Magyarság, 1943. szeptember (24. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-01 / 197. szám

2 Washingtont nyugtalanítja az angolszász-szovjet feszültséggel foglalkozó sajtóvita Az angol propagandaminiszter szerint ii német-szovjet különbékéről szóló híreket az 5. hiadoszlop terjeszti • Stockholm, augusztus 31. (MTI) A Szovjetoroszország és az angolszász hatalmak közötti kapcsolatok körül kifej­lődött sajtóvita washingtoni hivatalos kö­rökben idegességet keltett. Ez kitűnik Hull nyilatkozatából is —­ jegyzi meg a Svenssea Dagbladet levelezője. Az angol propagandaminiszter kijelen­tette az egyik lapban, hogy az „5. had­oszlophoz” tartozóknak ,kell kijelenteni azokat az embereket, akik német—orosz különbékéről terjesztenek híreket. Eszte­­lenség volna abban , a körülményben, hogy Sztálin akadályozva van egy értekezleten való megjelenésben, annak bizonyítékát látni, hogy az oroszok készek volnának a németekkel egyességet kötni. Lippan Walter a québeci értekezlethez fűzött megjegyzéseiben azt írja: a legfon­tosabb dolog azt megtalálni, ami az oro­szokat és az angolszász hatalmakat Euró­pában és Kelet-Ázsiában egybefűzi. Ezt közösen megtalálni fontosabb volna, mint frázisokat hangoztatni a békéről és az egyetemes biztonságról. Sztálin egy há­romhatalmi értekezleten csak akkor fog megjelenni, ha a megállapodás már bizto­sítva van, de azért nem, hogy létrehoz­zon egy megállapodást. Sztálin nem fog tárgyalni két angolszász államférfival, akik méghozzá bizalmas barátok is. A nagy probléma, amelyet a tervezett tár­gyaláson majd megvitatnak, az, hogy Né­metországot valamennyi egyesült nemzet közreműködésével rendőri felügyelet alá helyezzék-e, vagy Európa színterévé le­gyen a keleti orosz befolyás és a nyugati brit—amerikai befolyás összeütközésének. Lippan azt mondja, hogy ennek az össze­ütközésnek kiküszöbölése alapvető fontos­ságú. Oroszországot realisztikus alapon kell kezelni. Ha nézeteltérés támadt, ez azért történt, mert Amerika túlbecsülte be­folyásának és hatalmának határait. A Quebec utáni értekezlet* Washingtonban Lisszabon, augusztus 30. Mint Washingtonból jelenti, Roosevelt hét­főn reggel érkezett vissza Washingtonba és azonnal megkezdte tanácskozásait a hadügymi­nisztérium főtisztviselőivel és más személyi­ségekkel. Early, az elnök titkára, ezeket a ta­nácskozásokat „Qubec utáni értekezletnek” ne­vezte. Roosevelt fogadta Soong kínai külügyminisz­tert, azután tanácskozott Ickes belügyminiszter­rel, Hull külügyminiszterrel, Marshall vezérkari főnökkel s Arnold tábornokkal, az amerikai légihaderő főnökével. (MTI.) azénégmgz niisy. vbgkqj enrdlu etad­h cnsurdl Eden és Majszki a hármas értekezletről tanácskoztak A Szovjetet Molotov képviselné a tervezett értekezleten Stockholm, augusztus 30. (MTI.) A Nya Dagligi Allehanda londoni tu­dósítója jelentése szerint Eden külügyminisz­ter és Majszki, a volt szovjet nagykövet, akik vasárnap egyidőben érkeztek Londonba, hét­Zürich, augusztus 31.­­ A Basler Nachrid­en londoni jelentése sze­rint a Sunday Dispatch nagy­­főcímek alatt közli tudósítójának jelentését, amely szerint há­rom hatalmi értekezlet megtartása most már biztos és Churchill keddi beszédében be fogja jelenteni az értekezlet helyét is. Legnagyobb főn a megtartandó háromhatalmi értekezletről tárgyaltak. Remélik — mondja tovább a jelen­tés — hogy ez az értekezlet már két-három héten belül összeül. (MTI.) A valószír­űság szerint Londonról van szó és úgy vélik, hogy a Szovjetuniót Molotov külügyi nép­biztos, az Egyesült Államokat Cordell Hull, Nagybritannniát pedig Eden fogja képviselni a tárgyalások vezetésénél. Arra számítanak, hogy a háromhatal­mi értekezletet körülbelül három héten belül megtartják és ezen a politikai és határkérdések tisztázása fog szerepelni. Második front helyett közvetett stratégia Stockholm, augusztus 31. (TP)­­ A Reu­ter vasárnapi jelentése szerint Churchill azért halasztotta el keddre rádióbeszédét, mivel úgy remélte, hogy akkor már részletesebb közléseket tehet az állítólag küszöbönálló há­­romhatalmi konferenciáról, amelyen a Szov­jet is képviselné magát. A qubeci brit szó­vivő most viszont azt közli, hogy Churchill rádióbeszéde nem fog különös bejelentéseket tartalmazni. Az angol és amerikai sajtó különben to­vábbra is­ élénken foglalkozik a hármasha­­talmi konferenciával A második front kér­dése, érthető módon szintén nagy szerepet játszik ezekben a fejtegetésekben. A Daily Telegraph diplomáciai szerkesztője ezzel kapcsolatban kifejti: csaknem elkerülhetet­len, hogy az angolszászok és a Szovjet kü­lönböző szemszögből ítéljék meg azt a prob­lémái­, hogy miként lehetne a leghatásosab­ban megtörni a r­émet ellenállást. A Daily Telegraph ezután a következőket írja: A közeledő konferencián a brit és az amerikai szakértők talán meg fogják győzni arról a szovjetet, hogy a közvetett hadviselés mód­szerének, amelyet a nyugati szövetségesek jelenleg nyilvánvalóan kifejlesztenek, számos előnye van. Ez a közvetett módszer kétségtelenül a legjobbnak bizonyul a távolfekvő hatalmak számára, erre tanúság Anglia történelme. Az angol lap nagyon elővigyázatos módon­ fejezi ki magát­ A közvetett hadviselés, amelyre az angol történelem tényleg számos bizonyságot szolgáltat, abból áll, hogy Ang­lia másokat enged maga helyett elvérezni. Különben az általában jólértesült Daily Te­legraph okfejtése indokolta, teszi azt a kér­­dést, hogy a québeci konferencián nem ej­tették-e el határozott formában azt a tervet, hogy a Szovjet követelésének megfelelően még ebben az évben felállítsák a második európai frontot A közvetlen hadviselés ugyanis, mint pl. a második front rendkívül veszteségteljes, mint azt angol és amerikai szakértők az utóbbi időben már többször megállapították. A Times Moszkva feltétlen bevonását követeli európai kérdések megoldásába London, augusztus 31. A Nemzetközi Sajtótudósító jelenti: A Times hétfői vezércikkében Majszki rövid londoni látogatásával kapcsolatban az angolszász-szovjet viszony alapos át­vizsgálását követeli a szilárdabb kapcsolat és együttműködés érdekében. A lap a kö­vetkezőket írja: — A háborút Európában csak úgy le­het megnyerni és a békét csak úgy lehet biztosítani, ha Angla és Oroszország szi­lárdan egyetért közös törekvéseiben. A lap a továbbiakban rámutat arra, hogy a Távolkeleten is a legszorosabb együttműködésre van szükség nem csu­pán az Egyesült Államokkal, hanem a Szovjetunióval is. Moszkva újabb követe­lése a második arcvonal érdekében „lélek­tani balfogás”, írja a lap, mert a kölcsö­nös háborús áldozatok mérlegelése a leg­biztosabb mód arra, hogy egyenetlenséget szítsanak a szövetségeset­ között. Másrészt a lap szerint viszont ki nem elégítő benyo­mást keltett Churchill legutóbbi beszédé­ben használt kifejezése, amidőn azt mond­ta, hogy az­­ Egyesült Államokkal a leg­szorosabb együttműködés áll fenn, miköz­ben a Szovjetuniót állandóan tájékoztat­ják”. Ezt a rossz benyomást a québeci ér­tekezlet nem oszlatta el, mert ott nem tö­rekedtek arra, hogy az „üresen maradt Széket” betöltsék. Az algíri bizottság elis­merését is sajnos csak Anglia és az Egye­sült Államok egymás között tárgyalták meg, míg a Szovjetunió önállóan járt el — írja sajnálkozva a Times. Ismét elmulasz­tották tehát a közös eljárásra való alkal­mat. Annak ellenére, hogy a Szovjetunió a Csendes-óceánon nem hadviselő hatalom, fontos, hogy Moszkvát minden rendezésnél bevonják a találkozásba, különösen azon­ban a háború utáni Európa problémáinak megoldásánál, — állapítja meg a Tintin. J Olvasd ! Szerda, 1943. A Wilhelmstrasse nem vár változást a bulgár politikában Berlin, augusztus 31. (NST). Berlinben a legmélyebb részvéttel vi­seltetnek a szövetséges Bulgária iránt, amelyet Borisz király váratlan halála tra­gikusan sújtott, — jelentették ki hétfőn délután a Wilhelmstrassén. — A király halála által előállott helyzetet alapjában­­véve mégis változatlanul szilárdnak ítéli meg a Wilhelmstrasse. Természetesen ma­gától értetődő, hogy nemn maradhat min­den kihatás nélkül, ha a bolgár népnek az a kiváló vezére — tragikus hitelenséggel bekövetkezett halála miatt — nem folytat­hatja működését, bizonyos azonban, hogy a bolgár állam — nagyrészt éppen az el­hunyt király egyénisége és tevékenysége folytán — annyira megszilárdult, hogy a bolgár állam — nagyrészt éppen az el­­itága biztosítva van. Borisz bolgár király példát adott uralkodásának ideje alatt arra, hogyan kell irányítani az adott hely­zetben Bulgária politikáját s ezt a példát bizonyára követni fogják az ország eljö­vendő mértékadó személyiségei. A pápa rádiószózatában nem tesz határozott békejavaslatot Róma, augusztus 21. A Nemzetközi Sajtó Tudósító jelenti: XII. psu­s pápa szerdán délután 13 óra 15 perc­­kor mondja el a világ népeihez intézett rá­diószózatát. A szózatot, a vatikáni rádió közvetíti 15.30, 19.84, 20.35 és 31.06 méteres hullámhosszon. A közvetítést számos más ország rádiója is átveszi. Az ol­asz rádió hétfőn délben már be is jelentette, hogy átveszi a vatikáni rádió közvetítését. A Szentatya olasz nyelven beszél, de számol­nak azzal, hogy a vatikáni rádió rögtön, a Szentatya beszéde után a fontosabb világ­nyelveken is megismétli a közvetítést. A pápa abból az alkalomból mondja el be­­szádét, hogy szeptember elsején van a há­ború kitörésének negyedik évfordulója. Az általános vélemény szerint a rádiószózat békére szólítja fel a világot és hangsúlyozni fogja mennyire szükséges a béke mielőbbi megkötése az egész világ szempontjából. Vatilánhoz közelálló körökben az a né­zet uralkodik, hogy a pipa szerdán elmon­dandó rádióü­zenetében nem tesz határozott bakiajánlatokat, hanem csupán a mielőbbi béke szükségességére mutat rá. Ezzel kap­csolatban emlékeztetnek arra, hogy a pápa összes eddigi üzeneteiben, amelyek a béke kérdését érintették, soha sem lépte túl az A vatikáni diplomácia a most következő hetekben valósz­ínűleg élénk tevékenységet fog kifejteni, — mondják beavatott vati­káni körökben. XII. Pius pápa állítólag nemrégiben körkérdést intézek az euró­pai fővárosokban működő apostoli nagykö­vetekhez s a beérkezett válaszokat, ame­lyeknek tartalmáról eddig semmit sem ilyen általános béke ól a jókat. Az egyetlen üzenet, amelyről azt lehet mondani, hogy bizonyos tekintetben túlmentek az ilyen ál­­talánosságokon, az 1942 évi karácsonyi üzenet volt, amelyben a pápa az általános béke szükségességét formulázta meg az egy­ház szempontjából. Karácsonyi üzeneté­ben 1939 óta mindig leszögezte az egyház állás­pontját a háború és béke kérdésében, vala­mint az azzal összefüggő problémákkal szemben és mindig arra szólította fel a né­peket és politikai vezetőiket ,hogy imádkoz­zanak és tartsák be az ilyen irányú egyházi törvényeket. 1942 karácsonya óta a pápa egyáltalán nem tartott többé rádióbe­szé­det. A nyivánosság előtt mindössze kétszer be­szélt azóta: egyszer az északolasz munká­sok előtt, egyszer pedig jubileuma befeje­zése alkalmából az olasz írók és művészek előtt. Az első római légitámadás óta még magánkihallgatásain sem tartott többé be­szédet, holott ezelőtt különösen a fiatal há­zaspárokhoz mindig beszédet intézett. Az a tény, hogy a pápa a háború kitörésének ne­gyedik évfordulóján rádióüzenetre szánta el magát azt mutatja, hogy vatikáni körök­ben igen nagyjelentőségűnek tartják ezt az évfordulót. . ., ,, , tudni — már fel is használta a szerdáit bejelentett beszédének összeállításánál. A Szentszék úgy lá­tszik elérkezettnek látjja az időt, hogy még egysgrt felemelje sza­vát a háború és különösen a légiháború kinövései ellen, — teszik hozzá beavatott vatikáni körökben. A vatikáni diplomácia fokozza tevékenys­­ég­ét Dániában ismét nyugalom van — állapítják meg a Wilhelmstrassén Berlin, augusztus 31. (NST). A Wilhelmstrasse közlése szerint a hét­fő délig beérkezett jelentések alapján, egész Dániában ismét nyugalom van. Se­hol sem sztrájkolnak, s ott is, ahol átme­netileg munkabeszüntetések voltak, újból megindult a munka. A rendőrség normá­lis körülmények között látja el szolgála­tát. Keddtől kezdve a dán lapok újból megjelennek. A katonai kivételes állapot­tal összefüggésben mindössze egy esetben ült össze a statáriális bíróság és börtön­­büntetésre ítélt egy férfit és egy leányt, akik letépték a hivatalos hirdetményeket­ Az átmeneti nyugtalanság okát a Wil­­helm­trasse abban látja, hogy felelőtlen elemek, külföldről szivárogtak be, szánt­­szándékkal nyugtalanságot szítottak. Dá­nia a háború első négy évében a jólét és a nyugalom oázisa volt — mondják a Wil­helmstrassen, — a felelőtlen külföldi ele­mek azonban addig áskálódtak, amíg sike­rült elvétve kirobbantaniok sztrájkokat, németellenes tüntetéseket stb. A dán kor­mány nemrégiben több figyelmeztetést in­tézett a néphez, de nem volt abban a helyzetben, hogy teljes egészében biztosí­tani tudja a rend és a nyugalom fenntar­tását Rosszul ismerné Németországot, — teszik hozzá a Wilhelmstrassen —, aki azt hinné, hogy német részről szenvedőle­­­gesen tudomásul veszik a történteket és megvárják, amíg „a gróf a vízbe fúl.” Az illetékes német tényezők mindent megtesz­nek, hogy a rend és nyugalom, amely ed­dig Dániát jellemezte, továbbra is fenn­maradjon ebben az országban. A dán kormány lemondott Koppenhága, augusztus 31 (MTI) A Scavenius-kormány — mint hivatalo­san közlik — augusztus 29-én benyújtotta lemondási kérelmét a királynak és nyom­ban beszüntette hivatali tevékenységét. A minisztériumokban és vezérigazgatósá­gokban a további intézkedésig a miniszté­riumi osztályfőnökök, vezérigazgatók vagy igazgatók intézik az ügyeket. Lemondása előtt a kormány nyilatkoza­tot tett, amelyben azzal a felhívással for­dult a néphez, hogy tanúsítson nyugalmat és meggondoltságot. Egyben felhívta az állami tisztviselőket, maradjanak helyükön és folytassák működésüket az ország és a nép javára. (MTI). Az arabok fegyverrel akarják meggátolni a zsidóknak Palesztinába való bevándorlását? Amsterdam, augusztus 30. — A brit hír­­szolgálati iroda közli a News Chronicle kairói külön tudósí­tójának azt a jelentését, amely szerint Palesztinában minden for­rong, a zsidók és arabok fel vannak fegy­verezve és mindkét fél készen áll arra, hogy megtám­adják egymást. Körülménye­sebbé teszi a helyzetet— mondj­a a tudó­sító — hogy az arabok még arra is vállal­koznának, hogy a brit hatóságok ellen is fegyvert fogjanak, hogyha a brit­­kormány meg nem szünteti a zsidóknak Palesztiná­ba való bevándorlását. E­zel szemben a zsidók azzal fenyegetőznek, hogy ők abban az esetben lőnek, ha az angolok bezárják előttük Palesztina kapuit. (MTI.) A Nemzetközi Sajtó Tudósító jelenti: A jaffai rádió érdekes részleteket közöl Ibn Szaud el­utasító magatartásáról, aki nem volt hajlandó Nahaz pasa egyiptomi miniszterelnök meghí­vására képviselőt küldeni az arab unió tervé­vel kapcsolatos előzetes megbeszélésekre. A jaf­fai rádió szerint Ibn Szaud levelet küldött Na­­has pasának, amelyben Szaudi Arábia részvé­telét attól tette függővé, hogy a palesztinai kér­dést is megvitatják és az összes résztvevők kö­zös határozatban követelik Palesztina arab jel­legének megóvását. A király követelte, hogy a palesztinai arabok is résztvegyenek az unió­ban- Ibn Szaud király követelése nyilván nem felelt meg Nahaz pasának, aki elsősorban az angol diplomácia megbízásából foglalkozik az arab unió tervévé­se­l .

Next