Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 34. kötet, 1916.
SZENT-GYÖRGYI ALBERT: Vizsgálatok az üvegtest szerkezetéről
VIZSGÁLATOK AZ ÜVEGTEST SZERKEZETÉRŐL. 625 hozólag kitöltésre várt. Ez a hiányosság annál feltűnőbb volt, mert időközben az üvegtest embryonális fejlődéséről, histogenesisének kérdéséről, az embryonális üvegtest durvább szerkezetének, nagyobb ellentálló képességének és így könnyebb szövettani vizsgálatának megfelelően nagy irodalom keletkezett. (TORNATOLA, ERBE, LENHOSSÉK, KOLLIKER, ADBARIO, VAN PÉE, SZILY A. stb.) Technikai vizsgálatok. Midőn 1913-ban tisztelt tanárom, LENHOSSÉK MIHÁLY professzor úr figyelmemet az üvegtestre, mint az emberi és állati testnek egy szövettanilag még kevéssé ismert szervére irányította, nyilvánvaló volt előttem, hogy e téren új és kielégítő eredményre csakis a histotechnikai eljárások kellő kifejlesztésével, az üvegtest különleges viszonyaihoz alkalmazott technikával juthatunk. Ezért első igyekezetem az volt, hogy megállapítsam azokat a feltételeket, amelyek mellett az üvegtest sikeresen rögzíthető és beágyazható, s hogy megfelelő eljárások kidolgozásával utat nyissak magamnak a kutatáshoz. E kísérletek folyamán két egymástól eltérő eljárást sikerült megállapítanom, melyek a megfelelő anyagon alkalmazva teljesen kielégítő eredményt adnak. E két eljárás: az ezüstgelatína- és az aceton-celloidin-eljárás. I. Az ezüst-gelatina-eljárás két részből áll : a) az impregnálásból; b) sl beágyazásból. Az impregnálás methodikája LENHOSSÉK tanártól származik, aki először alkalmazta a CAJAL-féle ezüst-módszert az üvegtest vizsgálatára, kissé módosítva azt. Ez eljárás szerint a friss szem a következő folyadékba teendő: Formalin 20 köbcentiméter, Aqua dest. 800 , Argentum intr. cryst. _ 1 ,5 gramm. Kisebb szemek 1 hétig, nagyobb szemek 9 napig maradnak ebben az oldatban, melyet naponta meg kell újítani. Az eredeti LENHossÉK-féle eljárástól csak annyiban tértem el, hogy az