Magyarság, 1943. november (24. évfolyam, 247-270. szám)
1943-11-23 / 264. szám
_____ két alap, aimsfyn a fflrrrVw«^gpcgtaVfTM& építenie két^ Iparügyi temetésnok a&arcuMat az elmúlt években megfelelő volt, sőt nem egy vonatkozásban n^felta;ial«ató^i;'jogosít várakozásokat | A lemMiM íttíK CflMlkCtfCV ' — A háború kitörése óta a KMfeMi nyersanyagbeszerzés forrásoktól jórészt teljesen elzárt iparunk képes volt kielégíteni azt a kettős követelményt, amit egyrészt hadseregünk felszerelése és korszerűsítése, másrészt pedig a megnagyobbodott ország polgári szükségleteinek ellátása támasztott. Sikerült ezt a feladatot megoldani oly módon, hogy nálunk a termelésben a korlátozások enyhébbek, mint más hadviselő államokban. Ennek a feladatnak megoldása természetesen csak az ipari termelés volumenének lényeges emelésével volt bizosítható. A trianoni területet véve alapul, 1938-al szemben a termelési érték 1942-ben több mint 32 százalékkal emelkedett. Nemzetközi viszonylatban ugyancsak tekintélyes a haladás. Meglevő felszerelési iparunk kapacitását elsősorban a hadifontosságú üzemek felszerelésére és karbantartására kell fordítani, ezért más iparágakban mindjobban konstatálható a felújítási szükséglet békebeli árakat számítva, több mint félmilliárdra tehető. A nehézségeket fokozta, hogy az árviszonylatokban történt eltolódás legtöbb iparágban nem tett lehetővé olyan rentabilitást, amelyből megfelelő tartalékok lettek volna képezhetők. Ez a körülmény — néhány háborús üzemtől eltekintve — az ipar nagymértékű legyengülésére vezetett, annál is inkább, mert a beruházási tőke előteremtése nálunk túlnyomórészt magángazdasági alapon, a tartalékok messzemenő felhasználásával és hitelműveletekkel történt. Különösen hátrányos ez nálunk, ahol már békében is szerényebb tartalékolással kellett megelégednünk. Az új átrendezés, valamint adópolitikai intézkedések csökkentették az ipar leromlása folytán fenyegető veszélyeket, bár most már a gépbeszerzési nehézségek és az építőanyaghiány korlátozzák a felújítási munkálatok végrehajtását. Mindenesetre törekednünk kell arra, hogy az ipari vállalatok immár sok esetben aggasztó eladósodási folyamata megállíttassék és különösen a részvénytársasági keretben dolgozó iparvállalatok sorozatos tőkeemelésekkel biztosítsák a vállalat likviditását. Arra kell törekedni, hogy a mezőgazdaságnak pénzfeleslegekkel bíró rétegei lehetőleg bekapcsolódjanak a magyar ipar tőkeellátásába. I Afis i!? ft&gä zdáBlf problémák Bornemisza Géza iparügyi miniszter ezután a munkaerőellátás kérdésével foglalkozott. Általában megállapítható, mondotta, hogy sikerült leküzdenünk a felfokozott termelés munkaerőszükségletével járó nehézségeket, amiben oroszlánrésze van a magyar mérnöktársadalomnak és a magyar munkásnak. Munkásaink munkakészsége, sokszor az önfeláldozásig menő odaadás nélkül gondolni sem lehetett volna ilyen eredmények elérésére. Emellett a magyar munkás ügyessége és műszaki tehetsége sokkal tágabb teret enged a szakmunkásoknak betanított munkásokkal való pótlására, mint sok más országban. A szakmunkáshiány enyhítésében nagy szerep jutott a termelési technika egyszerűsítésének, a munkamegosztás fokozásának és az átképző tanfolyamoknak .Mindezeken a területeken a magyar mérnök újból megmutatta, hogy világviszonylatban is megállja helyét. Ipasa szociálpolistikta . A kiaknázáshoz szükséges munkálatok, amelyek hosszú időt vesznek igénybe, az elmúlt években egyes vállalatoknál lassabban indultak meg, mint az közgazdasági szempontból kivonatos lett volna. Mindehhez járul a visszacsatolt területek paszszív szénmérlege. Az így előállott súlyos helyzet elkerülhetetlenné teszi a legtakarékosabb beosztást és a szénfelhasználás szigorú rangsorolását Meggyőződése, hogy kölcsönös megértéssel és az intézkedések következetes végrehajtásával ezeket is leküzdjük. ...... A gyermeknevelési pótlékokat folyósító szakmai családpénztárak az idén 170.000 munkás 320.000 gyermeke után fizettek családi pótlékot. A kifizetésre kerülő öszszeg — a múlt decemberi 60 százalékos emelés után — előreláthatóan megközelíti a 40 millió pengőt. A miniszter ezzel kapcsolatban bejelentette, hogy tervbe vette a gyermeknevelési pótlék további emelését s ki akarja terjeszteni a rendszert a magántisztviselőkre is. Mihelyt a lehetőség meglesz, a húsznál kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalatok és a kisiparosok alkalmazottait is részesíteni kívánja gyermeknevelési pótlékban. BBspssia EtESA november 23. A hóbort Utfdvarterén hívta lrt a 38-as árok gzodálpolitikai lendültére, azonban súlyt fektet nemcsak arra, hogy a megelőző vívmányokat a lehetőséghez képest megőrizze a munkásság számára, hanem újabb intézményeken és intézkedéseken is dolgozik. Főleg anyagbeszerzési nehézségeknek tulajdonítható, hogy még nem bontakozhatott ki eddig a kívánt mértékben a munkások család hljnépítési akciója. A munkabérek három ütemben az 1940. évi őszi alapbérek 60 százalékával emelkedtek. Miután a lineáris béremelés mindig igazságtalanságot rejt magában, e utasította a legkisebb munkabéreket megállapító bizottságokat, hogy újból kezdjék meg működésüket, természetesen a bér és árszínvonal stabilitásához fűződő érdekek szabta keretek között. Miután a bérek hatósági megállapítása kedvezőtlenebb helyzetbe sodorta a hadiüzemi alkalmazottakat, igyekezett és a jövőben is igyekezni fog az ilyen helyhez kötött munkavállalóknak a központi ellátás fokozottabb kiépítésével segítségére lenni Kisipar és hadiipar Bornemissza iparügyi miniszter ezután részletesebben foglalkozott a kis- és háziipar speciális problémáival. Hangoztatta, hogy a kisiparosság boldogulását legelsősorban szaktudásának emelése szolgálja. Ennek elősegítésére az ipari továbbképző tanfolyamok és azokkal kapcsolatos mintaműhelyek számát emelni kívánja és a már oly népszerűvé vált ipari szakkönyvtársorozat további bővítését vette tervbe. A kézművesipari, háziipari és iparművészeti kiállítások és vásárok rendezését és különösen az azokon való részvételi lehetőséget mindenki számára lehetővé kívánja tenni. A jövő évi költségvetésbe is jelentős támogatást helyezett kilátásba a hitelellátás kívánalmainak kielégítésére. Az IOKSz a hitellebonyolítás terén teljes megelégedésére végezte súlyos feladatát. A hitelellátás keretén belül gondoskodni kíván a rászonyők forgótőkével te gépjegyektől való ellátásáról. A mai viszonyoknak megfelelően az egyes kisiparosoknak nyújtható hitelminimumot több mint kétszeresére emelte. Teljesen átérii a kisiparosság megfelelő mértékű foglalkoztatásának súlyos feladatát. A foglalkoztatás mértékének emelése érdekében a közszállítások kiadásánál az őt megillető helyet kívánja biztosítani a kisiparosságnak. Az elmúlt évben a kisiparosság szövetkezeti és közszállító csoportjai a nekik juttatott jelentős értékű honvédségi közszállításaikat kifogástalanul látták el. Bornemisza Géza iparügyi miniszter végül a harmadik nagy problémacsoportról, az ipari szervezkedés kérdéséről beszélt. Az ipari szervezés természetesen csak eszköz, amelynek szolgálnia kell a mindenkori gazdasági rend céljait. A háború ötödik évében könnyen érthető, hogy a nyersanyaghiány, az ipari termelésnek a honvédelem céljára való fokozott átállítása, a munkaerőgazdálkodás, a szociális nyugalom megóvása mind olyan problémákat vetett fel az ipari termelésben, amelyek csak államhatalmi eszközök igénybevételével voltak rendezhetők. Meggyőződése azonban, hogy még a háborús viszonyok között is a magánkezdeményezés biztosítja az ipari termelés terén a legnagyobb eredményt és jövő gazdasági rendünk érdekében mindent el kell követnünk, hogy véglegesen igyekezzünk a jelenleginél észszerűbb szintézisre jutni a magángazdasági és közületi tevékenység között. A miniszter beszéde végén megemlékezett még a legfontosabb állami üzemek, a MÁVAG, stb. munkásságáról, majd hangoztatta, hogy a magyar ipar helyzetének vázolásánál nem hallgatta el a nehézségeket. - It kultttmxminiseten felhívása a wiggy/rp Iffusdpkoxi Dolgozzatok a magyar nép műveltségének emelésén Szinyei Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter vasárnap a délutáni gyorsvonattal Kolozsvárra érkezett és beszédet mondott a kolozsvári Magyar Diákok Szövetsége által a katholikus diákotthon javára a Mátyás király diákházban rendezett ünnepi esten. — Ha népünk és nemzetünk műveltségét tanulmányozzuk — kezdte beszédét a miniszter —, megállapíthatjuk, hogy az egyetemes magyar műveltség és népünk műveltsége között eltérés van. Ez az eltérés nem csupán abban jelentkezik, hogy mások a falusi és mások a városi élet feladatai és feltételei, hanem a nemzeti műveltség e két rétege között szerkezeti különbség is van. Kettős műveltségünk egybeötvözése és a két műveltség közötti különbség áthidalása a mi feladatunk. Ebbe a munkába fiatalságunkat is be akarjuk kapcsolni. Tudom jól, hogy fiatalságunkban ehhez megvan a lelkesedés és jószándék, ez azonban még nem elég ahhoz, hogy munkává érlelődjék, őszintén meg kell vizsgálnunk az adott helyzetet, hogy terveinket logikusan tudjuk felépíteni. Műveltségünk három nagy műveltségnek, a klasszikus kultúrának, az északi germán kultúrkörnek és a steppei művelődésnek a keresztény világszemlélettel való összeolvadásából keletkezett. Felső műveltségünk tehát a szó nemes értelmében vett nemzetekfeletti műveltség, de ezt magyarrá színezi az, hogy a talaj, amelyen kisarjadott s amelyből alkotói kinőttek, magyar. — Várjon állíthatjuk-e népünk műveltségéről ugyanazt, amit felsőbb műveltségünkről megállapítottunk? Nyivánvalóan nem. A klasszikus kultúrák csak felszínesen éreztetik hatásukat s az északi germán kultúra sem hagyott jelentős nyomot összetételében. Falusi népünk műveltségének összetevői: az ősi steppei műveltségünkkel színezett középeurópai népkultúra, a kereszténység mélyreható és átformáló hatása s végül az úri osztályon keresztül kapott nyugateurópai kultúrjavak. Mindez sajátos egységbe olvadt népünknél s a valóság józan szemlélete mellett a természetfeletti iránt való érdeklődés jellemzi. Magyar fajunk műveltségének e természetes örök hivatása tűzi a magyar felső művelődés elé is. Legyen híd a Kelet és Nyugat emberi értékei között. — Munkára hívom a magyar fiatalságot. Ez a munka két részre oszlik: 1. Megismerni a valóságot, 2. kidolgozni népünk felemelésének módszereit. — Erdély fiatalságán keresztül szólok az egész magyar fiatalsághoz. Tudom, hogy ti is látjátok s érzitek, hogy nemzetünkért élni, dolgozni és áldozni kell. Ebben a nemes küzdelemben, melyet magyar földön a magyar nép megerősítéséért és felemeléséért folytatunk, nektek is méltó szerep jut. — Tűnjék el örökre az az értelmiségi fiatal magyar, amelyik vidéki munkahelyében és munkájában nem hivatást lát, hanem büntetést. Magyarok vagyunk és így sok szó nélkül is meg kell értsük egymást. Én tőletek tehát egyet kérek: Nem lankadó lelkesedéssel és szeretettel fokozzátok a tényleges komoly munkát mind a tudomány műhelyében, mind pedig odakint a falun. Jól jegyezzétek meg, csak a magasabb cél érdekében végzett munka az, amely idebent és a külföldön egyaránt eredményt és megbecsülést hoz számunkra. Ezekkel az egyetemes magyar gondolatokkal melegen köszöntöm azokat, akik a diákotthon-mozgalom felkarolásával újabb otthont kivánnak adni a dolgozó fiatal magyaroknak. Tőletek pedig jó munkát, becsületes magyar munkát várok s ehhez a munkához kérem Isten segítségét és áldását. A minisztert beszéde végeztével óriási lelkesedéssel ünnepelték. A műsor második felében az egyetemi énekkarok énekszáma után Tamási Áron olvasta fel egy elbeszélését, Lőrincs Zsuzsa, a kolozsvári Nemzeti Színház tagja Kodály műveiből adott elő, majd Karácsony Sándor egyetemi tanár tartott előadást „Pázmány, a nemzetnevelő” címmel. A miniszter este az egyetemi tanárokkal és a diákság képviselőivel szűkkörű vacsorán vett részt a diákasztalnál. (MTI.) emn ii lehet a fizetésből letiltani? Az u) rendeletben érvényesülnek a családvédelmi szempontok A Budapesti Közlöny legközelebbi száma közli a m. kár minisztérium 5210—1943. M. E. számú rendeletét, amely a szolgálati jogviszonyból eredő járandóságoknak a birói végrehajtási eljárás során lefoglalható összegét a változott viszonyok folytán a fizetéseknél évi 3000 pengőre, a nyugdíjaknál évi 2000 pengőre a munkabéreknél pedig napi 8 pengőre, vagyis évenként mintegy 2400 pengőre emeli fel. A rendelet ezenfelül megszünteti azt a jelenlegi rendszert, amely az említett járandóságok lefoglalása szempontjából az adós családjára egyáltalán nem volt figyelemmel, amennyiben az adósnak minden tizennyolc éven aluli gyermeke után a fizetésekből és nyugdíjakból még évi 250 pengőt, a munkabérekből pedig — a munkásság nagy részét megillető és a foglalás alól már amúgy is mentes gyermeknevelési pótlékon felül — még napi 40 fillért, tehát évenként mintegy 120 pengőt mentesít a végrehajtás alól. A rendelet, amely szociális, illetőleg családvédelmi szempontok érvényesítése terén újabb jelentős lépést jelent, január 1-én lép hatályba. A MAGYAR nmzraAjjsv PÁRT A MNSzP VEZETŐSÉGI ÉRTEKEZLETE KISPESTEN ÉS VECSÉSEN A Magyar Nemzaetiszocialista Párt kispesti szervezete vasárnap délelőtt 11 órakor párthelyiségében vezetőségi értekezletet tartott. A vezetőségi értekezleten az országos központ részéről Hubay Kálmán pártvezetőhelyettes, Gruber Lajos országos szervezetvezető, dr. Dücső Jánosné a női szervezés országos vezetője, míg a budapesti efőkerület részéről Varsányi Gyula főkerületvezetőhelyettes vettek részt. A vezetőségi értekezletet Kocsis Gyula, a kispesti szervezet vezetője nyitotta meg a Magyar Hiszekeggyel, majd Hubay Kálmán pártvezetőhelyettese tájékoztatta a kisipari szervezet vezetőségi tagjait a szervezési, valamint az aktuális politikai kérdésekről. Hangsúlyozta, hogy a szervezetnek ma legfontosabb kötelessége a belső front szilárd helytállásának biztosítása. Amikor a különféle baloldali politikai tényezők, a szociáldemokraták és a baloldali demokraták egyre merészebben törnek olyan célok felé, amelyek semmiképen sem egyeztethetők össze a nemzeti törekvésekkel, a nevezetiszocialista párt minden egyes tagjának kötelssége úgy a munkahelyén, mint a politikai életben mindent elkövetni, hogy a nemzeti helytállás fontosságának tudata irányítsa a magyar dolgozók tevékenységét. A belső rend tartása ma nemcsak a magyarság érdeke, de érdeke a világnézeti harcban álló Európának, amelynek a zsidó plutokrata és bolseviki szövetséggel szemben győzelemmel kell befejeznie a maga élethalál harcát. A nagyvonalú tájékoztató tatán azegybegyűlt vezetőségi tagok kérdéseket intéztek Hubay Kálmán pártvezetőhelyetteshez, aki minden felmerült) kérdésre részletes és kimerítő tájékoztatót adott Ecutén dr. Dücső Jánosné a női szervezés feladatairól beszélt és felhívta a nőtestvéreket arra, hogy munkájukkal mindenben támogassák azt a nagy világnézeti harcot, amelyet ma Európa férfiai a jobb jövő érdekében folytatnák. A belső nyugalom és rend fenntartásának kötelessége ma elsősorban a nők vállaira elárul és bármennyire nehéz is is helyzet a családoknál és a háztartásokban, a nőies ív ereknek tudatában kell lenniök annak, hogy a háború alatt szükségszerűen előforduló nehézségek leküzdésével nemzeti jövőnknek a biztosításához járulnak hozzá. Délután 4 órára az országos központ képviselői Vecsésre mentek át, ahol a vecsési szervezet szintén vezetőségi értekezletet tartott. Tekintettel arra, hogy a hatósági engedély szerint csupán adminiszratív kérdések kerülhettek szóba a vezetőségi értekezleten, míg politikai kérdésekről nem volt szabad a hatóság rendelkezése folytán beszélni, a vecsési vezetőségi értekezleten Hubay Kálmán tervbe vett felszólalása elmaradt és így Varsányi Gyula főkérzletvezetőhelyettes és Dücső Jánosné országos női szervezésvezető tájékoztatta az egybegyűlt vezetőségi tagokat a szervezési feladatokról. A vecsési szervezet vezetőségi értekezletét Szalay Istvánné szervezetvezető nyitotta meg és zárta be a Magyar Hiszekeggyel. 71 magyarországi ellátási politikáról tartott Berlinben előadást Jurcsek államtitkár Berlinből jelentik. Jurcsek Béla, a magyar közellátásügyi minisztérium álamtitkára, a német birodalmi kormány vendégeként a napokban Berlinben tartózkodott fontos élelmezésgazdálkodási kérdések megbeszélése és mezőgazdasági berendezések megtekintése céljából. Az államtitkárt Steengracht külügyi államtitkár fogadta. Az államtitkár kíséretének tagjaival koszorút helyezett el a Hősök emlékművén. A magyar vendég Herbert Backe, a birodalmi élelmezési és mezőgazdasági minisztérium ügyeinek vezetésével megbízott államtitkár meghívására a birodalmi élelmezési és mezőgazdasági minisztérium dísztermében meghívott vendégek előtt előadást tartott a magyarországi ellátási politika feladatairól és céljáról. 20^ — Időszerű főzőelőadások. Kevés zsírral vagy zsír nélküli ételek, tojás nélkül és kevés cukorral, ízletes tésztafélék készítését, egyben a villamos főzőlapok, sütők és tűzhelyek takaréékos kezelését mutatják be az Elektromos Művek Eskü út 5. sz. alatti villamos konyhájának főzőelőadásain. Előadások: hétfőn, csütörtökön és pénteken d. e. 10 órakor, továbbá szerdán d. u. 5 órakor. Belépés, ruhatár díjtalan. Órák, ékszerek, órajavítások PREGARTNER, Múzeum-körút 41. Tel.: 382-444. ÉKSZERVÉTEL. KISHiHDflESEH-’-'Bass fySHJSjpBnyisVC3880 magasabb áron vásáro- 1 ■ Tz, ' .TTMTv lók. Levél vagy telefon-BlNDAK, ’ értesítés után (Tel.: BOLEROK legolcsóbban, vgy ’ óráig) felkeresem. Vi-TMrs HTZ dekrösis ey°rs tebo-Telefon: 386- 84._____ nyomfifc Szord. Fe_ Könyvtárakat, tudomá ronc, Bp., VIII. Gyulai nyos folyóiratokat legál u. 14. Centrum Rt.