Magyar Jövő, 1931. január-március (13. évfolyam, 1-73. szám)

1931-01-01 / 1. szám

A ---------------------------------------------- ------------ serkesztőség és kiadóhivatal Miskolc, Hímnyack-utca 13 37. nefonszámok: Felelős szerkesztő 6-46. Szerkesztőség 8.65 6-46. Kiadóhivatal 1-84. Levélcím*. Miskolc 1. sz. posta efirreTi­m előfizetési ára egy hónapra 2 Pengő 60 fillér. Egyes 8*4,­ FIGGETLEN ára 12 fillér. Postabefizetési lap: **24,054 szám az elől* POLITIKAI NAPILAP vetési osztályhoz „L”, a hirdetési osztályhoz „H“ jelzéssel SÜTÖRTÖK KHL ÉVFOLYAM: 1 0313­ SZÁM­USKOR JANUÁRC I­j év, régi hajók Társadalmi konvenció, hogy tint éjfélkor eloltják egy pi­­a­ktra a lámpákat, kacagva és csil­­gó szemmel kívánjunk egymás­ak boldog újesztendőt s olyan lének, frissnek, rugalmasnak ézzük magunkat, mintha száz­anás teher lett volna rajtunk az­­, amelyet most ledobtunk a Hiúnkról, hogy teher nélkül, rú­­ss inakkal fussunk mától kezdve boldog jövő elébe, önmagunkat aljuk óesztendő utolsó éjszaká­­n s egy pillanatra mintha ma­ink is hinnénk, hogy ezentúl a kis rózsalevelek kerülnek a rá­nk aki és nem lesz gond, hogy abb ráncokat rakjon a homlo­­­kra. Hliszen igaz: mi lenne belőlünk, reményünk se lenne? Ez tartja nánk a lelket még akkor is, ha tott szemekkel reálisan lát­juk, ha az új esztendő itt van ugyan, 1-et írunk, nevetünk és új re­­gyeket táplálunk, de a régi ba­­is itt­ vannak s nem tűnnek el, ám makacsul jönnek velünk itt, át az új esztendőbe és ki a, nem sokasodnak-e el, nem szülnek-e meg, nem fogják-e több próbára tenni az erőin­­mint amilyen próbára tették, fittek azokat 1930 gondjai ? 't várunk? Várjuk elsősorban, a magyar ketrec rácsai szét­­unjanak s a mi sorvadó tü­­c újra ktáguljon a szabadság énjének belélegzésétől. De én kezünkben van-e már a rás­­, amellyel a ketrec rácsait reszelhetnénk s belülről feszít­­sénk szét, azt a börtönt, amelyet illől ugyan senki fel nem fog­ni a mi kedvünkért? Várjuk íjságok enyhülését, várjuk a jobb szociális igazságot. De én látszik-e valami jel, hogy az enyhülésre, erre az igaz­­a mi magunk is felkészülünk, rík-e terv, ötlet, készség, tö­­és, akarat? Nem mindenütt a tendencia, hogy a mai el­­-ágak megkövesedjenek, meg­illessék minden, ami az elu­a­­ttságokat, gőgöket, önzéseket lhatárolja?­­És ha látszik tör­és ős ósdiságok és elavult­­k kiirtására, e törekvések nyo­­m nem kullog-e a rejtett dék, hogy a mai magyar élet fáin ami fölépül, az csak vob­­sok közepette épülhessen s ne­m az sem magyar, se nemzeti m­indennek konok tagadása. Hol a fokozatos, gyors, egészséges agyar fejlődésnek záloga, biz­­ika, öntudata? Bizony fájdal­­mekre gondolni az új esztendő­in és bizony, rettentő meg­­z elmúlt esztendő mérlegét, én pipogyaságunk, ötlette­­nk, félelmeink, önmaguunk­­mben való bizalmatlansá­­gzörnyü passzívái ásítoznak. Ez mégis: hiszen van remé­­ny. Egyebünk sincs, mint s­o­­k ez a, csudálatosan kegyes­­szándéka. Reméljük, hogy ta­ils másképpen lesz, mint 3 esztendőn, mint volt gyszáz esztendőn, mint volt rendőn keresztül. Talán ■ mégis... Mert ha nem, ha 1. virágozhatnak a régi bajok s­s bűnök, akkor az elmúlt és­it egy halálba induló náció tie mámoros kedvvel a számára boldog új esz­Budapest, december 31 Lord Rothermere felkérte a Ma­gyar Revíziós Ligát, hogy a követ­kező üzenetet tolmácsolja a ma­gyar nemzetnek: — Szomorúsággal és csalódással teljes tíz év zárult le Magyaror­szág számára a tegnapi napon. Ez Trianon évtizede volt. Ma­ új és vi­dámabb korszak kezdődik: a re­mény évtizede. Nekem mélységes meggyőződésem, hogy ez az évti­zed, amelynek útjára a világ ma rálépett, tanúja lesz a magyar igazság elismerésének. Senki sem meri kétségbe vonni, hogy a jog Magyarország oldalán van. Az egyetlen védekezés, amelyet a trianoni szerződés oltalmazói iga­zolásul előterjeszthetnek, az, hogy alkalmas megoldásnak bizonyult. Ezt a becstelen érvelést egyre gyorsabban ássa alá a művelt világ lelkiismerete, amely ma már teljesen ráeszmélt azokra a sérelmekre, amelyek Magyaror­szágot értek. Amióta én három és fél évvel ezelőtt sík­raszálltam Magyarország mellett, világ­szerte egyre növekszik a közvé­lemény ereje a magyar határok alapos revíziója mellett.­­ Minden országban rájöttek már az értelmes emberek, hogy ez lényeges feltétele annak, hogy Kö­­zépeurópában állandó békés álla­potok teremtődjenek. Nemcsak el lehetne hárítani ezzel azoknak a nagy háborús veszedelmeknek egyikét, amelyeknek árnyéka még mindig az európai kontinens felett lebeg, hanem azonnal fel lehetne lendíteni a nemzetközi kereskedel­met. A revízió­­s Európa nyugalma, jóléte . Ma az a helyzet, hogy a három és félmilió magyar kénytelen aka­rata ellenére idegen uralom alatt szenvedni s európai nyugtalanság tényezői közé sorakozni. Abban a pillanatban, amit­ visszacsatolják őket szülőhazájukhoz, a szilárd egyensúly tényezőivé lesznek a nemzetek közösségében. Egy megelégedett, békés és­ vi­rágzó Magyarország hasznos szomszédnak bizonyulna és vé­get érne a kereskedelem tespedé­­se, az Ínség, amely abból fahíd, hogy könnyelműen leamputál­ták Magyarország természetes­­dacait. Középeurópában helyre­állni, a gazdasági egyensúly és Magyarország könnyen központ­jává válhatna egy olyan vám­uniónak, amely megszüntetné a­­ kereskedelem céljaira önkényes és bosszantó határokat, amelyek ma útjában állanak úgy Ma­gyarország, mint szomszédai ipari és mezőgazdasági fejlődé­sének. Szerencsekívánata­im­a­­­k tü­dom a magyar nemzetnek ahhoz az önmegtagadáshoz és józanság­hoz, amelyet az elmúlt évtizedben tanúsított. — Magyarország kiérdemelte az egész világ tiszteletét is azzal a méltóságteljes magatartással, ame­lyet a nagy bajok közepette tanú­sított. Gyorsan közeledik az idő, amikor a jóindulatot javára fogja elkönyvelhetni. — Magyarország barátainak szá­ma a külföldön növekvőben van. Nemcsak,­ Mussolini olasz mi­niszterelnök, akivel sok biztató megbeszélésem volt Magyaror­szág jövő kilátásait illetően, ha­nem más országok befolyásos állam­férfii is megegyeznek Ma­gyarországgal arra irány­ul­ó igé­nye tekintetében, hogy a rárótt béke­feltételeket észszerű revízió alá vegyék.­­ Arra buzdítok minden ma­gyart, hogy ne lankadjanak egy pillanatig sem és méltósággal, de határozottan tárják bajaikat a vi­lág elé. Én abban a kiváltságos helyzetben vagyok, hogy jobban tudom, mint bárki, aki nem ma­gyar, milyen keserű szenvedéseken­­. Rokonszenvemet küldöm Ma­gyarország ipari­ és többi osztálya tagjainak is, akik számára az Önök megcsonkított országa na­gyon csekély érvényesülési teret enged. Mégis a múlt csalódásai és a jelen nyomok­ hangulata ellené­re azt üzenem: Kitartás! — Az igazság nagyon gyakran ólomlábakon jár, de a 12 millió magyar tántoríthatatlan akarata ment és megy még keresztül ma is a magyar nép. A­z önök politikai és gazdasági életét olyan gondos figyelemmel kísérem, mint a magam orszá­gáét. Mélyenn át érzem azokat a súlyos következményeket, ame­ly­eket a gabonaneműekben vi­lágszerte bekövetkezett áresés az önök mezőgazdasági népessé­ge számára jelentett. Ez a baj nem szorítkozhat kizáró­lag Magyarországra, bár hatásai sokkal súlyosabban jelentkeznek egy olyan országban, amelyet szántszándékkal­­ egyengítettek. Egy két év eltelhet, amíg az egyen­súly a termelő és fogyasztói erők között hely­reál­lhat és ezzel állan­dó és jövedelmező árakat biztosít a világ mezőgazdasági lakossága produkciójának. Ez a körülmény azt jelenti, hogy egyelőre szűnje­nek meg a nehéz idők, amelyek miatt az önök földműves lakossá­ga is szenved, bár ami azt­ illeti, a helyzet nem­ különle­g­s országok hasonló foglalkozású ágaiban sem­ siettetni fogja a rajtuk esett kiál­tó sérelmek orvoslását. Nem lehet bizonyos politikai jóslatokba bo­csátkozni az elkövetkező időt ille­tőleg, de a hosszas évtized lejárta előtt Magyarország visszakapja 3 és fél millió idegen uralom alatt szenvedő fiát és ezzel együtt a ré­gi területét. Rothermere Rothermere lord újévi üzenete: Trianon évtizede után a remény évtizede jön, amelynek lejárta előtt Magyarország visszakapja három és félmillió elszakított fiát és régi területét ..... A revízióval nemcsak el lehetne hárítani a kontinens felett lebegő háborús veszedelmet, de azonnal fel lehetne lendíteni a gazdasági életet Kitartás! A népszámlálást január 10-ig befejezik -------------------0-10-------------------­ A Szilveszter éjszakáján éjfélkor fennálló állapot szerint kell az adatokat bevallani Budapest, december 3.­ (A M. J. tudósítása.) Ma újévkor kezdődött meg Ma­gyarországon a népszámlálás. Ez már a második, amely csupán a trianoni határok közé szorított or­­szág lakosságára terjeszkedhet­ik ki. 15.000 számláló biztos és felül­vizsgáló végzi a nagy munkát. Az adatok kitöltésénél a cityanber 31-e és január elseje közötti éjféli időpontban fennálló állapotot tell állásul venni. A helyszínen­­­z ös­szeírást január 10-ig fejezik be. A mostani népszámlálásnak nagy jelentősége van, mert a népe­sedési jelenségek regisztrálásán kívül a megcsonkított Magyar­­ország demokratikus és foglalko­zási viszonyainak részletes feltá­rása­ útján a megcsonkított ma­gyar nemzet népességi problémái­ra s ezáltal az egész magy­ar prob­lémára fényt derít. Az adatok pontos és lelkiismeretes kitöltése állampolgári kötelesség. Az adat­­szolgáltatók érdekeit törvényes rendelkezések védik, amelyek töb­bek között: a legszigorúbb*:­n­ meg­tiltják a bevallott egyéni adatok­nak adófizetés alapjául való fel­használását, egyénenkénti közzé­tételét és magánosoknak, vagy arra nem illetékes egyének 111*... hatóságoknak való kiszolgáltatá­sát. A születési éveknek eltitkolá­sából senkinek sincs haszna, ellen­ben nagy kár származik belőle, mert hamis képet nyújt -r népes­ségi kor megoszlásáról és­­hetet­lenné teszi a­ halandósági játel­­ik kiszámítását és így csepeg a biz­tosítótársaságok is egyes korcso­portokat illetően magasabb díja­kat kényszerülne kiszabni. Általános érdek, hogy a nagy­­közönség teljes bizalommal és a valósághoz híven vallja be a tuda­kolt adatokat. Lapunk mai dráma 12 oldal — Ára 12 fillér. Földrengés volt Nápoly közelében Nápoly, december 31 - Rew­ter-ügynököségt.) Abesino környékén erős föld­rengést éreztek az elmúlt éjszaka. Sansossioban és Baromiban szá­mos ház­­beomlott és rövidzárlat következtében igen sok helyen tűz támadt, amely nagy anyagi kárt okozott Tizenhárom év Írta: Sólyom Baláz *) Tizenhárom év. Már magában a­ számban is van valami megfogha­tatlan misztikum, mely időnként nehezedik a remélő lélekre. Hátha még­ hozzáírjuk azt is, hogy fizeti­* három szomorú, tragikus és köny­­nyekben bővelkedő új esztendő pergett le­­az idő rostáján, mióta feljajoant Verecke útja, az áruin a cseh lábak alatt. Hogy tizenhárom éve annak, hogy a segesvári sír nagy szellemét bocskores d rom oda­rak szégyen­kereszt­re feszítették. Hogy tizenhárom év óta szerb ben­­ciliket hizlal Bánát acélos búzája. Hogy tizenhárom év óta hiába sí­runk, hiába jajgatunk, hiába pa­naszkodunk, mert meddők a világ igazságemlői. És ami a le­gkétségbe­­ejtőbb, a l­egsz­égyen­te­l­j­esebb eb­ben a tizenháromban az, hogy ez­előtt tizenhárom évvel lett úrrá a földön az aljas fondorlat, a gonosz önzés és a becstelen hazugság. Ti­zenhárom éve annak, hogy amit az ál­nők világ négy érte a vérnek és aranynak mérhetetlen pazarlásával sem tudott elérni ezzel a nagyon hős, nagyon becsületes, d­e nagyon balga, de nagyon hiszékeny mm-­ zettel szemben, azt, hogy úgy mondjam, egy művészi kivitelű hazugsággal elérte egy hónap alatt. És szinte máról-holnapra trónok, dinasztiák, népek, Birodalmak om­lottak Hazugság úr mindenható-­­­ságának lábai elé. A hazugság gerince, mint köz­tudomású, az volt, hogy minden népet, úrrá kell tenni a maga föld­jén. És a bő kézsél osztott népi jo­gok, szabadságok és önkormányza­tok özönéből meglódultak Jerikó falai s a népek milliói a­ bogába­­ görbedtek. Magyarokból lettek cse­hek, oláhok, szerbek, németekből franciáik, bolgárokból szerbek, tö­rökökből angolok, vagyis minden ezer lelket számláló náció: „szabad autonóm“ lett. És a nagy megvál­tás óta: sirve, jajgatva, megalázva, nyomorogva s szörnyű kánjában pokoli bosszút forralva, uj meg­váltásra vár a világ. Csodálatos, szinte mesébe illő, hogy a palacsinta agyú nagy tudó­sok szerint ez a sok könny, bánést, megaláztatás mind azért kellett, hogy­ örök időkre száműzzék a há­borút. E tudósok előtt semmi sem volt szent. Sem múlt, sem jövő, sem történel­m­, sem tradíció, sem lelki, sem anyagi kapcsok. Egy­szerűen kiterítették az akkor utolsókat vonagló Európa térké­pét és keresztül-kasul vonalaz­ták , vagyis szerintük elvetették az örök békesség magvait. Igaza van a régi latin közmondásnak: kevés sxileseséggel kormányoz­zák a világot! De olyan kevés bölcseséggel és annyi tenger os­tobasággal még sohasem csináltak világi dolgokat, mint mikor Euró­pa­ hatalmas oroszlánjából az örök béke reményében három vedlett rókát rögtönöztek, me­lyeknek az a dolguk, hogy féken tartsák a csak terjeszkedni,­­pa­rancsolni és uralkodni tudó orosz­lánt. S hogy* a béke még stabi­labb, még biztosabb legyen­­. ha­talmas láncokat kovácsoltak a vérző csonkra, melyeket annyira rászorítottak, hogy egy-egy mé­lyebb sóhajnál csontig vésődnek a felsebzett húsba. *) Egy két elemit végzett fö­xh­uüves­­írta ezt a cikket.

Next