Magyarság, 1943. augusztus (24. évfolyam, 172-195. szám)

1943-08-01 / 172. szám

I_______ fogásra, h­ánom tivnsi meggyőződésre e­fjitett és egész valónkat kitöltő szo­­cializm­usunkba­n, a tianfilinai európai világnézet győzelméig egyre növekvő kitartásunkban és a kem­ély helyze­tekkel szembenéző bátorságunkban meg sok inzultus fog érni bennünket azok rés­zéről, akik csak a pillanatnak élnek és nem akarják vagy nem tud­ják meglátni a történelmi mélyesíís ősszef ügyét-Ci­t­t. Az is bizonyos azon­ban, hogy bennünket eddig sem ké­nyeztetett el ,a sors és a tömérdek megpróbáltatás között, sokszor meg­­vetettségtan,­­sokszor m­ggalázottság­­ságban, sokszor lekicsinylésben min­dig az adott teret, hogy mem értvékst­­:-ríjunk tu­rális szimatológiai tudomá­nyához igyntt,arra a nagy és, szent lovasra­ hallgattunk, amelyben­ felfed­­eztük a n­­agyar t­ört­énelem hangját,­­ amely ma is ereeten, érth­etően hang­zik felénk. igen, a Történelem robogó vonatá­ról nem lehet m­it szállni, és­­ nem is akarunk leszállni róla. Nem szédü­lünk meg m­­ig kitekintve a vonat ab­lakából, azt látjuk, hogy a szerelvény meredek sziklák tövében, meredélyek fölött rohan. Nem rettenünk össze, ha hirtelen alagútba fut, velünk, s a sö­tétre vált fülke nyitott ablakán be­csap ,a mozdony füstje. • Nem rette­­­nünk meg, mert tudjuk, hogy a masi­niszta ismeri a pályát és ismeri a gép­jét is. Nem rettenünk meg, mert meg­bízható és komoly pályamunkások vigyázzák a vonalat, s azok a politi­kai, gazdasági vagy közírói Matus­­kák, akik mjtacsipetvén, mindig arra a titokzatos „Leó“-ra kenik turpissá­gaik ódiumát, nem kerülhetnek abba a helyzetbe, hogy meglazítsák a csá­váitokat, vagy elhelyezzék primitív szerkezetüket a nemzetiszocializmus viaduktjai alatt. Ali a nem­zetiszocia­­lizmus vonatjára váltottuk meg a me­netjegyet, s ha nincsenek is a vonaton párnázott ülések, ha nem is kapcsol­tak hozzá kényelmes hálókocsit, van türelmünk megvárni, amíg a vonat célba fut. A nemzetközi expresszen talán ké­nyelmesebb ülés esik, de a nemzetközi expressz összekábelezett világpolgá­­rokkkal ,rohan — előttünk ismeretlen, vagy általuk nagyon is jól ismert és éppen ezért nem is kívánatos állomá­sok felé. Az utasai­­mindenesetre vi­gyázzanak: volt már rá eset, hogy­­a szemafor „szabadot“ jelzett s éppen akkor történt a katasztrófa, mikor gépészek, fűtők és utasok egyaránt azt hitték, hogy perceken belül célhoz érnek... Hitler ajándéka Mussolini 60. születésnapjára Berlin, július. 31. — A Nemzetközi Sajtó Tudósító jelöltti: Hitler Adolf értékes aján­dékot küldött Mussolininek a volt­ olasz kormányfő­ 60. születésnapjára. Az ajándék Nietzsche összegyűjtött műveinek külön erre az alkalomra készül­ díszkiadása a né-­­met államfő sajátkezűleg írt szívélyes­hangú ajánlósoraival. A vezér és kancel­lár az­­ ajándék átadásával Kesselring ve­­zértábornagyot bízta meg. Mussolini, mint ismeretes, igen nagy tisztelője Nietzsché­nek, s beszédeiben és írásaiban gyakran használta Nitezsche hí­res mondását a „veszedelmes életről”. . Bulgár köszönetnyilvánítások Mussolininek Szófia, július 31. Mussolini Benito 60. születésnapjával kapcsolatban a Dues' nevű bolgár kor­mánylap lehozza a Duce fényképet és szö­vegként mellékeli hozzá a német sajtó­­nyilatkozat töksns? "Fettrasztrálja • a­ lap • pi alkalmat arra, hogy kinyilatkoztatssa, hogy a bolgár nép csak köszönettel­­emlékezhe­tik meg Mussiliniről, mint korunk egyik legnagyobb történelmi alakjáról, mert hi­­e­n ő volt az, aki­­a bolgár népet megse­gítette, amikor megkísérelte széttörni az első világháború végét jelentő szégyenle­tes békeszerződések béklyóit. A többi bolgár lap is méltatja Musso­lini érdemeit a bolgár felszabadulás ügyé­nek keretében és kiemeli Mussolini mun­kásságát, mint az olasz nép hivatott veze­tőjének felszabadító művét is. „Jobb, mint két évtizede, és azóta is Mussolini egy pillanatra sem szűnt meg Bulgária Barátja lenni — írja a Slovo c­ . lap — a békerevízió ügyében kifejtett munkássága pedig örökre felejthetetlen marad.” :*A ,•*­ ^ •r' Egy svájci lap méltatja Mussolinit Zürich■, július 31. (TP) A Neue Züricher Nachrichter, a kato­likus konzervatív párt lapja, vezércikk­ben méltatja Mussolinit­, akit történelmi formátumú,, rendkívüli képességű állam­­férfiúnak mond. A cikk többek között eze­ket mondja: ,,Mussolini két évtized óta az olasz erő egybefogását, a terjeszkedési akarat koncentráció­ját jelentette, de je­lentette a belső fegyelmet, a rendet, a nép jólétét és a szociális javulást. Példás tér­­kiváló biztosítási politikus, egyszóval a tora volt és mind­ezen teljesítményeiért az olasz nép nagy hálára v­an kötelezve irányában. Fogazódnak a változások Olaszországban A háború mostani szakaszában bizonyára szóhoz jut a diplomácia is. M­aisévier att meg Komanan Ró­a, július 31. (MTI) Egyre több olyan változás történik Olasz­országban, ami kétségtelenül bebizonyítja, hogy július 25-én­­ valóban nem egyszerű őrségváltás, hanem egy egész rendszer le­váltása történt meg. Ezzel le kell számolnia mindenkinek úgy Olaszországban, mint a külföldül.­A háború, az alkotmányos életre való áttérés,a mostani Badoglio-kormány két legfontosabb feladata. Ami ma Olasz­­országban történik, az minden ek körül a két feladat körül mozog. De talán kettő közül a háború folytatása, a legfontosabb kérdés, ami az olaszokat legfőképpen érdekli. A hbpo­rú jelenlegi szakasza azonban más mint a fasiszta rendszer alatt­­volt. A há­borúnak ebben a szakaszában bizonyára szóhoz jut a diplomácia, is, legalább erre vall a külügym­­iniszternek az a kijelentése, hogy Olaszország külpolitikája ezentúl nem elméletben, hanem valóságban is létezik. Horr ezzel a külpolitikai tevékenységgel eg­yütt a diplomáciai testületben személyi változások lesznek-e, azt előre nem lehet tudni. Mértékadó olasz politikai körökben erre vonatkozól­ag nem nyil­atkoznak, mert ez természetszerűleg belső kérdés és ezt csak akkor lehet megtudni, amikor a változást csakugyan végrehajtják. Badoglio tábor­nagy a legvitézebb olasz katonák pivike­­s vitéz elődei nyomán halad­va féltékenyen őrzi Olaszország katonai becsületét és Chur­chill vagy Pl­osevelt feltétel nélküli meg­adásra való felhívása semmikéiben sem forrja Olaszországot megadásra V­'Ari. Ilyen simán végrehajtott nemzeti forgalom után nincs értelme megadásra való felhívások­nak. Mindenki láthatja, hogy az olaszok idáig a helyükön maradtak. Ami a katonai helyzetet illeti, a háború tovább folyik és ennél többet a jelen, pil­lanatban nem­ lehet mondani, mert minden más kijelentés csak lelkiismeretlen jóslás lenne. A háború tartalma alatt nem léte­sülhetnek pártok Olaszországban és semmi­féle jelvényt nem lehet viselni, ami vala­milyen pártra emlékeztet. Azt, hogy később milyen pártok vesznek részt a parlamenti életben, még most nem­­lehet tudni. Minden­esetre a Badoglio-kormánynak az a rendel­kezése, hogy a­ pártok alakítását és a sze­mélyek politikai tevékenységét nem engedé­lyezi, n­igyon jótékony hatású. Ezzel eljut Olaszország odáig, hogy elejét veheti an­nak, hogy a kiszabadított politikai foglyok közül, még ha­ esetleg volna is ilyen, a sze­mélyes bosszút ne érvényesíthesse valaki ellen, ez nem történhet meg A róla szók egyre jobban látják, hog­y első és legfontosabb téridejük a háborúval karcslat­os kérdé­sek megoldása. Minden más csak énnek a folyománya. Ez természetes, mert Olaszor­szágot ez emeli fel és ez teszi kitartóvá. Azt akarják elérni elsősorban, hogy Olasz­ország ne jár­jon úgy, mint a­ középkor fo­lyamán, amikror idegen erők harcterévé válva, ezek az idegen erők itt­ vívták meg döntő harcukat. Belpolitikai téren a leg­nagyobb problémát az jelenti, hogy a fa­sizmus húsz éves uralma alatt az emberi élet minden területén szerves reformokat. 'r'A"rrO. / lo'SrM-. r^rrxr rftg­ pásra eltüntetni. Ez annál is inkább nem lehetséges, mert­ az új intézmény az életre való újításokat átveszi és azok saját fel­adatárói lesznek. Úfjabb sérelem esene ugyanis az alkotmányon, ha a reformokat a mostani kormány és nem a parlamenti törvénykezés hajtaná végre. Ami a fasiz­mus által létesített intézményeket illeti, a korporációk — úgy látszik — el fognak tűnni, ellenben minden bizonnyal meg­maradnak a szindikátusok, mint a munká­sok érdekképviseleti intézményei. Ugyan­csak megtartják a kötelező anyagi szer­ződés rendeletét is, mert azok a dolgozó osztályok védelmének eszközei. Az olasz sajtót a fenti kérdéseken túl még egy másik hír is érdekli, pontosa­bban egy kérdés, amelynek megoldása meg fogja előzni a belpolitikai kérdések megoldását. Ez a kérdés a választójogi kérdés. A Messagero péntek reggeli száma fog­lalkozott ezzel, rámutatva arra a nehéz­ségre, amit a titkos választójog bevezetése támaszt, amely szintén nem old meg min­dent, és a végrehajtó hatalom sűrű válta­kozását hozza magával. Ezeknek a kérdé­seknek azonban még nem jelentek meg a megoldásai kiírt formában, mert egyéb fon­tos problémák, első­sorban a háború meg­oldása, vár elintézésre, é­s a lapok csak rámutatnak ezekre, mint olyan kérdésekre, amelyek eldöntése az új kormány feladata. Vasárnap, 1913. augusztus 1. A Stefani-iroda vitája az angolszász felfogásokkal Hóma, július 11. A Stefani Iroda Írja: Az olaszországi rend­szerváltozással szemben, amely teljes rend­ben folyt le ,é s amelyet az alkotmányos álla­pothoz való’ visszatérést kimondó királyi ’ el­határozás helyeslése jellemez,­­— az angol­­amerikai sajtó bizonyos idegességet tanúsít. Tény az, hogy az angolszász hírverés immár nem támaszkodhatna egyik legfőbb érvére, arra, hogy a háború a fasizmus ellen irányul. Ezért van az, hogy egyes amerikai lapok a fasiszta párt feloszlatása, a­ fasiszta nagyta­nács és a különbíróságok megszüntetése, a fasiszta kamarák eltörlése, a politiai fog­lyok szabadonbocsátása és a Badoglib-kor­­mány több más intézkedése ellenére konok rosszhiszeműséggel kijelenti, hogy a fasiz­mus Olaszországban nem tűnt el. Másrészt nyilvánvaló, hogy Londonban és Washing­tonban azt remélték, hogy az olaszországi rendszerváltozás súlyos rendzavarásokkal, lázadásokkal, utcai harcokkal jár, amelyből Anglia és az Egyesült Államok hasznot húz­­nának. Ezzel szemben a fordulat zűrzavar és zökkenők nélkül igen­ végbe. Az angol­szászok tisztában vannak vele, hogy fegyel­mezettebb, egyenesebb, zártabb Olaszország áll k­i, mint valaha. Ez magyarázza azt a hajthatatlan hangot, amelyet az angol és ame­rikai lapok­­Olaszország irányában megütnek. És a hang valóban nem alkalmas arra, hog­y hasznára legyen ellenségeink propagandá­já­nak, mert mutatja, hogy csak a hódítási vágy vezérli polit­ikájukat, így a Newyork Times megírja: ,Azt akarjuk, hogy Olaszország hadműveleti támaszterületünk legyen Német­­­ország ellen. Csak olyan kapitulációt fogad­hattunk el, amely lehetővé, teszi ,nekünk a to­vábbi sikereket”. Más amerikai lapok még világosabban kikötők, vasutak, utak, észak­­olaszországi repülőterek elfoglalásáról beszél­­nek. Ilyen hangon azzal lehet— beszélni,­, aki kapitulációt kért, nem pedig Olaszor­szággal, — jegyzi meg a Stefani-iroda.. Ez a hang mutatja, hogy Angliában és az Egye­sült Államokban nem értették meg azt, ami Olaszországban történt, nem értik me­g az olasz nép hangulatát, azt, hogy­­ az olasz nép­ július 25-e óta jobban mint valaha el van ha­tározva a hazája becsületének és szabadságá­gának megvédésére. Az olaszok hallani sem­ akarnak ilyen eszmékről és ezek nem egye­bek, az ellenség monológjainál. Ilyen esz­mékkel az ellenség azt árulja el, hogy csakis önző érdekei vannak, hogy behunyja szemét a válságok elől, hogy az új helyzeteit vérál­­dozatának megtakarítására akarja felhasznál­­ni.Végeredményben eloszlatják ezt a véle­ményt­, hogy csak a fasizmust akarták eltün­tetni és megmutatják, hogy Olaszországot akarják megsemmisíteni. Az olasz nép, amely tisztán látja az ellenséges mesterkedéseket, tudja, hogy mihez tartja magát és ma ke­­vésbb, mint valaha hajlandó lemondani sza­badságáról és becsületéről. (MTI) A háború tovább folyik — írja az Italia Róm­a, július 31. (Stefani) Az Italia című napilap, amelyet Cauver gróf 1859-b­en alapított és amely hosszú szü­netelés után most, újból megjelenik­, „A há­ború tovább folyik'' .oiiwnek­.a következőket írja:­­ Az utóbbi napok nagy eseményei nem fe­ledtetik el velünk a háborút. Tanúskodik erről a hadseregnek, az utcákon és tereken való éltetése. A háború folytatódik földün­kön,­­városainkban és tengereinken. Az olasz nép ismeri katonáinak értékét és önfeláldozó­ szellemét. Hadseregünk minden rendelkezésé­re álló eszközzel védelmezi a megtámadott Szicília földjét. Azon a kötelességen kívül, amelyet minden olasz azonosít a haza becsü­letével, a keményen sújtott sok család fájdal­ma is arra emlékeztet mindnyájunkat, hogy a háború tovább folyik. Ez nem akar az ér­zelmekhez­ felhívás lenni, hanem inkább azt akarjuk ezzel m­ondni. •— Iraja­ az olasz újság —, hogy a háború bennünk él és mi mindnyájan háborúban élünk, szenvedünk a háborútól, s azzal a­ keménységgel szemlél­jük a háborút, amely abból a tényből merít erőt, hogy úgy opézzük, tapadok ..vagyunk, urat.,jövőnknek. Aki­ még emlékszik az­ elmúlt, világháború­ra, az tudja, hogy akkor sokat el lehetett érni éppen a nép érzelmeire támaszkodva. A piavei visszacsapás elsősorban annak a felhí­vásnak volt köszönhető, amelyet az olasz nép öntudatához és,legszentebb érzelmeihez in­téztek családi tűzhelyeinek megvédelmezésé­re. Mindannyian tudtuk és halnnk, hogy a háború tovább folytatódik; mindannyian lát­juk vértanú sorsot szenvedő városainkat, családi házaikat. A közös veszélytől fenyegetve, mind­annyian átérezzük a kérlelhetetlen törvény előtt való együvéta tartozásunkat, amelyet nem lehet kijátszani- anélkül, hogy ne vétenénk az ellen a fontos kötelesség ellen, amellyel minden polgár tartozik saját maga és a többiek irányában, a becsület ellen. (MTII) Olasz cáfolat angolszász híresztelésekre Róma, július 31. (Stefani) Bizonyos külföldi rádióállomások valótlan híreszteléseket terjesztetek az olaszországi for­dulattal kapcsolatban állítólagos tüntetésekről, békeközvetítésekről. Ezek a híresztelések, a­­melyeket elsősorban az angolszász állomások sugároztak szét, nem egyebek puszta kohol­mányoknál. Ha voltak tüntetések, ezek az olasz nép hazafias érzését, az urakodóházhoz való hűségét, a Badoglio-kormány­­ iránt való bizal­mát fejezték ki. Az egész félszigeten teljes csend uralkodik. Az olasz nép újra hozzálátott rendes munkájához­­és ezzel valamint egész magatartá­sával mutatja, hogy tisztában van vele, hogy sorsa jó kezekben van. (MTI) Egész Olaszországban teljes a nyugalom Róma, július 31. (NST) A félhivatalos Stefani-ügynökség szombat reggeli közlése szerint valamennyi olasz tar­tományban teljes a nyugalom. A nagyvárosok­ban a lakosság folytatja munkáját, s fegyel­mezett magatartással kíséri a közrend fenntar­tására irányuló hatósági intézkedéseket. Vala­­mennyi gyár teljes személyzettel dolgozik.­ Az üzletek és piacok nyitva vannak. Nápolyban, Foggiában, Bariban és a többi délolasz város­ban, amelyek már az arcvonal előretolt erő­dítményeinek számítanak, a lakosság újból és újból bizonyságát adja hazafiasságának és fér­fias fegyelmezettségének. Bizonyos külföldi rádióállomások — folytatta a Stefani-ügynökség közleménye — olyan ér­telmet próbálnak adni az olaszországi törté­néseknek, amely azt bizonyítja, hogy az ellen­séges táborban tökéletesen félreértik az új olasz mozgalom értelmét és horderejét. Légből kapott kitalálás minden olyan jelentés, hogy Észak- Olaszországból kiindulva általános békemozga­­lom kezdődött, amely lassanként Dél-Olaszor­­szágra is átterjedt. A valóság az, hogy az olasz városokban lezajlott tüntetések a lakos­ság hazafias lelkesedését juttatták kifejezésre. Indutóoknak a királyi ház iránt érzett mély rokonszenv és hódolat, valamint a Badoglio­­kormány iránt táplált bizalom volt. Az egész olasz félszigeten teljes a nyugalom, fejezi be közleményét a Stefani-ügynökség. A lakosság azzal, hogy folytatja, megszokott fog­lalkozását, bebizonyította, hogy teljes mértékben számot vetett a helyzettel. Nyugalom Milánóban London, július 31. (Bud. Tud)­­ Az alsóház legutóbbi ülésén Southby konzer­vatív képviselő megkérdezte Eden külügymi­nisztert, nem szabtak-e Olaszországnak" vala­milyen feltételeket a feltétel nélküli megadás követelése helyett. Eden külügyminiszter vála­szában utalt Churchill miniszterelnök keddi alsóházi nyilatkozatára, majd biztosítot­a az alsóházat, hogy Anglia a parlament hozzájáru­lása nélkül semmiféle kormányt nem ismer el. Fegyverbe­szolgáltatási kötelezettség Génuában Chias so, július 31. . azetközi Sajtó Tudósító jelenti: tábornok felhívást adott ki a pol­gári lakossághoz a fegyverek és lőszerek beszolgáltatására. A felhívásnak ,18 órán belül eleget ítéli tenni. A génuai katonai parancsnok ugyanakkor megtiltotta pol­gári személyeknek a fegyverviselést.

Next