Magyarság, 1941. február (22. évfolyam, 16-39. szám)

1941-02-01 / 16. szám

Szombat, 1941. február 1. S * P * 2­0­IP • T Teniszezőink 8:0 arányban győztek Helsinkiben Csütörtökön befejeződött a magyar—finn fedettpálya teniszmérkőzés. A második napon Gábori 6:1, 6:0, 6:2 arányban győzött Saló ellen, Szigethy pedig 6:3, 6:4, 6:3 arányban verte meg Forsmannt. Az Asbóth—Somogyi Kiér­ pár 6:3, 6:3 arányban verte a Helström—Saltsmann ve­gyespárost . Az utolsó napon az Asbóth—Gábori pár 8:6, 6:0, 6:3 arányú győzelmet aratott a Saló —Forsman pár ellen, míg a Somogyi Klán —Helstraem kisasszony mérkőzés 6:3, 6:3-ra végződött Somogyi javára. A finn-magyar teniszmérkőzés tehát Ma­gyarország 8:0 arányú győzelmével végző­dött. A válogatott mérkőzés befejezése után a közönség kívánságára Asbóth és Gábori bemutató mérkőzést játszott, amelyen nagy tetszés közepette Asbóth 6:3, 3:6, 6:3 arány­ban győzött. Cortina D'Ampezzóban kisorsolták a lesiklóversenyzők startszámait A sívilágbajnoki versenyre megérkezett A nemzet benevezett versenyzői kevés kivétellel megérkeztek már Cortina D'Ampezzoba. Úgy a férfi, mint a hölgyversenyzők utolsó edzésüket folytatják a verseny színhelyén. Csütörtökön kü­lönösen élénk érdeklődést keltett a lesiklók ed­zése, amelynek során a németek, olaszok és a svájciak sok meleg pillanatot szereztek egymás­nak. A lesiklók közül úgy a hölgyek, mint a férfiak elragadtatással nyilatkoznak az igen nehéz le­­siklópálya szépségeiről. A pálya a rajt után meglehetősen egyenes és igen meredek részében hatalmas gyorsaságot tesz lehetővé, amelyet azonban a rendezők néhány kötelező kapuval enyhítenek. A verseny sorsa a világbajnoki pá­lya egyik részét alkotó ú .n. „Tofana“ kevésbbé gyors alsó részében dől el. A német lesiklók mellett legjobban a két olasz Marcellin és Chierroni és a svájci Rominger tet­szett. Csütörtök délután tartották meg a február 1-én lebonyolításra­­ kerülő lesikló világbajnoki verseny sorsolását. Indulhat 10 nemzet legjobb­jai közül 27 férfi és 10 hölgy lesikló. A részt­vevők: Olaszország, Németország, Norvégia, Svédország, Svájc, Magyarország, Finnország, Bulgária, Japán és Szlovákia. A férfiak sorsolása a következő: 1. Marcellin (olasz). 2. Pfeiffer (német). 3. Sö­­rensen (norvég).. 4. Hansson (svéd), S. Roming­er (svájci). 8. Chievroni (olasz). 7. Jonneweln (né­met). 8. Isberg (svéd). 9. Scheuring (svájci). 10. Placedelli (olasz). 11. Cranz (német). 12. Larsson (svéd). 13. Serti Telli (olasz). 14. Landtschner (né­met). 18. Persson (svéd). 16. Emődi (magyar). 17. Szalay (magyar). 18. Penttilae (finn). 19. Dimit­­roff (bolgár). 20. Tussonyi Edömér (magyar). 21. Sugavara (japán). 22. Bruck (szlovák). 23. Markof (bolgár). 24. Jobbágy (magyar). 25. Dano (szlo­vák). 26. Soltes (szlovák). 27. Knalik (szlovák) A hölgyek: 1. Proxaus Rosemarin (német). 2. Nielssen (svéd). 3. Boulaz (svájci). 4. Proxauf Annelise (német). 5. Franz Kristi (német). 6. Grasegger Knethe (német). 7. Seghi (olasz). 8. Fuchs (svájci). 9. Keller (svájci). 10. Graffer (olasz). Lősport Szombaton a februári ügetőmiting első versenynapja kerül lebonyolításra az egyes futamokban nem túlságosan nagyszámú ne­vezéssel. Jelöltjeink: I. Mechanikus hendikep 2100 m­ Pamuki Hárpia—Űrlány—Nikla. II. Aranyhegyi-díj 2200 m­. Elimár D.—­Ciano—Fátyol. III. Kettesfogatú árkocsiverseny 3200 m. Kossuth hajtás—Ébredő, Eszter. IV. Nemzetközi hendikep 210­0 m. Orao—Demetra—Galagonya. V. id. Bemnrieder József-díj 2000 m. Jancsi—Móric L.—Cinka Panna. VI. Februári hendikep 2100 m. Beáta L.—Gulliver—Carthage VII. Tango-díj 2200 m­ Fekete barát—Pasa—Makkfilk VIII. Hendikep 2100 m. E UaBokréta—Zeppelin. Február 1 és 2-án délután fél 3 órakor m m m 9* ü­gető­versenyek Országos levente síbajnoki versenyek Mátraházán február hó 9- és 10-én A német birodalmi sportvezetőség ,­ mint annak idején megírtuk — a ,,Hitler-Jugend” garmisch-partenkircheni versenyére meghívta a magyar leventéket A Németországba kikülden­dő leventecsapat kijelölésére február hó 9-én és 10-én Mátraházán, az országos levente­si­­bajnoki verseny keretében válogató verseny lesz. Ha a versenyt kedvezőtlen hóviszonyok miatt a kijelölt időben nem lehetne megtar­tani, úgy a verseny elhalasztását és újonnan kitűzendő időpontját február hó 6-án a rádió fogja a reggeli, déli, délutáni és esti hírek so­rán közölni. Mátraházán a következő versenyszámok ke­rülnek sorra: Február 9-én 8 órakor a levente legények 17 kilométeres csapat- és egyéni or­szágos bajnoki sífutóversenye. Ugyanezen a napon 9 órakor az ifjú leventék 6 kilométeres csapat és egyéni országos bajnoki sífutó ver­senye kerül sorra. Február 9-én délután a le­vente legények országos egyéni, műlesikló ver­senye, utána pedig az ifjú leventék műlesikló versenye kerül sorra. Február 10-én az ifjú leventék és a levente legények országos egyéni lesikló és síugró ver­senyét bonyolítják le. Szombaton befejeződnek az ökölvívó mérkőzések Szombaton este fejeződnek be a boxoló csapatbajnokságok küzdelmei. Az utolsó for­dulóban az FTC a BSzKRt-tal, a BVSC a BTK-val küzd meg. A bajnokság sorsa már nem kétséges, mert nem valószínű, hogy az FTC veszítsen a BSzKRt-tal szemben. Az FTC—BSzKRt mérkőzést Verőczey Já­nos, a BVSC—BTK-ét pedig Nagy Lajos bíró vezeti. A versenyek szombaton este 8 órakor kezdődnek a Városi Színházban. Az olaszok igen erős csapattal vesznek részt a olasz-magyar ökölvívó mérkőzésen Róma, január 31. Az Olasz Ökölvívó Szövetség a február 5-én Budapesten lebonyolításra kerülő Olaszország— Magyarország ökölvívó mérkőzésre igen erős csapatot küld. A csapatösszeállítás a következő: Légsúly: Paesani, harmatsúly: Proletti, pehely­súly: Cortonesi, könnyűsúly: Roberto Proletti, váltósúly: Peire, középsúly: Palmarini, kis ne­hézsúly: Cornago, nehéz­súly: Latini. Szlovákia magyar közművelődési egyesülete megtartotta ezévi közgyűlését Szlovákia vezető magyar közművelődési egyesülete, a pozsonyi Toldi Kör, most tartotta meg ezévi közgyűlését. A közgyűlésen Ester­házy János gróf, a szlovákiai magyarság ve­zetője is megjelent. Aixinger László dr., a Kör elnöke, megnyitó beszédében­ programot adott az új évre. Többek között a következőket mon­dotta: — Ha már geográfiai határok és fizikai té­nyezők el is választanak bennünket más or­szágokban élő magyar testvéreinktől, de a szel­lemi kapcsolatok, valamint ezek összhangjának gyengítése még kísérletképen sem merült fel a mi köreinkben és nem fog felmerülni a jö­vőben sem soha. Mintha a tudat alatt megérezték magyar testvéreink, hogy a magyar nemzeti hagyomá­nyoknak, a magyar jelennek és a magyar jö­vőnek­­vagy szintézisét állandóan, sőt a mi kö­rülményeink között fokozottabban kell apólm. Ez a szintézis a magyar léleknek és a magyar gondolkodásnak egyik legfontosabb alkotó ré­sze és fenntartó erőtényezője. Az elnöki megnyitó beszéd után beszámoló hangzott el az 1940. évi működésről, majd a Kör megválasztotta új tisztikarát. Elnök is­mét Aixinger László dr. lett. SiPÜZIÁLOCI ÉLET Ötven százalékkal emelkedett Olaszország gabonatermelése 12 milliárd Urát fordí­ottak talajjavításra A berlini Konjunktúrakutató Intézet egyik nemrégi jelentésében áttekintő képet nyújtott azokról a nagy eredményekről, amelyeket Olaszország az utóbbi években a termelés fokozása és az önellátás terén elért. Ezek között első helyen említendő, hogy Olaszország élelmiszerszükségletét ma már 95 százalékban belföldön tudja fedezni, ami annyit jelent, hogy a háborús időkben aránylag jelentéktelen korlátozással telje­sen mentesülhet az élelmiszerbehozataltól. A termőföldek hektáronkénti hozamának növelésével, valamint új szántóföldek fel­törésével az ország gabonatermelése a vi­lágháború előtti időkhöz viszonyítva az utóbbi években 50 százalékkal emelkedett, míg a lakosság száma ezalatt csak 24 szá­zalékkal nőtt, így a gabonabehozatalt is korlátozni lehetett. A világháború előtt például a gabonaszükséglet 24 százalékát, a világháborút követő években pedig 32 százalékát fedezték behozatalból, míg az utóbbi években a gabonabehozatal már alig j­ászott szerepet. Ez a nagyszerű ered­mény annak tulajdonítható, hogy Olasz­ország az utóbbi időkben mintegy 12 mil­liárd lírát fordított talajjavításra. Nem sokkal marad el a fentiek mögött a bányászat sem. Ez vonatkozik elsősor­ban a széntermelésre, amely 1938-ban két és fél millió tonnával csaknem kétszerese volt az 1929—32. évek hozamának. Azóta ez az eredmény állandóan javult. 1939-ben már hárommilliót termeltek, 1940-ben mintegy ötmilliót, 1941-ben pedig már hét­­milliós eredményt várnak a szénbányák. Hogy ezek a sikerek mit jelentenek, azt szemléltetőbbé teszi az az adat, mely sze­rint az 1914—18. években Olaszország szénbevitele 10 millió tonna volt, az el­múlt években pedig 12 és fél millió, míg ezzel szemben az ipari termelés megkét­szereződött. Igen számottevők az ércbányá­szat terén elért eredmények is. Olaszország ipara is sokat változott az utóbbi időben, amennyiben elsősorban azo­kat az iparágakat fejlesztették, amelyek az önellátás szempontjából fontosak. Azon­kívül nagy súlyt helyeztek a hadiipar és a hadiipar körébe tartozó iparok kiépíté­sére is, így az ország vastermelése az 1926—30-as évek 544 ezer tonnás átlagá­ról 1938-ban 864 ezer tonnára emelkedett, az acéltermelés pedig ugyanezekben az időpontokban 1.9 millióról 2.4 millióra. Bocciardo szenátor márciusban tett kije­lentése szerint előkészületek történtek a vasipar kapacitásának megkétszerezésére, úgyhogy valószínű, hogy az elmúlt évben­­ acélipar már megközelítette az ötmillió tonnás eredményt. Az elmúlt év szeptem­berében a vasipari korporáció elhatároz­ta, hogy az acélipar termelési képességét 10 millió tonnára, magát a termelést pedig rövid időn belül 8,9 millió tonnára emeli. Miként Olaszországban, úgy Németor­szágban is nagy mértékben sikerült a me­zőgazdasági termelés eredményét növelni. Darré német földmívelésügyi miniszter a múlt év decemberében pontos számadatok alapján ismertette a németországi háborús termelés érdekében folytatott csata sike­rét a népellátás terén. Darré kijelentése szerint Németország ma az összes európai népek között a nép­élelmezés terén a legmagasabb színvonalon áll. Az eddigi tapasztalatokkal ellentétben Németországnak a háborúban nemcsak a mezőgazdasági termelés eredeti színvona­lon tartása sikerült, hanem ezen túl több fontos területen fokozta a mezőgazdasági termelést. Különösen a tejgazdálkodás terén sike­rült a háború alatt jelentős eredményeket elérni. 1940 utolsó hónapjaiban a német tejközpontokban állandóan 10—15 száza­lékkal több tejet szállítottak be, mint a megelőző év ugyanezen időszakában. A vajtermelés is mintegy 30 százalékkal ma­gasabb most, mint a háború előtt. Német­ország a háború kezdete óta fejenként a lakosságnak egy hétre 270 gramm zsírt ad. Ez az adagolás legmagasabb, melyet Euró­pában a lakosságnak kiutalnak. Ugyanez áll a húsadagokra is. 1940-ben Németor­szágban a kapásnövénytermelés rekordma­gasságot ért el. Az elmúlt évben a német földmívesek minden várakozást felülmúló mértékben teljesítették a birodalmi kor­­m­­mánynak azt a felhívását, hogy nagyobb ■ területeket vessenek be olajos növények-­­­kel. A kívánság az volt, hogy az addigi 180 ezer hektár helyett 200 ezer hektárt ■ vessenek be repcével. A felhívás eredmé­­­­nyeként azonban 225 ezer hektárt vetettek be ezzel a növénnyel. Németország változ­tatás nélkül folytathatja 1934-es termelési Programmját, hála a termelési csata ed­digi sikereinek! A két tengelyhatalom példájának ösztön­zőleg kellene hatni gazdaságpolitikánk felelős intézőire! Nálunk ugyanis a világ­háború előtti terméseredményeket máig sem sikerült fokozni, úgyhogy a termés­­eredmény a lakosság egy felére számítva, csökkent, hiszen közben a népesség, ha­nem is nagy­­mértékben, de mégis szapo­­rodott. Állatállományunknak és a termés­ eredményeinek legalább olyan mérték­ben kellett volna növekednie, mint ami­lyen arányban szaporodott a lakosság, hogy a magyar nép megélhetési alapja ne szűküljön. Sajnos, ez nem következett be, holott, mint a német példa mutatja, még háborúban álló állam is képes arra, hogy mezőgazdasági termelését megfelelő gaz­daságpolitikai intézkedésekkel növelje. Igaz ugyan, hogy a tavalyi abnormális évet nem lehet számításba venni, azonban egészen rendesnek mondható időjárási vi­szonyok mellett sem termel a magyar me­­zőgazdaság többet, mint a háború előtt. A magyar gazdaságpolitikai feladatok legfon­tosabbika a magyar mezőgazdasági terme­lés növelése, annál is inkább, mert a la­kosság életszínvonala messze elmarad Né­metország, vagy a többi nyugati állam la­kosságának életszínvonala Új kiállítási csarnokok épülnek a mezőgazdasági kiállításon A március 29-én megnyíló mezőgazdasági kiál­lítást és ötvenedik tenyészállatvásárt az OMGE a jubiláris alkalomból még gazdagabb tartalom­mal kívánja megrendezni hogy így hű képet ad­jon a megnagyobbodott ország sokoldalú terme­lőképességéről. A kiállítás anyagának gyarapo­­dása szükségessé tette, hogy elhelyezésükre újabb kiállítást:­csarnokok és istállók épüljenek. A kiállítási telepen a téli idény ellenére kor­szerű építési technikával most is állandóan tolo­lyik az építkezés. Új, nagyobb méretű kiállítási csarnokot építtet a M. Kir. Kereskedelmi Hiva­tal. Ebben a csarnokban a kiállítás egész ideje alatt mezőgazdasági oktató és propaganda fil­meket bemutató előadások lesznek. Új csarnokot építtet a M. Kir. Dohány­jövedék is. A vissza­csatolt erdélyi és kárpátaljai területek mezőgaz­daságát szemléltető kiállítási anyag is különálló csarnokokat fog megtölteni. A földmívelésügyi minisztérium áldozatkészsé­géből a mangalicasertések elhelyezésére az ed­digi ideiglenes fabarakk-istállók helyett állandó jellegű, hatalmas méretű sertés-kiállítási istál­lók épülnek, amelyek a tetszetősebb elhelyezés mellett az állatok alaposabb megszemlélésére is módot fognak nyújtani. Ezenkívül lehetővé vá­lik a kiállításra még több tenyészsertés felhoza­tala, aminek következtében a jobb minőségű ál­latok iránt megnagyobbodott szükséglet is a ki­állításon fedezhető lesz. A székesfőváros áldo­zatkészségéből viszont már el is készült az új hatalmas baromfi-kiálítási csarnok, amely je­lentőségének megfelelő elhelyezést fog biztosí­tani ennek a gazdasági és szociális szempontból egyaránt jelentős állattenyésztési ágnak. A kiállítási telep további céltudatos fejleszté­sér­­e vonatkozó tervek is készen vannak, úgy, hogy az idei kiállítás befejezése után folytatják a további állandó jellegű kiállítási csarnokok és istállók építését. 9 — Dánia állatállománya alig csökkent. A kül­földi sajtóban gyakran láttak napvilágot olyan, hírek, amelyekből arra lehetne következtetni, mintha Dánia állatállománya a német megszál­lás óta a felére csökkent volna. Az ilyen min­den alapot nélkülöző híresztelésekkel szemben a tényleges helyzet a következő: Dánia állat­állománya hivatalos adatok szerint 1940 novem­ber végén 2,98 millió állatot tett ki. Ez a szám az 1939-es év végéről való adatokkal összehason­lítva, amikor 3,19 millió állatot írtak össze, né­mi visszaesést jelent. A dán állatállománynak ebből a lényegtelen csökkenéséből látható, hogy Dánia a megnehezült takarmánybeszerzés elle­nére is számbelileg is megfelelő fokon tudta kiváló minőségű állatállományát tartani s egy­általában nem folyamodott a kényszerlevágás drasztikus módszeréhez. A dán állattenyésztést a jövőben sem fenyegeti semmiféle veszély. nott jelent meg: lef». Kovács-dw. Szigetvárat Tarokk­őr « ncillia largkhlaieh MabAlgalnak­ résziei« Ismertetése és magyarázat« Ára: 5­50 pengő Kapható a „Magyarság” könyvosztályában Budapest, II„ Hunyadi J­ út 2- Postán 20 fillér porta mellett szállítjuk.

Next