika és a Slovenska Pravda csinál, az már több. Ebben a két újságban ugyanis egyre több cikk jelenik meg arról, hogy Szlovákiában csak szlovákul lehessen beszélni. Legutóbb az egyikben Stary Ludak álnéven cikket írt valami forrófejű szlovák és elpanaszolta, hogy Németgurabon egyre többen beszélnek magyarul. Mintha ez valami égbekiáltó bűn lenne abban a községben, ahol az ő meghamisított statisztikai kimutatásaik szerint is négyszáz magyar él. Ideje volt már tehát, hogy a külügyminiszter erélyes hangon feleljen a néhanéha túlságosan nagymérvű „ifjú” „szlovák államférfiaknak”. Arra pedig már régen szükség lett volna, hogy végre megmondjuk: hiába is igyekeznek lábatlankodásaikkal a magyar-német barátságot megzavarni, mert az sziklaszilárd és megdönthetetlen. A felsőház keddi ülését tíz óra után pár perccel nyitotta meg Radvánszky Albert elnök. Bejelentette, hogy Szüllő Géza napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt. Szüllő Géza a fiatal szlovák állam túlkapásait tette szóvá és többek között a következőket mondotta: — Napirend előtt felszólalásra kértem engedélyt, mert bizonyos esetekben a türelem gyengeségnek, a hallgatás beleegyezésnek tűnhetik fel és ezt a látszatot akarom szétoszlatni. A magyar állam ezeréves hagyományához híven igyekezett a jószomszédi viszonyt fenntartani, úgy hogy se érzékenységet ne érintsen, se összeütközési területet ne teremtsen. Azonban látnia kellett, hogy ez a törekvés egyoldalú, felő, tehát a német érdekkel ellentétben álló csehszlovák követtel. Ezenkívül Szlovákiában mindenütt azt hangoztatják, hogy a magyar nemzetiségi, de szlovák állampolgárokat az iparvállalatoktól el kell bocsájtani. A Szlovákiában élő magyar kisebbség sorsa nemcsak ottani belpolitikai ügy, nemcsak az itt élő magyarság belügye, hanem nemzetközi ügy. Van egy határ, amelyen a pohár megtelik Csáky István gróf külügyminiszter ezután általános figyelem között a következőket mondotta: — Magyarország volt az első, amely elismerte az újonan megalakult Szlovák Köztársaságot 1938-ban. A rákövetkező hónapok folyamán megkíséreltük, hogy a békülékenység politikáját folytassuk és szlovák szomszédunkkal helyreállítsuk azt a testvéri viszonyt, amelyben évszázadokon keresztül élt a két nemzet. Nem taga,dom, sok keserű pillanatot okozott a magyar kormánynak és talán még több csalódást a magyar nemzetnek, hogy a baráti jobb, amelyet Szlovákia felé nyújtottunk, nem talált megfelelő fogadtatásra, sőt a szlovákság egyes, igaz, hogy csekély rétegei — a magyarság közeledését először gyanakvással, később egyenesen rosszakaratú rágalmakkal igyekeztek lehetetlenné tenni. A tavalyi gazdasági tárgyalások megindítása, amelynek sikere talán erős megrázkódtatásoktól óvta meg a fiatal szlovák államot, újabb bizonyságot szolgáltathatott volna arra, hogy a magyar kormány csak arra törekszik, hogy elfogadható szomszédi viszonyt teremtsen Szlovákiával. Több ízben kifejezésre juttatta a magyar kormány az országgyűlés színe előtt, hogy a béke és nyugalom kedvéért, sok minden felett szemet húny és hajlandó a türelmet a végletekig gyakorolni. Hiszen mi nem egyes mai vezetők hibáit, tévedéseit, taktikázását nézzük, hanem a két baráti nemzet jövőjét. Méltóztassék elhinni, a kormány nem elégedett meg azzal, hogy tényeket, vagy tetteket egyszerűen tudomásul vesz, ebben az igen veszélyes külpolitikai helyzetben azonban, amelyben egész Európa és talán Ázsia sínylődik, kettőzött óvatosságra és önuralomra van szükség és ennek érdekében méltóztassék megengedni, hogy a magyarszlovák viszony jelenlegi stádiumának, annak részletes és beható taglalásától jelenleg eltekintsek. — Mint régi európai nemzet tudjuk, hogy mi a kötelességünk földrészünk eme sarkában, de annak is tudatában vagyunk. Aki magyarul beszél, arcnak ki kell tépni a nyelvét . Április 25-én Nyitrán a hivatalos jellegű Hlinka-párt gyűlést tartott, ahol Kosec Imre elmozdított bánkeszi plébános beszélt a magyarországi szlovákok helyzetéről. Szörnyű hamis dolgokat mondott el, utána az egész népgyűlés, oda kirendelt tanítók, tanárok és az ifjúság teljes asszisztenciájával Nyitra város városháza elé vonult, ahol a hivatalos szerepet betöltő Hlinka-gárda parancsnoka Turcek Rudolf dr. a városháza erkélyéről óriási tapsok között kijelentette, hogy aki Nyitrán és Szlovenszkóban magyarul beszél, annak ki kell tépni a nyelvét, aki a köztársaságban magyarul beszél, abba bele kell fojtani a szót.Ugyanakkor Pozsonyban a magyar követség elé felvonultak az egyetemi hallgatók és iparossegédek, a rendőrség lábhoz tett fegyverének felügyelete mellett, tüntető és sértő kiáltások közben. Mind Nyitrán, mind Szlovenszkó többi részén mindenféle röpcédulákat osztogattak akkor és hangoztatták mindenütt, hogy a szlovák nép jogos tulajdonát képezi a mostani Magyarországnak Vác—Miskolc és Szolnokig terjedő területe és itt az ideje annak, hogy azt fegyverrel vegyék el. A machináció tovább terjedt, a protektorok hatalmában bízva veszélyes játszmába kezdenek a szlovákok, amelyben az egyik rész azt a játszmát játsza, hogy lehetőleg megrontsák álhírekkel Magyarország és a Német Birodalom között az összhangot, hogy ez a szlovákoknak hasznot jelentsen. Ugyanakkor a másik rész abban mesterkedik, hogy a német protektorral szöges ellentétben álló államcsoporttal keressen megegyezést. A német protektorátus alatt levő Szlovákia spanyolországi ügyvivője Madridban tárgyalásokba bocsátkozott a Benes-féle irányzatot képvi Fotokópia-okmányfénykép, Rád, -Andráássyút 52. Mussolini térnél. Telefon: 116-640. nyolcat mégis 45 liter mozalkót kap a 101kr$mSmmm Olajfék, kiváló rugózás, szilánkmentes üvegezés. GUMIFELÁR MINCSEt Ára változatlanul: A Nemzetközi Vásár alatt bemutatta : V. Kossuth Lajos tér 18. Telefon: 111-380. VI., Andrássy út 10. Telefon 113-619, hogy van egy felső határ, amelyen a pohár megtelik, és akkor esetleg olyan intrikákat, okvetetlenkedéseket is megfelelő módon utasítunk vissza, amelyek mellett egyelőre csak vállvonogatva megyünk el. — Türelmünk határa ott ér véget, ha nem látjuk a Szlovákiában élő magyarság jogait az emberi élethez és vagyonhoz, továbbá ha" a magyar alattvalók szlovákiai vagyonát és jogait csorbítatlanul tiszteletben tartják. Keki beszivárgott az országba és vagyononkat szerzett. Inkey Pál báró, mint e Ház tagja, szűzbeszédében az elhunyt Zelenski Róbert gróf tanítványának valllotta magát. A javaslatot kerettörvénynek s éppen ezért úgyszólván alkotmányellenesnek tartja. Nem a keret, hanem a tartalom a fontos és egy képkiállítás bírálatánál is nem az a lényeges, hogy milyen alkotás a keret, hanem, hogy milyen a kép. (Derültség.) A javaslatban foglalt szerződésmegsemmisítési szöveg ellentétben áll a római joggal és Máté evangéliumának a szőlőmunkásokról szóló parabolájával is. (Élénk mozgás.) Végül egy hasznos angol regény elolvasását ajánlotta a miniszternek, de a „nesze semmi, fogd meg jól”-nak tekinthető javaslatot nem fogadta el. Fiáth Tibor báró szóvátette, hogy felelőtlen elemekről nem lehet beszélni (mert mindenki felelősségre vonható), csak lelkiismeretlenekről. Dicsérte a zsidó nagy- és középbirtokosokat mondván: „Én nem érzem magamat feljogosítva arra ,hogy a zsidó földbirtokosokat megvédjem, azonban merem állítani azt, hogy láttam sok zsidó földbirtokot, mégpedig nagy- és középbirtokot és én nagyon örülnék, ha az én gazdaságomban is olyan szociális intézményeket létesíthetnék, ha én is olyan szociális jólétben részesíthetném az én cselédségemet, mint amilyen szociális intézményeket azok már régen létesítettek és amihez szociális jólétben azoknak a cselédjei részesültek”. Jankovich-Bésán József gróf megemlítette, hogy mi nyugati igényekkel lépünk fel és bizony nagyon gyakran keleti termelési eszközökkel élünk. Igen érdekes kérdéseket tárgyal ezután a felszólaló. Megkérdezte: kinek érdekében szabadították fel hiretelenül a Victoria-borsó maximált árát. A tengeri kérdés is bonyolult. Ha a takarmány s a zsír ára közti diszparitást meg nem változtatják, őszre nem lesz sertéshizlalás! Ne igyekezzenek a szlovákok ütőkártyának a német birodalmat kijátszani Ne igyekezzenek nekünk fél vagy egészen hivatalos szlovák személyek a német birodalmat, Szlovákia protektorát állandóan kijátszani, mert mi teljesen megbízunk a magyarnémet barátság szilárdságában és azokban a tényezőkben, amelyeken ez a barátság felépül. Remélem, hogy a szlovákok egyes vezetői nem tévesztik el lehetőségeik mértékét, illetve felső határát és komolyan számolnak azzal, hogy a nemzeti becsület védelmében, amelyhez számítjuk véreink életének és jogainak megóvását, nem fogunk habozni cselekedni sem, ha szomszédaink ,a józanság utolsó szikráját is elvesztik. A magyar kormány a nemzet egyetemével mindig arra törekedett, hogy a megmarad szűkös örökségből legalább azt, ami nekünk a legnagyobb értéket jelenti, az európai gondolkodást, a várni tudást, a hitet és a rendíthetetlen bizalmat a jövő iránt, valamint elsősorban a nemzeti becsületet, amely éppen a mai napokban oly nagy értéket képvisel, csorbítatlanul, úgy mint elődeink ránkhagyták, ruházzuk át az utódokra. Ennek a vezérelvnek szemmel tartása mellett igyekezem úgy cselekedni, ahogy az leginkább az ország javára válik. Hangsúlyozom, hogy veszélyes volna azt feltételezni, hogy gyengék vagyunk, vagy gyengéknek érezzük magunkat, mert minden életrevaló és életre hivatott nemzet elérkezhetik ahhoz a határhoz ,amikor az erkölcsi erők érdekében minden kockázatot vállal és meggondolást vagy pillanatnyi haszonteóriákat félrevet. Csak azok a népek nem támadnak fel, amelyek nem tudnak, vagy nem mernek. Célszerűnek látszanék, ha inkább erről az öntudatról látnák az érdekeltek, hogy a magyar kormány eme elhatározásában úgy és akkor cselekszik, amikor az neki a leghasznosabbnak látszik és nem akkor, amikor provokálni szeretnék. Végül azt kívánom megállapítani, hogy a magyar kormány továbbra is a türelem és béke politikáját kívánja folytatni Szlovákiával szemben. Míg Inkey báró Máté evangéliumával érvel, Fiásih báré dicséri a zsidó nagybirtokosokat A külügyminiszter mély hatást keltett felszólalása után a legkisebb gazdasági munkabérről szóló javaslattal foglalkozott a felsőház. Mint ismeretes, a felsőházi bizottság módosította több helyütt ennek a javaslatnak a képviselőházi szövegét. Most ezzel a módosított szöveggel tárgyalták a törvényjavaslatot Téglási András beszédében számos kérdés fejtegetésére tért ki. A jelen voltak dörgő helyeslése közepette panaszolta, hogy a vidéki intellektuell ugyanannyi cukrot kap jegyre, mint a cigány. A gyapjúárakról szólván, megemlítette, hogy a textilgyárosok nagyrésze — tisztelet a kevésszámú kivéte 3 burlson -a vásár szenzációja. Ingyen kóstoló az ...niszer mMszíTM Na