Magyar Jövő, 1924. január-április (6. évfolyam, 8-99. szám)
1924-03-28 / 73. szám
Biffizetési ár egy hónapra 20000 korona ШвкеМае* alkalmazottak 20 százalék kedvezményt kapnak. Egyes szám ára úgy belykan mint vidéken mindennap JOOOK. 9 Hatodik évfolyam, 73. szám. Ara 1000 kaipona Péntek, 1924. évi március hó 28 MAGYAR JÖVŐ POLITIKAI NAPILAP Fatalos szerkezte: PUSKÁS JENŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal | Miskolc Kossuth-u. 6. szám. Telefon i Felelős szerkesztől 805, szerkesztőség és kiadóhivatal 184. — Nyomdai Deák-u. 9. sz., telefon 882 Ш*9Ю0ШРШNo90ФШФШт9ФМ9ФШФЁФЁФЁеШФФФШФЁМ9Л Világbetegség (Kst.) Egyre gyakoribb téma a mai népképviseleti és kormányzati rendszerek anachronizmusáról beszélni s Európaszerte is majdnem egyöntetű a vélemény, hogy a parlament idejét múrta, kevés hasznú, sőt ártalmas intézmény. Akik animozitás nélkül, lehiggadt tárgyilagossággal boncolják a kérdést, hajlandók elismerni, hogy a parlamentnek voltak érdemei és sikerei a múltban, de a XX. század szokatlan keretei közt idegenül, sőt groteszkül áll és egészen a csődbejutásig képtelen a reája rótt súlyos politikai, gazdasági és szociális feladatok megoldására. Bennünket is közelről érdekel a tétel, hiszen nekünk is van parlamentünk, mely — kikerülhetlenül érintve a parlamenti epidémia veszélyes leheletétől — külföldi kollégáinak sorsában látszik osztozni s az ő általános betegségük jellemző tüneteit mutatja. Mert — eltekintve most attól, hogy a parlament legkevésbbé sem hű tükre az ország közhangulatának s a többség gondolkodásának — mi más a mai parlamenti élet bántó enerváltsága, életbevágó alkotásainak elvont gyakorlatiatlansága és lassúsága, a tárgyalási hang és modor hihetetlen eldurvulása, mint aggodalmatkeltő betegség ? Rövid külföldi parlamenti szemle és küröltekintés után érdekes képet kapunk a dologról. Oroszországban nincsen parlament. A bolseviki marxizmus „szabadsága“ a csekával fojt vérbe minden ellenvéleményt, pont úgy, ahogy minálunk csinálták in illő tempóre a szociáldemokrata „szabadvélemény“ szélhámosai. Tudjuk, hogy az olasz fascizmus egyenes célú vezére milyen könnyen tette túl magát a parlamenti formalitásokon, mikor az ország érdekei határozott és gyors cselekvést kívántak. XIII. Alfonz spanyol királyt, ki a parlament fölé, sőt helyébe tághatalmi direktóriumot állított, az alkotmány megsértésével vádolták. „Mikor a kimerült és lerongyolódott néppel állok szemben — mondotta néhány héttel ezelőtt —, nem az alkotmány betűit, hanem szellemét tekintem s az ország megmentését és szolgálatát tartom a a legszebb fejedelmi feladatnak.“ Éles szavakkal ítélte el a Pemps tudósítója előtt a parlamenti apparátus halálos lassúságát. Az egyre erősödő francia royalizmus nyíltan bélyegzi meg a parlamenti férfiak általános korrupcióját s egyik programpontjában — uralomra jutása esetén — az eltörendő parlamentet az érdekképviseletek (földmivelés, ipar, kereskedelem, kultúra stb. megbizottaival szándékozik helyettesíteni. Tudjuk mennyire korrupt a cseh, román, görög parlamenti frontnak főleg radikális, liberális velleitású szárnya. A Haagsche Post folyóirat politikai krónikájának megállapítása szerint a parlament — mint mindenütt — Hollandiában is erősen diszkreditálva van. A demagógok tülekedve kapkodnak hangzatos jelszavak után és a sokat szajkózott, de rosszul értelmezett demokrácia a különben kitűnő parlamenti rendszert teljesen aláásta. A mai parlament nem más, mint elvakultan gáncsoló és veszekedő kollégium, mely — talán demokratikus tökéletességének tetőpontján — összeomlással fenyeget. Jobb, ha magunkról nem beszélünk , mindössze egy budapesti munkás panaszos levelét citáljuk : „Azt hiszik képviselőink, hogy nekik csak durva szavakat szabad használni, mikor a mi nevünkben beszélnek.“ Roppant téved a vörösszektűs falanx, amikor a demokráciát minősíthetlen durvaságokban keresi és a vaskos gorombaságot tartja meggyőző argumentumnak. Hiszen ha ez így volna, akkor egy vérbeli számadó gulyás öt perc alatt pozdorjává zúzná a magyar tudományos akadémia minden bölcseit és érveit. A középiskolák reformja — A miniszterelnök beterjesztette a szanálási javaslatot — A nemzetgyűlés ülése — Budapest, március 27 A nemzetgyűlés ma folytatta a középiskolák reformjáról szóló törvénytervezet tárgyalását. A vita szónokai általában megegyeznek abban, hogy a középiskolák reformjára föltétlenül szükség van, csupán a reform módozatait illetőleg van közöttük bizonyos eltérés. A nemzetgyűlésnek ma terjesztette be a miniszterelnök a pénzügyi javaslatokat s már ma nyilvánvalóvá lett, hogy az ellenzék éles kritikával fogadja majd a javaslatokat. A kormánypárti képviselők nagy megütközéssel tárgyalták az ellenzék magatartását, mert általános a vélemény, hogy a pénzügyi javaslatok sürgős letárgyalása az ország eminens érdeke. Az ülésről egyébként itt következik tudósításunk. A nemzetgyűlés mai ülését egynegyed 12 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Az elnök bemutatja a miniszterelnök átiratát, amelyben értesíti a nemzetgyűlést, hogy IV. Károly király elhunyténak évfordulóján a koronázó templomban ünnepélyes gyászistentiszteletet tartanak. A gyászistentiszteleten a nemzetgyűlést Huszár Károly alelnök fogja képviselni. Ezután áttérnek a középiskolák reformjáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Első szónok Lukács György. Beszéde elején történelmi visszapillantást vet a középiskolák fejlődésére. Lukács György folytatja beszédét. Ezután a technikai tárgyak tanítására tér át és méltatja Z Yenor működését. Trefort az 1883 iki törvényjavaslatával két iskolatípust rendszeresített: a humanisztikus és a realisztikus iskolát. Egy hibája volt ennek a két iskolafajnak és pedig az, hogy a reáliskola csak szűkkörű jogosultságot adott, csak a műegyetemre képesített, míg a gimnázium elvégzése minden egyetemre. Véleménye szerint meg kell maradnunk a differenciált álláspont mellett. A kultuszminiszter helyesen cselekedett, mikor megtartotta a differenciáltságot, a két iskolatípus mellett harmadiknak létesítette a reálgimnáziumot és a különböző jogosításokat pedig eltörölte és behozta az egységes jogosítást. Felhívja a kultuszminiszter figyelmét a tanárkérdésre. Ezzel kapcsolatban beszél a tanárok anyagi helyzetéről, felhívja a kormányt, hogy tegyen meg minden lehőt a tanárság helyzetének javítására. Fontos a tanár továbbképzése, módot kell nyújtani neki arra, hogy szakmájában történt haladásról tudomást szerezhessen. A középiskola azok számára való, akik tudományos pályára mennek. Eliminálni kell minden olyan szempontot, amely oda nem való elemeket vonz a középiskolába. Helyesnek tartja, hogy nagy gondot fordítanak a testképzésre a szellemi kérdés mellett. Szeretné a zenei oktatás bevezetését is, bár attól tart, hogy ez túlterhelést jelentene. Nagy súlyt kell fektetni a művészettörténet tanítására. Fontosnak tartaná a közgazdaságnak és egészségtannak tanítását. A vizsgák megszüntetését kívánja, helyesnek tartaná az évvégi összefoglalásokat. A javaslatot elfogadja. Eőry Szabó Dezső a javaslatot nem fogadja el, de nem ellenzéki szempontból. Örül, hogy a javaslatban nincs politikum. A kultúra a nemzet egyetemes érdeke. Reméli, hogy a kultúra révén föléje kerülünk a most körülvevő népeknek. Szerette volna, ha egységesen rendezték volna ezt a kérdést. Magyarországon teljesen elhanyagolták az alsóbbfokú oktatást. Ezen a téren okvetlenül tenni kell valamit. Itt súlyos mulasztások történtek. De elfogadná a javaslatot, ha komolyan előbbre vinné a középiskolai oktatás ügyét. A középiskola célja, hogy általános műveltséget adjon. Ezt pedig egységes középiskolával is el lehet érni. Szükségesnek tartaná a népoktatásnak nyolc évre való kitolását, a négy felsőbb osztály pótolhatná a négy középiskolát. A reálgimnázium felállításával csak komplikáljuk a helyzetet. A középiskola négy alsó osztályában egységesnek kell lenni a tanításnak. A humanisztikus iskolában a görög nyelv helyett az angol, olasz, francia, vagy más modern nyelv tanítását kell bevezetni. Nagy súlyt helyez arra, hogy a középiskolai nevelés vallásos és hazafias szellemű legyen. Nagy elismerés illeti meg e tekintetben a felekezeti iskolákat. Az ezeknek juttatott államsegélyt valorizálni kell. • Bethlen miniszterelnök beterjeszt az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról, a magyar nemzeti bank fellálításáról, az államháztartás hiányának fedezése céljából fölveendő belső kölcsönről, az olasz királysággal kötött pénzügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről, a francia hitelezők-kel szemben fennálló magyar tartozások tekintetében Párisban kelt szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatokat. Kéri a javaslatoknak a pénzügyi, közgazdasági és közjogi bizottságokhoz való kiadását és azoknak együttes tárgyalását. Kéri továbbá a nemzetgyűlést, hogy a már benyújtott, a cseh-szlovák köztársasággal kötött pénzügyi egyezményről szóló törvényjavaslatot, a pénzügyi bizottságon kívül a fent említett bizottságoknak is adják ki, mert ez a törvényjavaslat szoros összefüggésben van az előbbi törvényjavaslatokkal. Eckhardt Tibor: Szörnyű egy eredmény. Ulain Ferenc : Vád alá kell helyezni a kormányt. Lénávai István: Hóhér javaslatok. Szilágyi : Második Trianon. Eladták az országot. Baross János : A házszabályokhoz kér szót. Kéri a nemzetgyűlést, hogy a javaslatot adják ki tárgyalás végett a külügyi bizottságnak is. Bethlen miniszterelnök Baross indítványának mellőzését kéri. Baross kéri, hogy különösen a Csehszlovákiával kötött egyezmény becikkelyezéséről szóló javaslatot utalják a külügyi bizottság elé is. Kéri a miniszterelnököt, ne élezze ki az ellentéteket. (Nagy zaj a Ház minden oldalán. Felkiáltások : Ön élezi ki az ellentéteket. Nagy zaj. A fajvédők is sértő kifejezéseket kiáltanak a kormány felé.) Horváth Zoltán szintén kéri, hogy a miniszterelnök engedjen makacs álláspontjából. Az elnök ezért a kifejezésért Horváth Zoltánt rendreutasítja. Óriási zaj az ellenzéken. Az elnök öt percig rázza a csengőt. Végül is a zaj csillapodtával az elnök figyelmezteti a szélsőbaloldalt, hogy tartsa tiszteletben a szólásszabadságot és adja meg a lehetőséget, hogy Horváth Zoltán beszélhessen. Szilágyi Lajos valamit kiált a miniszterelnök felé, mire Varsányi Gábor helyéről felugorva öklét rázza Szilágyi felé s nem lehet érteni, mit mond. A zaj csillapultával Horváth befejezi beszédét és csatlakozik Baross indítványához. A felszólalásokra Bethlen miniszterelnök válaszolt és javasolta, hogy Baross János indítványát vessék el. A Ház így határoz. A miniszterelnök beszéde után Szilágyi Lajos az elnök tegnapi magatartását kritizálja, midőn őt, szerinte minden ok nélkül, rendreutasította. Az elnök figyelmezteti, hogy a házszabályok értelmében az elnököt kritizálni nem szabad. Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter Gömbös Gyula egy régebbi — a Győrffy ügyben beterjesztett — interpellációjára válaszol. Kijelenti, hogy az áthelyezésben nem volt politikum, az csupán egy katonai elöljáró felettes parancsnok intézkedése volt az alárendelttel szemben. Gömbös Gyula nem veszi tudomásul a választ, a Házban tudomásul veszi. Az ülés nnegyed 3 órakor ért véget.