Miskolczi Napló, 1921. november (21. évfolyam, 248-273. szám)
1921-11-26 / 270. szám
XXI. évfolyam, 270 (5953.) szám. Ara 3 korona Szombat, 1921. november 26 Előfizetési árak úgy helyben, mint vidékre ! Egész évre 600 korona Kapható minden Fél évre 300 korona birkapárusitónál! Negyed évre 150 korona Felelős szerkesztő ! FEHÉR ÖDÖN Kiadóhivatala Miskolci, Hunyadi u. 2. Telefon 114 Szerkesztőség a Erzsébet tér I. sz. Telefon 310 vtt A lap szellemi közleményei a szerkesztőséghez, előfizetések és hirdetések a kiadóba intézendők. A kisgazdapárt lesz Bethlen az alapja. (Fővárosi tudósítónktól. A keresztény nemzeti egyesülés pártjának Budapesten időző tagjait ma délben 12 órakor sürgős értekezletre hívták össze. Az értekezleten a párt vezetői, akik tegnap a miniszterelnökkel tanácskozást folytattak az új kibontakozásról, jelentést kivágnak tenni a párt tagjainak tárgyalásaik eddigi eredményeiről és a miniszterelnök terveiről. A keresztény nemzeti egyesülés pártja fontos döntés elé érkezett. Az új egységes párt létrehozása érdekében ugyanis a miniszterelnök ugyanazoknak a feltételeknek teljesítését kívánta a kereszténypárttól, mint amelyeket a kisgazdapárt vezetői. Kívánta nevezetesen, hogy — mivel a kisgazdapárt a nemzetgyűlés legnagyobb pártja — az egységes párt elsősorban a kisgazdákból alakuljon ki és éppen ezért a keresztény nemzeti egyesülés pártja lépjen be a kisgazda pártba, amelynek nevét „Polgári és Kisgazda párt“ tá változtatnák. Természetes, hogy a keresztény nemzeti egyesülés pártjában ezzel a tervvel szemben a legnagyobb animózitás mutatkozik, mert ők nem beolvadást, hanem egyesülést gondoltak a kisgazdákkal az új egységes párt létrehozására, amelyben mindkét párt Programmját összeegyeztetik és amelyből egy egészen új párt alakulna ki. A kisgazdapártba való belépésre nincsen hajlandóság a keresztény párt tagjai között és ezt a párt vezetői márt tegnap közölték a miniszterelnökkel. A keresztény nemzeti egyesülés pártja számára másik nagy nehézség az, hogy a miniszterelnök programja a közjogi részében nemcsak az 1920 évi I. törvénycikket hangoztaja, hanem az 1921. évi XLVII törvénycikket, a törvényfosztó javaslatot is. Bár a kereszténypárt egy része ezt a javaslatot kényszerhelyzet folytán megszavazta, ezt a törvényeikkel, mint állandó és örökös közjogi alapon nem hajlandó elfogadni. Ez a kérdés annyival is nehezebb, mert mint ismeretes, a legitimisták deklarációját e pártnak több tagja aláírta, akikre nézve teljesen lehetetlen volna, ha ilyen gyökeresen megváltozott közjogi alapokra helyezkedjenek. Bár a miniszterelnökhöz közel álló körökben hangoztatták, hogy A deklarácót aláírókat nem kell az egységes pártba bevonni, a keresztény nemzeti egyesülés pártja pedig nem tartja kívánatosnak a párt szempontjából, hogy kettészakadjon és csak az egyik része menjen az uj egyesülésbe, mert akkor természetes, hogy az uj pártban a kereszténypárt nagyon kis csoportot képviselne, a négy kisgazdapárttal szemben, így tehát Bethlen István gróf az új pártot teljesen a kisgazdákra támaszkodva alakítja meg. A 8 órai Újság értesülése szer nt pártjának mint Nagyatádi Szabó Istvánék és Rubinek Guléék megegyeztek egymással és Bethlen István kész arra hogy programmját keresztül hajtja. Aki csatlakozni akar hozzá, — az csatlakozik , aki nem, — az kimarad a számításból. Ha az egységes pártot nem sikerül megalkitania Billenne'*, akkor feltétlenül Ház feloszlatásra és ennek nyomában az új választásokra kerül a sor. Bethlen a kisgazdapártot akarta az új párt alapjául. A kereszténypárt sürgős értekezletre Olt tesze. — Bethlen szombaton ismerteti programmját a nyilvánossággal. — Egyelőre bizalmas tanácskozások folynak. — Az eddigi miniszterek nagy része helyén marad. — Ráday belügyminiszter és Tomcsányi igazságügyminiszter távoznak. (Fővárosi tudósítónktól.) Bethlen István, miután a kormányzó miniszterekiöikké designate, ma folytatta azokat a politikai tanácskozásokat, amelyeket az egységes párt létrehozása érdekében tegnap megkezdett. Ma délelőtt Nagyatádi Szabó Istvánnal, Mayer Jánossal és Vass Józseffel tanácskozott a miniszterelnök, délután pedig több kereszténypárti képviselőt fog magához kéretni. A tanácskozáson gróf Bethlen István a nála járt politikusokkal megismertette programmját, azonban megkérte a politikusokat, hogy ezeeet egyelőre ne közöljék a nyilvánossággal, mert a miniszterelnök súlyt helyez arra, hogy programmját szélesebb körben csak szombati előadása alapján ismerjék meg. Gróf Bethlen István ugyanis szombaton este meg fog jelenni mindkét kományzópárt értekezletén, részletesen ismertetni fogja programmját és fel fogja tenni a kérdést, kik csatlakoznak hozzá. Bethlen István gróf programmjának gerincévé az agrárdemokrácia követelményeit tette és az egységes kisgazdapártot akarja kifejleszteni. A miniszterelnök azon a véleményen van, hogy meg kell teremteni a kormányzás egységét, mert lehetetlen az, hogy a parlamentnek és a közvéleménynek osztályok szerint való tagoltsága megmaradjon. Egységes világnézetű pártra van szükség most, hogy Csonka-Magyarországon az agrárdemokratikus jelleg domináljon és ezért az uj pártnak is ezen az alapon kell kiképződnie. Nyilvánvaló ezek után, hogy az uj párt alapját a mostani kisgazdapárt fogja alkotni s ennek lesz egy felső építménye: a kereszténypártjaik és disszidensek csatlakozása. Bethlennek ez a bejelentése az egész vonalon nagy feltűnést keltett, mert nem voltak értesülve arról, hogy Bethlen ilyen nagy súlyt helyez a kisgazdapárt programmjának és jellegének érvényesítésére. Aedig az volt a helyzet, hogy biztosítottnak látszott a kereszténypárt nagyobb részének csatlakozása Haller Istvánnal s Hrészár Károlylyal élén és kétséges volt az, hogy Nagyatádi Szabó István benne lesz-e az uj pártban a maga erős csoportjával. A tegnapi tanácskozások után azonban gyökeres fordulat történt, mert Bethlen programmját Nagy ,atádi a maga részére jónak és elfogadhatónak találta. Ezzel szemben tehát teljesen megváltozott a kereszténypárt felfogása úgy, hogy a párt vezérei látván, hogy Bethlen az új egységes párt alapjává a kisgazdapártot teszi, ma déli 12 órára sürgősen értekezletre hívták össze a kereszténypártot. A disszidensek támogatása kezdettől fogva biztosítva volt Bethlen István gróf számára. Tegnap részletesen megemlékeztünk arról a mozgalomról, amelynek célja, hogy az ellenzéki politikusok között rendszeres együttműködést hozzon létre. Az egységes párt hívei úgy számítanak, hogy ezzel a szövetkezéssel legfeljebb 50 főnyi lesz az ellenzék. Ugyancsak az egységes párt hívei egyrészről kívánatosnak tartják, hogy ilyen számú ellenzék legyen, de bíznak benne, hogy az ellenzék az ország mai nehéz helyzetben nem fog késhegyig menő ellenzékieskedést folytatni. Általában azt hiszik, hogy a mostani miniszterek nagyobbrésze helyén marad. A kisgazdapárt csatlakozásának tegnapi ülésének elhatározása után beszélnek arról hogy a kisgazdák feltételül kötik ki Gaál Gaszton belügyminiszterségét. Ha azonban Gaál Gaszton ragaszkodnék a Ház elnökségéhez, akkor a kisgazdák Hencz Károlyt kívárják megjutalmazni a belügyminiszterséggel. Egy bizonyos és ez az, hogy Ráday Gedeon semmilyen körülmények között sem marad belügyminiszter. Ma arról is beszéltek, hogy Vasa József kultuszminiszter sem marad helyén. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügy miniszter távozását is biztosra veszik, akinek helyét Bernolák Nándor eddigi népjóléti miniszter venné át az új kormányban. Ebben az esetben a népjóléti tárcát Haller István kapná. (Fővárosi tudósítónktól ) Az egységes párt hivatott arra, hogy még ezen a nemzetgyűlésen, amelynek időtartama ha a tiszántúli választásoktól számítjuk azt a két eszterdőt, amelynek összehívták, több trón, egy fél év, megvalósítsa Bethlen István gróf kitűzött programmját, amelynek főbb pontjai a következők : 1. A választójogi törvény megalkotása, a közigazgatási reform és a felsőház reformja, továbbá egyéb közjogi javaslatok. 2. A pénzügyi javaslatok, amelyek főképen arra vonatkoznak, hogyan lehet az állampénztár helyzetét megseríteni. Ezért fontos a vagyonvöltság befejezése, a hátralévő pénzügyi reformtörvények megalkotása, a teljesen zilált pénzügyi adminisztráció terdezése, mert még rengeteg adó nem folyt be, a vámok kérdésének rendezésével a kiviteli illetékek szabályozásával és kereskedelmi szerződések kötésével olyan exportpolitikának a folytatása, amely itthon nem emeli a drágaságot és mégis alkalmas arra, hogy valutánkat stabilizálja.