Magyar Jövő, 1927. szeptember-október (9. évfolyam, 197-247. szám)
1927-10-22 / 240. szám
Szombat, 1927 október 22. MAGYARJÖVŐ KANSZ A tényleges és nyugdíjas magyar közszolgálati alkalmazottak egyetemes érdekképviseletének, a „Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetségeinek rövidített elnevezése: „KANSZ A „KANSZ“ működése révén önmaga részére tiszteletet, megbecsülést vívott ki nemcsak az érdekeltek körében, hanem a nagy magyar közvéleményben is. Abból a célból, hogy jelentőségét az érdekeltek, súlyát a nemzet és horderejét az ország szempontjából megítélhessük, tekintsünk viszsza a múltba és nézzük meg a magyar tisztviselői kar kialakulását és érdekeinek megvédésére alakult szerveknek rövid történetét. A szabadságharc előtt magyar köztisztviselőkről beszélni nem lehet, mert a mai fogalmak szerinti köztisztviselők nem voltak, a köztisztviselői fogalom nem volt ismeretes. A független magyar minisztérium alakításáról szóló 1848 évi III. törvénycikk mondotta ki azt, hogy a végrehajtási hatalmat ezentúl kizárólag a magyar minisztérium fogja gyakorolni. Ezzel a rendelkezéssel ez a törvény rakta le a magyar állami, illetve a magyar közszolgálati alkalmazottak alapját. Az 1849-iki események azonban útját állották a magyar köztisztviselői kar kialakulásának. Megalkották ugyanis a birodalmi szervet. A közszolgálat ellátását nem magyar emberek, hanem osztrák, cseh és morva beamterekre bízták, akiket a köznép az akkori belügyminiszterről és ünnepi viseletükről „Bachhuszároknak“ nevezett. Ezek a beamterek nyelvben és eszmében teljesen idegenek voltak. A magyar nyelv nem tudott érvényre jutni, a hivatalokban németül beszéltek, németül tárgyaltak. Az 1867-iki kiegyezéssel jött létre a változás és ettől az időtől kezdve lehet magyar köztisztviselőkről beszélni. A változás nagy munkával járt. Magyarrá kellett átgyúrni a közszolgálatot és abba magyar szellemet kellett belevinni. Az átalakulás nehezen és lassan ment, de megcselekedtek. Érdekes jelenség, hogy míg az idegen beamterek anyagi helyzetét tűrhetően biztosították, addig a magyar köztisztviselőknek helyzete,már a kar megszületése idejében is nagyon mostoha volt. Panaszkodásnak, kérelemelőterjesztésnek azonban akkor nem volt kehelye, mert ezt a hivatali állással megegyezőnek nem találták. Eleinte ezért önsegélyző egyesületek alakultak. Az 1888. évben alakították meg az első érdekképviseletet a „Magyar Tisztviselők Országos Egyesületéit, de ez casinó jelleget öltött és mint casinó működik ezidőszerint is. Az 1896. évben megalakult a „Köztisztviselők Országos Szövetsége“, melynek helyébe az 1901. évben az „Állami Tisztviselők Országos Egyesülete“ lépett. Alakítottak ezenkívül a postások, a vasutasok, a számvevőségi tisztviselők, a kir. birák és kir. ügyészek, az igazságügyi segédhivatali tisztviselők, az erdészek, a kir. telekkönyvvezetők, az altisztek, a dijnokok stb. külön-külön egyesületeket, de ezek csak az illető kar érdekeinek szolgálatában állottak. Az „Állami Tisztviselők Országos Egyesülete“ kizárólag az állami tisztviselőket egyesítette. Nemes munkálkodása nagyban hozzájárult a közszolgálati alkalmazottak helyzetében időnként bekövetkezett javuláshoz. Az 1918. évi december hó 16-án tartott gyűlésen azonban „a nemzetközi, forradalmi és világot megváltó szociáldemokratákhoz“ csatlakozott alkalmazottak — mint azt annak idején ők magukról hangoztatták — félretolták a régi, kipróbált, érdemes vezetőséget és az egyesületet feloszlatták. A köztisztviselői társadalom józan tagjai megérezték a közelgő nemzeti veszedelmet és már az 1918. év november havában bátor elhatározással és elszántsággal megkezdték a közszolgálati alkalmazottak egy országosan egységes, független testületbe tömörítését és a „Köztisztviselők és Altisztek Országos Kamarája“ nevében bontottak zászlót. De a közben alakult közalkalmazottak szakszervezete a kamara működését teljes kíméletlenséggel megkadályozta és a kamara vezetőinek életbiztonsága követelte meg, hogy a jobb idők bevárását határozza el az intézőség. A tomboló orkán, a proletárdiktatúra, mely a maga vadságában elsöpört útjából, lerombolt, összezúzott mindent, csak a vörös hadseregbe való beerőszakolást ismerte el. Ennek dacára a szervezkedés folyt és nőtt az ellenforradalmi elszántság. A zsarnokság megszűnése napján pedig mint egy ember állott zárt oszlopokban a közszolgálati alkalmazottak hadserege, melynek első tette az volt, hogy-a proletárdiktatúra után a hatalmat cégátfestéssel átvett Peidl-kormányt elávolította és lehetővé tette, hogy Magyarország kormányzása újból nemzetérzéstől áthatott, tisztességes magyar férfiak kezébe kerüljön. Ebből az összetartásból született meg a „Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége“, a „KANSz.“ A KANSZ az első érdekképviselet, amely a magyar közszolgálati alkalmazottak egyetemének összes tagjait egyesíti, őket egymáshoz közelebb hozza, a testvéries jóindulat érzésével egymáshoz fűzi, ahol kisebb és nagyobb állami tisztviselő és egyéb alkalmazott, hivatalfőnök és beosztott, egymást bizalommal, szeretettel és a hazafiús kötelesség teljesítésének megértő lelkesültségével támogatják, ahol az egyes csoportok érdekei egymással szembe nem állíthatók, hanem közös egyetértéssel és megegyezéssel történik az általános és különös érdekek megvédésében az állásfoglalás. A KANSZ minden pártpolitikai törekvésektől mentes magyar nemzeti és keresztény erkölcsi alapon felépült független érdekképviseleti alakulat Minden pártpolitikától teljesen elzárkózik, ilyet nem támogat, de támogatásul sem vesz igénybe. Két tartó pillére van: a nemzeti eszme és a keresztény morál. Ez a két gondolat az, amely munkájában irányítja és vezeti. De tisztán látja a KANSz azt is, hogy a köz szolgálati alkalmazott nemcsak szerződtetett munkás, hanem egyúttal az állami szervek alkotó része, kinek fenköltebb rendeltetése, államfentartó hivatása van. Ezért tűzte ki a KANSZ célja gyanánt s gyakorolja alapszabályihoz híven a tettre kész hazafias szellem ápolását a tényleges és nyugdíjas közszolgálati alkalmazottak testületében, valamint annak erősítését és irányítását mindenkor készen az alkotmányos hatalom törvényes rendjének megvédelmezésére. A KANSZ tehát első helyen a nemzetfenntartás és a zavartalan állami élet legfőbb biztosítékairól gondoskodott, további célul azt a kötelességet vállalta, hogy a teljesített munka igazságos értékelés alapján ugyanolyan buzgalommal gondoskodni fog a szövetségi tagok erkölcsi, anyagi, szociális és kulturális érdekeinek kielégítéséről és intézményes biztosításáról. Első feladatának szolgálatára a KANSz bőséges támogatást meríthet a közszolgálati alkalmazottak hagyományos hazafiúságából, törvénytiszteletéből és fegyelmezetségéből. Az anyagi érdekekért folyó küzdelemben pedig a KANSz sohasem feledkezett meg arról, a közjogi helyzetről, melyet a magyar közszolgálati alkalmazottak kara az állami hatalom képviselőivel, így a kormányhatalommal szemben elfoglal, de nem feledkezett meg a KANSz sohasem arról a bölcs mérsékletről és önmegtagadásról, melyet az adózó polgárokkal szemben tanúsítani illendő ésokszerű. A KANSz azt kívánja, hogy a közszolgálatot istenfélő, pontos, szorgalmas, képzett, tanult, jellemes, lelkiismeretes, pártatlan, hozzáférhetetlen és hazafias közszolgálati alkalmazottak lássák el, ilyen közszolgálati alkalmazottak nevelésére törekszik, valamint beleoltani igyekszik minden közszolgálati alkalmazottba azt, hogy a közszolgálati alkalmazottak kizárólag a közért, a társadalomért, a jogok megvédelmezéséért, a sérelmek orvoslásáért vannak, ezért működnek, s hogy a hivatali tevékenységet senkivel sem szabad másként gyakorolni, mint a jog, az igazság szerint, a törvények és a rendeletek kipróbált, okos alkalmazásával. A KANSz oly nemzetvédelmi feladatot is teljesít, amely feladatok megvalósítása az ország érdekében áll, ezért tehát a KANSz-nak ebben a működésében való támogatása nemcsak minden illetékes tényező részéről, de a haza minden polgára részéről is önmaguk érdekeit szolgáló célszerű szükségesség. Jaromitzky Jenő dr. Borsod, Kishont, Gömör és Abaúj vármegyék összes tisztviselői résztvesznek a Káosz miskolci vándorgyűlésén ------------x----------- A Kaosz elnökség, a minisztérium képviselői és a küldöttségek vasárnap délelőtt érkeznek Miskolcra Miskolc, október 21 A Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének vándorgyűlése iránt, melyet vasárnap délelőtt 11 órakor a vármegyeháza nagytermében tartanak meg a tényleges és nyugdíjas közszolgálati alkalmazottak körében országos érdeklődés nyilvánul meg. Az érdeklődést hiven tükrözi vissza, hogy a miskolci vándorgyűlésre az ország minden részéből tisztviselő küldöttségek jelentették be jövetelüket. A vándorgyűlésen Budapestről nyolcvan tagú küldöttség lesz jelen. Ezenkívül a Kansz országos elnöksége és tisztikara a minisztériumi főcsoportok elnöksége a Kansz összes törvényhatósági választmányai és az Államvasúti Alkalmazottak Országos Szövetségének tisztikara utaznak vasárnap Miskolcra a vándorgyűlésre, melyen az összes minisztériumok képviselői is megjelennek. A vendégek élükön Séthy Antal ny. államtitkárral, a Kansz elnökével vasárnap délelőtt 10 óra 10 perckor a budapesti gyorsvonattal érkeznek Miskolcra. A pályaudvaron a Máv. cserkészzenekar indulóval fogadja a vendégeket, majd a város nevében Halmay Béla dr. helyettes polgármester fogja üdvözölni az érkezőket. Ezután Andrássy Mártha urleány virágcsokrot nyújt át Séthy Antal elnöknek és a Vonatkísérők dalárdája énekel. A pályaudvarról autókon és villamoson történik a felvonulás a Korona-szállóba, ahol rövid ismerkedés lesz. Ezután a vendégek az Erzsébet térről a vidékiekkel és a helybeli tisztviselőkkel együtt a vármegyeházára vonulnak, ahol kezdetét veszi a vándorgyűlés. A Kansz miskolci törvényhatósági választmányának vezetősége ezúton kéri fel Borsod-, Kishont-, Gömör- és Abaúj vármegyék összes állami és megyei tisztviselőit (járásbíróság, adóhivatal, főszolgabíróság stb.), valamint az összes miskolci tényleges és nyugdíjas közszolgálati alkalmazottakat, hogy a vasárnapi vándorgyűlésen teljes számban jelenjenek meg és méltóságteljes nyugodsággal, komoly magatartásukkal a vándorgyűlés színvonalát és külső képét emeljék. A miskolci hivatalok, testületek és a különböző tisztviselőcsoportok vasárnap délelőtt 10 órakor az Erzsébet téren gyülekeznek, ahol a vendégek és vidéki résztvevőkkel csatlakoznak és felvonulnak a vármegyeházára. A Kansz. miskolci törvényhatósági választmányának vezetősége kéri a résztvevőket, hogy mellükön a nemzetiszínti jelvénnyel jelenjenek meg a vándorgyűlésen. . A vándorgyűlés után déli 2 órakor a Korona-szállóban közebéd lesz, majd délután pedig Lillafüredre rándulnak ki a résztvevők, akik itt a földművelésügyi minisztérium vendégei lesznek. A parkok, terek rongálói, a virágok, dísznövények tolvajai több ezer pengős kárt okoztak a városnak ------------ ~x› =---------- Szigorú eljárást indítanak a tettesek ellen és a kárt megtéríttetik velük ------------=~xx›=-----------A városbírósághoz a legutóbb harminc esetben tettek feljelentést Miskolc, október 21 A város vezetősége a kövezéssel kapcsolatban nagyarányú városszépítési munkát végzett már azáltal is, hogy az arra megfelelő utcákat parkírozta és a tereket ezekkel egyetemben drága és ritka dísznövényekkel látta el. A város áldozatkészsége folytán ebben az esztendőben közel tíz utcát parkíroztak s ezt a munkát a gazdasági ügyosztály felügyelete mellett Barabits Fülöp városi főkertész hajtotta végre. A közönség azonban nem honorálta teljes mértékben a város tagadhatatlanul nem mindig szerencsés módon és helyen alkalmazott törekvését, mert bizony számtalan esetben előfordult, hogy a parkok, terek virágait dísznövényeit tönkretették. A kóbor- vagy szabadjára bocsájtott kutyák valóságos garázdálkodást vittek végbe a parkokban. A Vayuti parkoknál pedig az autók, szekerek okoztak nagy károkat, mert állandóan behajtottak a virágágyak közé. Előfordultak olyan esetek is, amikor egyik napról a másikra a legértékesebb dísznövényeket ellopták, sőt a most folyamatban levő virág- és dísznövény kiszedésénél is előfordult, hogy eltűntek egyes virágok. A város a múlt évben több mint harmincezer pengőt fordított parkok és terek létesítésére, gondozására, s a kár összege bizony több ezer pengőt tesz ki, amelynek jelentős részét azonban a károkozókon behajtják, amennyiben legutóbb 30 feljelentést tettek a városbíróságon a terek és parkok rongálói és dísznövények tolvajai ellen, akik ellen szigorú eljárást indítanak és súlyos pénzbírsággal sújtják a tetteseket. IVAN MOSJUKINE kápráztató filmcsodája hétfőn Casanova élete és szerelmei Ma, szombaton, utoljára URÁNIA A szezon egyik legszebb újdonsága Lil Dagover és Gösta Eckmann (Faust) Az igazi férfi (Die Lady ohne Schleier) Egy házasság drámája 10 felv. UFA—Svenska-attrakció 3 Egy amerikai pilótakapítány átakarja repülni a Csendes-óceánt --------DoOo.-------Tizenötezer dollárért utast is visz magával Newyork, október 21 Kingsford-Smith amerikai pilótakapitány bejelentette, hogy novemberben megkísérli a Csendes-óceán átrepülését. A kapitány San Franciscóból akar elindulni és útjának célja Ausztrália. Egy utast is hajlandó magával vinni, feltéve, ha az illető 15 ezer dollárt fizet le a vállalkozás fínanszírozására. A magas összeg ellenére máris több előkelő san franciscói hölgy jelentkezett, kérve a kapitányt, hogy vigye őt magával útjára. A görögkeleti egyház temetőjét is áthelyezik a városi köztemetőbe A terv rövidesen a tanács elé kerül Miskolc, október 21 Ismeretes, hogy a város a jövő év őszére a közel nyolcszázezer pengős költséggel megépítendő köztemetőt átadja rendeltetésének. A köztemetőben eddig a római katholikus, görög katholikus, református és evangélikus egyházaknak jelöltek ki helyet a temetkezésre, sőt a köztemető mellett kőfallal elzárt területen az izr. egyház is kapott temetkezőhelyet. A tárgyalások alatt azonban furcsa módon megfeledkeztek a görögkeleti egyházról, amelynek ugyan kevés a tagja Miskolcon, azonban temetője szintén van, a város belterületén, a Battyhányi utcai templom kertjében. Minthogy az erdészet székházának építésével az ottani utcarendezéssel kapcsolatban felmerült az a terv, hogy a görögkeleti templom kertjét a város egyik legszebb közterévé képezik ki, a város most azzal foglalkozik, hogy a kertben lévő sírokat áthelyezik a köztemetőbe, ahol területet is engednének át a görögkeleti egyháznak temetkezés céljaira. Ez a terv rövidesen a város tanácsa elé terjesztik, hogy döntsenek az ügyben. A köztér létesítésének terve különben igen egészséges gondolata volt a városnak, mert megvalósítása által egy szép és nagy köztérrel fog gazdagodni a város és a görögkeleti templom megfelelő millióbe fog kerülni. Országosan gyűjtenek Tisza István gróf szobrára Budapest, október 21 Az Országos Tisza István emlékbizottság széleskörű mozgalmat indított, hogy Budapesten Tisza István gróf emlékét szoborral örökítsék meg. A belügyminiszter most megengedte, hogy a bizottság a szobor javára november elsejétől kezdve egy évi időtartamon át gyűjtőlapokkal az ország egész területén pénzadományokat gyűjthessen. Idegenforgalmi egyezményt kötünk Ausztriával Budapest, október 21 Szombaton tárgyalások kezdődnek Bécsben az osztrák és a magyar kormány kiküldöttei között Ausztria és Magyarország idegenforgalmi propagandájának kölcsönös biztosításáról. A tárgyalásokon a két kormány kiküldöttein kívül az érdekelt testületek kiküldöttei vesznek részt.