Miskolczi Napló, 1922. május (22. évfolyam, 99-122. szám)

1922-05-16 / 110. szám

3 " ' _ XXII. ávfolyam 101 (6090.) szám. Ára 5 korona MISKOLCZI NAPLÓ POLITIKAI NAPILAP E Mii*téai Arak agy nelytasna mint vidékre • Egész évre 1200 korona 'A tarfialó minden Fél évre 600 korona girtapárusitónáll Negyed évre 300 korona Fe!e!6e «icrkesitS i FEHÉR ÖRÖK Kedd, 1922. május 16 Kiadóhivatal Miskolcz, Hunyadi-u. 2. Telefon K- Szerkesztőség ■ Erzsébet tér I. sz. Telefon 82* A lap szellemi köszleményei a szerkesztőséghez előfizetések és hirdetések a kiadóba intézendőek Apponyi és Andrássy Debrecenben (Fővárosi tudósítónktól). A keresztény ellenzék vezéreinek debreczeni nagygyűlése vasárnap lelkes hangulatban folyt le. Már Püspökladányban virágesővel fogadták Apponyi Albert gróf vonatát és Debreczenben az ünneplés csak fokozottabb méreteket öltött. A város tudvalevőleg megtagadta a híres ötösfogat kiküldését, bár a rendezőbizottság Apponyinak, mint a város díszpolgárának kérte. Erre a módosabb debreczeni polgárok maguk állítottak össze paripáikból egy külön ötös fogatot, Apponyi azonban ezt a figyelmességet elhárította magától és gyalog tette meg valóságos diadalmenetben a városba vezető másfélkilométeres utat. Délután 3 órai kezdettel zajlott le a Bika-szálló nagytermében a nagygyűlés, amelyen elsőnek Apponyi Albert szólalt fel. Utóljára Kossuth Lajos szobrának leleplezése alkalmával jártam Debreczenben, — kezdte beszédét és amit akkor mondottam, ma is állom. Politikám a keresztény morálnak minden türelmetlenség nélkül való uralmán kívül a nép jogaihoz és a királyhűséghez való tántoríthatatlan ragaszkodás. — IV. Károly már akkor, amidőn még birodalmának egyéb részeit is birta, megbarátkozott a magyar függetlenség és az önálló magyar hadsereg gondolatával s elfogadta a negyvennyolcas függetlenségi párt programmját uralkodása alapjául. Most pedig ez a jó király, aki négyszáz esztendő óta az első nemzeti király lett volna, meghalt s helyét egy gyermek foglalta el, (hosszantartó viharos éljenzés) akit nem szabad cserben hagynunk. Apponyi ezután a belügyi helyzetről beszél és áttér a kormány politikájának bírálatára. Mikor élénk helyeslés közben kijelenti, hogy a miniszterelnök többnyire nagyon helyesen beszél, de a legtöbbször másként cselekszik, a nagygyűlésen jelenlevő ügyeletes rendőrtisztviselő, Komlóssy rendőrtanácsos hozzálép és halkan mond neki valamit. Apponyi a figyelmeztetés után, amelyet a hallgatóság zajos tüntetéssel fogadott, röviden befejezte beszédét. Ezután Andrássy Gyula gróf emelkedett szólásra. — Nem tudom — mondja — abban a helyzetben leszek-e, hogy beszédemet be is fejezhessem, mert én is a kormány politikáját szándékoztam kritika tárgyává tenni. Bírálja a kormány ténykedését és az egységes pártnak a magatartását, amely heterogén elemekből van öszszeállítva. Kifogásolja azt a külpolitikai bölcsességet, hogy a királykérdést ki kell kapcsolni és nem szabad ajkunkra venni Ottó király nevét. Erre Komlóssy rendőrtanácsos így szól a nagygyűlés elnökéhez : — Elnök urat kértem, hogy legyen szives a szónok urakat figyelmeztetni» Ottót ne kiáltsák ki királynak . . . Andrássy erre sietve a következőképen fejezte be beszédét : Ki kell kapcsolnunk ezt a kérdést, hogy megfeleljünk a rendőrtisztviselő úr kívánságainak. De konstatálom, hogy nekem nem jutott eszembe, hogy kikiáltsam Ottót királynak. A törvények intézkednek abban, hogy ki itt a király . . . Ezzel a gyűlés véget ért. Este a Bika-szálló nagytermében a vendégek tiszteletére háromszázterítékes bankett volt. Százharminc politikai népgyűlés a fővárosban. Vasárnap százharminc politikai népgyűlést tartottak Budapesten. A gyűléseken egy-két kivétellel mindenütt egy két rendőrtisztviselő volt jelen mint hatósági biztos. A rendőrtisztviselők a gyűlések után jelentést tettek a főkapitányhelyettesnek, hogy a gyűlések a legnagyobb rendben folytak le, csupán két helyen kellett beavatkozni a hatósági biztosnak. Az egyik eset Csepelen volt a keresztény egység táborának gyűlésén, ahol a rendőrség egy részeg embert állított elő, aki közbeszólásokkal zavarta a gyűlést. A másik a Kossuthtéren történt ugyancsak a keresztény egység táborának gyűlésén, ahonnan egy rendzavaró egyént távolított el a rendőrség. A rendőrség feloszlatott egy választógyűlést. Vasárnap délelőtt a szociáldemokrata párt a harmadik kerületben, az Apát utcában választási népgyűlést tartott. Pásztor Imre vasmunkás az egyik szónok beszéde során a következő kijelentést tette : — Elvtársaink ezrei ártatlanul vannak elzárva és internálva. A kirendelt hatósági közeg figyelmeztette a szónokot, hogy ilyet ne állítson. A tömeg erre zúgni kezdett. Közbekiáltások hangzottak el. „Igaza van! Igaz!“ Ezután Pásztor Imre a ból felállott és hangosan kijelentette, hogy fentartja állítását. Erre a tisztviselő feloszlatta a gyűlést. A Heinrich-párt és a kormány A nemzeti polgári párt, a Heinrich párt részéről a múlt héten kiadott és a kormány magatartását bíráló nyilatkozat "kapcsán fokozott érdeklődéssel várták a nemzeti polgári pártnak vasárnapi értekezletét, amelyen Lukács László ismertette a párt állásfoglalását. Fejtegetéseit azzal kezdte, hogy Magyarországon sok párt alakult, főleg azért, mert mindenki pártvezér akar lenni. Áttért azután a kormánynyal való együttműködés kérdésére. Meg van róla győződve, hogy a miniszterelnök programmját jóhiszeműen meg akarja valósítani, ha azonban meggyőződik arról, hogy a kormány programmigéretei csak üres jelszavak, a párt a legszélsőségesebb ellenzéki magatartást fogja tanusisítani. Vadász Lipót beszédében a jövő teendőit abban látja a múlt tanulságai alapján, hogy mit sem szabad tenni abból, amit nálunk a bolsevizmus leverése óta tettek. ■XÈÊÊttt- A miniszterelnök dunántúli útja. (Fővárosi tudósítónktól.) — Szombaton éjjel 2 erkor indult el a miniszterenök külön vonatán dunántúli agitációs körútjára. — Mikor elindult a vonat, a rajtalevők közül senki nem tudta, hogy mely városokat fog érinteni. Mielőtt a vonat elindult volna, a kormánypárt sajtóintézője egy lepecsételt borítékot kapott kézhez, azzal az utasítással,hogy csak a kelenföldi pályaudvarról való elindulás után egy negyedórával szabad felbontania. Mikor ez megtörtént és a vonaton levő újságírók tartalmából megtudták az útirányt, aztleírva és borítékba dobva kidobták a bicskei állomáson, a borítékra, itt jegyízében kérve az állomásfőnököt, hogy telefonálja meg a levélben levő árlatokat a reggeli lapok budapesti szerkesztőségének. Ez a telefonálás azonban elmaradt. A szombathelyi népgyűlésit vasárnap délután tartották meg. Mikes János püspök még vasárnap reggel bérmiakörútra indult, a polgárság szine-java pedig kiment a közelben levő Gyöngyösszőllős községbe, ahol Cziráky József gróf, a legtimisták jelöltje tartott programőrbeszédet. Elsőnek Bethlen István ,gróf miniszterelnök kezdett beszélni, de állandóan közbeszólásokkal zavarták. Ezzel kezdi beszédét: — Országszerte megindult, a választási küzdelem . . . — Tényleg — konstatálja valaki hátul mély, öblös hangon. Valaki elfoláztja magát: — Éljen Gömbös Gyula! A másik oldalon ezt kiáltják : — Le vele! — Az ország tudni akarja, — hogy ... — folytatja Bethlen. — Igen, tudni akarja, hogy mennyi lesz egy métermázsa búza ára — hangzik a közbeszólás. A miniszterenk csaik nehezen tudta folytatni beszédét: — Kijelentem, hogy akarunk és merünk eljárni a büncseletközi lények elkövetői ellen. — De nem tudnak! — kiál fiák feléje hangosan. — A gyilkosok még kintjárnak az utcán— Vádol engem gróf Andrássy Gyula ... — Erre a névre óriási élj entrée támad a teremben. A hátsó sorokból percekig zug a taps. Ahányszor a miniszterelnök beszédjében felemlíti Andrássy nevét, állandóan nagy éljenzés és taps fogadja. Az elölülők rendőriért kiáltoznak és nyugtalanul smozgolódik a közönség. Azután a miniszterelnök azzal foglalkozik, hogy milyen tanácsot adott áprilisban a királynak gróf Andrássy Gyula. Majd idegesen hozzáteszi: — Kérem, most parancsoljanak éljenezni!. . . Enre kitör az éljenzés. A miniszterelnök csak nagy sokára tudja továbbfolytatni beszédét. — Vádoljuk Andrássyékat azzal, hogy a királyi család pénzéből propagandacélokra nagy öszszegeket költöttek. Ezután a miniszterelnök támogatást kért az egységes párt jelöltje részére és befejezte beszédét. Patacsy Dénes emelkedik ezután szólásra. — Ki ez? — kérdezgetik egymástól a jelenlevők. Az egyik párt Simonyi-Semadam Sándort véli feliamarni Patacsiban, a másik párt, azt hiszi, hogy Gömbös Gyulát hallja. Pap.,tacy már félórája beszél, mikor valaki hangos derültség közben megkérdezi a karzatról: — Kihez van szerencséim? Viszont egy másik tájékozatlan hallgató az első sorban elkiáltja magát: — Halljuk Budaváryt! — Az ám, miért nea hozták magukkal Budaváryt, .— kiáltották, akik személyesen ismerik az ébredőkéiért. Az egész gyűlés ilyen ideges hangulatban folyt le. A miniszterelnök dunántúli körútjának további részleteiről ezeket jelenti a Magyar Távirati Iroda. Bethlen István és kísérete a szombathelyi beszéd után Rum községbe ment, ahol diadalkapuval fogadták el a lelkes tüntető tömeg valóságos virágkoszorúival bontottig a miniszterelnök fogatát. Szüntelen éljenzés köziben emelkedett szólásra Nagy Péter plébános és megnyitotta a népgyűlést. Ezután Vass kultuszminiszter emelkedett szólásra. A magyar állam és a nemzeti életnek olyan kormányzat kell, mely biztosítja a munkát arra, hogy nagyobb virágzásnak induljon, mint a múltban. Ennek egyik alapvető eszköze a földrefform. A pénzügyeink terén nagyon roszszul állunk. Hogy ebben előremehessünk, első félkellék volna egy ebbr évös külföldi kölcsön megte rendése, mert ha ez sikerül, akkor mindenesetre valutánk is javulni fog és a drágaság csökken.