Mindenes gyűjtemény 4. (Komárom, 1790)

1790-05-05 / 10. levél

Én ezt ugyan nem a’ végre írtam , de igen nagy kedvességet tselekeszik a’ nagy érdemű Úr, ha a* Haza nyelv’ javallátára e­­zen darabot Levelemből Gyüjteményjébe szorítja. Fehér György. * * Én P. J. ezen fáradhatatlan buzgó vagu jó Hazafinak örömest által engedem az e­­gész Racinnek fordításat. Egy új öreg emberről, ki soha­­? szomszéd faluban sem járt a­ maga falujából* Szerencsés ember a’ bizony valójában. Ki idejét tölti maga hazájában* Ki, a’ melly kunyhóban szopta anyja’ fejét. Ott éri ősz hajjal be­borulni fejét, ’S a’ melly földön csúszott csecsemő korában. Ugyan azon járhat vén állapotában. Nem látott a’ soha idegen helyeket, Nem kóstolt idegen Országi vizeket. Nem járt kereskedni a’ nagy tengerekre, Hol a’ tolvajoknak akadna kezekre. Nem volt a’ kegyetlen Mávorsnak szolgája, Hogy légyen a’ rabló ellenség’ prédája. A’ közelebb való falut sem szemlélte, Mint hogy a’ magájét leg­jobbnak ítélte# Ka-

Next