Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 34. kötet, 1916.

SZENT-GYÖRGYI ALBERT: Vizsgálatok az üvegtest szerkezetéről

VIZSGÁLATOK AZ ÜVEGTEST SZERKEZETÉRŐL. 625 hozólag kitöltésre várt. Ez a hiányosság annál feltűnőbb volt, mert időközben az üvegtest embryonális fejlődéséről, histogene­sisének kérdéséről, az embryonális üvegtest durvább szerkezeté­nek, nagyobb ellentálló képességének és így könnyebb szövettani vizsgálatának megfelelően nagy irodalom keletkezett. (TORNATOLA, ERBE, LENHOSSÉK, KOLLIKER, ADBARIO,­­ VAN PÉE, SZILY A. stb.) Technikai vizsgálatok. Midőn 1913-ban tisztelt tanárom, LENHOSSÉK MIHÁLY professzor úr figyelmemet az üvegtestre, mint az emberi és állati testnek egy szövettanilag még kevéssé ismert szervére irányította, nyilvánvaló volt előttem, hogy e téren új és ki­elégítő eredményre csakis a histo­technikai eljárások kellő kifejlesztésével, az üvegtest különleges viszonyaihoz alkalmazott technikával juthatunk. Ezért első igyekezetem az volt, hogy megállapítsam azokat a feltételeket, a­melyek mellett az üvegtest sikeresen rögzíthető és beágyazható, s hogy megfelelő eljárások kidolgozásával utat nyissak magamnak a kutatáshoz. E kísérletek folyamán két egymástól eltérő eljárást sikerült megállapítanom, melyek a megfelelő anyagon alkalmazva tel­jesen kielégítő eredményt adnak. E két eljárás: az ezüst­gelatína- és az aceton-celloidin-eljárás. I. Az ezüst-gelatina-eljárás két részből áll : a) az impregnálásból; b) sl beágyazásból. Az impregnálás methodikája LENHOSSÉK tanártól származik, a­ki először alkalmazta a CAJAL-féle ezüst-módszert az üvegtest vizsgálatára, kissé módosítva azt. Ez eljárás szerint a friss szem a következő folyadékba teendő: Formalin 20 köbcentiméter, Aqua dest. 80­0 , Argentum intr. cryst. _ 1 ,5 gramm. Kisebb szemek 1 hétig, nagyobb szemek 9 napig maradnak ebben az oldatban, melyet naponta meg kell újítani. Az eredeti LENHossÉK-féle eljárástól csak annyiban tértem el, hogy az

Next