Magyar Jövő, 1927. szeptember-október (9. évfolyam, 197-247. szám)

1927-10-22 / 240. szám

Szombat, 1927 október 22. MAGYARJÖVŐ KANSZ A tényleges és nyugdíjas magyar közszolgá­lati alkalmazottak egyetemes érdekképvisele­tének, a „Közszolgálati Alkalmazottak Nem­­zeti Szövetségeinek rövidített elnevezése: „KANSZ A „KANSZ“ működése révén önmaga részére tiszteletet, megbecsülést vívott ki nemcsak az érdekeltek körében, hanem a nagy magyar közvéleményben is. Abból a célból, hogy jelentőségét az érde­keltek, súlyát a nemzet és horderejét az ország szempontjából megítélhessük, tekintsünk visz­­sza a múltba és nézzük meg a magyar tisztvi­selői kar kialakulását és érdekeinek megvédé­sére alakult szerveknek rövid történetét. A szabadságharc előtt magyar köztisztvise­lőkről beszélni nem lehet, mert a mai fogal­mak szerinti köztisztviselők nem voltak, a köztisztviselői fogalom nem volt ismeretes. A független magyar minisztérium alakításá­ról szóló 1848 évi III. törvénycikk mondotta ki azt, hogy a végrehajtási hatalmat ezentúl ki­zárólag a magyar minisztérium fogja gyako­rolni. Ezzel a rendelkezéssel ez a törvény rakta le a magyar állami, illetve a magyar közszolgálati alkalmazottak alapját. Az 1849-iki események azonban útját állották a magyar köztisztviselői kar kialaku­lásának. Megalkották ugyanis a birodalmi szervet. A közszolgálat ellátását nem magyar emberek, hanem osztrák, cseh és morva beam­­terekre bízták, akiket a köznép az akkori bel­ügyminiszterről és ünnepi viseletükről „Bach­­huszároknak“ nevezett. Ezek a beamterek nyelvben és eszmében teljesen idegenek vol­tak. A magyar nyelv nem tudott érvényre jutni, a hivatalokban németül beszéltek, né­metül tárgyaltak. Az 1867-iki kiegyezéssel jött létre a válto­zás és ettől az időtől kezdve lehet magyar köztisztviselőkről beszélni. A változás nagy munkával járt. Magyarrá kellett átgyúrni a közszolgálatot és abba magyar szellemet kel­lett belevinni. Az átalakulás nehezen és las­san ment, de megcselekedtek. Érdekes jelenség, hogy míg az idegen beam­terek anyagi helyzetét tűrhetően biztosítot­ták, addig a magyar köztisztviselőknek hely­zete,már a kar megszületése idejében is na­gyon mostoha volt. Panaszkodásnak, kérelem­előterjesztésnek azonban akkor nem volt ke­­helye, mert ezt a hivatali állással megegyező­nek nem találták. Eleinte ezért önsegélyző egyesületek alakultak. Az 1888. évben alakí­tották meg az első érdekképviseletet a „Ma­gyar Tisztviselők Országos Egyesületéit, de ez casinó jelleget öltött és mint casinó mű­ködik ezidőszerint is. Az 1896. évben megala­kult a „Köztisztviselők Országos Szövetsége“, melynek helyébe az 1901. évben az „Állami Tisztviselők Országos Egyesülete“ lépett. Alakí­tottak ezenkívül a postások, a vasutasok, a számvevőségi tisztviselők, a kir. birák és kir. ügyészek, az igazságügyi segédhivatali tisztvi­selők, az erdészek, a kir. telekkönyvvezetők, az altisztek, a dijnokok stb. külön-kü­lön egyesüle­teket, de ezek csak az illető kar érdekeinek szolgálatában állottak. Az „Állami Tisztviselők Országos Egyesülete“ kizárólag az állami tisztviselőket egyesítette. Nemes munkálkodása nagyban hozzájárult a közszolgálati alkalmazottak helyzetében időn­­ként bekövetkezett javuláshoz. Az 1918. évi de­­cember hó 16-án tartott gyűlésen azonban „a nemzetközi, forradalmi és világot megváltó szo­ciáldemokratákhoz“ csatlakozott alkalmazottak — mint azt annak idején ők magukról hangoz­tatták — félretolták a régi, kipróbált, érdemes vezetőséget és az egyesületet feloszlatták. A köztisztviselői társadalom józan tagjai megérezték a közelgő nemzeti veszedelmet és már az 1918. év november havában bátor elha­tározással és elszántsággal megkezdték a köz­­szolgálati alkalmazottak egy országosan egysé­ges, független testületbe tömörítését és a „Köz­­tisztviselők és Altisztek Országos Kamarája“ nevében bontottak zászlót. De a közben alakult közalkalmazottak szakszervezete a kamara mű­ködését teljes kíméletlenséggel megkadályozta és a kamara vezetőinek életbiztonsága köve­telte meg, hogy a jobb idők bevárását határoz­za el az intézőség. A tomboló orkán, a proletárdiktatúra, mely a maga vadságában elsöpört útjából, lerombolt, összezúzott mindent, csak a vörös hadseregbe való beerőszakolást ismerte el. Ennek dacára a szervezkedés folyt és nőtt az ellenforradalmi elszántság. A zsarnokság meg­szűnése napján pedig mint egy ember állott zárt oszlopokban a közszolgálati alkalmazottak had­serege, melynek első tette az volt, hogy-a prole­tárdiktatúra után a hatalmat cégátfestéssel át­vett Peidl-kormányt elávolította és lehetővé tette, hogy Magyarország kormányzása újból nemzet­érzéstől áthatott, tisztességes magyar férfiak kezébe kerüljön. Ebből az összetartásból született meg a „Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövet­sége“, a „KANSz.“ A KANSZ az első érdekképviselet, amely a magyar közszolgálati alkalmazottak egyetemé­nek összes tagjait egyesíti, őket egymáshoz kö­zelebb hozza, a testvéries jóindulat érzésével egymáshoz fűzi, ahol kisebb és nagyobb állami tisztviselő és egyéb alkalmazott, hivatalfőnök és beosztott, egymást bizalommal, szeretettel és a hazafiús kötelesség teljesítésének megértő lel­­kesültségével támogatják, ahol az egyes csopor­tok érdekei egymással szembe nem állítha­tók, hanem közös egyetértéssel és megegyezés­sel történik az általános és különös érdekek megvédésében az állásfoglalás. A KANSZ minden pártpolitikai törekvésektől mentes magyar nemzeti és keresztény erkölcsi alapon felépült független érdekképviseleti ala­kulat Minden pártpolitikától teljesen elzárkó­zik, ilyet nem támogat, de támogatásul sem vesz igénybe. Két tartó pillére van: a nemzeti eszme és a keresztény morál. Ez a két gondolat az, amely munkájában irányítja és vezeti. De tisztán látja a KANSz azt is, hogy a köz­ szolgálati alkalmazott nemcsak szerződtetett munkás, hanem egyúttal az állami szervek al­kotó része, kinek fenköltebb rendeltetése, ál­­lamfentartó hivatása van. Ezért tűzte ki a KANSZ célja gyanánt s gyakorolja alapszabá­lyihoz híven a tettre kész hazafias szellem ápo­lását a tényleges és nyugdíjas közszolgálati al­kalmazottak testületében, valamint annak erősí­tését és irányítását mindenkor készen az alkot­mányos hatalom törvényes rendjének megvédel­­mezésére. A KANSZ tehát első helyen a nemzetfenntar­tás és a zavartalan állami élet legfőbb biztosíté­kairól gondoskodott, további célul azt a köte­lességet vállalta, hogy a teljesített munka igazságos értékelés alapján ugyanolyan buzga­lommal gondoskodni fog a szövetségi tagok er­kölcsi, anyagi, szociális és kulturális érdekei­nek kielégítéséről és intézményes biztosításáról. Első feladatának szolgálatára a KANSz bősé­ges támogatást meríthet a közszolgálati alkal­mazottak hagyományos hazafiúságából, törvény­tiszteletéből és fegyelmezetségéből. Az anyagi érdekekért folyó küzdelemben pedig a KANSz sohasem feledkezett meg arról, a közjogi hely­zetről, melyet a magyar közszolgálati alkalma­zottak kara az állami hatalom képviselőivel, így a kormányhatalommal szemben elfoglal, de nem feledkezett meg a KANSz sohasem arról a bölcs mérsékletről és önmegtagadásról, melyet az adó­zó polgárokkal szemben tanúsítani illendő és­­okszerű. A KANSz azt kívánja, hogy a közszolgálatot istenfélő, pontos, szorgalmas, képzett, tanult, jellemes, lelkiismeretes, pártatlan, hozzáférhe­tetlen és hazafias közszolgálati alkalmazottak lássák el, ilyen közszolgálati alkalmazottak ne­velésére törekszik, valamint bele­oltani igyek­szik minden közszolgálati alkalmazottba azt, hogy a közszolgálati alkalmazottak kizárólag a közért, a társadalomért, a jogok megvédelmezé­­séért, a sérelmek orvoslásáért vannak, ezért működnek, s hogy a hivatali tevékenységet sen­kivel sem szabad másként gyakorolni, mint a jog, az igazság szerint, a törvények és a rende­letek kipróbált, okos alkalmazásával. A KANSz oly nemzetvédelmi feladatot is tel­jesít, amely feladatok megvalósítása az ország érdekében áll, ezért tehát a KANSz-nak ebben a működésében való támogatása nemcsak min­den illetékes tényező részéről, de a haza minden polgára részéről is önmaguk érdekeit szolgáló célszerű szükségesség. Jaromitzky Jenő dr. Borsod, Kishont, Gömör és Abaúj vármegyék összes tisztviselői résztvesznek a Káosz miskolci vándorgyűlésén ------------x-----------­ A Kaosz elnökség, a minisztérium képviselői és a küldöttségek vasárnap délelőtt érkeznek Miskolcra Miskolc, október 21 A Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének vándorgyűlése iránt, me­lyet vasárnap délelőtt 11 órakor a várme­gyeháza nagytermében tartanak meg a tényleges és nyugdíjas közszolgálati alkal­mazottak körében országos érdeklődés nyilvánul meg. Az érdeklődést hiven tük­rözi vissza, hogy a miskolci vándorgyűlés­re az ország minden részéből tisztviselő küldöttségek jelentették be jövetelüket. A vándorgyűlésen Budapestről nyolc­van tagú küldöttség lesz jelen. Ezenkívül a Kansz országos elnöksége és tisztikara a minisztériumi főcsoportok elnöksége a Kansz összes törvényhatósági választmá­nyai és az Államvasúti Alkalmazottak Or­szágos Szövetségének tisztikara utaznak vasárnap Miskolcra a vándorgyűlésre, me­lyen az összes minisztériumok képviselői is megjelennek. A vendégek élükön Séthy Antal ny. ál­lamtitkárral, a Kansz elnökével vasárnap délelőtt 10 óra 10 perckor a budapesti gyorsvonattal érkeznek Miskolcra. A pá­lyaudvaron a Máv. cserkészzenekar indu­lóval fogadja a vendégeket, majd a város nevében Halmay Béla dr. helyettes pol­gármester fogja üdvözölni az érkezőket. Ezután Andrássy Mártha urleány virág­csokrot nyújt át Séthy Antal elnöknek és a Vonatkísérők dalárdája énekel. A pályaudvarról autókon és villamoson történik a felvonulás a Korona-szállóba, ahol rövid ismerkedés lesz. Ezután a ven­dégek az Erzsébet­ térről a vidékiekkel és a helybeli tisztviselőkkel együtt a várme­gyeházára vonulnak, ahol kezdetét veszi a vándorgyűlés. A Kansz miskolci törvényhatósági vá­lasztmányának vezetősége ezúton kéri fel Borsod-, Kishont-, Gömör- és Abaúj vár­­megyék összes állami és megyei tisztvise­lőit (járásbíróság, adóhivatal, főszolgabí­­róság stb.), valamint az összes miskolci tényleges és nyugdíjas közszolgálati alkal­mazottakat, hogy a vasárnapi vándorgyű­lésen teljes számban jelenjenek meg és méltóságteljes nyugodsággal, komoly ma­gatartásukkal a vándorgyűlés színvonalát és külső képét emeljék. A miskolci hivatalok, testületek és a kü­lönböző tisztviselőcsoportok vasárnap dél­előtt 10 órakor az Erzsébet­ téren gyüle­keznek, ahol a vendégek és vidéki résztve­vőkkel csatlakoznak és felvonulnak a vár­­megyeházára. A Kansz. miskolci törvény­­hatósági választmányának vezetősége kéri a résztvevőket, hogy mellükön a nemzeti­­színti jelvénnyel jelenjenek meg a vándor­gyűlésen. . A vándorgyűlés után déli 2 órakor a Korona-szállóban közebéd lesz, majd dél­után pedig Lillafüredre rándulnak ki a résztvevők, akik itt a földművelésügyi mi­nisztérium vendégei lesznek. A parkok, terek rongálói, a virágok, dísznövények tolvajai több ezer pengős kárt okoztak a városnak ------------ ~x› =----------­ Szigorú eljárást indítanak a tettesek ellen és a kárt megtéríttetik velük ------------=~xx›=-----------­A városbírósághoz a legutóbb harminc esetben tettek feljelentést Miskolc, október 21 A város vezetősége a kövezéssel kap­csolatban nagyarányú városszépítési mun­kát végzett már azáltal is, hogy az arra megfelelő utcákat parkírozta és a tereket ezekkel egyetemben drága és ritka dísz­­növényekkel látta el. A város áldozat­­készsége folytán ebben az esztendőben közel tíz utcát parkíroztak s ezt a mun­kát a gazdasági ügyosztály felügyelete mellett Barabits Fülöp városi főkertész hajtotta végre. A közönség azonban nem honorálta teljes mértékben a város tagad­hatatlanul nem mindig szerencsés módon és helyen alkalmazott törekvését, mert bizony számtalan esetben előfordult, hogy a parkok, terek virágait dísznövényeit tönkretették. A kóbor- vagy szabadjára bocsájtott kutyák valóságos garázdálkodást vittek végbe a parkokban. A Vay­uti parkoknál pedig az autók, szekerek okoztak nagy károkat, mert állandóan behajtottak a virágágyak közé. Előfordultak olyan ese­tek is, amikor egyik napról a másikra a legértékesebb dísznövényeket ellopták, sőt a most folyamatban levő virág- és dísznövény kiszedésénél is előfordult, hogy eltűntek egyes virágok. A város a múlt évben több mint har­mincezer pengőt fordított parkok és terek létesítésére, gondozására, s a kár összege bizony több ezer pengőt tesz ki, amely­nek jelentős részét azonban a károkozó­kon behajtják, amennyiben legutóbb 30 feljelentést tettek a városbíróságon a terek és parkok rongálói és dísznövények tol­vajai ellen, akik ellen szigorú eljárást indítanak és súlyos pénzbírsággal sújtják a tetteseket. IVAN MOSJUKINE kápráztató filmcsodája­­ hétfőn Casanova élete és szerelmei Ma, szombaton, utoljára URÁNIA A szezon egyik legszebb újdonsága Lil Dagover és Gösta Eckmann (Faust) Az igazi férfi (Die Lady ohne Schleier) Egy házasság drámája 10 felv. UFA—Svenska-attrakció 3 Egy amerikai pilótakapítány át­akarja repülni a Csendes-óceánt --------DoOo.-------­Tizenötezer dollárért utast is visz magával Newyork, október 21 Kingsford-Smith amerikai pilótakapitány bejelentette, hogy novemberben megkí­sérli a Csendes-óceán átrepülését. A ka­pitány San Franciscóból akar elindulni és útjának célja Ausztrália. Egy utast is hajlandó magával vinni, feltéve, ha az illető 15 ezer dollárt fizet le a vállalko­zás fínanszírozására. A magas összeg ellenére máris több előkelő san franciscói hölgy jelentkezett, kérve a kapitányt, hogy vigye őt magával útjára. A görögkeleti egyház temetőjét is áthelyezik a városi köztemetőbe A terv rövidesen a tanács elé kerül Miskolc, október 21 Ismeretes, hogy a város a jövő év őszére a közel nyolcszázezer pengős költ­séggel megépítendő köztemetőt átadja rendeltetésének. A köztemetőben eddig a római katholikus, görög katholikus, református és evangélikus egyházaknak jelöltek ki helyet a temetkezésre, sőt a köztemető mellett kőfallal elzárt területen az izr. egyház is kapott temetkezőhelyet. A tárgyalások alatt azonban furcsa mó­don megfeledkeztek a görögkeleti egy­házról, amelynek ugyan kevés a tagja Miskolcon, azonban temetője szintén van, a város belterületén, a Battyhányi­ utcai templom kertjében. Minthogy az erdészet székházának épí­tésével az ottani utcarendezéssel kapcso­latban felmerült az a terv, hogy a görög­keleti templom kertjét a város egyik legszebb közterévé képezik ki, a város most azzal foglalkozik, hogy a kertben lévő sírokat áthelyezik a köztemetőbe, ahol területet is engednének át a görög­keleti egyháznak temetkezés céljaira. Ez a terv rövidesen a város tanácsa elé terjesztik, hogy döntsenek az ügyben. A köztér létesítésének terve különben igen egészséges gondolata volt a városnak, mert megvalósítása által egy szép és nagy köztérrel fog gazdagodni a város és a görögkeleti templom megfelelő mil­­lióbe fog kerülni. Országosan gyűjtenek Tisza István gróf szobrára Budapest, október 21 Az Országos Tisza István emlékbizott­ság széleskörű mozgalmat indított, hogy Budapesten Tisza István gróf emlékét szoborral örökítsék meg. A belügymi­niszter most megengedte, hogy a bizott­ság a szobor javára november elsejétől kezdve egy évi időtartamon át gyűjtő­­lapokkal az ország egész területén pénz­adományokat gyűjthessen. Idegenforgalmi egyezményt kötünk Ausztriával Budapest, október 21 Szombaton tárgyalások kezdődnek Bécsben az osztrák és a magyar kor­mány kiküldöttei között Ausztria és Ma­gyarország idegenforgalmi propagandájá­nak kölcsönös biztosításáról. A tárgya­lásokon a két kormány kiküldöttein kívül az érdekelt testületek kiküldöttei vesznek részt.

Next