Magyarság, 1941. augusztus (22. évfolyam, 164-188. szám)

1941-08-01 / 164. szám

2 Rohsamlépésben törnek előre honvédeink A Magyar Távirati Iroda jelenti: A honvéd gyorscsapatok az ellenség is­­mételt ellentámadásait visszaverve, rohamosan folytatják előretörésüket. A szov­jet csapatok egyik különösen heves ellentámadása során honvédeink rendkívül véres veszteségeket okoztak az ellenség­nek. Ezeknek a harcoknak sikerében méltóképen osztozik légierőnk néhány bombázóköteléke is, amelyek ismételten megtámadták az ellenség visszavonuló oszlopait s jól célzott bombáikkal soro­zatos pánikokat keltettek s nagy pusztításokat vittek véghez azok tömött so­raiban.­ ­ Egy magyar kerékpáros zászlóalj ? emberfeletti teljesítménye Az Ukrajnában harcoló magyar gyors­csapatok szellemének elismerésreméltó bi­zonyítékát szolgáltatta egyik kerékpáros­zászlóaljunk. Ez a zászlóalj rendkívül zi­lált közlekedési viszonyok között is fárad­ságot nem kímélve, éjjel-nappali menetek­kel követte a különösen nehéz terepszaka­szokon áthatoló gépesített seregtestét, noha útjának folytatása helyenként em­berfeletti erőfeszítéssel volt csak lehetsé­­ges. A lelkes kerékpárosok akaratereje azonban minden nehézséget leküzdött s a kiváló csapat mindenütt idejében érkezve, hatásosan avatkozhatott a gépesített kö­telékek harcába. (MTI) A magyar lovasdandárok megakadályozták Bud­jenny seregének vissavonulását a Dnyeper mögé A magyar lovasság újabb dicsérete Róma, július 31-A Stefani-Iroda különtudósító­ja jelenti a galíciai harctérről: Az ukrajnai csata a leghevesebben tovább folyik. Budjenni tábornagynak az a kísérlete, hogy csapatainak zömét a Dnyeper mögé vonja vissza, a teljes meghiúsulás előtt áll. A német és a magyar csapatok heves harcban állanak a 18. szovjet hadsereg egyes hadosztályaival, amelynek feladata volt fedezni az általános visszavonulást. A hadosztályok már be van­nak kerítve és aligha tudnak kiszabadulni az egyre szoruló acélgyűrűből. A német páncélos hadoszlopok már az ellenség zömével állanak harcban és teljes valószínűtlenné teszik Bud­jenni tervének megvalósítását. Igen fontos munkát végez a magyar lovas­ság. Az egyik zászlóalj parancsnoka elmon­dotta, a magyar lovasságnak alkalma volt megmutatni az ukrajnai síkságon, hogy méltó hősies hagyományaihoz. A mozgó­háború is kitűnő alkalmat ad a lovasságnak arra, hogy megmutassa, mit tud. A magyar lovasdandá­rok állandóan harcban állanak az ellenséges hátvédekkel és keményen próbára teszik azo­kat. A bolsevikok kétségbeesett erőfeszítése­ket tettek, hogy kijussanak a bekerítésből. Ezek a kísérletek azonban egymás után meg­hiúsultak. A magyar csapatok, amelyek szo­ros együttműködésben vannak a németekkel, igen sok foglyot ejtettek és igen nagymennyi­­nyiségű hadianyagot zsákmányoltak. A ma­gyar csapatok most heves harcok között foly­tatják az előrenyomulást. Az olasz jelentés végül kiemeli ama ma­gyar üteg legénységének hősies harcát, amely vitézül szembeszállt az üteget megközelítő szovjetorosz gépesítet hadoszloppal. (MTI) Hadikészültségbe helyezik az USA csendes-óceáni támaszpontjait Zürich, július 31. (Bud. Tud.) A Neue Zürcher Zeitung washingtoni tudósítja jelenti, hogy Roose­velt elnök csütörtökön fogadta az amerikai hadsereg és a flotta parancsnokait Marshall tábornokot és Stark tengernagyot, akivel hosszasan tárgyalt. A haderő vezetőivel folytatott tárgyalás után az elnök a kincs­tári hivatal magasrangú tisztviselőivel ta­nácskozott. Roosevelt elnök tanácskozásaiból arra következtetnek, hogy az Egyesült Államok fokozni fogják a gazdasági nyomást Ja­pánra és hogy egyúttal a csendes-óceáni védelmi támaszpontokat teljes hadikészült­ségbe helyezik. Csunking japán bombázásánál megsérült egy amerikai hadihajó Washington, július 31. (NST) Mint az amerikai haditengeré­szeti minisztérium közli, a „Tutuila” ame­rikai folyami ágyúnaszád Csungking leg­utóbbi bombázásánál a Jangcse folyón meg­sérült. A „Tutuila” 370 tonnás és legény­sége hatvan főből áll. Washington, július 31. (NST) Alighogy megérkezett Washing­tonba a Csungking előtt horgonyzó Tu­tuila egyesült államokbeli ágyúnaszád japán bombázásának híre, Sumner Welles helyet­tes államtitkár azonnal magához kérette Nomura japán nagykövetet, hogy megtár­gyalja vele az esetet. Sumner Welles a megbeszélésen a kormány nevében tiltako­zott a japán lépés ellen. Welles szerint a bombázás csak szándékosan történhetett, mert az ágyúnaszád és a többi megsérült egyesült államokbeli tulajdon a csungkingi kikötő úgynevezett biztonsági övezetében volt. Tokió, július 31. (NST) Tojoda japán külügyminiszter csü­törtökön sajnálkozását fejezte ki Grew amerikai nagykövet előtt a japán kormány nevében a ,,Tutuila” amerikai ágyúnaszád megrongálása miatt. A „Tutuila” ágyúna­­szádot Csungking legutóbbi bombázásánál a Jangcse folyón japán repülőgépek meg­rongálták. A Hawai-szigetek kikötőiben lefoglaltak 19 japán hajót Washington, július 31. (NST) A Hawai-szigetek kikötőiben le­foglaltak 19 japán hajót. A hajók lefog­lalását azzal indokolták meg, hogy a ja­pán tengerészek kémgyanúsak. Az USA felszólította a délamerikai államokat, hogy csatlakozzanak a Japán-ellenes arcvonalhoz London, július 31. (NST) Az Exchange Telegraph nevű hír­­ügynökség értesülése szerint az Egyesült Ál­lamok kormánya „felkérte” a latin-amerikai köztársaságok kormányát, csatlakozzanak az Egyesült Államok, Anglia, a Szovjetunió és Kína közös japánellenes arcvonalához. Sum­ner Welles már intézkedett is aziránt, hogy megakadályozzák a latin-amerikai országokba irányított japáni áruk továbbszállítását az Egyesült Államokba. A washingtoni fárado­zás azonban úgy látszik, nem jár teljes siker­rel, mert nem erősítik meg azt a hírt, hogy Washingtonnak sikerült rábírnia Venezuelát a Japánba irányuló kőolajkivitel megszünte­tésére. A BDfiXSBSljik /ttipmn A*MterffrxB3!a *****&■_____________| Rio de Janetrobeli Mi az igazi célja a pánamerika­nizmusnak A Journal Do Brasil című nagy brazíliai napilap Amaral nevű vezércikkírója rend­kívül érdekes külpolitikai értekezést közöl Vargas köztársasági elnök állásfoglalásá­ról a jelenlegi politikai helyzettel és a pán­­amerikanizmus célkitűzéseivel kapcsolat­ban. A cikkíró mindenekelőtt utal az el­nök által egyes argentin lapoknak adott nyilatkozatra, amely a jelenlegi kritikus helyzetben világosan leszögezte Brazília álláspontját, majd utal arra, hogy Vargas élesen elhatárolta a pánamerikanizmust az úgynevezett Monroe doktrínától, amely tudvalevőleg „Amerika az amerikaiaké” jelszóval szeretné az USA befolyása alá vonni az egész amerikai kontinenst. A pán­­amerikanizmus — írja tovább Amaral — nem határozott politikai rendszert és nem is politikai ideológiát jelent, hanem azt cé­lozza, hogy az amerikai államok a leh­ető legnagyobb egyetértésben éljenek együt és védelmezzék a nyugati féltekét. A pán­­amerikanizmusnak az az értelmezése, mely szerint Amerikát politikailag standardizál­ni szeretné, a kontinentális szolidaritás szétrombolását jelentené. Amaral végül ki­fejti, hogy a mai időkben legcélszerűbb volna, ha a pánamerikanizmus jegyében Amerika teljes semlegességet vállalna s ebben a semlegességben elszigetelné ma­gát. Az amerikai kontinensnek minden őt nem ér­intő összeütközéstől távol kell maradnia. A pánamerikanizmusnak ma nem lehet más célja, mint megakadályozni azt, hogy a világégés Amerikára is át­terjedjen. _______________ Mexikót nem lehet háborúba kényszeríteni Mexikónak a háborúba lépésétől való fé­lelem alaptalan, — jelentette ki egy interjú során Avilla Camacho köztársasági elnök. Nem hiszi, hogy Mexikó területét és függet­lenségét támadás fenyegetné. Még kevésbé le­het szó arról, hogy idegen földrészről támad­nák meg az amerikai kontinenst. Egyébként a panamai és havannai konferenciákon elért eredmények elég biztosítékot nyújtanak arra­­vonatkozólag, hogy Mexikót akarata ellenére ne lehessen belekényszeríteni a háborúba. Roosevelt küldönce minden támogatást megígért Sztálinnak Mint az angol hírszolgálat Moszkvából je­lenti, Sztálin Harry Hopkinsnak, Roosevelt bizalmasának, üzenetet adott át az amerikai elnök számára. (MTI) Stockholm, július 31. (Német Távirati Iroda) Mint a moszkvai rádió jelenti, Sztálin Molotov jelenlétében fogadta Harry Hopkinst, Roosevelt elnök kép­viselőjét. Hopkins Steinhardt amerikai nagy­követ kíséretében jelent meg Sztálinnál. (MTI) Stockholm, július 31. (Német Távirati Iroda) Az angol hírszolgá­lat Sztálin és Harry Hopkins szerdai megbe­széléséhez kiegészítőleg ezeket jelenti: Hopkins biztosította Sztálint, hogy az Egye­sült Államok, készek azonnal megindítani a hadianyagszállításokat a Szovjet részére és hajlandók azokat mindaddig folytatni, amíg a háború tart, legyen az bármilyen hosszú­ Az angol ügynökség azután szó szerint idézi Hopkins sajtónyilatkozatát: — Sztálin értésére adtam — így szól a nyi­latkozat —, hogy a legnagyobb csodálattal kí­sérjük a Szovjetunió harcát. Sztálin Roosevelthez intézett üzenetével kapcsolatban Hopkins kijelentette, hogy Sztá­lin abban megelégedését fejezte ki az elnök­nek a felajánlott támogatásért és kifejezte abbeli meggyőződését, hogy az elnök és az amerikai nép nem fog csalódni a Szovjet­unióba vetett bizalmában a Hitler elleni harcban játszandó szerepe tekintetében, Mexikóból. Péntek, 1941. augusztus 1. „Az USA csellel a bolsevismus európai előretörését támogatja“ A Wilhelmstrasse Hopkins moszkvai útjáról Berlin, július 31. Berlini politikai körökben Harry Hop­kinsnak, Roosevelt külön megbízottjának moszkvai útját annak a támogatásnak szempontjából ítélik meg, amit a Szovjet­unió Európa ellen folytatott harcában az Egyesült Államoktól szeretne kapni. Ber­linben az a feltevés, hogy Hopkins a szov­jet fővárosban az amerikai segélynyújtás módozatait beszéli meg a bolsevista veze­tőkkel. Félhivatalos német körök nézete szerint Roosevelt különmegbízottjának moszkvai tartózkodása végérvényesen bizonyítja, hogy az Egyesült Államok csellel a bolse­­vizmus európai előretörését támogatják, bár az Egyesült Államokban — a Wilhelm­strasse kijelentése szerint — elég jól is­merik azt a rémuralmat és gonoszságot, amit a bolsevisták az utóbbi években az általuk megszállt országokban véghezvit­­tek. Éppen ezért német felfogás szerint a Szovjetunió támogatása a gyakorlatban annyi, mintha az illető saját maga követi el a gonoszságot. (MTI) Az USA hatalmába kerítette a Palmer-félszigetet Róma, július 31. (NST) A Giornale d’Italia Santiago de Chiléből érkezett jelentése szerint az Egye­sült Államok hatalmába kerítette a Palmer­­félszigetet, hogy ott támaszpontot építsen ki. A Palmer-félsziget a Grahamföldhöz tartozik és igen nagy stratégiai jelentő­sége van abból a szempontból, hogy aki­nek a félsziget birtokában van, uralkodik a Draken-szoroson, amely a Graham­­föld és a Tűzföld között széles átjárót al­kot Dél-Amerika és az Antarktisz közötti tengerrészen, a Csendes- és az Atlanti-óceán között. A Palmer-félsziget jelentő­ségét még jobban növeli, ha ugyanannak a hatalomnak birtokában van, amely a Falkland-szigetekkel is rendelkezik. A Falkland-szigetekre nézve viszont már szintén megállapodás jött létr­e az Egye­sült Államok és Anglia között, hogy azo­kat közös támaszpontokul használhatják. Miért nem kaphat a Szovjet komoly segítséget Amerikától Róma, július 31. Hopkins moszkvai útjával kapcsolatban a Ste­­fani-iroda szerkesztője ezeket jegyzi meg: Hopkins megígérte Sztálinnak, hogy Amerika hadiszert fog szállítani, de meg kellett jegyez­­nie, hogy nem áll módjában megállapítani a szállítandó anyag mennyiségét. A valóságban ez a mennyiség­— jegyzi meg a Stefani — nagyon korlátolt lehet csak. Ennek több oka van. Elő­ször az, hogy az amerikai ipar, magának Roose­­veltnek és az amerikai szakértőknek bevallása szerint nem tud eleget tenni még Angla szükség­leteinek sem. Az Egyesült Államoknak ezek sze­rint nem fog sikerülni fokozni az amerikai ipar teljesítő képességét. A fölösleget pedig Anglia fogja követelni. Churchill legutóbbi felhívása Amerikához, amelyben kérte Amerikát, hogy fo­kozza hadianyagszállítmányait, nem hagy semmi kétséget erre nézve. Az Egyesült Államok szál­lítmányai csak Vladivosztokon át és Szibérián keresztül juthatnának Moszkvába. A Csendes­óceáni út jelentékeny számú hajót venne igénybe és közismert dolog, hogy az amerikai kereske­delmi tengerészetnek nincs elegendő hajója még eddig vállalt kötelezettségei teljesítésére sem. Azonkívül a szibériai vasút az egyetlen útvonal, amely a Szovjetuniót Kelettel összeköti és ez legfeljebb csekély és lassú forgalomra alkalmas. Mindezeknél az okoknál fogva a Szovjetnek ígért amerikai hadianyagsegítség nagyon hasonlít ar­ra, amit annak idején Jugoszláviának és Görög­országnak ígértek és amely sohasem érkezett meg rendeltetési helyére. Minden jel arra mutat, hogy Hopkins Moszkvában megismétli azt, amit Do­novan me­­élt Belgrádban és Athénben. (MTI). Az angolok nagy repülőgépveszteségeket szenvedtek az északi tengereken Vezéri főhadiszállás, július SQL A véderő főparancsnoksága jelenti: Tengeralattjáróink üldözték az Athmat óceá­­non megtámadott hajókaraván szétugrasztott maradványait és elsüllyesztettek még öt fel­­fegyverzett kereskedelmi hajót, összesen 21.000 tonna tartalommal. E hadműveletben az el­lenség összesen tehát 110.000 tonna hajóteret vesztett. Légi haderőnk az Anglia elleni küzdelem­ben Lowestofttól keletre bombával súlyosam megrongált egy nagy kereskedelmi hajót. A csütörtökre virradó éjszaka újabb táma­dásokat intéztünk a sziget délkeleti és dél­nyugati részén, repülőterek ellen. Kereken negyven brit repülőgép, egy repü­­lőgép anyahajóról felszállva, a Jeges-tenger északi részén támadást kísérelt meg Kirkenes kikötője ellen. A támadás meghiúsult. Az el­lenség itt légiütközetekben 23, a légelhárító, és a tengerészeti tüzérség tevékenysége követ­keztében öt repülőgépet vesztett. A Német öböl felett vadászrepülőgépeink egy nyolc angol bombázóból álló kötelékből lelőttek öt repülőgépet. Tengerészeti tüzérsé­günk lelőtt két, egy aknaszedő naszádunk pe­dig egy brit repülőgépet. Nyugat-Németország néhány helységére a csütörtökre virradó éjszaka brit repülőgépek romboló- és gyújtóbombákat dobtak. A polgá­ri lakosság közül néhányan életüket vesztet­ték, illetve, megsebesültek. (MTI) Róma, július 31. (Stefani). Az olasz fegyveres erők főhadiszállá­sának 422. közleménye ezeket mondja: Észak-Afrikában a tobruki arcvonalon megfu­tamították az ellenség páncélkocsiktól támogatott különítményeit. Az olasz-német tüzérség hatáso­san lőtte az erőd berendezéseit.. A szerdai közleményben jelzett Benghazi elleni ellenséges légitámadás alatt az olasz légelhárító tüzérség lelőtt egy angol repülőgépet. A repülő­gép a tengerbe zuhant. A tengely repülőgépei elsüllyesztettek egy tar­­tályhajót és súlyos rombolásokat végeztek a kire­­nalkal parti berendezésekben. Kelet-Afrikában a gondari szakaszon fekete­­inges kötelékek és gyarmati csapatok merész ki­törést hajtottak végre és elkerült behatolniuk az elenség állásaiba. Az ellenség védekezett ugyan, de mégis elkerült mindenhol megfutamítani. Az ellenségnek Itt emberben és anyagban vesztesé­geket okoztunk. 13 millió tonna az angolok eddigi hajótérvesztesége Berlin, július 31. A Német Távirati Iroda a hadijelentés ki­egészítéseként katonai részről a következők­ről értesül: A német tengeralattjárók még jobban ki­aknázhatták azt a sikert, amelyről szerdán érkezett jelentés: az Atlanti-óceánon a néme­tek a megtámadott hajókaraván szétugrasz­­tása után ugyanis még öt kereskedelmi ha­jót süllyesztettek el. E tengeralattjáró-had­művelet tehát összesen 145­ 000 tonnányi vesz­teséget okozott az ellenségnek. Tekintettel ar­ra, hogy az atlanti-óceáni brit hajóforgalom­ban máris hiányok mutatkoznak; ma már sokkal súlyosabb veszteség minden egyes ha­jónak az elvesztése, mint egy félévvel ezelőtt. Ha 13 millió tonnára lehet becsülni az eddigi összes brit hajóveszteségeket, beleszámítva a brit szolgálatban hajózó más nemzetiségű hajók elvesztését is, minden újabb 100 000 tonna elvesztése súlyosan esik latba. (MTI.)

Next