Mérleg, 1957 (1. évfolyam, 1-7. szám)
1957-05-31 / 1. szám
ORMI dolgozók linttül Június 1-től új bérrendszer a külkereskedelemben A bérrendezés alapelvei — Átszervezik a nomenklatúra — Új prémiumrendszer Szakszervezeti feladatok Amikor ez a lap az olvasó kezébe kerül, június első napjaiban, a külkereskedelmi vállalatok alkalmazottai számára már életbe lépett az új bérrendszer. A Gazdasági Bizottság határozata alapján a MunkaügyiMinisztérium rendelete értelmében június 1-én lépnek életbe az új fizetések és ezek szerint a ledolgozott első hónap után, július 2-án viszik haza a dolgozók az első új összegű keresetet. Az új fizetésekről megkérdeztük Hantos Miklós elvtársat, a Külkereskedelmi Minisztérium munkaügyi osztályának vezetőjét. A következő tájékoztatást adta: — A végrehajtási utasítást most készíti minisztériumiunk, ezért annak részleteiről még nem beszélhetünk. Lényegesnek tartom azonban a Gazdaság Bizottság által elfogadott és a Munkaügyi Minisztériumi rendeletben foglalt alapelvek ismertetését is. Ezek szerint a külkereskedelemben el kívánjuk tüntetni azokat az aránytalanságokat, amelyek a bérezésben, részben az egyes külkereskedelmi vállalatok között mutatkoznak, részben népgazdasági szinten akülkereskedelemben foglalkoztatottak és más területen — például az iparban — hasonló munkakörben dolgozók fizetése között tapasztalható. — A bérek nivellálása az egész külkereskedelemben béremelést jelent, de természetes,, nem mindenütt egyenlő mértékben. A népgazdaság mai helyzetét, anyagi lehetőégeinket, és a mai fizetéseket figyelembe véve, véleményem szerint a külkereskedelmi dolgozók fizetése jelentősen megjavul. A javításnak két forrása van. Egyik az állami támogatás, a másik a Minisztertanács által a tárca rendelkezésére bocsátott prémiumkeret egy részének felhasználása. Igen lényeges az új prémiumrendszer is, amely az exportforgalmi jutalékból és az árkiegyenlítési prémiumból áll. A külkereskedelem fontosságának, az itt dolgozók munkájának fokozott elismerését jelenti, hogy megszűnik az az igazságtalan hátrányos helyzet, amiben — mondjuk — egy külkereskedelmi vállalati könyvelő, vagy gépírónő volt, azzal szemben, aki teljesen hasonló munkát végzett valamelyik nehézipari vállalatnál. Azzal, hogy a népgazdaság különböző ágaiban egy szintre hozzuk a fizetéseket, végeredményben egész bérrendszerünk struktúráján hajtunk végre alapvető változásokat. Az alapvető változást mutatja az is, hogy teljesen átszervezzük az eddigi nomenklatúrát. A múltban háromszáz munkakört ismert a külkereskedelmi bérrendszer. Most a megközelítően azonos forint értékű munkaköröket összevontuk és a jövőben öszszesen húsz munkaköri csoport lesz, szélesebb bérhatárok között. Jóval nagyobb lesz az igazgatók munkaköre, akik a szakszervezettel egyetértésben sokkal szabadabb kézzel határozhatják meg egy-egy dolgozó fizetését, beosztásának fontossága és munkájának értéke szerint. A jobb munkát könnyebben lehet így honorálni és jobban biztosítjuk egyegy dolgozó előmenetelét is. Hasonló szellemben szabályozzuk a jövőben az új besorolásokat. A gyakran adódó új és új feladatok elvégzésére szükséges új munkaköröket eddig a vállalatok a minisztériumok útján a Minisztertanácstól kellett, hogy kérjék. A jövőben az igazgatók a meglevő munkaköri csoportokon belül a szakszervezettel egyetértésben saját hatáskörükben létesíthetnek új besorolásokat. Az új prémiumrendszer is igen jelentős dolog. Míg például az iparban csak a százszázalékos tervteljesítésen Ci ’ 1 jerAni,imnc*t £2►THt witiS ,ti«Mt«»ssto* ** ennek is megvan a felső határa, a külkereskedelemben minden befolyt deviza után — tehát már „egyetlen” dollár után is — jutalékot fizetünk, s ennek nem szabunk felső határt. Az árkiegyenlítésnél elért megtakarítás után is azonnal prémiumot fizetünk, bár itt a másik oldalon a túllépés után térítendő penálé áll. Persze a prémiumot a vállalat kapja (az téríti a pönálét is) és az elosztás az igazgató feladata. Úgy lrtjuk, hogy a második negyedév után körülbelül az alapbér húsz százalékát fogjuk prériámként kifizetni az egész külkereskedelemben. — Megoldatlannak tanom e pillanatban még a nyevpótlék kérdését. Természetesen, aki eddig nyelvpótlékot kapott, az továbbra is megkapja és változatlanul érvényes az az alapelv, hogy pótlékot annak kell fizetni, akki napi munkájában rendszeresen felhasználja nyelvtudását. Eddig azonban a munkakinöket nyelvpótlék szempontjából is részletesen felsorolták és mivel az eddigi munkakörök öszszeolvadnak,kell majd valami intézkedés,hogy új beosztások, új alkalmazások, munkaköri változások esetén kiknek kell majd nyelvpótlékot adni. Fel szeretném, egyébként hívni a figyelmet arra, hogy a szakszervezeti bizottságokra kereskedelmünk egyik legbonyolultabb ágazata a külkereskedelem. Azoknak, akik itt kívánnak elhelyezkedni, fokozott követelményeknek kell megfelelniük. A kereskedelmi érzék, tárgyalóképesség mellett, nyelvtudás, alapos áru- és gyártásismeret, a nemzetközi kereskedelem techrikájának (lebonyolítási, fizetési rendszerek, piacok ismerete stb.) elsajátítása, nem utolsó sorban politikai és erkölcsi szilárdság, bizony nem könynyű mindezekkel a képességekkel rendelkező embereket találni, képezni, a külkereskedelem káderutánpótlását ellátni. Akit erre a területre állítanak, az hamarosan szembekerül a nemzetközi piac igen jól képzett előadóival, vevőivel, az igen gyakori korrupciós kísérletekkel, és ember legyen a talpán, aki a nemzetközi szállodák, tárgyalótermek fényes légkörébert nem szédül meg, és a kapitalista vállalatok szédületes versenyében el tudja adni, — és jól tudja eladni — iparunk nem mindig legkifogástaanabb, nem mindig korszerű termékeit. Több gyakorlatot, több nyelvtudást Egyik legnagyobb külkereskedelmi vállalatunk, az ELEKTROIMPEX vezetőivel beszélgetünk erről a prblémáról. Brust László vezérigazgató, Németh Vince személyzeti vezető és Kardos Sándorné SZB elnök elmondja a gondokat, bajokat, beszél a káderutánpótlás módszereiről. A külkereskedelem két helyről kap új mankereket. Részben a közgazdasági egyetem külkereskedelmi tagozatáról, részben a gyártóiparból kerülnek a dolgozók vállalat apparátusába. Természetesen attól, hogy az ELEKTROIMPEX státuszába kerülnek, még nem lesznek külkereskedők. Sokat kell addig mindenkinek tanulnia. Azok, akik az egyetemről kerülnek ki, alapos elméleti oktatást kapnak, de eléggé hiányos az áruismeretük, kevés a kapcsolatuk a termeléssel. Aki pedig valamit el akar adni külföldön, annak alaposan ismerni kell az áruját. Az nagy feladatok hárulnak a bérrendezésekkel kapcsolatban,hiszen az új besorolásokat az igazgató az SZB-vel egyetértésben hajtja végre. Rajtuk múlik, hogy a külkereskedelemben jelenleg meglevő bérfeszültséget a rendelet végrehajtásával megszüntessék. Erről beszél Horváth Ede elvtárs, a KPVDSZSZ külkereskedelmi szakmai bizottságainak bérfelelőse is. Álláspontunk szerint a bérrendezést csak az SZB-k és a bérfelelősök tevékeny részvételével oldható meg. Miután nem lineáris intézkedésről van szó, hanem új besorolásokról, az SZB-nek kell képviselnie a dolgozók érdekeit és ügyelni a meglevő igazságtalanságok megszüntetésére, hogy elsősorban a végzett munka legyen mérvadó. Az egy-egy vállalatnak jutó magasabb béralap a vállalaton belül sem jelenthet ,,egyenlősdit”, nem nyújthat lineáris emelést. Először az új besorolások szerinti bért kell biztosítani és csak a fennmaradó összeget lehet azok bérének emelésére fordítani, akiknek a régi besorolása sem volt méltánytalan. A rendelet és a végrehajtási utasítás most születik. Lapunk következő számaiban az új bérrendszer első tapasztalatairól írhatunk már részletesebben. Magyar Pál mérnökök gyakorlati tudásával rendszerint nincs baj, itt a külkereskedelem technikai, pénzügyi, lebonyolítási ismeretei hiányoznak általában és a nyelvtudás bizonyul kevésnek. Bár a nyelvtudás ebben a szakmában mindig kevés. Ha valaki egy nyelvet jól beszél, tanulja a másodikat, ha valaki „négynyelvű” azon töprenghet, melyiket tanulja meg ötödiknek. Mit tesznek hát a vállalat vezetői, és milyen javaslataik vannak? Üzemi kapcsolatok A fiatal, egyetemről kikerült szakembereket igyekeznek megismertetni azzal a gyárral, mellyel kapcsolataik lesznek, azzal a termékcsoporttal alaposan, amit majd el kell adniuk. Az üzemlátogatás, az anyagismeret állandó fokozása elengedhetetlen feltétele ennek a munkának. Az az ELEKTROIMPEX vezetőinek a javaslata, hogy az egyetemisták már az ötödik év folyamán szerezzenek tudomást arról, hogy melyik külkereskedelmi vállalathoz kerülnek. Így még a tanítási év alatt megismerkedhetnének jövendő szakterületükkel. Azt mondják az elvtársak, hogy azelőtt, ha valaki erre a területre jött dolgozni, hoszszú ideig tanult egy tapasztalt külkereskedő mellett, „gyakornokként” indult a szakmában. Ma erre — a vállalat vezetői szerint — a létszámkeret nem ad lehetőséget. Ha valakit felvesznek, azonnal konkrét feladatot, reszortot kell kapnia, kevés az ember. A mély vízben természetesen nehezebb megtanulni úszni, mintha a jelölt előbb egy ideig az „úszómester” kezébe kerülne. Ezeknek igyekeznek segíteni: amennyit tudnak, az illetőtől függ, mennyi idő alatt, mire viszi. Mit mond a minisztérium ? Droppa Gusztáv miniszterhelyettes elvtárs nagyrészt egyetért az ELEKTROIMPEX véleményével. — Vegyük sorra a kérdéseket — mondja. — Az egyetemisták természetesen nem kész külkereskedők, amikor végeznek, képezni kell őket. PS Igi Yan SamiP/IFPaMknél, orvosoknál, jogászoknál is. Az iskola jó alapot ad, aztán jön az élet. Ott újra tanulni kell. Avval egyet kell érteni, hogy jó lenne, ha az egyetemista már az ötödik év folyamán eldöntené, hova akar menni. Ma már nincs kötelező elhelyezés, mindenki maga választja meg a vállalatot, ahová menni akar. A negyedik év után a nyári gyakorlaton — bár ennek rendszere ez idén még nem teljesen tisztázott — a tanulók megismerkedhetnek az őket érdeklő vállalattal, azután az utolsó évben már készülhetnek a szakmára. — A kereskedelem-technikai tanfolyamok is nagy segítséget nyújtanak, a minisztériumban jelenleg is van lebonyolító tanfolyam, ősszel indul pénzügyi, műszaki, országismereti és egyéb előadássorozat is. A műszaki tudás legfontosabb iskolája azonban a gyakorlat. Ki kell menni az üzemekbe, az ottani műszakiakkal együtt készíteni az egyes cikkek specifikációját, gyártásismeretet szerezni, ez mindenkinek egyik fontos feladata. — A nyelvtudás szintén rendkívül fontos. Természetesen a külföldi út a nyelvtudás szempontjából csak akkor eredményes, ha a kiküldött már bizonyos alapokkal rendelkezik. Ez legalább középfokú nyelvvizsgát jelent. — A „gyakornokoskodás” kérdésében nem értek teljesen egyet az ELEKTROIMPEX vezetőivel. Magam a NIKEX-nél dolgozván, az újakat mindig különböző osztályokon, területeken foglalkoztattam, mielőtt végleges beosztásukat megkapták. Ez belső vállalatszervezési kérdés. Tudom, hogy kevés az ember, de jó gazdálkodással minden megoldható. Úgy kell a munkát, a munkaerőt csoportosítani, hogy a fiatalok tanulási lehetősége meglegyen. Nem könnyű, de megoldható. Jobb összefoglalást Droppa elvtárs búcsúszavainál aligha lehetne írni. — A külkereskedők rendkívül fontos, felelősségteljes munkát végeznek. Mindent el kell követnünk, hogy jól képzett, sokoldalú szakemberek képviseljék iparunkat a nemzetközi piacon. falud! András !ehéz, de szé szakma Vezetők a külkereskedelem utánpótlásáról Szellemi Olimpiász Az Elektroimpex Szakszervezeti Bizottsága és Vállalatvezetősége május 20-án „Szellemi Olimpiész”-t rendezett. Három témakörből készítette el az olimpiász rendező bizottsága a kérdéseket éspedig: az általános műveltség, a külkereskedelem technikája és a sport köréből. A kérdések olyanok voltak, amelyekről az Előkészítő Bizottság feltételezte, hogy a dolgozók általában választ tudnak rá adni. Jó hangulatban és fokozódó részvételi kedv mellett folyt le a játék annál is inkább, mivel a nyertes versenyzők azonnal és készpénzben 40— 160.— forintos jutalmakat kaptak. (Összesen 1050.— forintot fizettek ki.) A kezdeményezés helyes. A szórakozás mellett hozzájárult a kulturális és szakmai ismeretek bővítéséhez is. Külkereskedelmi kimutatósorozat a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó kiadásában. Eddig megjelent kötetek: Ausztrália, Új-Zéland, Ausztria, Brazília, Burma, Ceylon, Columbia, Ecuador, Chile, Dánia,Izland, Egyiptom, Szudán, Franciaország, Finnország, Görögország, Guatemala, El Salvador, Honduras, Hollandia, Belgium, Luxemburg, India, Irán, Irak, Szaúd-Arábia, Szultánságok, Izrael, Japán, Kanada, Mexikó, Norvégia, Pakisztán, Afganisztán, Svájc Svédország, Szíria, Jordánia, Libanon Törökország, Uruguay. További kötetek előkészületben vannak. A külkereskedelmi útmutatók hasznos segítséget nyújtanak a külkereskedelmi dolgozóknak. Minden kötethez gazdasági térképmelléklet is van. Megjelent a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó kiadásában Szemenyey—Halmosy: Nemzetközi gazdasági intézményei« című könyve is. Gondtalan nyár — Ne haragudjon, hogy késtem egy kissé — mentegetőzik Schiller Anna, a külkereskedelmi szakmai bizottság társadalombiztosítási felelőse, — de a minisztériumban jártam a balatonboglári gyermeküdültetés megbeszélésére és tárgyalás közben elszaladt az idő. — Én is éppen a gyermeküdültetésről, a nyári tervekről szeretnék érdeklődni. — Vannak terveink, sőt már a kivitelezés is folyik — mégpedig, úgy gondolom, a szülők nem kis örömére. Az idén ugyanis megoldódik végre a dolgozó édesanyák egyik komoly nyári gondja: hova tegyem a gyerekeket, amíg nincs iskola. — Ez tényleg sok szülő gondja. És miyen megoldást találtak? “ Úgy vélem nem rosszat. A Szabadság-hegyi Dianaúti iskolával állapodtunk meg abban, hogy két hónapon át 250 gyermek töltheti ott a nyarat jó levegőn és megfelelő felügyelet mellett. — Ott is alszanak majd a gyerekek? — Nem. Napközi jellege lesz e nyaraltatásnak Reggel felmennek, ott ebédelnek, játszanak, napoznak, szórakoznak, s délután lehozzák őket. Az estéket már a szülőkkel tölthetik. — Milyen költséget jelen majd mindez a szülőknek? Úgy számoljuk, hogy kb. havi 250.— forintot kell majd .k5OQOOIXXXXXX>XCXXXXXX>OOOOOCXXXKX>OCX>OOOOCX»OCO^^ egy gyermekért fizetni. (A külkereskedelmi szakmai bizottság előreláthatólag bizonyos részt magára vállal.) Enynyiből futja hozzávetőlegesen az ebéd, (ott főzik majd az iskolában), a közlekedés és a pedagógusok honoráriuma. — Azt hiszem,’ minden szülő örömmel értesül majd a szakszervezetnek erről a jó kezdeményezéséről. ■— Reméljük. A szülőket illetően még az a tervünk, hogy egy úgynevezett szülői bizottságot alakítunk az érdekelt édesanyákból édesapákból, akik segítik majd munkánkat, összeszedik a pénzt, ellenőrzik az ellátást és javaslatokat tesznek a napi programba is. A szülőket pedig arra kérjük, időben jelentsék be igényeiket, a vállalatok pontosan állítsák össze hány fiút és leánya lánykát küldenek. Az előbb említette Schirley elvtársnő, hogy a minisztériumban a balatonboglári üdülésről tárgyalt. Az idén is ott nyaraltatják majd a Zsülkeres-stec-stab dolgozók gyermekeit? !—! Ezen a nyáron & leotosidtatjuk őket. Körülbelül 240 gyermek vesz részt ez évben a boglári üdültetésben. Az egyes turnusok ütemtervét már elküldtük a vállalatoknak, kérjük pontosan tartsák be. Így a gyerekek mindabból a jó 1x51. örömből kivehetik a részüket, ami csak e szép fürdőhelyen vár rájuk. Fonó Györgyn® csas A Diana úti iskola a Széchenyi-hegyen. A Technoimpex Tousfrom Megvan Kár volt aggódnod, mert én minden ügyiratot gondosan megőrzök, sszlán'SSI