Magyar Jövő, 1927. március-április (9. évfolyam, 48-97. szám)

1927-03-16 / 61. szám

MAGYAR JÖVC Március 15. — Ünnepségek Miskolcon, Budapesten és a vidéken — Felvonulások a miskolci Kossuth- és Szemere-szob­­rokhoz — Az emlékünnep programmja — Miskolc, március 15 Egy rövid napra hetve­nkilenc esz­tendő távolából a 48-as márciusi napok elevenedtek meg kedden a trianoni határokon belül és túl. Ezeknek a nagy napoknak szele markolt bele minden magyar lé­lekbe s míg a csonka haza váro­saiban, községeiben impozáns ün­nepségek keretében áldoztunk a márciusi ifjú magyarok emlékének, addig három millió elszakított, ide­gen uralom alatt szenvedő magyar csak lelkének szentélyében ünne­pelhette a nacionalizmus gondolatá­nak legszentebb évfordulóját. Ezen a napon a múlthoz fordult minden magyar, hogy hitet, erőt merítsen nehéz küzdelmeink folytatására. Az Etsm®p Miskolcon Miskolc magyar társadalma most is méltó módon ünnepelte meg 1848. március 15-nek évfordulóját s a márciusi ünnepségek sorozatából fenséges akkordként zúgott fel a boldogabb jövőbe vetett hit s az élniakarás szava. A város külső képe is méltó volt az évfordulóhoz. Valamennyi középület s a legtöbb magánépület zászlódiszben állott s a már kora délelőtti órákban az em­berek százai zarándokoltak a Kossuth- és Szemere-szoborhoz, hogy lerójják kegyeletüket s foga­dalmat tegyenek arra, hogy a már­ciusi napok szellemét fogják kö­vetni a minden magyar vállára ne­hezedő nagy nemzeti munkában. Istentiszteletek Reggel az összes templomokban ünnepélyes istentisztelet volt. A Minoriták templomában P­é­c­h­y Alán dr. rendfőnök, a Szent Anna templomban Király Kálmán s. lelkész, a mindszenti templomban L­é­k­ó Béla hittanár tartott szent­misét, míg a Kosszuth­ utcai ref. templomban Farkas István espe­res mondott­­szentbeszédet. Az evangélikus templomban szin­tén ünnepélyes istentisztelet volt, szentbeszéddel. A miskolci görög katholikusok is méltóan kivették részüket az évforduló megünnepléséből A Buza­­téri templomot szorongásig meg­töltő közönség áhítattal hallgatta az évforduló alkalmából tartott ünne­pélyes istentiszteletet. Az iskolákban Délelőtt az összes középiskolák­­ban jól sikerült hazafias ünnepélye­ket tartottak, melyek legjobban demonstrálják, hogy az ifjúság szivel-lélekkel ragaszkodik a fel­emelő nemzeti eszmékhez. A Kossutha-szobornál Az Erzsébet-téren, ahol a Kossuth­­szoborhoz zarándokoltak a társa­dalmi egyesületek és az ifjúság az ünnepségek alatt példás rendet tar­tott fenn a rendőrség és a tűzoltó­ság. A kordonon kivül ezrek és ezrek várakoznak s a szobor talpa­zatán már ott vannak a jogász­­ifjúság, a Turul Szövetség mis­kolci kerületének, a tanítóképző ifjúságának s a leventéknek hatal­mas koszorúi. Kilenc óra előtt zárt sorokban elsőnek a reáliskola, majd a kath. gimnázium növendékei vonulnak fel a Kossuth-szoborhoz. Őket kö­vette a ref. gimnázium és a fiú­­kereskedelmi, iskola ifjúságának felvonulása. Énekszámok, szavala­tok és rövid, de lelkes beszédek keretében helyeztek koszorút a szoborra. Fel-fel zug a — hiszek Magyarország feltámadásában . . . s a késő unokák felett megmozdulni látszik az ércbeöntött Kossuth ma­gasba lendülő karja, amely egykor irányt mutatott a nemzetnek ... A vasrutasok Pattogó ritmusokat hoz a tér felé az enyhe tavaszi szellő. A miskolci vasutas társadalom hatal­mas s impozáns tömege közeledik a tér felé a műhelyi cserkészek zenekarával élén. A miskolci máv. üzletvezetőség, a személy és göm­öri­­pályaudvar, a máv. műhely és a máv. sűtőház tisztviselői és alkal­mazottai mintegy kétezren vonul­tak a Kossuth-szoborhoz. Az üzlet­vezetőség, a mozdonyvezetők, a vonatkísérők és a műhely dalárdája Beregszászy Károly karnagy vezetésével gyönyörű hazafias dalo­kat adott elő, majd Hegedűs Győző főfelügyelő lélekbemarkoló szavak kíséretében helyezte a szo­borra az üzletvezetőség koszorúját. Utána Fröd­lich Géza intéző mondott lelkes beszédet s a for­galmi személyzet koszorúját he­lyezte a szoborra. A sütőház nevé­ben Aradi Károly mozdonyvezető a műhelyi munkásság nevében Lapos József igen szép beszéd keretében helyeztek koszorút a szoborra. A közel egy órás ünnep­ség után példás rendben vonult el a vasutasság, amely impozáns fel­vonulásával s gyönyörű ünnepé­lyével tett tanúbizonyságot törhe­tetlen magyarságáról. A jogászok mati­né­ja A jogászifjúság kedden délelőtt a Miskolci Nemzeti Színházban megtartott rendkívül értékes, gaz­dag műsorú matinéval ünnepelte meg március 15-ét. A matinén nagyszámú s előkelő közönség vett részt. A műsort a miskolci 13. gyalogezred nyitánya vezette be, amit Franz Károly karmester vezényelt kitűnően. Utána Könyves Tóth Erzsébet, a Nemzeti Szín­ház művésznője mondotta el tökéle­tes művészettel a Magyar Hiszek­egyet. Hován Gyula jogásztestületi elnök lelkes megnyitó szavai után D­e­r­é­k­i János, a Nemzeti Szín­ház művésze Petőfi : — A Horto­bágy című melodrámáját adta elő a tőle megszokott, csiszolt művészettel. Nagy hatást váltott ki Uhlmann Aladár, a Jogásztes­tület irodalmi szakosztálya elnöké­nek hatalmas ünnepi beszéde, amely után Török József joghallgató szavalt lélekbemarkoló erővel. Viola Margit, a Nemzeti Színház művésznője B­e­c­h­t Miklós kar­mester zongorakiséretével magyar dalokat énekelt s pompásan csengő hangjával megérdemelt sikert ara­tott. A matinét egy gyönyörű élő­kép fejezte be, amit D­e­r­é­k­i Já­nos rendezett. Az élőkép hatását emelte, hogy annak keretében Deréki János Sajó: Magyar ének 1919-ben című irredenta költeményét adta elő brilliáns művészettel. Az élőkép szereplői különben a Jogásztestület tagjai s miskolci urleányok voltak, akiket lelkesen ünnepelt a közönség. Küldöttségek a szobornál Amíg a jogászmatiné tartott, újabb és újabb testületek vonultak fel a Kossuth-szoborhoz. Fél 12 órakor az Ipartestület és az Iparoskör kül­döttsége érkezett az Erzsébet­ térre, majd az iparosdalárda énekszáma után az ipartestületi elnök helyezett koszorút a szobor talpazatára. A Miskolci Egyetértés Dalár­a vonult fel ezután, majd egy hazafias dal előadása után koszorúzták meg a szobrot. A gazdák felvonulása A Miskolci Mezőgazdák Egyesü­lete 12 órakor érkezett a Kossuth­­szoborhoz. Miután a mezőgazdák elhelyezkedtek a szobornál, Far­kas István esperes mélyszántásu szavak keretében helyezte koszorú­jukat a szobor talpazatára. A dél­előtti ünnepségeket a mezőgazdák ünnepélye zárta be. Órák hosszú során át tartottak ezek az ünnepé­lyek s ennek ellenére a közönség lelkesen kitartott s végighallgatta az ünnepélyeket, amelyek valahogyan nagyobb jelentőségűek voltak, mint a múltban s igen bensőséges han­gulatban zajlottak le. A Korossári Délután a Korona nagyterme telt meg ünneplő közönséggel, amely­nek soraiban a miskolci társadalom minden rétege képviselve volt. Itt a Lévay József Közművelődési Egyesület tartott valóban értékes programmal márciusi ünnepélyt. Be­vezetésül a Miskolci Daláregylet adta elő Kaszás Gyula karmes­ter kitűnő vezetésével a Magyar Hiszekegyet. Ezután V­u­c­s­k­i­­­s Jenő gimnáziumi igazgató tartott mélyszántású gondolatokkal telt ha­talmas ünnepi beszédet, majd Sze­­merkényi Franciska, a Nemzeti Színház művésznője adott elő ma­gyar dalokat B­e­c­h­t Miklós zon­gorakísérete mellett. A zöld erdő harmatját . . . kezdetű dalnál egy­szerű művészi eszközei, a Temető­ben szól az ének ... és Hejh de mért is törődöm . . . kezdetű dalok­nál pedig brilliáns énektecnikája ér­vényesült. Utána Kohanovszky Olga, a Nemzeti Színház művész­nője szavalt. Harsányi: Varjak címü költemények előadásával csiszolt, finom művészetét, Jakab: Imádság címü költeményének előadásával lebilincselő előadói készségét csil­logtatta. Ezek után a Miskolci Da­láregylet a Segesvári csatatéren kezdetű dalt adta elő pompás össz­hangban Kaszás Gyula kiforrott művészi vezetésével, majd a Him­nusz eléneklése után a Kossuth­­szobor elé vonult a közönség. A Kossuth és Szemesi-szobornál A szobornál a Daláregylet által előadott Szózat után D­u­s­z­í­k La­jos helyezett koszorút a szobor tal­pazatára. A Himnusz után a kö­zönség a Szemere-szoborhoz vonult. Itt Balázs Győző tanár tartott igen szép beszédet, majd a szobor megkoszorúzása után a Daláregylet adta elő Beregszászy Károly karnagy vezetése mellett a „Duna- Tisza táján virágnyilás rég volt“ kezdetű gyönyörű dalt, amivel az ünnepély véget is ért. A felsőváros ünnepe A Felsővárosi Dal- és Önképző­kör öt órakor vonult fel zárt sorok­ban a Kossuth-szoborhoz. Elsőnek a dalárda Szebenyi József kar­nagy vezetésével a Kossuth-nótát adta elő, majd a felsővárosi magyar munkásság nevében Adorján Árpád egyesületi elnök hazafias, lángoló beszéd keretében helyezett a szoborra koszorút. A felsővárosi munkásság igen szép ünnepélye a Talpra magyar eléneklésével ért vé­get, amit a kitűnő dalárda adott elő. A Hajnal-kör saját helyiségében rendezett igen jól sikerült hazafias ünnepélyt, amelyen méltatták a nap jelentőségét. Az óvodás csöppségek A társadalom és az ifjúság márciusi ünnepségei mellett a leg­ifjabb generáció is kegyelettel ünne­pelte a márciusi évfordulót. A Pél­­dányivodában F­ü­r­p­a­s­z Amália és Fürpasz Erzsike óvónők rendezésében, a legutóbbi járvány okozta nehézségek ellenére kitűnően sikerült hazafias ünnepély volt. A magyar föld ifjú szülöttei hazafias szavalatokkal, jelenetekkel vették ki részüket március 15-e meg­ünnepléséből. Budapesten Az ország fővárosa is méltóan áldozott a márciusi ifjak emléké­nek. Mint budapesti szerkesztősé­günk jelenti, reggel kilenc órakor kezdődtek a márciusi ünnepségek, mikor is hatalmas tömegekben gyülekeztek össze a társadalmi egyesületek tagjai. Mintegy 10.000 főre rúgott az a tömeg, amely a Baross-térről 10 óra felé hosszú vonalban elindult a Petőfi­ tér felé. Öt zenekar kísérte a páratlanul impozáns felvonulást, amely teljes egészében csak fél 12 óra felé ért el és foglalta el beosztott helyét a dunaparti Petőfi-szobor előtt. A menet zászlótartói a szobor körül gyülekeztek, amely pompás festői látványt mutatva emelkedett ki a zászlórengetegből. Petőfi-szobra előtt az ünnepség a dalárdák Himnuszával kezdődött, amelyet fedetlen fővel, mélységes csendben hallgatott végig a hatal­mas áhitatos közönség. Ezután Haller István, az ünnepély dise­­szónoka lépett a Petőfi-szobor ta­lapzatára. Haller beszéde után a Hiszek- s Ruh&f&stést? w&gyKis^íitást és egytoUUsxí­tást nárB^B kelmefestő Miskolc, Rákóci­ utca 18. mtnfflSGn Felvételi üzlet: Weidlich-udvar. Ma premnier URÁNIA — Telefon 10—85. Jegyelővétel! Az UFA-tröszt leghatalmasabb alkotása: Metropolis A jövő század filmregénye 14 fejezetben. — Irta: Thea van Harsson. Rendezte: Tritz Lang. — Főszereplők: Brigitte Beim, Rudolph Klein-Rogger és Alfred Abel i­ n­g —_____________________________________Szerda, 1927 március 16.

Next