Magyar Jövő, 1922. május-szeptember (4. évfolyam, 99-210. szám)
1922-05-16 / 110. szám
Apponyi Miskolczon üdvözölhetjük ismét Apponyit, a magyarság világhírű büszkeségét. Az ő nagy-nagy zsenijét megillető mélységes tisztelet fogadja őt e városban, amelynek legnagyobb díszpolgára is, hódolat és tisztelet siet nyílt és magyar udvarlására minden oldalról. Az alkalom, amely idehozta őt, nem kedves nekünk, aminthogy nem kedves senki — annak, aki félti és szereti és egyetért ezzel a gigászi küzdelemmel, amelyet a kormányelnök vív most a nemzet végleges és erős talpraállásáért. Apponyi e küzdelem parlamenti ellenzékének legsúlyosabb — lehet Apponyi más, mint legsúlyosabb vezérférfia. Nem mi állapítjuk meg, közéletünk egyik kiválósága, épp e lap hasábjain szögezte le : „Én a magam részéről (s ebben nem vagyok egyedül) inkább azt szerettem volna, hogy Apponyi életében politikai pártoktól és akcióktól függetlenül a nemzeti kultúra pártonkívüli nagy apostola lett volna, aki tudományosságunkat, irodalmunkat és művészetünket egymaga egy évszázaddal sodorhatta volna előre. S emellett a politika sem vesztett volna semmit, sőt talán így az is nyert volna vele . . .“ Nehéz feladat elmondani és ismételni ezt és nehéz emlékeztetni rá, hogy Apponyi Albert gróf részese volt, ama szörnyű emlékű obstrukciónak — s ez nem akar jelentőségben való egymáshoz állitást adni — s nehéz hangsúlyozni, hogy most megint, nem azt a pártállást, nem azt a politikát jelenti Apponyi munkája, amely jó és hasznos a nemzetnek. Az a feltétlen szeretettel tisztelő ragaszkodás, amely kell, hogy minden magyarban éljen Apponyi iránt, az az általános és abszolút meggyőződés az ő egyéni tisztaságában, jóhiszeműségében és gondolkodásának erkölcsi emelkedettségében — ez a tisztelet, bizalom, ragaszkodás és szeretet csak azt vallhatja, mit előbb idéztünk. A jót, a hasznosat akarja, de valójában nem azt munkálja Apponyi Albert gróf politikája. Apponyinak, a politikusnak a pályáján nem ez az első eltévelyedés és bármennyire is nehéz, bármenynyire is tiltakozik ez ellen határtalan Apponyi-tiszteletünk, meg kell mondanunk és rá kell mutatnunk : Apponyi nem olyan nagy a politikában — nem is való az, az ő tiszta egyéniségéhez ! —, mint amilyen nagy az ovációban, a tudományokban. A nemzet kivételesen nagy nagyjait megillető tisztelettel és szeretettel fogadjuk Miskolczon Apponyit , csak az alkalomnak, a politikai miértnek nem örülünk. Nem örülhetünk. Ám Apponyi oly nagy, Budapest, május 15. (A Magyar Jövő tudósítójának telefonjelentése: Szombat este 10 órakor indult a miniszter különvonattal a Keletipályaudvarról dunántúli körútjára. A miniszterelnök kíséretében voltak Vass József kultuszminiszter, Hegyeshalmy kereskedelmi miniszter, Rakovszky Iván, Simonyi Semadam volt miniszterelnök, Eckhardt Tibor sajtófőnök és számos politikus. A miniszterelnök különvonata vasárnap reggel fél 8 órakor futott be a czeldömölki pályaudvarra, ahonnan a miniszterelnök kocsijával a városházára hajtatott, ahol fél 9 órakor vette kezdetét a népgyűlés. Gyömörey György egységespárti jelölt után Bethlen miniszterelnök emelkedett szólásra. — Tisztelt polgártársak ! Mit akar az egységes párt ? Független Magyarországot, erős Magyarországot nemzeti királysággal ! Most már eljutottunk oda, hogy független nemzet vagyunk. Mi nemzeti királyságot akarunk, de a királykérdést nem oldhatjuk meg, nem nyúlhatunk mélyebben a kérdésbe addig, míg ellenségeinktől független és belső viszály nélkül el nem intézhetjük. — Tisztelt polgártársak ! Az a vád ellenünk, hogy Magyarországnak protestáns kormánya van. Itt nincs protestáns kormány, csak magyar kormány, itt nincs felekezeti kormány. Mi nemzeti keresztény demokráciát akarunk, ami csak akkor ér valamit, ha keresztény ideálokat szolgál. Ezen célok érdekében demokratikus alapra akarjuk fektetni alkotmányunkat. Meg kell csinálnunk a vármegyei reformot, az önkormányzathoz hozzá kell nyúlni, de meg kell tennünk azt is, hogy a termelő osztály megfelelő képviseletet nyerjen a városokban és községek közigazgatásaiban. Ezután a miniszterelnök a földbirtokreform kérdéséről beszélt. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Vass és Hegyeshalmy miniszterek ajánlották Gyömörey Györgyöt. Kőszegen A miniszterelnök innen Kőszegre ment Rakovszky Iván támogatására. Kőszegen diadalkapuval és virággal fogadták a miniszterelnököt, aki hatalmas beszédében többek között ezeket mondotta : — Ebben az országban csak becsületes munkával lehet a béke politikáját elérni. Meg kell szűnni végre az osztályharcnak, mert az osztályharc döntötte a nemzetet pusztulásba. Én kezet fogtam a kisgazdákkal, mert ő bennük láttam azt az ősi nemzeti erőt, amely a föld népében gyökeredzik. Szombathelyen A miniszterelnök fél 3 órakor érkezett a szombathelyi pályaudvarra, hol lelkes és harsány ünneplés között a vármegye nevében Maróthy főispán üdvözölte. A miniszterelnök a fogadtatásra meleg szavakkal válaszolt, majd a népgyűlésre ment, ahol szűnni nem akaró éljenzés és taps között lépett az emelményre és mondotta többek közt a következőket. — Választási küzdelmek lepték el az országot, a kormány több alkalommal kifejtette programmbeszédét, azonban az ellenzék részéről programmbeszédet mind ez ideig nem hallottunk. Hallottunk ugyan személyes támadásokról, intrikákról, de a komoly programot mindezideig nem hallottunk. Pedig az ellenzéknek, ha többségben jut az országban, tudnia kell, hogy az ország is akarja tudni, hogy mi lesz a programmja. (Fölkiáltások : puccs.) A kormány nagyon súlyos örökséget vett át. A háború, a forradalom és az idegen megszállás mind örökségek maradtak reánk. Pillanatnyilag segíteni ezen nem lehet, csak vállvetett munkával hosszú egységes törekvéssel lehet az ország belső rendjét és gazdaságát helyreállítani. A miniszterelnök ezután a drágaság okairól beszélt. Azt mondják, hogy a drágaságot a kormány csinálta, amikor helyreállította a szabadforgalmat. Én gondolom, hogy a mai viszonyok között sem a mostani kormány, sem egy esetleges ellenzékből alakult kormány nem tudná a rekvirálást keresztül vinni. A tisztviselők helyzetéről beszélve azt mondotta, hogy az a mai viszonyok közt tényleg lehetetlenség. A napokban megjelenik egy rendelet, amelyben a kormány a saját felelőssége tudatában a tisztviselői fizetést a Kansz követeléseihez mérten majdnem egészében teljesíti. Ezután részletesen foglalkozik a királypuccsal, beszél a detronizációs törvényről, majd megdönti Andrássynak azt a vádját, hogy a kormány nem gondoskodott a királyi családról. A bankett A miniszterelnök beszéde után Patacsy Dénes beszélt. A miniszterelnök Szombathelyről Rum községébe ment, ahol Vass József kultuszminiszter mondott nagyobb beszédet. Rum községből a miniszterelnök és kísérete visszatért Szombathelyre, ahol bankettet rendeztek a tiszteletére. A banketten több felköszöntő hangzott el. Bozsik Pál dr. bankigazgató köszöntötte föl a miniszterelnököt, aki a pohárköszöntőre ezeket mondotta : — A magyar történelemnek mindig az volt nagy baja, hogy eddig igen kevés barátja volt a magyarnak. A történelem két véglet közt mozgott. Az egyik a múlt Ausztriával szemben, amely mindig támadást intézett ellenünk. Ma is két ellenséggel kell megküzdenünk. Elsősorban a belpolitikában, mégpedig olyan emberek ellen, akik 1918-ban nagyon is exponáltszerepet válaltak. Voltak idők, mikor reálpolitikáról beszéltek, de ugyanakkor hatalmi és érzelmi politikát folytattak. A valóság az, hogy mi csakugyan reálpolitikát és kultúrpolitikát akarunk követni. A kultúrpolitika, mely alkalmas arra, hogy ennek a nemzetnek erejét kifejlessze naggyá és hatalmassá tegye. Én bízom benne, hogy a Dunántúl választóközönsége, amely kulturális téren mindig elöljárt és felismeri ennek a követelménynek a fontosságát. Körmenden Budapest, május 15. Szombathelyről jelentik: Bethlen István gróf miniszterelnök ma délután 6 órakor Körmendre érkezett. Itt részt vett az egységes párt jelöltjének programmbeszédén. A népgyűlést Fülöp József ref. lelkész nyitotta meg. Utána Tamás Árpád az egységespárt hivatalos jelöltje mondotta el programbeszédét, majd a miniszterelnök emelkedett szólásra. Beszéde elején Tamás Árpádot ajánlotta a választópolgárság figyelmébe, majd így folytatta beszédét: — Máris jó nyomokon vagyunk. Elértünk Magyarország védőbástyájához. A védőbástya szilárdan áll és az életünk olyan mint egy vár, amelyet minden oldalról ostromolnak. Sajnos mink azonban ahelyett, hogy csonka Magyarországunkban vállvetve dolgoznánk és igyekeznénk megmenteni ami menthető, a pártoskodás viszálya dúl közöttünk. Az egység áttörheti a pártoskodás sziklafalát és vezethet szebb jövőre. Utána Vass József kultuszminiszter, majd Patacsy Dénes szólt néhány szót az egységes párt jelöltje érdekében. Ezután Csentes János plébános intézett a miniszterelnökhöz üdvözlő szavakat. Sopronban Körmendről a miniszterelnök Sopronba utazott. Sopron közönsége nagy lelkesedéssel fogadta a miniszterelnököt. Turner polgármester üdvözlő szavai után köszönetet mondott a város polgárságának a szíves fogadtatásért, majd így folytatta beszédét : — Azért járom az országot, hogy a magyar fajt megvédhessem és megismertetessem velük programmunkat. Az egységes pártra nemcsak Bethlen István a Dunántúl A miniszterelnök diadalútja Szeldömölkön, Kőszegen, Szombathelyen és Sopronban Ara 4 kor MAGYAR JÖVŐ Negyedik évfolyam, 110. szám. Kedd, 1922. évi május hó 16 Előfizetési árak: Egész évre 960 kor. DÜ! I T t 1/ A I M I n I ! * p Szerkesztőség : Miskolcz, Kossuth u. 5. sz. Félévre 480 kor. — Negyedévre 240 kor. Г UL! I I IY M I Pl Ali Ln Г Telefonszámai : Felelős szerkesztő : 865. Egy hóra 80 kor. — Egyes számára Szerkesztőség : 184 és 865. Kiadóhivatal, helyben, vidéken és pályaudvaron 4 kor. és nyomda : Deák utca 9. Telefon : 882. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAMMAAMAAAAMAAMAAMMAAAAAAAAAAAAMMMAAAAAAAAAAMMAAMAAAAAAAAAAAAA hogy el kell és el is lehet választani ittlétében az ő egyéniségének szóló örömet s az őt idehozó alkalom felett való elkedvetlenedést. Örömmel üdvözöljük hát Apponyit Miskolczon, de inkább szeretnék benne a tudóst köszönteni, mint a politikust !