Mindenes gyűjtemény 1-2. (Révkomárom, 1789)

I. negyed - 1789-07-08 / 3. levél

*U ( ° ) & 43 tsináltatni. Ezek után nem kételkedvén Kolumbus a’ száraznak közel való léteréről, estve könyörgés után egy hatalmas beszéd­­ben­ a’ Hajósoknak szívekre terjesztette, melly nagy hála-adással tartozzanak az Úrnak, a­ ki meg­örzötte Őket, ’s kellemetes időt szól­­gáltatott egész útjokban. Kérte őket, hogy vigyázzanak ez éjtszakán, mert a’földet más nap bizonyosan meg­látják. Eszekbe juttat­ta a’ harmintz arany ekéit, ’s azon kívül a’ maga részéről egy bársony pruszlit ígért an­nak , a’ ki leg­először a’ szárazt meg­látja. Tíz órakor be­ment háló­szobájába, ’s az ablakon vigyázván, látott egy kis világossá­got , melly láttatott mozogni, hol lassab­ban , hol pedig nagyobban égni. Be­szál­­lítván egy Goutier nevű hajóst, meg­paran­­tsolta néki, hogy erre a’ világosságra vi­gyázzon , mert a’ hol az a’ tűz ég, ott em­bereknek kell lakozni. Éjfél után két óra­kor egy Sriána nevű hajós földet kiáltott, de a’ jutalom csak ugyan Kolum­pusé lett, a’ ki leg­először a’ világosságot észre vette. Nem mes­sze lévén a’száraztól, minden hajó­kat meg­állítottak, ’s nagy nyughatatlanság­gal várták a napnak fel­keltét, hogy a’régen óhajtott földet meg­láthassák. Alig tetszett­ fel a’ hajnal, mikor meg­láttak elüttek egy Szigetet, mellynek hos­­­sza mint­egy tizen­öt mértt­ föld lehetett. Ki­mond-

Next