Magyar Jövő, 1931. január-március (13. évfolyam, 1-73. szám)
1931-01-01 / 1. szám
Egy liter uradalmi príma teljes tejet é■ A.**- -w ,.y .. \yifo ' ■*' **!&$*• •' xZ'/fiföl A ‘PSívÜS. V.v. ii térért házhoz szállítunk. Boldog újévet kiván kedves megrendelőinek a Telefon megrendelés 279 izponti Tejcsarnok .És azóta nincs szívből jövő öröm, nincs lelket iidító vigalom, nincs új esztendőbe vetett remény, mert a nagy tudósok szikkadt méhéből pottyant békeangyal ürömmé kever minden örömet, fájdalmas sírássá minden vigalmat és örökös lemondássá minden reményt. ’ Ezek volnának tehát röviden a tizenhárom év előtti szomorú események, melyekhez még hozzá írhatnám a saját bűneink és gyarlóságaink sokaságát is. De ne kezdjük azzal az évet, hogy egymás sebeiben piszkáljunk. De hagyjuk a múlt könnyűzett mezőit is. Lépjünk a jelen, illetve a jövő sivár és göröngyös útjaira. A jelen valahogy olyan, mint az évek óta kitörni akaró Vezúv, melyet gyarló, önző, a vagyonukat és hatalmukat féltő emberi kezek minden elképzelhető szerrel és erőszakkal igyekeznek viszszafojtani, de ugyanakkor titokban a nagy munka kulisszái mögött ezer lombikban forr, sistereg a minden emberi fantáziát felülmúló ellenméreg arra az esetre, ha mégis, mégis kitör, legalább kéznél legyen a védelemhez szükséges anyag. Mert nevetséges és egyben soha jóvá nem tehető bűn lenne a mi szempontunkból, ha még most sem látnók be azt, hogy míg mindama fórumok és világpolitikailag is beérkezett politikusok kifelé ezer torokkal ordítják az Örök békét, addig befelé, önmagukban, lelkük ravasz csücskeiben tudják és meg vannak győnldve az ifr háború kikerülhetetlen és szükségszerű bekövetkezéséről. És éppen ezért emberileg szinte el sem képzelhető módon fegyverkeznek,és készülődnek az új emberhullásra. Csak mi, balgán és botorul becsületes magyarok álljuk körömszakadtáig a kevés bölcseséggel, le sok ravaszsággal megírt békepontokat. Bízva és remélve a világ jobb és igazságosabb belátásában. Éppen a napokban járt Miskolcon egy elveiről és ideáiról vad magyarnak nevezett ember, aki azt mondta, hogy sem politikával, sem igazságkereséssel nem ehet országot hódítani. Ehhez én cak annyit írok, hogy különösen lékünk nem lehet, még akkor sem, ha a csonka haza minden lelke, kezdve az egynapos csecsemő- 01 a halálos ágyán fetrengő iggig: mindenki politikus és Koriziós Liga-elnök lenne. Nem létet pedig egyszerűen azért, mert sem tudunk hazudni, annyira sem, hogy a saját igazságainkat em tudjuk olyan ruhába burkolni, hogy azt rajtunk kívül más is illeigyje. És hiába minden kíséretezés, minden szövetkezés, kidobott pénz, minden Ponciustól Plátushoz való utazás. Mert ezekre az eszközökkel soha, egy talplattnyi földet, sem fogunk visszaszerezni abból, amit könnyelműen elkótyavetyéltünk. Végeredményben tehát a legfanatikusabb békebarátnak is be kell látnia, hogy itt csak két igazságtevő fórum van s ezeknél sem lejjebb, sem feljebb nincs apelláta, ezek pedig: a vér és arany. Igen! Vér és Arany! Mint a sokat szántó-vető és keveset arató, nagy költő is mondta: „minden egyéb hasztalan“. Hasztalan a kín, a várás, a remény. Hasztalan a gőg, a megalázkodás, hasztalan az ima, hasztalan a káromlás. Minden hasztalan! Még akkor is, ha idővel valami — nesze semmi, fogd meg jól, — kis hasznocska válik belőle. És pedig azért, mert csak annnak a nemzetnek van joga korlátlanul és minden izében úrrá lenni egy darab földön, mely minden idegen segítség nélkül, a saját erejéből, a saját vére és verejtéke hullásával szerezte azt meg. De ha mások segítették hozzá, úgy, midőn úrrá lett, ugyanakkor szolgává szegődött. Jól tudom, hogy ebben a háborús iszonnyal telített atmoszférában dőreség, sőt azok szerint, akik a legjobban istenítik a békét s amellett a legsátánibb eszközöket készítik elő a jövő háborújára, egyenesen bűn: ilyesmiről elmélkedni. De kérdem tőlük, vájjon nem nagyobb bűn-e az, ha a beteg nyilván tudja, hogy gyomorrákban szenved és orvosának tüdőbajról panaszkodik? És nem égbekiáltóbb-e ez a bűn akkor, ha az orvos félreérthetetlenül felismeri a gyomorrákot, de gondolja magában, ha neked a tüdőd fáj, hát igyál csukamájolajat s a beteg holnapra meghal? Holott ha közösen felfedik egymás előtt a betegség okát, egy sikeres műtéttel életben maradt volna a beteg. Igen, valljuk be végre, legalább önmagunk előtt, hogy itt tizenhárom éve marja, tépi, gyötri a nemzet testét a megaláztatás és a megbéklyózottság rákja, hogy itt tizenhárom éve minden könny, minden sóhaj, minden ki nem mondott átok, minden fű, fa, virág, iszonyú bosszút libeg. Hogy itt egyetlen kétségbeesett sikoly hasít végig a hegyeitől megfosztott rónákon, egy darabbá tenni Árpád földjét, ha a vér és arany árán is. Éppen ezért kezdjük meg végre komolyan, legalább tollal, azt a szent és magasztos harcot, melyet őseink mindig karddal vívtak meg. S ezt annál is inkább meg kell kezdenünk, mert — Isten ments — egy másik tizenhárom év múlva, már ez is meddő munka lenne. Hiszen az örökös várásban megpuhulnak az izmok, elcsüggednek a lelkek s a feledés vizesponyvája eloltja a szent bosszút, melyet ma még bőven táplálnak a tizenhárom év előtti borzalmak és megaláztatások. Nem is beszélve arról, hogy egy újabb népszámlálás már sem Kassán, sem Kolozsváron, sem Szabadkán nem talál többé magyarokat. Akkor hiába volt a könny, hiába volt az acsarkodás, hiába volt minden frázis? Pedig ma még minden magyar ezerszer vallja és ordítja: lesz még egyszer nekünk is boldog újévünk, gyúlnak még egyszer minden bogáncsot felperzselő tüzek, a magyar szivekből, egetrázz még a magyar nóta Verecke, Segesvár és a Bánát felett. WJt&XMZ XNO A gázgyár Horthy Miklós tér 6. sz. a. üzletét 1930 december és felkéri Miskolc város közönségét, hogy reklamációival és a szerelésekre vonatkozó kívánságaival a Vayudgyár üzemvezetőségéhez szíveskedjék fordulni Hindenburg szózata a német hadsereghez Berlin, december 31 Hindenburg birodalmi elnök az új év alkalmából a következő felhívást intézi a véderőhöz: „A véderőhöz 1931 január 1-én a birodalmi haderő egy évtizede áll fenn abban a formájában, amelyet a versaillesi szerződés határozott meg számára. Hazánk legválságosabb idejében alkotta ,azt meg hivatali elődöm. A rárakott béklyók ellenére ez a haderő mindig a külső és belső béke szilárd bástyája volt, a birodalom biztos támasza. Hűségesen ápolta mindig azírégi hadsereg és a régi tengerészet bizományba kapott örökségét. Köszönöm !ai véderőnek ennek az évtizednek a munkáját és szívből jövő jókívánságaimat tolmácsolomneki az új esztendőre. Helyezze dicsőségét továbbra is abba, hogy engedelmes és hű kötelességteljesítéssel szolgálja a hazát!“ termelői áron alul árusít újévtől kezdve kiváló minőségű és zamat a kadarka és furmint bort a Szemért étterem, literenként és 60 fillért? Csütörtök, 1931 január hó 1. óta tart már Joffre marsall haláltusája márts, december 31 . 7a vas-ügynökség.) A Jill halálküzdelme még 1 -ig tart. A reggel kiadott orvosi jelentés szerint a beteg éjszakája általában nyugodtan, telt el, de lélegzetvétele némelykor aggasztó módon elakadt A marsall megőrizte öntudatát, de szemmel láthatólg gyengül és érvelése gyorsul, míg viszereiben csökken a nyomás. Reggel a beteg kevés cuforos,vizet ivott. Elsőnek Fabry ezredes látogatta meg, aki távozóban a következőket mondotta: — Az ötnapos haláltusa teljesen kimerítette a marsallt. Azt hiszem, most már itt a vég. Csodálatos, hogy milyen szívósan viaskodik a halállal. Néha-néha most is magához tér és ilyenkor teljes eszméleténél van. Boulin orvos este hatkor ii jelentette, hogy Joffre marsal, ágyban párnák között ül. A szív gyengeség egyre fokozódik. A thetear délután folyamán tejet és narancslevet ivott. — Lehetetlenség megmondani — mondotta az orvos —, hogy meddig bírja még a tábornagy. Tizenhét évi súlyos börtönre ítélte a honvédtörvényszék Horváth Antalt Budapest, december 31 Csepregi Horváth Antal őrnagy - hadbíró bűnügyében .A budapesti honvédtörvényszék három napig tartó főtárgyalás után szerdán hirdetett ítéletet. Csepregi Horváth Antalt azért, mert a békére helyezett bizalommal súlyosan visszaélve 1930 tavaszán katonai vonatkozású, szigorúan bizalmas iratokat, amelyekhez szolgálati beosztásából kifolyólag jutott, gondatlanul kezelt, 12 évi súlyosbörtömre és tiszti rangjától való megfosztására ítélte. A vádlott cselekedetéből csak azért nem három lett nagyobb kár az országra, mert az iratok a hatóságok éberségfolytán illetéktelen helyre nemi jutottak. A Miskolci Polgári Kaszinó Egyesület Szilvester estje Miskolc, december 31 (A M. J. tudósítása.) Régi hagyományaihoz híven tartotta meg a Polgári Kaszinó ez idei Szilveszter-estjét, amely méltán sorakozott a régi, szép és fényes kaszinóbeli Szilveszteresték sorába. A nagysikerű estét gondosan válogatott műsor vezette be, melynek prológusaként Balázs Győző tanár tartott mélyértelmű, a mai rettentő sorsunkba is belevilágító előadást Szilveszteri gondolatok címen. A nagyértékű előadást mindvégig nagy figyelemmel hallgattál végig a közönség. Ezután debrecenyi Bárány Ilus helyett, aki megbetegedett, Bogdány Vera adta elő Kacsok Pongrác dr.: Rákóczi megtérése, Várady A.: Lilapárás alkonyaikor és Elvesztettem a szívemet című dalokat. Pompás iskolázott hangja kitűnően érvényesült, kedves előadása megnyerte a közönség tetszését. Majd a Nemzeti Színház helyettes igazgatója, Bartha István, Ecsedi Gyula és Zathureczky Bella melodrámáját adta elő megrázó erővel Erdélyi Ica művészi nívója és megértő kísérete mellett. A nagyszerű felkészültségű művész minden értékét viszaadta a gyönyörű melodrámának. Kiss Menyhért: Talizmán, Sajó Sándor: Dacos magyarok című verseket is előadta s tökéletes művészetét lelkes tapssal honorálta a közönség. Ezután újra Bogdán Vona énekelt és pedig Pergolese: A tehetetlen, Várady A.: Ne sirasd a falevelet, Kökény az én szívem kezdetű dalokat adta elő. Ifj. Osztrovszky Kálmán alkalmazkodó zongorakísérete mellett. A műsor utolsó ás mulattató száma a Sassy Csaba alkalmi verse volt tele Huncut és szatirikus célzásokkal , az elmúlt esztendőre. A két előadó úrleány: Istók Emilia és Litkey Lenke a vers szatirikus ízét nagyszerűen emelték ki és pompás előadóképességről tettek tanúbizonyságot. A műsor után következő tánc, az asztaloknál kezdődő pohárcsörgés búcsúzott az ó-esztendőtől s a vendégsereg a reggeli órákig együtt maradt, mert itt egypár órára vidámak voltak az arcok, kisimultak a gondredök s bizalommal tekintett az annyi titokkal teljes új esztendő felé. A rendezőséget min den dicséret megilleti, de tőle Bárány Gyula háznagy volt fágadhatatlan az est sikere érdekében. Pénteken dönt a vádtanács Zavaros polgármester ügyében Budapest, december "A M. J. tudósítás Ismeretes, hogy a székesúrvári vádtanács Zavaros Alac polgármesternek december PL lejáró vizsgálati fogságát hosszabbította meg. Bary Zolt királyi ügyész azonban a vő tanácsnak ezt a döntését megfelebbezte és így kerültek az iratok budapesti táblához. A Volmann-tamosnak osztották ki a ügyet, az előadó pedig Morócza táblabíró lett. Morócz a táblabír az iratok megérkezése után azonal hozzákezdett azok áttanulmányozásához. Volkmann tanácselnök szerda délelőtt féltizenegy órára hívt össze a tanácsot, ebben az ügybe azonban nem tartották meg a tárgyalást, mert Morócza táblabíró anyag áttanulmányozásával mm tudott elkészülni és így Zavari polgár most oz szabadlábra helyezéseinek ügyében csak pénteken dé előtt 11 órakor fog a Volkmart tanács zárt ülésen dönteni. Ilem trükk, valóság ! Meleg barátságos tiszta Szoba árból 20°/o ízletes házi étkezés ár bár IO°/o engedményt kap Ön, mint ezen lap előfizetője Idapesten, a Park-SzíVI báb* VTH, Baross-tér 10., szemben a Keleti pályaudvar érkezési oldalával