Magyarság, 1943. szeptember (24. évfolyam, 197-221. szám)
1943-09-01 / 197. szám
2 Washingtont nyugtalanítja az angolszász-szovjet feszültséggel foglalkozó sajtóvita Az angol propagandaminiszter szerint ii német-szovjet különbékéről szóló híreket az 5. hiadoszlop terjeszti • Stockholm, augusztus 31. (MTI) A Szovjetoroszország és az angolszász hatalmak közötti kapcsolatok körül kifejlődött sajtóvita washingtoni hivatalos körökben idegességet keltett. Ez kitűnik Hull nyilatkozatából is — jegyzi meg a Svenssea Dagbladet levelezője. Az angol propagandaminiszter kijelentette az egyik lapban, hogy az „5. hadoszlophoz” tartozóknak ,kell kijelenteni azokat az embereket, akik német—orosz különbékéről terjesztenek híreket. Esztelenség volna abban , a körülményben, hogy Sztálin akadályozva van egy értekezleten való megjelenésben, annak bizonyítékát látni, hogy az oroszok készek volnának a németekkel egyességet kötni. Lippan Walter a québeci értekezlethez fűzött megjegyzéseiben azt írja: a legfontosabb dolog azt megtalálni, ami az oroszokat és az angolszász hatalmakat Európában és Kelet-Ázsiában egybefűzi. Ezt közösen megtalálni fontosabb volna, mint frázisokat hangoztatni a békéről és az egyetemes biztonságról. Sztálin egy háromhatalmi értekezleten csak akkor fog megjelenni, ha a megállapodás már biztosítva van, de azért nem, hogy létrehozzon egy megállapodást. Sztálin nem fog tárgyalni két angolszász államférfival, akik méghozzá bizalmas barátok is. A nagy probléma, amelyet a tervezett tárgyaláson majd megvitatnak, az, hogy Németországot valamennyi egyesült nemzet közreműködésével rendőri felügyelet alá helyezzék-e, vagy Európa színterévé legyen a keleti orosz befolyás és a nyugati brit—amerikai befolyás összeütközésének. Lippan azt mondja, hogy ennek az összeütközésnek kiküszöbölése alapvető fontosságú. Oroszországot realisztikus alapon kell kezelni. Ha nézeteltérés támadt, ez azért történt, mert Amerika túlbecsülte befolyásának és hatalmának határait. A Quebec utáni értekezlet* Washingtonban Lisszabon, augusztus 30. Mint Washingtonból jelenti, Roosevelt hétfőn reggel érkezett vissza Washingtonba és azonnal megkezdte tanácskozásait a hadügyminisztérium főtisztviselőivel és más személyiségekkel. Early, az elnök titkára, ezeket a tanácskozásokat „Qubec utáni értekezletnek” nevezte. Roosevelt fogadta Soong kínai külügyminisztert, azután tanácskozott Ickes belügyminiszterrel, Hull külügyminiszterrel, Marshall vezérkari főnökkel s Arnold tábornokkal, az amerikai légihaderő főnökével. (MTI.) azénégmgz niisy. vbgkqj enrdlu etadh cnsurdl Eden és Majszki a hármas értekezletről tanácskoztak A Szovjetet Molotov képviselné a tervezett értekezleten Stockholm, augusztus 30. (MTI.) A Nya Dagligi Allehanda londoni tudósítója jelentése szerint Eden külügyminiszter és Majszki, a volt szovjet nagykövet, akik vasárnap egyidőben érkeztek Londonba, hétZürich, augusztus 31. A Basler Nachriden londoni jelentése szerint a Sunday Dispatch nagyfőcímek alatt közli tudósítójának jelentését, amely szerint három hatalmi értekezlet megtartása most már biztos és Churchill keddi beszédében be fogja jelenteni az értekezlet helyét is. Legnagyobb főn a megtartandó háromhatalmi értekezletről tárgyaltak. Remélik — mondja tovább a jelentés — hogy ez az értekezlet már két-három héten belül összeül. (MTI.) A valószírűság szerint Londonról van szó és úgy vélik, hogy a Szovjetuniót Molotov külügyi népbiztos, az Egyesült Államokat Cordell Hull, Nagybritannniát pedig Eden fogja képviselni a tárgyalások vezetésénél. Arra számítanak, hogy a háromhatalmi értekezletet körülbelül három héten belül megtartják és ezen a politikai és határkérdések tisztázása fog szerepelni. Második front helyett közvetett stratégia Stockholm, augusztus 31. (TP) A Reuter vasárnapi jelentése szerint Churchill azért halasztotta el keddre rádióbeszédét, mivel úgy remélte, hogy akkor már részletesebb közléseket tehet az állítólag küszöbönálló háromhatalmi konferenciáról, amelyen a Szovjet is képviselné magát. A qubeci brit szóvivő most viszont azt közli, hogy Churchill rádióbeszéde nem fog különös bejelentéseket tartalmazni. Az angol és amerikai sajtó különben továbbra is élénken foglalkozik a hármashatalmi konferenciával A második front kérdése, érthető módon szintén nagy szerepet játszik ezekben a fejtegetésekben. A Daily Telegraph diplomáciai szerkesztője ezzel kapcsolatban kifejti: csaknem elkerülhetetlen, hogy az angolszászok és a Szovjet különböző szemszögből ítéljék meg azt a problémái, hogy miként lehetne a leghatásosabban megtörni a rémet ellenállást. A Daily Telegraph ezután a következőket írja: A közeledő konferencián a brit és az amerikai szakértők talán meg fogják győzni arról a szovjetet, hogy a közvetett hadviselés módszerének, amelyet a nyugati szövetségesek jelenleg nyilvánvalóan kifejlesztenek, számos előnye van. Ez a közvetett módszer kétségtelenül a legjobbnak bizonyul a távolfekvő hatalmak számára, erre tanúság Anglia történelme. Az angol lap nagyon elővigyázatos módon fejezi ki magát A közvetett hadviselés, amelyre az angol történelem tényleg számos bizonyságot szolgáltat, abból áll, hogy Anglia másokat enged maga helyett elvérezni. Különben az általában jólértesült Daily Telegraph okfejtése indokolta, teszi azt a kérdést, hogy a québeci konferencián nem ejtették-e el határozott formában azt a tervet, hogy a Szovjet követelésének megfelelően még ebben az évben felállítsák a második európai frontot A közvetlen hadviselés ugyanis, mint pl. a második front rendkívül veszteségteljes, mint azt angol és amerikai szakértők az utóbbi időben már többször megállapították. A Times Moszkva feltétlen bevonását követeli európai kérdések megoldásába London, augusztus 31. A Nemzetközi Sajtótudósító jelenti: A Times hétfői vezércikkében Majszki rövid londoni látogatásával kapcsolatban az angolszász-szovjet viszony alapos átvizsgálását követeli a szilárdabb kapcsolat és együttműködés érdekében. A lap a következőket írja: — A háborút Európában csak úgy lehet megnyerni és a békét csak úgy lehet biztosítani, ha Angla és Oroszország szilárdan egyetért közös törekvéseiben. A lap a továbbiakban rámutat arra, hogy a Távolkeleten is a legszorosabb együttműködésre van szükség nem csupán az Egyesült Államokkal, hanem a Szovjetunióval is. Moszkva újabb követelése a második arcvonal érdekében „lélektani balfogás”, írja a lap, mert a kölcsönös háborús áldozatok mérlegelése a legbiztosabb mód arra, hogy egyenetlenséget szítsanak a szövetségeset között. Másrészt a lap szerint viszont ki nem elégítő benyomást keltett Churchill legutóbbi beszédében használt kifejezése, amidőn azt mondta, hogy az Egyesült Államokkal a legszorosabb együttműködés áll fenn, miközben a Szovjetuniót állandóan tájékoztatják”. Ezt a rossz benyomást a québeci értekezlet nem oszlatta el, mert ott nem törekedtek arra, hogy az „üresen maradt Széket” betöltsék. Az algíri bizottság elismerését is sajnos csak Anglia és az Egyesült Államok egymás között tárgyalták meg, míg a Szovjetunió önállóan járt el — írja sajnálkozva a Times. Ismét elmulasztották tehát a közös eljárásra való alkalmat. Annak ellenére, hogy a Szovjetunió a Csendes-óceánon nem hadviselő hatalom, fontos, hogy Moszkvát minden rendezésnél bevonják a találkozásba, különösen azonban a háború utáni Európa problémáinak megoldásánál, — állapítja meg a Tintin. J Olvasd ! Szerda, 1943. A Wilhelmstrasse nem vár változást a bulgár politikában Berlin, augusztus 31. (NST). Berlinben a legmélyebb részvéttel viseltetnek a szövetséges Bulgária iránt, amelyet Borisz király váratlan halála tragikusan sújtott, — jelentették ki hétfőn délután a Wilhelmstrassén. — A király halála által előállott helyzetet alapjábanvéve mégis változatlanul szilárdnak ítéli meg a Wilhelmstrasse. Természetesen magától értetődő, hogy nemn maradhat minden kihatás nélkül, ha a bolgár népnek az a kiváló vezére — tragikus hitelenséggel bekövetkezett halála miatt — nem folytathatja működését, bizonyos azonban, hogy a bolgár állam — nagyrészt éppen az elhunyt király egyénisége és tevékenysége folytán — annyira megszilárdult, hogy a bolgár állam — nagyrészt éppen az elitága biztosítva van. Borisz bolgár király példát adott uralkodásának ideje alatt arra, hogyan kell irányítani az adott helyzetben Bulgária politikáját s ezt a példát bizonyára követni fogják az ország eljövendő mértékadó személyiségei. A pápa rádiószózatában nem tesz határozott békejavaslatot Róma, augusztus 21. A Nemzetközi Sajtó Tudósító jelenti: XII. psus pápa szerdán délután 13 óra 15 perckor mondja el a világ népeihez intézett rádiószózatát. A szózatot, a vatikáni rádió közvetíti 15.30, 19.84, 20.35 és 31.06 méteres hullámhosszon. A közvetítést számos más ország rádiója is átveszi. Az olasz rádió hétfőn délben már be is jelentette, hogy átveszi a vatikáni rádió közvetítését. A Szentatya olasz nyelven beszél, de számolnak azzal, hogy a vatikáni rádió rögtön, a Szentatya beszéde után a fontosabb világnyelveken is megismétli a közvetítést. A pápa abból az alkalomból mondja el beszádét, hogy szeptember elsején van a háború kitörésének negyedik évfordulója. Az általános vélemény szerint a rádiószózat békére szólítja fel a világot és hangsúlyozni fogja mennyire szükséges a béke mielőbbi megkötése az egész világ szempontjából. Vatilánhoz közelálló körökben az a nézet uralkodik, hogy a pipa szerdán elmondandó rádióüzenetében nem tesz határozott bakiajánlatokat, hanem csupán a mielőbbi béke szükségességére mutat rá. Ezzel kapcsolatban emlékeztetnek arra, hogy a pápa összes eddigi üzeneteiben, amelyek a béke kérdését érintették, soha sem lépte túl az A vatikáni diplomácia a most következő hetekben valószínűleg élénk tevékenységet fog kifejteni, — mondják beavatott vatikáni körökben. XII. Pius pápa állítólag nemrégiben körkérdést intézek az európai fővárosokban működő apostoli nagykövetekhez s a beérkezett válaszokat, amelyeknek tartalmáról eddig semmit sem ilyen általános béke ól a jókat. Az egyetlen üzenet, amelyről azt lehet mondani, hogy bizonyos tekintetben túlmentek az ilyen általánosságokon, az 1942 évi karácsonyi üzenet volt, amelyben a pápa az általános béke szükségességét formulázta meg az egyház szempontjából. Karácsonyi üzenetében 1939 óta mindig leszögezte az egyház álláspontját a háború és béke kérdésében, valamint az azzal összefüggő problémákkal szemben és mindig arra szólította fel a népeket és politikai vezetőiket ,hogy imádkozzanak és tartsák be az ilyen irányú egyházi törvényeket. 1942 karácsonya óta a pápa egyáltalán nem tartott többé rádióbeszédet. A nyivánosság előtt mindössze kétszer beszélt azóta: egyszer az északolasz munkások előtt, egyszer pedig jubileuma befejezése alkalmából az olasz írók és művészek előtt. Az első római légitámadás óta még magánkihallgatásain sem tartott többé beszédet, holott ezelőtt különösen a fiatal házaspárokhoz mindig beszédet intézett. Az a tény, hogy a pápa a háború kitörésének negyedik évfordulóján rádióüzenetre szánta el magát azt mutatja, hogy vatikáni körökben igen nagyjelentőségűnek tartják ezt az évfordulót. . ., ,, , tudni — már fel is használta a szerdáit bejelentett beszédének összeállításánál. A Szentszék úgy látszik elérkezettnek látjja az időt, hogy még egysgrt felemelje szavát a háború és különösen a légiháború kinövései ellen, — teszik hozzá beavatott vatikáni körökben. A vatikáni diplomácia fokozza tevékenységét Dániában ismét nyugalom van — állapítják meg a Wilhelmstrassén Berlin, augusztus 31. (NST). A Wilhelmstrasse közlése szerint a hétfő délig beérkezett jelentések alapján, egész Dániában ismét nyugalom van. Sehol sem sztrájkolnak, s ott is, ahol átmenetileg munkabeszüntetések voltak, újból megindult a munka. A rendőrség normális körülmények között látja el szolgálatát. Keddtől kezdve a dán lapok újból megjelennek. A katonai kivételes állapottal összefüggésben mindössze egy esetben ült össze a statáriális bíróság és börtönbüntetésre ítélt egy férfit és egy leányt, akik letépték a hivatalos hirdetményeket Az átmeneti nyugtalanság okát a Wilhelmtrasse abban látja, hogy felelőtlen elemek, külföldről szivárogtak be, szántszándékkal nyugtalanságot szítottak. Dánia a háború első négy évében a jólét és a nyugalom oázisa volt — mondják a Wilhelmstrassen, — a felelőtlen külföldi elemek azonban addig áskálódtak, amíg sikerült elvétve kirobbantaniok sztrájkokat, németellenes tüntetéseket stb. A dán kormány nemrégiben több figyelmeztetést intézett a néphez, de nem volt abban a helyzetben, hogy teljes egészében biztosítani tudja a rend és a nyugalom fenntartását Rosszul ismerné Németországot, — teszik hozzá a Wilhelmstrassen —, aki azt hinné, hogy német részről szenvedőlegesen tudomásul veszik a történteket és megvárják, amíg „a gróf a vízbe fúl.” Az illetékes német tényezők mindent megtesznek, hogy a rend és nyugalom, amely eddig Dániát jellemezte, továbbra is fennmaradjon ebben az országban. A dán kormány lemondott Koppenhága, augusztus 31 (MTI) A Scavenius-kormány — mint hivatalosan közlik — augusztus 29-én benyújtotta lemondási kérelmét a királynak és nyomban beszüntette hivatali tevékenységét. A minisztériumokban és vezérigazgatóságokban a további intézkedésig a minisztériumi osztályfőnökök, vezérigazgatók vagy igazgatók intézik az ügyeket. Lemondása előtt a kormány nyilatkozatot tett, amelyben azzal a felhívással fordult a néphez, hogy tanúsítson nyugalmat és meggondoltságot. Egyben felhívta az állami tisztviselőket, maradjanak helyükön és folytassák működésüket az ország és a nép javára. (MTI). Az arabok fegyverrel akarják meggátolni a zsidóknak Palesztinába való bevándorlását? Amsterdam, augusztus 30. — A brit hírszolgálati iroda közli a News Chronicle kairói külön tudósítójának azt a jelentését, amely szerint Palesztinában minden forrong, a zsidók és arabok fel vannak fegyverezve és mindkét fél készen áll arra, hogy megtámadják egymást. Körülményesebbé teszi a helyzetet— mondja a tudósító — hogy az arabok még arra is vállalkoznának, hogy a brit hatóságok ellen is fegyvert fogjanak, hogyha a britkormány meg nem szünteti a zsidóknak Palesztinába való bevándorlását. Ezel szemben a zsidók azzal fenyegetőznek, hogy ők abban az esetben lőnek, ha az angolok bezárják előttük Palesztina kapuit. (MTI.) A Nemzetközi Sajtó Tudósító jelenti: A jaffai rádió érdekes részleteket közöl Ibn Szaud elutasító magatartásáról, aki nem volt hajlandó Nahaz pasa egyiptomi miniszterelnök meghívására képviselőt küldeni az arab unió tervével kapcsolatos előzetes megbeszélésekre. A jaffai rádió szerint Ibn Szaud levelet küldött Nahas pasának, amelyben Szaudi Arábia részvételét attól tette függővé, hogy a palesztinai kérdést is megvitatják és az összes résztvevők közös határozatban követelik Palesztina arab jellegének megóvását. A király követelte, hogy a palesztinai arabok is résztvegyenek az unióban- Ibn Szaud király követelése nyilván nem felelt meg Nahaz pasának, aki elsősorban az angol diplomácia megbízásából foglalkozik az arab unió tervévésel .