Magyarság, 1943. november (24. évfolyam, 247-270. szám)

1943-11-03 / 247. szám

t A Wiln­elm­strasse nyilatkozata a moszkvai zárójelenlcsről Berlin, november 2. lap*A Nemzetközi Sajtó Tudósító jelenti: A Wilhelmstrasse első állásfoglalása a­­ moszkvai zárójelentéssel szemben a következő mondatban foglalható össze: A­­ résztvevő hatalmak nem tudtak megegyezni egymással Moszkvában. Ezért, kel­lett azután olyan terjedelmes formába önteni a zárójelentést, amely szinte ve­­zércikkszerűen hat és ezért kellett a legtöbb megvitatott kérdést régi népszö­vetségi minta alapján különbizottságok elé utalni. Moszkvában kétségkívül a ka­tonai kérdések állottak az első helyen, nagy kérdés azonban sikerült-e el is in­­­tézni azokat. A Wilhelmstrasse véleménye szerint egyedül Olaszországot ille­tően a zárójelentés olyanokat mond, hogy alkalmat kell adni az olasz népnek aka­rata nyilvánításához. Ha erre valóban sor kerül, — teszik hozzá a Wilhelm­strassen — akkor a londoni emigránskormányok számára igen kedvezőtlen kilá­tások nyílnak, mert a nemzeti akarat kinyilvánításának érvényesülése esetén aligha akad majd emigráns kormány, amely támogatásra számíthat népe köré­ben. Ami Ausztriát illeti, — mondják a Wilhelmstrassen­­— nyilván az az egyet­len ország, amelynek „felszabadítására” nézve megegyezés jött létre Moszkvá­ban. Finnország, Lengyelország és a balti államok szabadságáról viszont semmi említés sem történik a kommünikében. Végeredményben a moszkvai zárójelen­tés újból megmutatta, hogy milyen mély érdekellentétek állanak fel az angol­szászok és a szovjet között,­­ foglalják össsze a Wilhelmstrassen az illetékes né­met tényezők álláspontját. Izmet Inönü: Szembeállunk minden olyan erőfeszítéssel, amely a civilizációt akarta elpusztítani ’ Ankara, november 1. A nagy török nemzetgyűlés 7. törvény­hozási időszakának első ülését Izmet Inönü török államelnök beszéd® vezette be. Az elnök a török külpolitikáról a következő­ket mondotta: Az 1935. évi válság óta követjük azt a külpolitikát, amely a második világháború ötödik évében is vezet bennünket. Eszmé­nyünk annak a civilizációnak a megóvása, amely a nemzetek szabadságán és függet­lenségén alapszik. Politikai tevékenység m­it abból állott, hogy szemben álltunk minden olyan erőfeszítéssel, amely ezt a civilizá­ciót akarnák elpusztítani. Hazánk habozás nélkül ráöntve at a háború megakadályozá­sa céljából a legnagyobb bátorságot is meg­követelő akciókban és nem haboztunk a veszélyes pillanatokban sem erőteljes ma­gatartást elfoglalni, hogy megakadályoz­zuk a nemzeteket raboszol­gasorsba való lealacsonyodásukban. Mint már előre láttuk volt, a világválság ma már a romlás irányába fejlődött. Nem­csak a civilizáció nagy műve fekszik elte­metve a szétrombolt városok romjai alatt. Abban a pillanatban, amikor a jövendő ké­pe kirajzolódik, nem a hatalom szellemé­ben hiszünk, amely végül is mindig össze­roppanásra ítéltetik. Sokkal inkább hi­szünk olyan rend létesítésében, amely az összes szabad nagy és kis nemzetért őszinte együttműködésén­­alapszik. Mi kitartottunk emellett a meggyőződésünk mellett akkor is, amikor mindenki kételkedett benne. Ez a meggyőződés volt az, amelynek erejével megtorpanás nélkül teljesítet­ük köteles­ségünket. A könyörtelen harc megrázkód­­tatásai, amely harcot az uralom szelleme hívott életre és amely a nemzetek létét fe­nyegeti, arányaikban egyre nőnek és min­den alapot szétrombolnak, amelyre az em­beriség épít. Az az út, amelyet mi a jövő­ben is követni fogunk, közös munkával az igazságosság olyan rendjének felépítéséhez vezet ,amely a mi eszményünk. Jóllehet a török nemzet kívül maradt a háborún, az elmúlt négy év folyamán áldozatok és szenvedések közepette élénken érezte a vi­lágválság visszahatásait. Habozás nélkül fogjuk vállalni mindeze­ket és még súlyosabb áldozatokat is, hogy ez a súlyos teher ne nehezedjék többé a világra és hogy így az emberiség a bizton­ság légkörében szabadon fellélegezhessék. Azt akarjuk, hogy ebben a háborúban a ci­vilizáció és emberiesség győzedelmesked­jék. A boldogság és az általános szabadság hajnalpírjának felragyogását nem a civili­záció és emberiesség szolgálatára rendel­tek egyenetlenségében, hanem éppen egy­ségükben látjuk. Inönü államelnök a külpolitikai fejtege­téseken kívül az állami élet más területeit is érintette, különösen kiemelve a hon­védelem igényeit. A haderő kiépítésén lan­kadatlanul dolgozni kell és mind újabb fegy­verekkel kell ellá­ni. Ebben a vonatkozás­ban az országnak mindig a legvégsőkre is készen kell állania. Az eddig teljesített kiadások a legnagyobb mértékben igazol­ták, de a nemzetnek mindig készen kell állania arra, hogy vérét áldozza.­­_ HAIDEKKER-BOLT­I foteiAgy. recamier ANDRASSY-UT 21­8. VL Az angol diplomácia fáradozásai Ank­arában Ankara, november 2. Az Interinf ankarai értesülése szerint az angol diplomácia az utóbbi időben azon fáradozik, hogy török politikai köröket megnyerjen a Balkán egyes kérdései ré­szére. E téren latba vetik az Anglia által állítólag mindenkor támogatott török-gö­rög barátság fogalmát, amelyet úgy állí­tanak be, hogy alkalmas kiinduló pont le­hetne további balkáni tervek megoldására. Ezzel kapcsolatban azt állítják, hogy Bul­gária kivonul Keletthráciából és biztosít­ják, hogy helyreállítják a régi török-görög határt a Marica folyó mentén. Angol személyiségek biztosítják, hogy Anglia az égei szigetek új felosztásának kérdésében közvetít, Törökország és Gö­rögország között, beleértve a Dodekanézosz szigeteket is. Angol részről jelentéktele­neknek igyekeznek feltüntetni a Szovjet balkáni, főleg bulgáriai, tervei tekinteté­ben felmerült török kifogásokat. Hangoz­tatják, Anglia nem engedi meg a Szovjet­nek, hogy megvesse lábát a Balkánon, ez­zel szemben azt kívánják, hogy török rész­ről bizonyos megértést tanúsítsanak a Szovjet­uáma kívánságai tekintetében, ame­lyek a tengerszorosokon való szabad moz­gásra vonatkoznak. A Szovjetnek a Földközi-tengeri bizott­ságban való részvétele ügyében tett an­gol-amerikai engedményeket, mint angol részről hangoztatják, az általános hadvise­lés keretei között kell értelmezni és nem kell tartani attól, hogy Törökország terü­leti veszteséget szenved. Angol részről kitérőleg kezelik a török kérdéseket, amelyek helyreigazítást kér­nek a diplomáciai körökben szállongó az­okra a hírekre, hogy Anglia a tenger­­szorosok státusát olykér akarja megvál­toztatni, hogy erősebb, nemzetközivé tételt ndítványoz. Ezenkívül az angolok azt a benyomást igyekeznek kelteni, mintha a Szovjetnek nagyobb érdekeltséget juttat­nának az iráni út terén, hogy ezzel elte­reljék a tengerszorosok és a Balkán kér­déseitől. Az angol diplomáciának, ezeket a törekvéseit tisztán figyelemelterelésként fogják fel. (MTI) A soron bülügymm­iniszter K­airóba utazott Isztanbulnovember 2. __ MTI: Acszkálin külügyminisztériumi főtitkár kísé­retében Kairóba utazott, ahol Eden angol külügyminiszterel találkozik. Az amerikai kormány zárolta az argentin Regefeilsehet London, november 2. —NTI. Az­­amerikai pénzügyminisztérium a Reu­ter Iroda newyorki jelentése szerint azon­nali hatállyal zárolta a Banco Nacion és a Banko Grocia argentínai bankok követelését. A zárlatról valamenyi amerikai bankot értesí­tették. Az intézkedés indoka az, hogy a két argentínai bank USA-beli követeléseit az a veszedelem fenyegette, hogy német ellenőrzés alá kerülnek. * . Több mint félmillió amerikai bányamunkás újra sztrájkba léped Stockholm, nov. 2. (NTI) Newyorki jelentés szerint az amerikai szénbányákban kereken 530.000 munkás hagy­ta abba a munkát. John Lewis és a szak­­szervezeti szü­k­ség többi elöljárósági tagjai elhatározták, hogy kitartanak a követelések mellett és nem teljesítik a­ kormány felszólí­tását, hogy a munkát újra felvegyék. Ezzel szemben határozatot hoztak, hogy kiterjesz­tik a munkabeszüntetést. Mint jelentik, azt várják, hogy Roosevelt parancsot fog adni a bányák katonai megszállására. (MTI). Icerfla, 19­. nevember . Olvadd naponta a falaaifar­acsot! Roosevelt pénzhigitásról (art Washington, november 2. A Nemzetközi Sajtó Tudósító jelenti: Roosevelt elnök hétfőn üzenetet intézett a kongresszushoz és óva intette a pénzhigitás fenyegető veszedelmétől. Az üzenet felszó­lítja a kongresszust, engedélyezzen 800 millió dollárt az élelmiszertermelés állami támogatását, sőt ezenfelül is tegyen meg mindent az élelmezési nehézségek meg­szüntetése és a pénzhigítás veszedelmének kiküszöbölése érdekében. Eddig a kon­gresszus, mint ismeretes, nem akart hoz­zájárulni az él­elmisztermelés állami támo­gatásához es inkább azon az állásponton volt, hogy meg kell engedni a mezőgaz­dasági termékek árának emelését, mert ily módon bizonyára fokozódna a termelés. Roosevelt szerint viszont a mezőgazdasági termékek árának emelése feltétlenül pénzhigításra vezetne. miser felhívása a dolgozó Isisnél ifjúsághoz Berlin, november 2. A Führer főhadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának. A német ifjúság birodalmi hivatási ver­senye alkalmából, amelyet 1944 január 15-én tartanak meg első ízben a háború alatt, a Führer a következő felhívást in­tézte a dolgozó német ifjúsághoz­ . Példaképünk a német katona hősiessége és kötelességünk, hogy az odahaza végzett háborús munkában méltók legyünk ehhez a hősiességhez. A háborús munkához tar­tozik a hivatásban elért teljesítmény. Már a béke idején a hivatási versesig a dolgozó német ifjúság számára a teljesítmény el­érésére irányuló akaratának és serkenté­séül szolgált. Ma ismét felhívom az ifjúságot a biro­dalmi hivatási versenyre. Munkahelyete­ken, munkátokkal erősítsétek meg a hűség hitvallását katonáink iránt. Az arcvonalon a harcban a legbátrabban harcolnak, a­­hi­vatásban folytatott harcban emelkednek ki a legderekabbak, hogy kiképzés és a tehetségesek pártolása révén a vezetésbe juttassák őket. Kiállástok a birodalmi hivatási ver­senyben bizonyítéka a győzelembe vetett rendíthetetlen hiteteknek. (MTI.) Nedics: A szerb nép utolsó szál emberig hüzd a kommunizmus ellen Belgrád, november 2. (NTI) Nedics miniszterelnök a Novo Vreme című lap hasábjain felhívást inté­zett a szerb néphez. A felhívásban, amely­ben­ a kommunizmus veszélyeit és Szer­biának ezzel kapcsolatos magatartását ecse­­teli, a következőket mondja: A szerb kommunista-ellenes­ szerb kí­­ván maradni és az is lesz. A bolsevizmus­­nak semmi köze nincs sem a szerb nép szelleméhez, sem a szerb műveltséghez. A szerb nép utolsó száz emberig fog harcol­ni a kommunisták ellen, a családért, ha­záért, és ősei hitéért. (MTI.) Hivatalos közlentény angolszász repülőgépek berepüléséről A Magyar Távirati Iroda jelenti: Folyó hó 2-án, a mai napon, a déli órák­ban angolszász repülőgépek az ország nyu­gati határszélén több hullámban berepültek majd északnyugat felé az ország területét elhagyták. Visszarepü­lésük ugyanezen az útvonalon történt. Bombázásról vagy egyéb párokról­­ addig nem érkezett jelentés. A nluiel­k­i állag 400 000 tonna Haverei pusztítanak el havonta Berlin, november 1. A Nemzetközi Sajtó Tudósító jelenti: Ez év második felének eddigi hónapjaiban a német haditengerészet és légierő havonta átlag ke­reken négyszázezer tonna ellenséges hajó­iéról süllyesztett el, mint az eddigi hivatalos jelentésekből kitűnik. Ami az egyes hónapokat eléri, júliusban kereken 550.000, augusztus­ban 377.000 és szeptemberben 315.000 tonnát süllyesztettek el. az októberi eredményekről eddig a követ­kező adatokat közölték: a búvárhajók kere­ken 227.000, a légierő pedig kereken 130.000 tonnát süllyesztett el. Még néhány kisebb eredményt ezekbe az adatokba nem számí­tottak bele, úgyhogy azokkal együtt az ok­tóberi eredmény is körülbelül 400.000 tonna lesz. Német katonai helyen ezeket ért elsüllyesz­tési eredményeket, amelyekből a német bu­­l­várnaszádok ismét lényegesen kivették ré­a­szűket, világos bizonyítéknak tekintik arra­­nézve, hogy a hajótérháborút német részről továbbra is sikeresen folytatják. yf­rrusslife aBs®a()Syrt

Next