Magyarság, 1941. február (22. évfolyam, 16-39. szám)
1941-02-01 / 16. szám
Szombat, 1941. február 1. S * P * 20IP • T Teniszezőink 8:0 arányban győztek Helsinkiben Csütörtökön befejeződött a magyar—finn fedettpálya teniszmérkőzés. A második napon Gábori 6:1, 6:0, 6:2 arányban győzött Saló ellen, Szigethy pedig 6:3, 6:4, 6:3 arányban verte meg Forsmannt. Az Asbóth—Somogyi Kiér pár 6:3, 6:3 arányban verte a Helström—Saltsmann vegyespárost . Az utolsó napon az Asbóth—Gábori pár 8:6, 6:0, 6:3 arányú győzelmet aratott a Saló —Forsman pár ellen, míg a Somogyi Klán —Helstraem kisasszony mérkőzés 6:3, 6:3-ra végződött Somogyi javára. A finn-magyar teniszmérkőzés tehát Magyarország 8:0 arányú győzelmével végződött. A válogatott mérkőzés befejezése után a közönség kívánságára Asbóth és Gábori bemutató mérkőzést játszott, amelyen nagy tetszés közepette Asbóth 6:3, 3:6, 6:3 arányban győzött. Cortina D'Ampezzóban kisorsolták a lesiklóversenyzők startszámait A sívilágbajnoki versenyre megérkezett A nemzet benevezett versenyzői kevés kivétellel megérkeztek már Cortina D'Ampezzoba. Úgy a férfi, mint a hölgyversenyzők utolsó edzésüket folytatják a verseny színhelyén. Csütörtökön különösen élénk érdeklődést keltett a lesiklók edzése, amelynek során a németek, olaszok és a svájciak sok meleg pillanatot szereztek egymásnak. A lesiklók közül úgy a hölgyek, mint a férfiak elragadtatással nyilatkoznak az igen nehéz lesiklópálya szépségeiről. A pálya a rajt után meglehetősen egyenes és igen meredek részében hatalmas gyorsaságot tesz lehetővé, amelyet azonban a rendezők néhány kötelező kapuval enyhítenek. A verseny sorsa a világbajnoki pálya egyik részét alkotó ú .n. „Tofana“ kevésbbé gyors alsó részében dől el. A német lesiklók mellett legjobban a két olasz Marcellin és Chierroni és a svájci Rominger tetszett. Csütörtök délután tartották meg a február 1-én lebonyolításra kerülő lesikló világbajnoki verseny sorsolását. Indulhat 10 nemzet legjobbjai közül 27 férfi és 10 hölgy lesikló. A résztvevők: Olaszország, Németország, Norvégia, Svédország, Svájc, Magyarország, Finnország, Bulgária, Japán és Szlovákia. A férfiak sorsolása a következő: 1. Marcellin (olasz). 2. Pfeiffer (német). 3. Sörensen (norvég).. 4. Hansson (svéd), S. Rominger (svájci). 8. Chievroni (olasz). 7. Jonneweln (német). 8. Isberg (svéd). 9. Scheuring (svájci). 10. Placedelli (olasz). 11. Cranz (német). 12. Larsson (svéd). 13. Serti Telli (olasz). 14. Landtschner (német). 18. Persson (svéd). 16. Emődi (magyar). 17. Szalay (magyar). 18. Penttilae (finn). 19. Dimitroff (bolgár). 20. Tussonyi Edömér (magyar). 21. Sugavara (japán). 22. Bruck (szlovák). 23. Markof (bolgár). 24. Jobbágy (magyar). 25. Dano (szlovák). 26. Soltes (szlovák). 27. Knalik (szlovák) A hölgyek: 1. Proxaus Rosemarin (német). 2. Nielssen (svéd). 3. Boulaz (svájci). 4. Proxauf Annelise (német). 5. Franz Kristi (német). 6. Grasegger Knethe (német). 7. Seghi (olasz). 8. Fuchs (svájci). 9. Keller (svájci). 10. Graffer (olasz). Lősport Szombaton a februári ügetőmiting első versenynapja kerül lebonyolításra az egyes futamokban nem túlságosan nagyszámú nevezéssel. Jelöltjeink: I. Mechanikus hendikep 2100 m Pamuki Hárpia—Űrlány—Nikla. II. Aranyhegyi-díj 2200 m. Elimár D.—Ciano—Fátyol. III. Kettesfogatú árkocsiverseny 3200 m. Kossuth hajtás—Ébredő, Eszter. IV. Nemzetközi hendikep 2100 m. Orao—Demetra—Galagonya. V. id. Bemnrieder József-díj 2000 m. Jancsi—Móric L.—Cinka Panna. VI. Februári hendikep 2100 m. Beáta L.—Gulliver—Carthage VII. Tango-díj 2200 m Fekete barát—Pasa—Makkfilk VIII. Hendikep 2100 m. E UaBokréta—Zeppelin. Február 1 és 2-án délután fél 3 órakor m m m 9* ügetőversenyek Országos levente síbajnoki versenyek Mátraházán február hó 9- és 10-én A német birodalmi sportvezetőség , mint annak idején megírtuk — a ,,Hitler-Jugend” garmisch-partenkircheni versenyére meghívta a magyar leventéket A Németországba kiküldendő leventecsapat kijelölésére február hó 9-én és 10-én Mátraházán, az országos leventesibajnoki verseny keretében válogató verseny lesz. Ha a versenyt kedvezőtlen hóviszonyok miatt a kijelölt időben nem lehetne megtartani, úgy a verseny elhalasztását és újonnan kitűzendő időpontját február hó 6-án a rádió fogja a reggeli, déli, délutáni és esti hírek során közölni. Mátraházán a következő versenyszámok kerülnek sorra: Február 9-én 8 órakor a levente legények 17 kilométeres csapat- és egyéni országos bajnoki sífutóversenye. Ugyanezen a napon 9 órakor az ifjú leventék 6 kilométeres csapat és egyéni országos bajnoki sífutó versenye kerül sorra. Február 9-én délután a levente legények országos egyéni, műlesikló versenye, utána pedig az ifjú leventék műlesikló versenye kerül sorra. Február 10-én az ifjú leventék és a levente legények országos egyéni lesikló és síugró versenyét bonyolítják le. Szombaton befejeződnek az ökölvívó mérkőzések Szombaton este fejeződnek be a boxoló csapatbajnokságok küzdelmei. Az utolsó fordulóban az FTC a BSzKRt-tal, a BVSC a BTK-val küzd meg. A bajnokság sorsa már nem kétséges, mert nem valószínű, hogy az FTC veszítsen a BSzKRt-tal szemben. Az FTC—BSzKRt mérkőzést Verőczey János, a BVSC—BTK-ét pedig Nagy Lajos bíró vezeti. A versenyek szombaton este 8 órakor kezdődnek a Városi Színházban. Az olaszok igen erős csapattal vesznek részt a olasz-magyar ökölvívó mérkőzésen Róma, január 31. Az Olasz Ökölvívó Szövetség a február 5-én Budapesten lebonyolításra kerülő Olaszország— Magyarország ökölvívó mérkőzésre igen erős csapatot küld. A csapatösszeállítás a következő: Légsúly: Paesani, harmatsúly: Proletti, pehelysúly: Cortonesi, könnyűsúly: Roberto Proletti, váltósúly: Peire, középsúly: Palmarini, kis nehézsúly: Cornago, nehézsúly: Latini. Szlovákia magyar közművelődési egyesülete megtartotta ezévi közgyűlését Szlovákia vezető magyar közművelődési egyesülete, a pozsonyi Toldi Kör, most tartotta meg ezévi közgyűlését. A közgyűlésen Esterházy János gróf, a szlovákiai magyarság vezetője is megjelent. Aixinger László dr., a Kör elnöke, megnyitó beszédében programot adott az új évre. Többek között a következőket mondotta: — Ha már geográfiai határok és fizikai tényezők el is választanak bennünket más országokban élő magyar testvéreinktől, de a szellemi kapcsolatok, valamint ezek összhangjának gyengítése még kísérletképen sem merült fel a mi köreinkben és nem fog felmerülni a jövőben sem soha. Mintha a tudat alatt megérezték magyar testvéreink, hogy a magyar nemzeti hagyományoknak, a magyar jelennek és a magyar jövőnekvagy szintézisét állandóan, sőt a mi körülményeink között fokozottabban kell apólm. Ez a szintézis a magyar léleknek és a magyar gondolkodásnak egyik legfontosabb alkotó része és fenntartó erőtényezője. Az elnöki megnyitó beszéd után beszámoló hangzott el az 1940. évi működésről, majd a Kör megválasztotta új tisztikarát. Elnök ismét Aixinger László dr. lett. SiPÜZIÁLOCI ÉLET Ötven százalékkal emelkedett Olaszország gabonatermelése 12 milliárd Urát fordíottak talajjavításra A berlini Konjunktúrakutató Intézet egyik nemrégi jelentésében áttekintő képet nyújtott azokról a nagy eredményekről, amelyeket Olaszország az utóbbi években a termelés fokozása és az önellátás terén elért. Ezek között első helyen említendő, hogy Olaszország élelmiszerszükségletét ma már 95 százalékban belföldön tudja fedezni, ami annyit jelent, hogy a háborús időkben aránylag jelentéktelen korlátozással teljesen mentesülhet az élelmiszerbehozataltól. A termőföldek hektáronkénti hozamának növelésével, valamint új szántóföldek feltörésével az ország gabonatermelése a világháború előtti időkhöz viszonyítva az utóbbi években 50 százalékkal emelkedett, míg a lakosság száma ezalatt csak 24 százalékkal nőtt, így a gabonabehozatalt is korlátozni lehetett. A világháború előtt például a gabonaszükséglet 24 százalékát, a világháborút követő években pedig 32 százalékát fedezték behozatalból, míg az utóbbi években a gabonabehozatal már alig jászott szerepet. Ez a nagyszerű eredmény annak tulajdonítható, hogy Olaszország az utóbbi időkben mintegy 12 milliárd lírát fordított talajjavításra. Nem sokkal marad el a fentiek mögött a bányászat sem. Ez vonatkozik elsősorban a széntermelésre, amely 1938-ban két és fél millió tonnával csaknem kétszerese volt az 1929—32. évek hozamának. Azóta ez az eredmény állandóan javult. 1939-ben már hárommilliót termeltek, 1940-ben mintegy ötmilliót, 1941-ben pedig már hétmilliós eredményt várnak a szénbányák. Hogy ezek a sikerek mit jelentenek, azt szemléltetőbbé teszi az az adat, mely szerint az 1914—18. években Olaszország szénbevitele 10 millió tonna volt, az elmúlt években pedig 12 és fél millió, míg ezzel szemben az ipari termelés megkétszereződött. Igen számottevők az ércbányászat terén elért eredmények is. Olaszország ipara is sokat változott az utóbbi időben, amennyiben elsősorban azokat az iparágakat fejlesztették, amelyek az önellátás szempontjából fontosak. Azonkívül nagy súlyt helyeztek a hadiipar és a hadiipar körébe tartozó iparok kiépítésére is, így az ország vastermelése az 1926—30-as évek 544 ezer tonnás átlagáról 1938-ban 864 ezer tonnára emelkedett, az acéltermelés pedig ugyanezekben az időpontokban 1.9 millióról 2.4 millióra. Bocciardo szenátor márciusban tett kijelentése szerint előkészületek történtek a vasipar kapacitásának megkétszerezésére, úgyhogy valószínű, hogy az elmúlt évben acélipar már megközelítette az ötmillió tonnás eredményt. Az elmúlt év szeptemberében a vasipari korporáció elhatározta, hogy az acélipar termelési képességét 10 millió tonnára, magát a termelést pedig rövid időn belül 8,9 millió tonnára emeli. Miként Olaszországban, úgy Németországban is nagy mértékben sikerült a mezőgazdasági termelés eredményét növelni. Darré német földmívelésügyi miniszter a múlt év decemberében pontos számadatok alapján ismertette a németországi háborús termelés érdekében folytatott csata sikerét a népellátás terén. Darré kijelentése szerint Németország ma az összes európai népek között a népélelmezés terén a legmagasabb színvonalon áll. Az eddigi tapasztalatokkal ellentétben Németországnak a háborúban nemcsak a mezőgazdasági termelés eredeti színvonalon tartása sikerült, hanem ezen túl több fontos területen fokozta a mezőgazdasági termelést. Különösen a tejgazdálkodás terén sikerült a háború alatt jelentős eredményeket elérni. 1940 utolsó hónapjaiban a német tejközpontokban állandóan 10—15 százalékkal több tejet szállítottak be, mint a megelőző év ugyanezen időszakában. A vajtermelés is mintegy 30 százalékkal magasabb most, mint a háború előtt. Németország a háború kezdete óta fejenként a lakosságnak egy hétre 270 gramm zsírt ad. Ez az adagolás legmagasabb, melyet Európában a lakosságnak kiutalnak. Ugyanez áll a húsadagokra is. 1940-ben Németországban a kapásnövénytermelés rekordmagasságot ért el. Az elmúlt évben a német földmívesek minden várakozást felülmúló mértékben teljesítették a birodalmi kormmánynak azt a felhívását, hogy nagyobb ■ területeket vessenek be olajos növények-kel. A kívánság az volt, hogy az addigi 180 ezer hektár helyett 200 ezer hektárt ■ vessenek be repcével. A felhívás eredményeként azonban 225 ezer hektárt vetettek be ezzel a növénnyel. Németország változtatás nélkül folytathatja 1934-es termelési Programmját, hála a termelési csata eddigi sikereinek! A két tengelyhatalom példájának ösztönzőleg kellene hatni gazdaságpolitikánk felelős intézőire! Nálunk ugyanis a világháború előtti terméseredményeket máig sem sikerült fokozni, úgyhogy a terméseredmény a lakosság egy felére számítva, csökkent, hiszen közben a népesség, hanem is nagymértékben, de mégis szaporodott. Állatállományunknak és a termés eredményeinek legalább olyan mértékben kellett volna növekednie, mint amilyen arányban szaporodott a lakosság, hogy a magyar nép megélhetési alapja ne szűküljön. Sajnos, ez nem következett be, holott, mint a német példa mutatja, még háborúban álló állam is képes arra, hogy mezőgazdasági termelését megfelelő gazdaságpolitikai intézkedésekkel növelje. Igaz ugyan, hogy a tavalyi abnormális évet nem lehet számításba venni, azonban egészen rendesnek mondható időjárási viszonyok mellett sem termel a magyar mezőgazdaság többet, mint a háború előtt. A magyar gazdaságpolitikai feladatok legfontosabbika a magyar mezőgazdasági termelés növelése, annál is inkább, mert a lakosság életszínvonala messze elmarad Németország, vagy a többi nyugati állam lakosságának életszínvonala Új kiállítási csarnokok épülnek a mezőgazdasági kiállításon A március 29-én megnyíló mezőgazdasági kiállítást és ötvenedik tenyészállatvásárt az OMGE a jubiláris alkalomból még gazdagabb tartalommal kívánja megrendezni hogy így hű képet adjon a megnagyobbodott ország sokoldalú termelőképességéről. A kiállítás anyagának gyarapodása szükségessé tette, hogy elhelyezésükre újabb kiállítást:csarnokok és istállók épüljenek. A kiállítási telepen a téli idény ellenére korszerű építési technikával most is állandóan tololyik az építkezés. Új, nagyobb méretű kiállítási csarnokot építtet a M. Kir. Kereskedelmi Hivatal. Ebben a csarnokban a kiállítás egész ideje alatt mezőgazdasági oktató és propaganda filmeket bemutató előadások lesznek. Új csarnokot építtet a M. Kir. Dohányjövedék is. A visszacsatolt erdélyi és kárpátaljai területek mezőgazdaságát szemléltető kiállítási anyag is különálló csarnokokat fog megtölteni. A földmívelésügyi minisztérium áldozatkészségéből a mangalicasertések elhelyezésére az eddigi ideiglenes fabarakk-istállók helyett állandó jellegű, hatalmas méretű sertés-kiállítási istállók épülnek, amelyek a tetszetősebb elhelyezés mellett az állatok alaposabb megszemlélésére is módot fognak nyújtani. Ezenkívül lehetővé válik a kiállításra még több tenyészsertés felhozatala, aminek következtében a jobb minőségű állatok iránt megnagyobbodott szükséglet is a kiállításon fedezhető lesz. A székesfőváros áldozatkészségéből viszont már el is készült az új hatalmas baromfi-kiálítási csarnok, amely jelentőségének megfelelő elhelyezést fog biztosítani ennek a gazdasági és szociális szempontból egyaránt jelentős állattenyésztési ágnak. A kiállítási telep további céltudatos fejlesztésére vonatkozó tervek is készen vannak, úgy, hogy az idei kiállítás befejezése után folytatják a további állandó jellegű kiállítási csarnokok és istállók építését. 9 — Dánia állatállománya alig csökkent. A külföldi sajtóban gyakran láttak napvilágot olyan, hírek, amelyekből arra lehetne következtetni, mintha Dánia állatállománya a német megszállás óta a felére csökkent volna. Az ilyen minden alapot nélkülöző híresztelésekkel szemben a tényleges helyzet a következő: Dánia állatállománya hivatalos adatok szerint 1940 november végén 2,98 millió állatot tett ki. Ez a szám az 1939-es év végéről való adatokkal összehasonlítva, amikor 3,19 millió állatot írtak össze, némi visszaesést jelent. A dán állatállománynak ebből a lényegtelen csökkenéséből látható, hogy Dánia a megnehezült takarmánybeszerzés ellenére is számbelileg is megfelelő fokon tudta kiváló minőségű állatállományát tartani s egyáltalában nem folyamodott a kényszerlevágás drasztikus módszeréhez. A dán állattenyésztést a jövőben sem fenyegeti semmiféle veszély. nott jelent meg: lef». Kovács-dw. Szigetvárat Tarokkőr « ncillia largkhlaieh MabAlgalnak résziei« Ismertetése és magyarázat« Ára: 550 pengő Kapható a „Magyarság” könyvosztályában Budapest, II„ Hunyadi J út 2- Postán 20 fillér porta mellett szállítjuk.