Magyarság, 1943. november (24. évfolyam, 247-270. szám)

1943-11-23 / 264. szám

_____ két alap, aimsfyn a fflrrrVw«^gpcgtaVfTM& építenie két^ Iparügyi tem­etésnok a&arcuMat az el­múlt években megfelelő volt, sőt nem egy vonatkozásban n^­felta;ial«ató^i;'jogosít várakozásokat | A lemMiM íttíK CflMlkCtfCV ' — A háború kitörése óta a KMfeMi nyersanyagbeszerzés forrásoktól jórészt teljesen elzárt iparunk képes volt kielégí­teni azt a kettős követelményt, amit egy­részt hadseregünk felszerelése és korsze­rűsítése, másrészt pedig a megnagyobbo­dott ország polgári szükségleteinek ellá­tása támasztott. Sikerült ezt a feladatot megoldani oly módon, hogy nálunk a ter­melésben a korlátozások enyhébbek, mint más hadviselő államokban. Ennek a fel­adatnak megoldása természetesen csak az ipari termelés volumenének lényeges eme­lésével volt bizosítható. A trianoni terüle­tet véve alapul, 1938-al szemben a terme­lési érték 1942-ben több mint 32 százalék­kal emelkedett. Nemzetközi viszonylatban ugyancsak tekintélyes a haladás. Meglevő felszerelési iparunk kapacitását elsősorban a hadifontosságú üzemek fel­szerelésére és karbantartására kell fordí­tani, ezért más iparágakban mindjobban konstatálható a felújítási szükséglet béke­beli árakat számítva, több mint fél­­milliárdra tehető. A nehézségeket fokozta, hogy az árviszonylatokban történt eltoló­dás legtöbb iparágban nem tett lehetővé olyan rentabilitást, amelyből megfelelő tar­talékok lettek volna képezhetők. Ez a kö­rülmény — néhány háborús üzemtől elte­kintve — az ipar nagymértékű legyengü­­lésére vezetett, annál is inkább, mert a beruházási tőke előteremtése nálunk túl­nyomórészt magángazdasági alapon, a tar­talékok messzemenő felhasználásával és hitelműveletekkel történt. Különösen hát­rányos ez nálunk, ahol már békében is szerényebb tartalékolással kellett megelé­gednünk. Az új átrendezés, valamint adó­­politikai intézkedések csökkentették az ipar leromlása folytán fenyegető veszélyeket, bár most már a gépbeszerzési nehézségek és az építőanyaghiány korlátozzák a fel­újítási munkálatok végrehajtását. Minden­esetre törekednünk kell arra, hogy az ipa­ri vállalatok immár sok esetben aggasztó eladósodási folyamata megállíttassék és különösen a részvénytársasági keretben dolgozó iparvállalatok sorozatos tőkeeme­lésekkel biztosítsák a vállalat likviditását. Arra kell törekedni, hogy a mezőgazda­ságnak pénzfeleslegekkel bíró rétegei lehe­tőleg bekapcsolódjanak a magyar ipar tő­keellátásába. I Afis i!? ft&gä zdáBlf problémák Bornemisza Géza iparügyi miniszter ezután a munkaerőellátás kérdésével foglalkozott. Általá­ban megállapítható, mondotta, hogy sikerült leküzdenünk a felfokozott termelés munka­erőszükségletével járó nehézségeket, amiben oroszlánrésze­ van a magyar mérnöktársadalom­nak és a magyar munkásnak. Munkásaink mun­kakészsége, sokszor az önfeláldozásig menő odaadás nélkül gondolni sem lehetett volna ilyen eredmények elérésére. Emellett a magyar munkás ügyessége és műszaki tehetsége sokkal tágabb teret enged a szakmunkásoknak beta­nított munkásokkal való pótlására, mint sok más országban. A szakmunkáshiány enyhítésé­ben nagy szerep jutott a termelési technika egyszerűsítésének, a munkamegosztás fokozásá­nak és az átképző tanfolyamoknak .Mindeze­ken a területeken a magyar mérnök újból meg­mutatta, hogy világviszonylatban is megállja helyét. Ipasa szociálpolistikta . A kiaknázáshoz szükséges munkálatok, amelyek hosszú időt vesznek igénybe, az elmúlt években egyes vállalatoknál las­sabban indultak meg, mint az közgazdasá­gi szempontból kivonatos lett volna. Mind­ehhez járul a visszacsatolt területek pasz­­szív szénmérlege. Az így előállott sú­lyos helyzet elkerülhetetlenné teszi a leg­takarékosabb beosztást és a szénfelhasz­­nálás szigorú rangsorolását Meggyőződé­se, hogy kölcsönös megértéssel és az intéz­kedések következetes végrehajtásával eze­ket is leküzdjük. ...... A gyermeknevelési pótlékokat folyósító szakmai családpénztárak az idén 170.000 munkás 320.000 gyermeke után fizettek családi pótlékot. A kifizetésre kerülő ösz­­szeg — a múlt decemberi 60 százalékos emelés után — előreláthatóan megközelíti a 40 millió pengőt. A miniszter ezzel kap­csolatban bejelentette, hogy tervbe vette a gyermeknevelési pótlék további emelését s ki akarja terjeszteni a rendszert a magán­­tisztviselőkre is. Mihelyt a lehetőség meg­lesz, a húsznál kevesebb alkalmazottat fog­lalkoztató vállalatok és a kisiparosok al­kalmazottait is részesíteni kívánja gyer­meknevelési pótlékban. BBspssia EtE­­SA november 23. A hóbort U­tfdva­rterén hívta lrt a 38-as árok gzodálpolitikai lendülté­­­re, azonban súlyt fektet nemcsak arra, hogy a megelőző vívmányokat a lehetőséghez ké­pest megőrizze a munkásság számára, hanem újabb intézményeken és intézkedéseken is dolgozik. Főleg anyagbeszerzési nehézségek­nek tulajdonítható, hogy még nem bontakoz­hatott ki eddig a kívánt mértékben a mun­kások család­ hljnépítési akciója. A munka­bérek három ütemben az 1940. évi őszi alap­bérek 60 százalékával emelkedtek. Miután a lineáris béremelés mindig igazságtalanságot rejt magában, e­ utasította a legkisebb munka­béreket megállapító bizottságokat, hogy új­ból kezdjék meg működésüket, természete­sen a bér és árszínvonal stabilitásához fű­ződő érdekek szabta keretek között. Miután a bérek hatósági megállapítása­­ kedvezőtle­nebb helyzetbe sodorta a hadiüzemi alkal­mazottakat, igyekezett és a jövőben is igye­kezni­ fog az ilyen helyhez kötött munkavál­lalóknak a központi ellátás fokozottabb ki­építésével segítségére lenni Kisipar és hadiipar Bornemissza iparügyi miniszter ezután részletesebben foglalkozott a kis- és házi­ipar speciális problémáival. Hangoztatta, hogy a kisiparosság boldogulását legelső­sorban szaktudásának emelése szolgálja. Ennek elősegítésére az ipari továbbképző tanfolyamok és azokkal kapcsolatos minta­műhelyek számát emelni kívánja és a már oly népszerűvé vált ipari szakkönyvtárso­rozat további bővítését vette tervbe. A kézművesipari, háziipari és iparművészeti kiállítások és vásárok rendezését és külö­nösen az azokon való részvételi lehetőséget mindenki számára lehetővé kívánja tenni. A jövő évi költségvetésbe is jelentős támo­gatást helyezett kilátásba a hitelellátás kívánalmainak kielégítésére. Az IOKSz a hitellebonyolítás terén teljes megelégedé­sére végezte súlyos feladatát. A hitelellá­tás keretén belül gondoskodni kíván a rá­szonyők for­gótőkével te gépjeg­yektől való ellátásáról. A mai viszonyoknak meg­felelően az egyes kisiparosoknak nyújt­ható hitelminimumot több mint kétszere­sére emelte. Teljesen átérii a kisiparosság megfelelő mértékű foglalkoztatásának súlyos felada­tát. A foglalkoztatás mértékének emelése érdekében a közszállítások kiadásánál az őt megillető helyet kívánja biztosítani a kisiparosságnak. Az elmúlt évben a kisiparosság szövet­kezeti és közszállító csoportjai a nekik jut­tatott jelentős értékű honvédségi közszál­­lításaikat kifogástalanul látták el. Bornemisza Géza iparügyi miniszter vé­gül a harmadik nagy probléma­csoportról, az ipari szervezkedés kérdéséről beszélt. Az ipari szervezés természetesen csak esz­köz, amelynek szolgálnia kell a minden­kori gazdasági rend céljait. A háború ötö­dik évében könnyen érthető, hogy a nyers­anyaghiány, az ipari termelésnek a honvé­delem céljára való fokozott átállítása, a munkaerőgazdálkodás, a szociális nyuga­lom megóvása mind olyan problémákat vetett fel az ipari termelésben, amelyek csak államhatalmi eszközök igénybevételé­vel voltak rendezhetők. Meggyőződése azonban, hogy még a háborús viszonyok között is a magánkezdeményezés biztosítja az ipari termelés terén a legnagyobb ered­ményt és jövő gazdasági rendünk érdeké­ben mindent el kell követnünk, hogy vég­legesen igyekezzünk a jelenleginél észsze­rűbb szintézisre jutni a magángazdasági és közületi tevékenység között. A miniszter beszéde végén megemléke­zett még a legfontosabb állami üzemek, a MÁVAG, stb. munkásságáról, majd han­goztatta, hogy a magyar ipar helyzetének vázolásánál nem hallgatta el a nehézsége­ket. - It kultttmxminiseten felhívása a wiggy/rp Iffusdpkoxi Dolgozzatok a magyar nép műveltségének emelésén Szinyei Merse Jenő vallás- és közokta­tásügyi miniszter vasárnap a délutáni gyorsvonattal Kolozsvárra érkezett és be­szédet mondott a kolozsvári Magyar Diá­kok Szövetsége által a katholikus diák­otthon javára a Mátyás király diákházban rendezett ünnepi esten. — Ha népünk és nemzetünk műveltsé­gét tanulmányozzuk — kezdte beszédét a miniszter —, megállapíthatjuk, hogy az egyetemes magyar műveltség és népünk műveltsége között eltérés van. Ez az elté­rés nem csupán abban jelentkezik, hogy mások a falusi és mások a városi élet fel­adatai és feltételei, hanem a nemzeti mű­veltség e két rétege között szerkezeti kü­lönbség is van. Kettős műveltségünk egy­­beötvözése és a két műveltség közötti kü­lönbség áthidalása a mi feladatunk. Ebbe a munkába fiatalságunkat is be akarjuk kapcsolni. Tudom jól, hogy fiatalságunk­ban ehhez megvan a lelkesedés és jószán­dék, ez azonban még nem elég ahhoz, hogy munkává érlelődjék, őszintén meg kell vizsgálnunk az adott helyzetet, hogy ter­veinket logikusan tudjuk felépíteni.­­ Műveltségünk három nagy műveltség­nek, a klasszikus kultúrának, az északi germán kultúrkörnek és a steppei művelő­désnek a keresztény világszemlélettel való összeolvadásából keletkezett. Felső mű­veltségünk tehát a szó nemes értelmében vett nemzetekfeletti műveltség, de ezt ma­gyarrá­­ színezi az, hogy a talaj, amelyen kisarjadott s amelyből alkotói kinőttek, magyar. — Várjon állíthatjuk-e népünk művelt­ségéről ugyanazt, amit felsőbb műveltsé­günkről megállapítottunk? Nyivánvalóan nem. A klasszikus kultúrák csak felszíne­sen éreztetik hatásukat s az északi ger­mán­ kultúra sem hagyott jelentős nyomot összetételében. Falusi népünk műveltségé­nek összetevői: az ősi steppei műveltsé­günkkel színezett középeurópai népkul­túra, a kereszténység mélyreható és átfor­máló hatása s végül az úri osztályon ke­resztül kapott nyugateurópai kultúrjavak. Mindez sajátos egységbe olvadt népünknél s a valóság józan szemlélete mellett a ter­mészetfeletti iránt való érdeklődés jellem­zi. Magyar fajunk műveltségének e termé­szetes örök hivatása tűzi a magyar felső művelődés elé is. Legyen híd a Kelet és Nyugat emberi értékei között. — Munkára hívom a magyar fiatalsá­got. Ez a munka két részre oszlik: 1. Meg­ismerni a valóságot, 2. kidolgozni népünk felemelésének módszereit. — Erdély fiatalságán keresztül szólok az egész magyar fiatalsághoz. Tudom, hogy ti is látjátok s érzitek, hogy nemze­tünkért élni, dolgozni és áldozni kell. Eb­ben a nemes küzdelemben, melyet magyar földön a magyar nép megerősítéséért és felemeléséért folytatunk, nektek is méltó szerep jut. — Tűnjék el örökre az az értelmiségi fiatal magyar, amelyik vidéki munkahe­lyében és munkájában nem hivatást lát, hanem büntetést. Magyarok vagyunk és így sok szó nélkül is meg kell értsük egy­mást. Én tőletek tehát egyet kérek: Nem lankadó lelkesedéssel és szeretettel fokoz­zátok a tényleges komoly munkát mind a tudomány műhelyében, mind pedig oda­kint a falun. Jól jegyezzétek meg, csak a magasabb cél érdekében végzett munka az, amely idebent és a külföldön egyaránt eredményt és megbecsülést hoz számunkra. Ezekkel az egyetemes magyar gondola­tokkal melegen köszöntöm azokat, akik a diákotthon-mozgalom felkarolásával újabb otthont kivánnak adni­­ a dolgozó fiatal magyaroknak. Tőletek pedig jó munkát, becsületes magyar munkát várok s ehhez a munkához kérem Isten segítségét és ál­dását. A minisztert beszéde végeztével óriási lelkesedéssel ünnepelték. A műsor második felében az egyetemi énekkarok énekszáma után Tamási Áron olvasta fel egy elbeszé­lését, Lőrincs Zsuzsa, a kolozsvári Nemzeti Színház tagja Kodály műveiből adott elő, majd Karácsony Sándor egyetemi tanár tartott előadást „Pázmány, a nemzetne­­velő” címmel. A miniszter este az egyetemi tanárokkal és a diákság képviselőivel szűkkörű vacso­rán vett részt a diákasztalnál. (MTI.) ­emn ii lehet a fizetésből letiltani? Az u) rendeletben érvényesü­lnek a családvédelmi szempontok A Budapesti Közlöny legközelebbi száma közli a m. kár minisztérium 5210—1943. M. E. számú rendeletét, amely a szolgálati jogvi­szonyból eredő járandóságoknak a birói vég­rehajtási eljárás során lefoglalható összegét a változott viszonyok folytán a fizetéseknél évi 3000 pengőre, a nyugdíjaknál évi 2000 pengőre a munkabéreknél pedig napi 8­ pen­gőre, vagyis évenként mintegy 2400 pengőre emeli fel. A rendelet ezenfelül megszünteti azt a jelenlegi rendszert, amely az említett járandóságok lefoglalása szempontjából az adós családjára egyáltalán nem volt figyelem­mel, amennyiben az adósnak minden tizen­nyolc éven aluli gyermeke után a fizetések­ből és nyugdíjakból még évi 250 pengőt, a munkabérekből pedig — a munkásság nagy részét megillető és a foglalás alól már amúgy is mentes gyermeknevelési pótlékon felül — még napi 40 fillért, tehát évenként mintegy 120 pengőt mentesít a végrehajtás alól. A rendelet, amely szociális, illetőleg család­­védelmi szempontok érvényesítése terén újabb jelentős lépést jelent, január 1-én lép hatályba. A MAGYAR nmzraAjjsv PÁRT A MNSzP VEZETŐSÉGI ÉRTEKEZLETE KISPESTEN ÉS VECSÉSEN A­ M­agyar Nemzaetiszocialista Párt kispesti szervezete vasárnap délelőtt 11 órakor párthe­lyiségében vezetőségi értekezletet tartott. A ve­zetőségi értekezleten az országos központ részé­ről Hubay Kálmán pártvezetőhelyettes, Gruber Lajos országos szervezetvezető, dr. Dücső Já­nosné a női szervezés országos vezetője, míg a budapesti efőkerület részéről Varsányi Gyula főkerületvezetőhelyettes vettek részt. A vezetőségi értekezletet Kocsis Gyula, a kis­pesti szervezet vezetője nyitotta meg a Ma­gyar Hiszekeggyel, majd Hubay Kálmán párt­­vezetőhelyettese tájékoztatta a kisipari szervezet vezetőségi tagjait a szervezési, valamint az ak­tuális politikai kérdésekről. Hangsúlyozta, hogy a szervezetnek ma legfontosabb kötelessége a belső front szilárd helytállásának biztosítása. Amikor a különféle baloldali politikai ténye­zők, a szociáldemokraták és a baloldali demok­raták egyre merészebben törnek olyan célok felé, amelyek semmiképen sem egyeztethetők össze a nemzeti törekvésekkel, a nevezetiszo­­cialista párt minden egyes tagjának kötelssége úgy a munkahelyén, mint a politikai életben mindent elkövetni, hogy a nemzeti helytállás fontosságának tudata irányítsa a magyar dolgo­zók tevékenységét. A belső rend tartása ma nemcsak a magyarság érdeke, de­ érdeke a vi­lágnézeti harcban álló Európának, amelynek a zsidó plutokrata és bolseviki szövetséggel szem­ben győzelemmel kell befejeznie a maga élet­halál harcát. A nagyvonalú tájékoztató tatán az­­egybe­­gyűlt vezetőségi tagok kérdéseket intéztek Hubay Kálmán pártvezetőh­elyetteshez, aki min­den felmerült) kérdésre részletes és kimerítő tá­jékoztatót adott Ecutén dr. Dücső Jánosné a női szervezés feladatairól beszélt és felhívta a nőtestvéreket arra, hogy munkájukkal minden­ben támogassák azt a nagy világnézeti harcot, amelyet ma Európa férfiai a jobb jövő érdeké­ben folytatnák. A belső nyugalom és rend fenntartásának kötelessége ma elsősorban a nők vállaira elárul és bármennyire nehéz is is hely­zet a családoknál és a háztartásokban, a nő­ies ív ereknek tudatában kell lenniök annak, hogy a háború alatt szükségszerűen előforduló nehézségek leküzdésével nemzeti jövőnknek a biztosításához járulnak hozzá. Délután 4 órára az országos központ képvi­selői Vecsésre mentek át, ahol a vecsési szer­vezet szintén vezetőségi értekezletet tartott. Te­kintettel arra, hogy a hatósági engedély szerint csupán adminiszratív kérdések kerülhettek szó­ba a vezetőségi értekezleten, míg politikai kér­désekről nem volt szabad a hatóság rendelke­zése folytán beszélni, a vecsési vezetőségi ér­­tekezleten Hubay Kálmán tervbe vett felszóla­lása elmaradt és így Varsányi Gyula főkérz­­­letvezetőhelyettes és Dücső Jánosné országos női szervezésvezető tájékoztatta az egybegyűlt vezetőségi tagokat a szervezési feladatokról. A vecsési szervezet vezetőségi értekezletét Szalay Istvánné szervezetvezető nyitotta meg és zárta be a Magyar Hiszekeggyel. 71 magyarországi ellátási politikáról tartott Ber­linben előadást Jurcsek államtitkár Berlinből jelentik. Jurcsek Béla, a magyar közellátásügyi minisztérium álamtitkára, a né­met birodalmi kormány vendégeként a napok­ban Berlinben tartózkodott fontos élelmezés­­gazdálkodási kérdések megbeszélése és mező­gazdasági berendezések megtekintése céljából. Az államtitkárt Steengracht külügyi államtitkár fogadta. Az államtitkár kíséretének tagjaival koszorút helyezett el a Hősök emlékművén. A magyar vendég Herbert Backe, a birodalmi élelmezési és mezőgazdasági minisztérium ügyei­nek vezetésével megbízott államtitkár meghívá­sára a birodalmi élelmezési és mezőgazdasági minisztérium dísztermében meghívott vendégek előtt előadást tartott a magyarországi ellátási politika feladatairól és céljáról. 20^ — Időszerű főzőelőadások. Kevés zsírral vagy zsír nélküli ételek, tojás nélkül és kevés cu­korral, ízletes tésztafélék készítését, egyben a villamos főzőlapok, sütők és tűzhelyek takaré­é­kos kezelését mutatják be az Elektromos­ Mű­vek Eskü­ út 5. sz. alatti villamos konyhájának főzőelőadásain. Előadások: hétfőn, csütörtökön és pénteken d. e. 10 órakor, továbbá szerdán d. u. 5 órakor. Belépés, ruhatár díjtalan. Órák, ékszerek, órajavítások PREGARTNER, Múzeum-körút 41. Tel.: 382-444. ÉKSZERVÉTEL. KISHiHDflESEH-’-'Bass f­ySHJSjpBnyisVC3880 magasabb áron vásáro- 1 ■ Tz, ' .TTMTv lók. Levél vagy telefon-BlNDAK, ’ értesítés után (Tel.: BOLEROK legolcsób­ban, v­gy ’ óráig) felkeresem. Vi-TMrs HTZ dekrösis ey°rs tebo-Telefon: 386- 84._____ nyomfifc Szor­d. Fe_ Könyvtárakat, tudomá­ ronc, Bp., VIII. Gyulai nyos folyóiratokat leg­­ál­ u. 14. Centrum Rt.

Next