Médiakutató, 2003 (4. évfolyam, 1-4. szám)

2003 / 3. szám

4E PROSTITÚCIÓ második, a „tapasztalat nélküli” fókuszcsoport résztvevői nem mozogtak olyan környezetben, ahol rendszeresen láthattak prostituáltakat1. 1.1. A vizsgálat módszeréről A fókuszcsoportok csoportos interjúk, beszélgetések (Barbour & Kitzinger, 1999; Kitzinger, 1994; Krueger, 1988; Morgan, 1993; Morgan & Krueger, 1998; Sim, 1998; Stewart & Shamdasani, 1990). Abban az értelemben „fókuszáltak”, hogy mindig egy bizonyos témára koncentrálnak, azt próbálják körüljárni. 2. 1.2. A fókuszcsoportok összetétele és a csoportdinamika A két fókuszcsoportot úgy állítottuk össze, hogy sok változó szempontjából hasonló összetételűek legyenek. A nemi megoszlás fele-fele arányú volt, mindkét csoport középfokú végzettségű, 28—48 év közötti, alsó-közép- és középosztálybeli „erős” médiafogyasztókból állt. Két fő oka volt annak, hogy hasonló összetételű csoportokat választottunk. Egyfelől a szakirodalom hangsúlyozza a homogén csoport előnyeit a csoportdinamika szempontjából (Barbour & Kitzinger, 1999; Morgan, 1993; Stewart & Shamdasani, 1990). A homogén csoportban kevésbé valószínűek az elmérgesedett helyzetek, résztvevői inkább értik egymás nyelvezetét. Heterogén csoportösszetétel esetén, amennyiben különböző státusúak vannak egy csoportban, az alacsonyabb stá­tusúak megnyilvánulásait túlzott mértékben befolyásolhatják a magas státusúak kije­lentései. Előfordulhat, hogy az alacsonyabb státusúak kevésbé mernek megszólalni. Másfelől az eredmények elemzésénél is előnyös a homogenitás: egy több fókuszcso­­portból álló vizsgálat esetében hasznos, ha a fókuszcsoportok résztvevőinek legfőbb jellemzői azonosak, illetve ha az egyes csoportok összetétele csak egy-egy fontos elem­ben különbözik, mert így könnyebb elkülöníteni az egyes változók hatását. Nálunk — amint erre már utaltunk — az „eltérő jellemző” a személyes tapasztalat volt, tehát az, hogy a csoport tagjai számára mennyire volt megszokott, illetve szokatlan a prosti­tuáltak látványa.­ ­ Két oka volt annak, hogy „tapasztalati alapon” szerveztünk eltérő összetételű a csoportokat: a. az infor­mációforrások különbsége, míg a tapasztalattal rendelkezők saját megfigyeléseik során juthattak infor­mációhoz, a tapasztalat nélküli csoport tagjai a prostituáltakról elsősorban a médiából és személyes kommunikáció során értesültek; b. különbség abban, hogy a prostitúció milyen mértékben van hatással a résztvevők életére: a tapasztalattal rendelkező csoport tagjai számára a prostituált látványa az életük része, így személyesen is érintettek a kérdésben.­­ A fókuszcsoportok általában 6-12 résztvevőből állnak, a csoportfoglalkozások szinte teljesen üres teremben zajlanak. A csoport tagjai egy asztal körül ülnek. A beszélgetéseket moderátor vezeti. Ő biz­tosítja, hogy a résztvevők ne csapongjanak, hanem a témára összpontosítsanak, azaz irányítja a beszél­getés menetét. A fókuszcsoportokat leggyakrabban gyakorlati célból, az alkalmazott tudományok használják, ezen belül legelterjedtebb a piackutatási célú használat, például egyes termékek, reklámok megítélésének vizsgálatában. Politikai kampányok kidolgozásakor, a kormányimage kialakításakor és fogadtatásának megvizsgálásakor is gyakran alkalmazzák. A nyugati országokban elterjedtek az állami, önkormányzati és civil szervezetek által adott megbízások, például az egészségügyi reform megítélése. A módszer egyre népszerűbb a nem alkalmazott társadalomtudományokban is, tehát a szociológiában, az antropológiában és a politológiában. A fókuszcsoportos vizsgálat Magyarországon még nem jellemző, és szinte kizárólag az alkalmazott területeken használják.

Next