Magyar Jövő, 1944. január-április (26. évfolyam, 1-85. szám)
1944-03-12 / 59. szám
Vasárnap, 1944 március 12. MAGYAR JÖVŐ ci Lótenyésztő és Lovasegyletfáradhatatlanul tevékeny igazgátlóját, homrogdi Lichtenstein Imrét, 70. éves születésnapja alkalmából. Közgyűlés után közös ebéd volt a Koronán, melyen Miskolc társaséletének sok számottevő tagja megjelent és ahol fehér asztal mellett is folytatódott az ünneplés. Másnap, március 7-én a Borsod Miskolci Orvos Gyógyszerész Egyesület tartotta 97. évi közgyűlését Pelláthy Béla dr. elnöklete alatt. Közgyűlés után ,Vakács Jenő, Szendy Balázs és Teschler László bemutatásokat tartottak érdekesebb káresetekről. Mészáros Zoltán dr, a mig belei gyógyszerész kerület elnöke pedig „A gyógyszerellátás mai helyzete“ címmel tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást.* Az elmúlt évben ebben a rovatban írtuk meg, hogy Feid Józsefnek Munkácson, ahol látogatóban voltak, két kis gyermeke meghalt. Kedden éjjel Beid Jó 2®cf feleségének kisfia született. Azóta nincs nála boldogabb ember a Kányadi utcán. * * Az elmúlt vasárnap ítéletidő volt. Akkora volt a hófúvás, hogy a délutáni személyvonat is és a gyors is két-két órai késéssel érkezett meg Miskolcra. A miskolci utcákon szinte lehetetlen volt a járáskelés. Hétfőre megállt a hóesés, elolvadt a hó, és keddre már ismét tavasz volt. Ma Gergely napja van. Kérdés, hogy megrázza-e Gergely a szakadat és ontja-e még ő is a márciusi havat. Vagy tavaszt hoz Gergely, aminthogy illik is, mint holnapután, kedden Matik napja, szerdán nembeli ünnep, felvonulások. Szombaton Sándor, vasárnap József. Márpedig Sándor, József, Benedek, hozzák a jó meleget! * Valamelyik nap azt kérdem egy ismerős hölgytől:— Mit vár? 191— A békét. Eszembe jutott erről a feleletről, hogy a salonai 10-es honvéd állásokban 1915 tavaszán egy éjszaka a drótőröket ment megvizsgálni egy tiszt. Halkan odaszól a drótnál egy mozdulatlanul álló bakának: — Hát kend mit vár? — Várom,, hogy mikor törik ■ki a béke! felelt az öreg csont bús egykedvűséggel és hitte , rá, inkábbra találgatásra volt utalva a kiváncsi közvélemény.. Kossuth is mondott egyet-mást, Ferenc József is beszélgetett bizalmas környezetével erről a történelmi találkozásról. Bokát ír-tak erről. .Krúdy Gyula könyvében is megemlékezett az eseményről, de történelmileg, természetesen nem lehet minden sorát hitelesnek elfogadni. Tanúk nem voltak jelen. Kulcslyukon pedig neon lehetett hallgatózni.. mert azt a testőrök úgy sem engedték volna. Az újságírók képzelőtehetségének tág tere nyílott, s a lapok napokon át mással sem tagjai-,zíga, mint a bécsi audiencióra! A Wekerle kormányuk, ez a koalíciós kormány volt, aki ebben a bukott munkapárton kívül minden más párt képviselő volt, még pedig a legtekintélyesebb politikusokkal, igen megelősítette helyzetét. Wekerle maga mellé vette:Kossuthi Ferencet, Apponyi Albert grófot, Aparásay Gyula grófot, Zrinyi Aladár grófot, Szterényi József látót, Nyiry Sándor tábornokot, Darányi Ignácot , a régi politikai világ számos kiválóságát. Ki miniszter, államtitkár, ki meg főispán lett s a koalíciós László Zoltán dr. Amikor a miskolci evangélikus püspök is elzarándokolt Jeruzsálembe Miskolc, március 1* Találóan jellemezte óriásinak a múlt századot az a magyar író, aki többek között ilyeneket is papírra vetett: „Nekünk van* nak a legtüzesebb paripáink, a legerősebb boraink, mieink a legszebb asszonyok, nekünk van legszebb hazánk.“ Hát hogyne volna óriás az a század, amely Petőfit, Aranyt és Vörösmartyt, Jósikát, Keményt és Jókait, Kossuthot és Deákot adta minekünk? Ebben az óriás században élt pásztorkoplott Miskolcon kutnai és eörvistyei Zelenka Pál, a háromszázharminc esztendővel ezelőtti szepesváraljai zsinaton megalkotott tiszai evangélikusegyházkerület huszonkettedik püspöke, akinek arcképét ma leplezik le az evangélikus egyház tanácstermében . Ki is volt Zelenka Pál püspök, akinek megfesttette arcképét a hagyományokat híven megőrző egyház? Zelenka Pál Nógrádirézen született 1839 augusztus 19-én. Az elemi ismereteket az atyai háznál szerezte meg, majd 1818- ban Petőfi nyomán járva az uralom jól indult meg. A képviselőház elnöki székében Justh Gyula és Rakovszky István tündököltek, akikre szükség vett, mert akkor kezdődött a horvát képviselők obstrukciója Sipiló vezetésével. Erre ugyan nem lett volna szükség, s mindkét nemzetnek többet ártott, mint használt. Egy tapintatlan vasúti rendelet robbantotta ki, aiek hullámait hiába próbáltak elsimítani olyan tekintélyes horvát képviselők, mint Drohdeczky Gyula, körösi görög c katolikus püspök, Csincsek Ficsál plétanos, volt 48 as vörössapkás főhadnagy és a jó öreg Szerb György. A kormány is engesztelhetetlen maradt." Supuo is Skerlecz Iván báró, a népszerű horvát bán fáradozásai hiábavalóknak bizonyultak. Nemsokára megbukott a koalíciós kormány, az új választások ismét a Tisza Istvánt követő munkapártnak adtak többséget s kilenc év múlva, jött a világháború, amely felforgatott mindent. Eltűnt a sok kedves" "emlék életünkből s csak néhány feljegyzés maradt meg, amit az új generáció már meg sem értene: aszódi gimnáziumban tanult. — Selmecbányán érettségizett, Pozsonyban, majd egy évig Jéna egyetemén képezte magát. Húsz éves korában már kész lelkészként jött haza. Két évig házitanutó volt Szügyben. Irsa lelkésze lett ezután és 1866 február 20-án jött Miskolcra. Nagyszerű egyéniségét az alkotni tudás és akarás jellemezte. Valósággal felvirágoztatta a miskolci evangélikus egyház életét Az 1878-i árvíz idején, mar az akkor nagyhírű, országos ev. gráminntézet elnöke, tekintélyes segítséggel enyhített az árvizsujtottak nyomorán. Az evangélikus egyházi életben rély nyomokat hagyott egyház kormányzási munkája közben nem feledkezett meg a nő sem, hogy 1883ban, amikor a miskolci egyház százéves fonnálláreát ünnepelte, méltóképen örökítsék meg a jubileumot. Több mint félévszázaddal ezelőtt, 1890 május 17-én választották az egyházkerület püspökévé s még ebben az évben vendége volt a királynak, aki Debrecenben járt akkor. Később, a millenium idején mégegyszer ott találjuk Zelenka Pált a király udvarában. Benczúr Gyula „Hódolás“ című festményén láthatjuk ugyanis Zelenka Pált. A kép érdekességét többek között még az is fokozza, hogy a miskolci püspök az egyetlen protestáns személyiség a képen levő alakok között. Kétségtelenül egyik legérdekesebb fejezete Zelenka Pál életének az a szentföldi út, amelyet II. Vilmos császár meghívására tett Jeruzsálembe. Kevesen tudják ma már, hogy Krisztus Urunk városában a német császár evangélikus templomot építtetett s a templom felszentelés fejedelmien szép ünnepén- az egész evangélikus világ képviselőinek élén maga a császár is megjelent, mint ő, szultán barátja. Ají íi Márit brit, zsidó és arab Világot meglehetős lázba hozta ez a császári látogatás. Annyira, hogy Alexandria partjai elé jelentős brit flottaegységeket vezényeltek ki. Zemka Pál püspök szemtanúja volt ennek a világraszóló ünnepségnek, amelyen fiával együtt vett részt. Itt készült úti rajza -vndkivül becses kortörténet emlékként maradt az utókorra.* Duszik Lajos tb. főesperes a vasárnapi arcképleleplezési ün- I »íz eisaiemes esie a I uniói 4 oraia lari népség során élvezetesnek ígérkező előadásán keresztül érdekes képet fest majd hallgatóinak a letűnt óriás századról és annak korképében , egy kiváló egyházi férfiú jellegzetes arcéléről, aki a maga korában Miskolc legtekintélyesebb emberei 'közé tartozott. (n.) Az arcképleleplező ünnepély; ‘ műsora a következő: „Erős vár a mi Istenünk...“ Közének. Magnyitó beszédet mond Bruckner Győző dr egyházfelügyelő. Ünnepi beszédet tart Duszik Lajos lelkész, id. főesperes. A festmény lenelezése. A Zelenka-csa- lád nevesen felszólal Zelenka István dr jogakadémiai ny. r. egyetemi m. tanár. Javaslatot terjeszt be Szepessy Kálmán dr másodfelügyelő. Himnusz. Az ünnepi díszközgyűlésre az érdeklődőket ezúton is meghívja az egyházközség elnöksége. A gyermek Szégyenpir szökik az ember h arcára, ha ilyet hall. Nő, vagy legalább is annak mondja magát, ki meri mondani azt, hogy, minek a gyermek. Az csak nyűg és gond. Szerettem volna mindjárt megmondani a véleményem, de sajnos, nem ismertem a hölgyet és jogcímem sem volt arra, hogy az ellenkezőjéről győzzem meg. Hiszen csak példával téríthetünk valakit a helyes útra. A hölgynek igaza van. Nyűg a gyerek, de csak egy üres lelkű nő számára. Akinek minden gondolatát és egész lelkivilágát azt tölti ki, hogy mit vegyen fel holnap,amelyik szín áll legjobbat az arcához. Semmi, de semmi más nem érdekli, csak önmagával van elfoglalva. Ezzel nem azt mondjuk, hogy önmagával ne törődjön, mert az kötelessége a nőnek, hogy ne hanyagolja el magát, de ne a mások kárára, történjék ez. Az olyan nő, aki csak önmagával van elfoglalva, nem tudja elképzelni, mit jelent a gyermek. A házasságban is csak a kényelmet és a biztonságot keresi. Nincs tisztában hivatásával. Nem tudja felfogni, hogy a gyermek Isten legszebb ajándéka, életünk folytatása és ezért érdemes küzdeni és csak ezért érdemes. Gyermek nélkül nem ér semmit az élet. Üressé, céltalanná válik minden. Sokszor maguk a férjek is hibásak ebben, mert ők is félnek a permektől. Félnek, hogy nem tudnak aludni, ha az sír. Ők neve hajlandók vállvetve küzdeni azért, amiért igazán a legérdemesebb küzdeni. Vagy talán féltékenységből, hogy akkor nekik kevesebb szeretet jut. Nem érzik meg, hogy akkor inkább vonzkódunk hozzájuk, mert megadatod nekünk a legszebb kapocs, amit loncserő, mi el tudna szakítani Ha gyermek nincs, legtöbb eset / * 7