Magyarság, 1940. augusztus (21. évfolyam, 167-191. szám)

1940-08-01 / 167. szám

■ ■ «•TULAJDONOS« MAGYARSÁG LAPKIADÓ IT. A MAGYAR FELELŐS SZERKESZTŐ, ELNÖK-VEZÉR­IGAZGATÓ, ^ TM K­­ c kJ T FTKTOJI AI ICTA J M L ......0 L RATTRAY R. KALMAR FŐSZERKESZTŐ ÉS FELELŐS KIADÓ! 4HERBS. rK­ML HUUAN­SI A ? uiK­­­­ SZERKESZTŐ. 03. VIRTSOLOGI RUPPRECHT OLIVÉR OR- ' H " MOZGALOM KAP I LAPJA |/ FA­RKAS ISTVAN ■■■■■■■■■■HnBManMMBHHMaHHHHBMHBnnnHRMnMHinnRnaBaMnMBnaBnanHBBnnM Budapest, 19­40 _______XXL évfolyam Augusztus 167. (5­6 41.) szám Még nem tudni hol, mikor kezdődnek a román-magyar tárgyalások Német és olasz kívánság, hogy az érdekeltek lehetőleg egymás között megegyezzenek rémét hivatalos nullat­ai. Folyik a nagy offenzíva Anglia ellen, Japán szorosabb kapcsolatot keres a tengelyhatalmakkal . (R. R. K.) A politika frontja. A tegnapi nap folyamán az olasz és a német sajtóirodák közleményei­nél kaptunk támpontokat a délkelet-európai kérdés rendezését illetően. Ma egy lépéssel tovább jutottunk: a Bukarestben székelő sajtóirodák jutottak híranyaghoz, olyan­hoz, amelyet közölhettek, az euróai sajtó­val. A bukaresti német sajtóiroda jelenté­se különös figyelmet érdemel, épp azért, mert értesülését magában Bukarestben sze­rezte. Eszerint már a legközelebbi jövőben megindulnak a magyar-román tárgyalások,­­ mert az a tengelyhatalmai­ kívánsága, hogy a rendezés felé késedelem nélkül mör­­történjenek elhatározó lépések. Természetes, az európai sajtó szinte egy­­értelműleg tovább találgat: hol lesznek és mik lesznek az új határok? Minden talál­gatás a tárgyalások megkezdése előtt tel­jesen céltalan. Csak azokat a szempontokat ismerjük, amelyeknek alapján az új határo­kat meg kell „szerkeszteni”. A figyelembe veendő szempontok gazdaságiak, népraj­ziak és történelmiek kell, hogy legyenek. A tiszta etnográfiai határok meghúzása az ezen a területen élő erős kevertség foly­tán, végtelenül nehéz, némely helyen, így Dobrudzsában is — szinte lehetetlen.­­ Az eur­ópai sajtóban sok hang hal­latszik arról is, hogy mi lesz ab­ban az esetben, ha a meginduló tárgyalások nem végződnek eredménnyel? A józan ész szerint ez esetben arbiterre, döntő bíróra vár az a feladat, hogy a vitázó felek között igazságot tegyen. És ki lehetne jelen esetben más a döntőbíró, mint maguk a tengelyhatalmak, tehát Olaszország és Németország,­­ akik most beindították, így is mondhatjuk: kisürget­ték a délkelet-európai kérdés rendezését. Ha erre sor kerül, egy kissé más lesz a helyzet, mint volt a Felvidék sorsa fölött döntő bécsi ítélet meghozatala ide­jén. Akkor még ott állt a felbomlóban lévő csehszlovák köztársaság háta mögött a nyugati antantszövetség. Ez injekciózta a csehek ellenállását s ezért is volt nagy a hangjuk azoknak a komáromi, emlékeze­tes tárgyalásoknál. Ma Románia mögött n­em áll semmi, — semmi kézzelfogható ha­talom, legfeljebb — mint erre utaltunk ehelyütt a minap — egy-két francia lap üzen a távolból egybe biztatást a volt hű barát és latin testvér felé. Nem sok a je­lentősége ennek; úgy van, ahogy a Duce mondotta: nem tintával, vagy nyomdafes­tékkel írják és csinálják a történelmet ... de más harcmodorban­ ­ . Az európai politikai életnek különö ki£ szenzációja a most aláírt spanyol-portugál megnemtámadási egyezmény. Nem tévedünk, ha azt mond­juk, hogy a jövőbe nézve szorgalmazta ki Franco ezt a megállapodást. Ugyanis, ha megindul a nagy támadás Anglia ellen,­­ valószínű az, hogy Spanyolország sem ma­rad tétlen és a Gibraltár visszaszerzése ér­dekében elhatározó lépéseket tesz. Nevén is nevezhetjük a gyermeket: együtt tá­mad a tengelyhatalmakkal, hogy azokkal egyidőben érvényesítse igényeit és jogait. Erre az esetre szüksége van Portugália tá­mogatására, a­melyet a megnemtámadási szerződés kimerít Spanyolországot ma nemcsak jól felfogott érdeke, de a világ­nézet­ azonossága is a tengelyhatalmak mellé állítja. Egy front fog támadni Anglia ellen: az új világnézet frontja. Szerettük volna élvezni Churchill­e­é­r keddi parlamenti beszédét. Ettől i 1 » az élvezettől megfosztott bennünket az angol képviselőház határozata, amellyel kettőszáz szavazattal százkilenc ellen a tit­kos ülés mellett döntött. Hogy zárt ajtók mögött mit mondott Churchill, illetve mi mindent nem mondott el,­­ így nem tud­hatjuk. Mindenesetre jellemző az, hogy a demokrácia és a parlamentarizmus klasszi­kus földjén ma, ebben a történelmi fon­tosságú időben a honatyák zárt ajtók mö­gött ítélnek elevenek és holtak fölött, pe­dig a demokrácia lényege a politika sík­ján is a néppel való állandó és közvetlen érintkezést követelné meg. Csak a nép ta­nácskozhat és rendelkezhet a saját sorsa felett, a demokrácia, mint politikai rend­szer mellett felsorakoztatott érvek szerint. A Német Birodalom vezére és kancellárja, akire a demokráciák a diktatúra vádját szórják,­­mindig előre bejelenti a törté­nelmi fontosságú lépéseket a nemzetnek, vagy történelmi események után részlete­sen beszámol a nemzetnek. Úgy látszik, a demokráciáknak a diktatúráktól kell még majd tanulni egy kis igazi demokráciát.­­ Kiéleződik a japán-angol viszony. Anglia két nap előtt demarssal élt Tokióban, a Japánból kiutasított ti­zenkét angol miatt. Ma már ultimátumról beszélnek, mert a japánok újból kiutasí­tottak száz angol alattvalót. Anglia szerint ezek egyszerű kereskedők. Japán szerint ezek egyszerű politikai kémek, hogy a vi­tatkozó felek közül kinek van igaza, erre következtethetünk abból, hogy a múlt év őszén anglikán papokból álló küldöttség járt a Balkánon, és bizony nem kegyes igéket hintettek ott szét, mint ez később kiderült, — hanem egyszerűen szabotázst szerveztek és politikai híreket gyűjtöttek. A távolkeleti helyzet kiéleződése Anglia számára most, amikor minden erejével a földje megvédésére kellene készülnie, — súlyos következményekkel járhat. A háború frontja. A németek 26., 27. és 29-én, tehát három nap alatt, ismét közel 400 ezer tonna űrtartal­­mú hajót süllyesztettek el. Szinte hihetet­len méreteket ölt az angolok hajóvesztesé­ge. Ma alig van több hajóűrregisztertonnája Angliának tizenkét milliónál: a világhábo­rúban, 1914-ben, húsz millióval kezdte. Igaz, hogy akkor támadó fél volt Anglia, ma pedig védekezésre szorul. Viszont ma három millióval több embert kell eltarta­nia és élelmeznie Ezt képtelen lesz meg­oldani s az ellátási zavarok kezdenek ka­tasztrofális méreteket ölteni. Újból leszállí­tották a cukor, a marhafaggyú (margarin, ezzel főz a köznép) és a vaj fejadagját. Vi­szont már gyűjtik nemcsak az ócskavasat, a rongyot,­­ de a papírhulladékot is. Pár hónap előtt a közismert angol katonai szak­író, T. C. Fuller tábornok azt írta, hogy az angol sziget elleni támadás sikerét csakis az angol gazdasági élet megfojtása után remélheti a támadó. Az óriási hajóveszte­ségek, a londoni kikötők zárolása, a­ Szent­ György- és a Bristol-csatornák lezárása mind­ arra mutat, hogy Németország ezt a gazdasági megfojtást rohamléptekkel va­lósítja meg. Igaza lesz Fuller tábornoknak. Belgrád szerint : Bukarest hajlandó tárgyalni, de csak kisebb hatálkiigazításról Belgrád, július 11. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Po­litika bukaresti tudósítója azt jelenti, hogy a keddi román, minisztertanácson egyes mi­niszterek hajthatatlanoknak mutatkoztak minden területi engedmény tekintetében. A lap budapesti jelentése szerint magyar politikai körök most már nyíltabban fog­lalnak állást a salzburgi tárgyalások ered­ményei tekintetében. Magyarország, azt várja, hogy Románia részéről mennél előbb lépés történjék a közvetlen tárgyalások megindítására. A ma déli Pravda vezető helyen két római véleményt idéz, amely szerint Románia kötelezte magát határainak re­víziójára Magyarországgal és Bulgáriá­val szemben és hogy elfogadta Magyar­­ország javaslatát, amely szerint a ten­gelyhatalmak döntésére bízzák mind­azokat a kérdéseket, amelyekben nem sikerült közvetlen megegyezést létre­hozni. Érdekes a Pravda bukaresti és budapesti jelentése. Az első megállapítja, hogy a ma­gyar követelések nem változtak és hogy a magyar politikai körök, a közvélemény és a sajtó magatartása teljesen a régi. A má­sodik szerint Romániában engedékenység tapasztalható a tárgyalások megindulása tekintetében, sőt legutóbb már azt hangoz­tatták, hogy Romániában már Salzburg előtt megvolt a tárgyalási hajlandóság. A sajtó legnagyobb része azonban kifejezet­ten ellene van bármiféle területi enged­ménynek Magyarország javára vagy legfel­jebb csak kisebb határkiigazításokat tart lehetségesnek. ROMÁNIÁBAN NÖVEKSZIK A REVÍZIÓ­­ELLENES HANGULAT London, július 31. Az angol sajtó egy része továbbra is bő teret szentel a magyar-bolgár területren­dezésről szóló híreknek, megemlítve, hogy a közvetlen megállapodásoknak szep­tember 15-ig kell létrejönnie, különben a tengelyhatalmak döntőbírósága kö­vetkezik. Több lap közli a hírt a tárgyalások helyé­ről, hozzáfűzve, hogy az első lépésnek ro­mán részéről kell megtörténnie. Több lap, köztük a Times és Daily Te­legraph, azt állítja, hogy Romániában nö­vekszik a hangulat a további területáten­gedések ellen. A Daily Mail közli a Reuter-iroda jelen­tését arról, hogy egyes román körök sze­rint vissza kell utasítani a salzburgi diktá­tumot. ÁRA: 10 FILLÉR MAGYAR RÉSZRŐL VÁRJÁK ROMÁNIA AJÁNLATÁT Bécs július 31-A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Neues Wiener Tagblatt „Magyarország békés céljai”. „Várják Románia közeli k­e­di­tv­ányait, a tárgyalások megkezdésére cím alatt közli budapesti tudósítójának táviratát Eszerint irányadó magyar rész­ről már most nyomatékosan kijelentik,­­hogy Románia részéről a közvetlen ma­gyar-román tárgyalások mielőbbi meg­kezdését, várják. Román koronatanács Bukarest, július 31. A koronatanács tagjait szerdán este 11 órára értekezletre hívta egybe Gigurtu miniszterelnök. Ezen a tanácskozáson tájékoztatja Gigurth a koronatanács tagjait a Hitler vezér és kancellárral, Ribbentrop külügyminiszterrel és a Dacéval folytatott tárgyalások összes részleteiről. A koronatanács jelentősé­gét különösképpen emeli az az előre jel­zett hír, hogy a megbeszélések eredmé­nyei — amelyek nem csekély mértékben

Next