Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 29. kötet, 1911.
LŐRENTHEY IMRE: Ujabb adatok Budapest környéke harmadidőszaki üledékének geologiájához
130 LŐRENTHEY IMBE. Exogyra (Aetostrion ?) miotaurinensis, SACCO. Oxyrhina xyphodon, AG. (egy példány) és koptatott kövüli fadarabok. A második csoportja vagy szigete az alsó-mediterrán üledékeknek, amint említettem, Mátyásföldnél van kifejlődve, és pedig a legrégebben ismert bánya, mely e rétegeket föltárja, az, a melyet SCHMIDT SÁNDOR is említ a «mátyásföldi part»-ról. Ezt a viczinális vasút vállalat nyitotta a vasútvonal építése alkalmával. A bánya maga Mátyásföldtől északra van, a budapest-czinkotai országút északi oldalán, közvetlenül a viczinális mellett. A mediterránt itt a zsákoskavics fedi. E kettő határán, a bánya északi partjában, nagyobb andesit-rögök vannak, így van a többek között egy 3/m m átmérőjű gömbhéjjas amfibolos andesit, azonkívül több pyroxenes- és biotitos-andesit. E feltárásból a következőket gyűjtöttem: Pecten (Aequipecten) praescabriusculus, FONT. Exogyra (Aetostrion?) miotaurinensis, SACCO. E föltárástól kevéssel északnyugatra, ugyancsak itt a Sóspatak balpartján a «mátyásföldi part»-on, szemben a jégveremmel és a gémes kúttal, van még két homokbánya. A keletit LANGFELDER ÁBRAHÁM, czinkotai korcsmáros nyitotta két évvel ezelőtt s most a «tuszkulánum» házépítő részvénytársaság bérli. A homokrétegek DNy-ra dőlnek 5—6°-kal. Ezzel a bányával csaknem egybeolvad a vele egyidejű s kevéssel nyugatabbra lévő BENIczKY-féle homokbánya, melyben a rétegek alul 15 fokkal dőlnek INy-ra, míg a felső rétegek vízszintesnek látszanak. A felső rétegekben nagy horzsaköves riolittufa-zárványok vannak, amiről külön kell majd szólanom. E mediterrán homokot helyenként 1 — 2,5 m pleistocén kavics fedi. Magában a mediterránban sok kövület van, bár a cápafogak kivételével a többi erősen kilúgozott lévén, rossz megtartású. A fauna maga egyáltalában csak az egyedszámot illetőleg gazdag, míg a nemeket s fajokat illetőleg nem. Eddig a következő kis faunát gyűjtöttem itt: