Magyar Jövő, 1928. március-április (10. évfolyam, 50-98. szám)
1928-03-01 / 50. szám
csütörtök, 1928. március 1. Naptári Rám. kath. Albmph. Prof.: Albin. Gör. kath: Budéria. A nap kél 6 óra 41 perckor, nyugszik 5 óra 45 p-kor. 1792 : Bécsben meghal 11. Lipót. 1809: Chopin híres lengyel származású zeneszerző születése. 1849: Sajókazán születik Rad- Bánszky Béla báró hires történetíró. MAGYAR JÖVŐ whu HUBÁT KÁLMÁN Előfizetési ár : Egy hónapra 2 penje 40 Szerkesztőnél, kiadóhivatal és nyomda, fillér. Külsőidén ennek az árnak két- T lift A TI Miskolc, Hunyadi utca 13. szára Teleszelőse. — Egyes szám ára 10 fül- FILLÉR- fonszámok: Felelős szerkesztő 6—46, tér. — Megjelenik hétfő kivételével . J szerkesztőség 8—65 és 8—82, kinisden nap a kora reggel órákban. V. adóhivatal: 1- 84, nyomda: 8—82 SirksniSi KASS ENDRE X. évfolyam 50. ^ (2479) t|L Időjárás: Az idő Nyugateurópában felhős, az egész partvidék mentén esős lett. Európa belsején azonban az anticiklon hatása még teljes mértékben érvényesült. Hazánkban az északkeleti légáramlás folytán a hőmérséklet meg süllyedt. Legerősebb volt az éjjeli lehűlés az Alföldön. Jóslat: Lényeges változás várható. A kínai tincs Önkéntelenül is egy régi, kedves operettmelódia foszlányai csengtek a fülünkben, amikor a szentgotthárdi incidensben bekövetkezett fejleményekről olvasunk: „Csúf, csuf csakugyan a kínai tincs“ . . . Mert az affér bonyodalmai valóban Kínába, a copf hazájába valók és a fejleményeket egy kínai diplomata, a népszövetségi tanács ezidőszerinti elnöke indította meg ominózus táviratára. Távol áll tőlünk annak a gondolata is, hogy Cseng Lo e excellenciáját valami túlságosan erősen vádoljuk, bár az utóbbi időben egyre gyakoribb az a rendkívüli tény, hogy Magyarország eminens ügyeiül a Nemzetek Szövetségében exotikus államok delegátusai döntenek és referálnak. Amikor a népszövetségi kölcsön ügyét tárgyalták, a tanács elnöke Uruguay érdemes képviselője volt, míg a magyar-román agrárper anyagát egyidőben Brazília delegátusa referálta. Kína jámbor lisszaboni követe sem önként jutott arra az elhatározásra, hogy a Szentgotthárdon feltartóztatott hadianyag árverésének elhalasztását kérje. A Népszövetségnek ez a különös eljárása azonban nemcsak magyar szemppontokat érint, hanem rendkívül veszedelmes precedenst alkot a jövőre nézve a többi államok részére is az invesztigációs eljárás végrehajtását illetőleg. Előfeltételül elfogadva tehát, hogy a kínai elnök lépése a kissmtant iniciatívájára történt, vegyük szemügyre, milyen következményekkel járhat ez az eljárás? A hatalmak már három esztendeje, hogy visszarendelték katonai ellenőrző bizottságukat Magyarországról és azóta Magyarország is .Irán elbánásban részesül, mint a Népszövetség többi tagállamai a katonai ellenőrzés szempontjából. Vagyis, ha valamely szomszédos állam panaszt tesz a Népszövetség tanácsánál, hogy a kérdéses országban tiltott fegyverkezés folyik, ebben az esetben a tanács —szótöbbséggel történt hozzájárulás esetén — külön vizsgálóbizottságot küld ki a kérdéses ország területére. A kisantant már ismertetett jegyzékeiben azonban nem emelt határozott panaszt és fölötte kétséges, hogy a Népszövetség tanácsa előtt óvatos formába burkolt indítványuk meg fogja-e kapni a kívánt többséget. Ilyen körülmények között használták fel Benedkék és elvtársaik a copfos diplomatát nyilván azzal a hátsó gondolattal, hogyha tervük rosszul sül el, az ügy ódiumát reá háríthatják. Tagadhatatlanul ügyes ötlet, hamisítatlan Benes-ötlet, méltó ahhoz a politikai koncepcióhoz, amelyet a tv. a ravasz cseh honosított meg a magyarellenes harcban. Az ügyeik érdemi része tulajdonképen nem reánk vonatkozik, hanem erőpróba lesz Németország •s a győztes hatalmak közt. A Népszövetségnek esetleges reánk nézve kedvezőtlen döntése ugyanis azt jelentené, hogy ez a határozat egyúttal precedenst jelent a jövőre minden olyan ügyben, ami-kor Németországot szomszédai titkolt fegyverkezéssel vádolják, sis már csak ezért is szövetségeseket fog nyerni Magyarország ügyének igazsága mellett nemcsak a német diplomatákban, hanem az egész európa őszinte pacifizmustól és megértéstől eltolt kormányaiban is. A Kormányzó kegyelmi elhatározása A legfelsőbb elhatározás egyfelől a politikai bűncselekményekre hirdet kegyelmet éspedig úgy az elítéltekkel, mint a terheltekkel szemben, másfelől lehetőséget nyújt arra, hogy kivételes esetekben az elhatározásban fel nem sorolt politikai indokokból elkövetett elítéltek is kegyelemben részesülhessenek. Az első csoportba tartoznak az államfő és a királyi ház tagjai megsértésének vétsége, az állam és a nemzet megbecsülése elleni vétségek, az izgatás, választójog elleni bűncselekmények, a választással kapcsolatosan politikai indokból elkövetett hatóság és magánosok elleni erőszak, végül a tiltott közlés. A második csoportba tartoznak a politikai természetű indokból elkövetett egyéb bűncselekményekből kifolyólag elítéltek. Rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben a bíróság kegyelemben részesítheti azokat az elítélteket, akiknek az egyénisége, életviszonyai és a büntetés tartama alatt és azt megelőzően, vagy azt követőleg tanúsított példás magaviselete alapján 8 hónapon belül kivételesen kegyelemre méltónak nyilváníthat. Ilyen határozatot a bíróság csak igen kivételes esetekben hozhat. Ez a kegyelem kiterjed a mellékbüntetésként kiszabott pénzbüntetésre is, ha azt egyébként szabadságvesztés büntetésre kellene átváltoztatni. A kegyelmi elhatározás bizonyos kizáró okokat is megállapít, amelyek fennforgása esetén az elítéltek kegyelemben nem A KORMÁNYZÓ SZÉLESKÖRŰ KEGYELMI ELHATÁROZÁSA A magyar államfő elhatározása kegyelmet hirdet a különböző politikai elítéltek számára ---------------------------o=0=oo0oo=0=o-------------------------- ---------------------------o==0==oo0oo==0==o-------------------------- Ma terjeszti be a Házban az igazságügyi miniszter az első magyar egységes magánjogi törvénykönyv javaslatát Budapest, február 29 (A M. J. tudósítása) Pesthy Pál igazságügyminiszter a Ház mai, csütörtöki ülésén nyújtja be az új magyar magánjogi törvényjavaslatot. Hosszas munka eredménye ez a törvényjavaslat, amely azért is igen nagy fontosságú, mert eddig, mint ismeretes, egységes magánjogi törvénykönyvünk nem volt és a bíróságok egyes speciális magánjogi törvényektől eltekintve, többnyire az osztrák magánjog és a bírói döntvények alapján kialakult szokásjog szerint jártak el. Ez a törvényjavaslat a bírói gyakorlatból leszűrt szokásokat és döntvényeket veszi alapul és a magánjogi törvénykönyvet, mint élő törvényt kívánja beiktatni a Corpus Jurisba. A miniszter a törvényjavaslat benyújtására azért választotta a csütörtöki napot, mert ezen a napon van a kormányzó államfői működésének nyolcadik évfordulója és hogy a benyújtás időpontjárnak a megállapításával is kifejezésre juttassa a javaslat nagy fontosságát és jelentőségét. Illetékes helyen felhívták a sajtó figyelmét arra, hogy törekedni, kell arra, hogy a javaslat tárgyalása minden szenvedélytől ment, olyan nyugodt atmoszférában történjék, amely nélkül ez az egész magyar jogi életre nézve döntő fontosságú javaslat tárgyalása el sem képzelhető. Ennek az atmoszférának és társadalmi összhangnak a megteremtését célozza az a magas elhatározás is, amelyről ugyancsak csütörtökön fog megjelenni a rendelet. A kommunisták és az „emigránsok“ ki vannak zárva a kegyelemből részesülhetnek. Ehez képest ki vannak zárva a kegyelemből a kommunista bűncselemények, amelyekről 1920-ban és 21-ben több kegyelmi elhatározás intézkedik. Ki vannak zárva továbbá azok, akik a bűncselekményt külföldön követték el, vagy akik magukat a bűnvádi eljárás alól oly módon vonták el, hogy külföldre távoztak, valamint azok, akik külföldön elkövetett bűncselekmények szándékos vétsége miatt már jogerősen el voltak ítélve. A legfelsőbb kegyelmi elhatározás a hivatalos lap csütörtöki számában jelenik meg. Ugyanakkor teszik közzé az igazságügyminiszternek kegyelmi elhatározás végrehajtására vonatkozó részletes intézkedését tartalmazó rendeletét is. Ma üdvözli a Ház a Kormányzat beiktatásának évfordulója alkalmából --------------------=0=oOo=Q= ■ — ■ Az állategészségügyi javaslat után a gyufaadóról szóló javaslatot tárgyalja a Ház Budapest, február 29 (A M. J. tudósítása) A költségvetés bizottsági tárgyalása gyors ütemben halad előre. Szerdán, a második bizottsági tárgyalási napon már a részletes tárgyalásra tértek át, úgy, hogy előreláthatóan hat-nyolc nap alatt végeznek a bizottságban a költségvetéssel és amennyiben csütörtökön az állategészségügyről szóló javaslat tárgyalása a Házban befejezést nyer, a gyufaadóról szóló javaslatot tárgyalják. Ezt megelőzően megejtik a szavazást a bizottsági tagságokban megüresedett helyek betöltésére vonatkozóan. Csütörtökön egyébként Zsitvay Tibor házelnök megemlékezik arról, hogy Horthy Miklós kormányzót nyolc évvel ezelőtt, 1920 március elsején iktatták be Magyarország kormányzói székébe és felnő írtevehz.Kit fog kérni a Háztól, hogy ebből az alkalomból a Ház üdvözletét tolmácsolhassa az államfő előtt. Az ülésen értesülésünk szerint igen nagy számban jelennek meg a képviselők, hogy megjelenésükkel is tanúbizonyságát adják annak a szeretetnek, ragaszkodásnak és hűségnek, amellyel az államfő kormányzása és személye iránt viseltetnek. Zsitvay Tibor házelnök még a délelőtt folyamán alkalmat fog keresni arra, hogy kihallgatáson jelenhessen meg az államfőnél és tolmácsolja az évforduló alkalmából a képviselőház tagjainak üdvözletét. Amerika ragaszkodik ahhoz, hogy bűncselekménynek nyilvánítsák a háborút --------------------=0=oOo-—0=-------------------Kellogg szerint a nagyhatalmak tehetetlenségüket ismerik be, ha kikötéseket tesznek a javaslattal szemben Pakis, február 29 - Iára x - ii finn aség ) Washingtoni jelentések szerint az amerikai kormány a késő éjszakai órákban közzétette Kellogg államtitkár jegyzékének szövegét, melyet Kellogg a háborúellenes szerződés ügyében folyó francia-amerikai tárgyalások alapján juttatott el tegnap Briand francia külügyminiszterhez. Kellogg államtitkár a jegyzékben mindenekelőtt annak a nézetének ad kifejezést, hogy véleménye szerint teljesen érthetetlen, miért nem akarja jóváhagyni a francia kormány az amerikai kormány által javasolt háborúellenes szerződést, amelyet nem Amerika és Franciaország kötne meg egymás között, hanem valamennyi nagyhatalomra kiterjedne. Ha Franciaország össze tudja egyeztetni a népszövetségi alapszabályokból és a locarnói szerződésekből folyó kötelezettségeit a Briand által javasolt francia-amerikai háborúellenes szerződéssel, úgy az amerikai kormány véleménye szerint nem lehet akadálya annak sem, hogy ez a szerződés Franciaországra és Amerikán kívül a többi nagyhatalomra is kiterjedjen. Ha a Népszövetség kötelékébe tartozó államok — a népszövetségi alapszabályokból folyó kötelezettségek megszegése nélkül — sem egymás között, sem az Egyesült Államokkal nem tudnának megegyezni olyan szerződésben, amely egyszer s mindenkorra nemzetközi bűncselekménynek nyilvánít minden háborút, úgy teljesen fölösleges minden további tárgyalás, tekintet nélkül arra, várjon ezek a tárgyalások kétoldalú, vagy általános háborúellenes szerződésre vonatkoznak-e? Az amerikai kormány jegyzéke a következő szavakkal fejeződik be: ,,Ha az európai kormányok nyíltan beismerik, hogy a jelenleg folyamatban levő tárgyalások alapját képező eszme megvalósítása ügyében csupán technikai szellemben hajlandó határozni a legkülönbözőbb kikötések fentartásával, amelyek a minimumra csökkentik, sőt talán teljesen meg is semmisítik a tárgyalások igazi jelentőségét, úgy ezzel a beismeréssel az emberiség nagy csalódására a saját tehetetlenségüket ismerik be.“ Ajegyzék végül ismételten felszólítja a francia kormányt, mérlegelje meg mégegyszer és utoljára az Egyesült Államok javaslatát, amely arra irányul, hogy vonják be a tervbe vett háborúellenes szerződésbe valamennyi nagyhatalmat, tehát Japánt, Olaszországot, Angliát és Németországot is. Kellogg Bűncselekménynek akarja nyilvánítani Amerika a hátterűt. Igaza van. Bűncselekmény vágóhídra vinni ártatlan embereket. Bűncselekmény árvákká tenni a gyermekeket, özvegyekké az asszonyokat. Bűncselekmény elválasztani a vőlegényt menyasszonyától, bűncselekmény megakasztani a békés, termelés munkát, bűncselekmény bombázni a városokat. És ha már benne vagyunk a bűnök felsorolásában, hát bűncselekmény a háborúk után megcsonkítani nemzeteket, bűncselekmény idegen járom alá vetni szabad milliókat, bűncselekmény barbár népek igája alá hajtani kulturált tömegeket, bűncselekmény hangzatos frázisok köpenyébe burkoltan gyilkolni és rabolni, bűncselekmény a humanitás jelszava alatt fajokat és országrészeket meggyalázni, bűncselekmény földrajzi, történelmi és faji egységeken keresztül csak úgy találomra határvonalakat húzni. Igen, nyilvánítsák bűncselekménynek a háborút, de amíg a háború utáni bűnöket nem expiálják, addig mi bűncselekménynek tekintjük a .a békét. A SZOVJET ÉS ANGLIA London, február (Magyar T. 1.) Az angol alsóházban Wedgewood utalt arra, hogy Zinovjevet és a baloldali elemeket az orosz kormányból kikapcsolták és azt a kérdést intézte a kormányhoz, hogy erre való tekintettel nem fogják-e újból megfontolás tárgyává tenni a szovjet kormány elismerését. Chamberlain külügyminiszter kijelentette, hogy erre semmi ok nincs. Wedgewood azt kérdezte, vájjon ismeri-e Chamberlain Lykovnak ama beszédét, amelyben kijelentette, hogy a szovjet kormány hajlandó megadni azt az angolok által kívánt garanciát, hogy angol viszonyokba nem fog beavatkozni. Chamberlain azt válaszolta, hogy ha a szovjet kormány hajlandó biztosítékot adni, ezt megfelelő módon megteheti. A biztosítékot — úgymond — fontolóra fogjuk venni. Wedgewood még megkérdezte, hogy mit ért Chamberlain „megfelelő mód“ alatt ? Chamberlain: A diplomáciai eljárás útjait. Wedgewood: A két ország között azonban nem állanak fenn kapcsolatok. Chamberlain erre így válaszolt: Oroszország nyilatkozatait ama diplomáciai képviselő közvetítésével teheti meg, akit a britt alattvaló érdekeinek a védelmével megbíztunk. Chamberlain