Reggeli Hirlap, 1920. február (29. évfolyam, 26-50. szám)

1920-02-01 / 26. szám

Miskolci, 1920_______XXIX. évfolyam, 26. sz. Vasárnap, február 1. Reggeli Hírlap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Helyben: Égési évre ISO — K. Vidékre: IS* — K. Fél évre 90-— „ 90-— „ Kegy. évre 45-— „ 45'— „ POLITIKAI NAPILAP Kiadóhivatal: Miskolcz, Széchenyi­ u. 15. Telefon: 664 Szerkesztőség: Miskolcz, Városház tér 22. szám. TELEFONSZÁM: 4­98. 6—18. Egyre szám ára: 80 fillér. Friedrich bukása és új pártalakítása megalakítják a többségi pártot­­ — Rubinér, Huszár és nagyatádi Szabó Rubinéi Gyula lesz a miniszterelnök Friedrich, a forradalmár, mikor átvette a hatalmat, azt hirdette, hogy a forradalomnak immáron egyszer és mindenkorra vége. És íme, új forradalmi vállalkozásba fogott és ha a fővezér és a Huszár körül csoportosuló higgadt elemek utját nem állják, fölborítja a kon­centrációt s ezzel ránk zúdítja azt a csapást, amellyel az antanttal való megállapodás be nem tartása járna. Addig, amig Friedrich kakasko­dása komoly veszedelmet jelentett, borzadva gondoltunk az ország további sorsára, ma azonban min­den nyugalomra vágyó, dolgozni akaró polgárnak és munkásnak örömmel kell látnia a cinkotai kis­király által felidézett palotaforra­dalmat. Mert Friedrich akciója már­is kiváltotta és megvalósulásában közelebb hozta azt a vágyódást, hogy ő és hívei saját pártjukban kisebbségbe jutván, a választá­sokból győzelemmel kikerült pár­tok nyugodt és higgadt, a nemzet érdekében megfontolással dolgozó rétegei alkossák a többséget. Nem­ a Friedrich kapkodó hangulatpoli­tikájára van szükség, nem arra az agitációra, amely a munkásság számára lehetetlenné tette a vá­lasztást, hanem a politikai iskolá­zottság komoly képviselőire. Ők majd megtalálják a módját, hogy a vad kinövéseket lenyesegessék és jóvátegyék azt, amit Friedrichék a munkásságnál is elrontottak s így megtalálják a nemzeti boldo­gulás útját. Friedrich bukása Budapest, január 31. A koncen­trációs kormány ellen megindult aknamunka és hajsza véget ért. Azok, akik a nemzetgyűlés össze­illése előtt minden áron válságot akartak teremteni, ma már többé­­kevésbbé belátták eltévelyedésüket és lassan-lassan elfordulnak attól a vezetőtől, aki erre a veszélyes és kalandos útra akarta terelni őket. Legjobb bizonyítéka ennek a két aláírási ívnek a története, me­lyet a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjában köröztek. Friedrich Ist­ván hívei­­vel köröztek a párt tag­jai közt, amelyen aláírásokat akar­tak gyűjteni, hogy a párt mondja ki, hogy a Huszár-kormány mi­­előbbi távozását kívánja, tiszta keresztény irányzatot követel és ennek végrehajtására és biztosítá­sára Friedrich Istvánt óhajtja a miniszterelnöki székben látni. Az ivre azonban alig akadt aláírás és mindenesetre jellemző, hogy az iv kibocsátását követő második napon egy újabb iv került forga­lomba, amelyen a párt Huszár Károly miniszterelnök iránt bi­zalmának óhajt kifejezést adni Ezt az ivet pár óra leforgása alatt a párt tagjainak legna­gyobb része, köztük minden számottevő tag aláírta. A két év cirkulálásával ily mó­don eldőlt a harc. Pozitív forrás­ból kapott értesülés szerint a teg­nap történtek után Friedrichet már régi hívei is elhagyni készülnek és igen rövid idő kérdése, hogy Friedrich jóformán magára fog maradni poli­tikájával a pártban. Friedrich István veszedelmes mesterkedéseinek alapnélkülisé­gére a legjobb bizonyíték külön­ben az 1919. évi november hó 25-ei minisztertanács jegyzőkönyve, amely Clerknek a Huszár-kormányt elismerő levelével foglalkozván — többek közt azt mondja: »A most megalakult minisztérium el nem hagyja a helyét és a hatalmat csak a nemzetgyűlés kezébe fogja letenni.“ Friedrich István, aki ekkor már hadügyminiszter volt, szintén tudomásul vette a minisztertanács határozatát. A jegyzőkönyvet vala­mennyi miniszter aláírta, köztük Friedrich István is és érdekes, hogy most mégis épen ennek a minisztertanácsnak a határozatára hivatkozik és a Clerk jegyzékével igyekezett magának jogalapot te­remteni. Persze, Friedrich István és hívei a tegnap esti fordulat után ma már csak arra szorítkoznak, hogy Bárczy Istvánt és Heinrich Feren­cet tessékeljék ki a kormányból és ezzel döntsék meg a koncentrá­ciós kormány jellegét, hogy így aztán bizonyos fordulatok és mes­­terkedések révén tovább halad­hassanak a maguk utján. Tegnap már közöltük, hogy Heinrich Fe­renc nem mondott le, most azt közlik, hogy Bárczy István sem nyújtotta be lemondását. Cseh készülődés a Duna mentén Cserk prágai küldetése­k Az antant elutasította a román követeléseket Bécs, január 31. A Reichpost mai számában pozsonyi tudósító­jának a következő táviratát közli. Minden hivatalos tagadás ellenére tényként állapítom meg, hogy a cseh készülődések tovább folynak. A Duna túlsó partján tekintélyes katonai táborok alakulnak. Egyre­­másra érkeznek az új csapatok, többnyire éjszakának idején. A tót csapatok, amelyek idáig a pozsonyi hídfőt őrizték, egy héttel ezelőtt tiszta cseh csapatokkal vál­tottak fel. A Duna túlsó partja olyan, mint egy hatalmas katonai tábor, éjjel lázas munka folyik ott. Ligetfalut megerősítik. Messze terü­leteken lövészárkokat és fedezéke­ket ásnak és drótsövény kerítéseket építenek. Fényszórókat állítottak fel, amelyekkel éjjelente bevilágít­ják a környéket. A Duna túlsó partján a híddal szemközt lévő bérházak ablakaiból, különösen a magasabb emeletekről géppus­kák csővei nyúlnak ki. Ezeknek a katonai intézkedéseknek véde­kező jelleget tulajdonítanak a csehek. Bécs, január 31. A „Morgen­zeitung“ szerint az angolok új keleti politikájuk érdekében mesz­­szemenő támogatásban részesítik a magyarokat. E magatartásukat a magyarországgal szomszédos államokkal is éreztetik. Sir George Clerk prágai követté való kineve­zése ebből a szempontból bírá­landó el. Hága, január 31. A Dayl­ Mail jelentése szerint Vajda Vojvoda román miniszterelnök az antanthoz jegyzéket intézett, melyben többek között a Bánát kérdésének a ro­mánok javára való megoldását, a délszlávok követelésének vissza­utasítását és Erdélyben a nép­szavazás mellőzését kérte. — Az antant e követeléseket el­utasította. Haladékot kapott a magyar delegáció Budapest, január 31. A M. T. I. jelenti: A külügyminisztériumba Neuillyből a magyar békedelegáció főtitkárságától érkezett szikratáv­­irat közli, hogy Henry ezredes értesítette a magyar békedelegáció főtitkárságát arról, hogy a kért haladékot megadták.­­ Eszerint a magyar békedelegációnak február 12-én kell átadnia a válaszát a béke­­szerződés tervezetére. A hadikölcsönkötvények beváltása Budapest, január 31. A M. T. I. jelenti: A pénzügyminisztérium­nak a hivatalos lapban közzétett hirdetménye szerint a hatodik és hetedik hadikölcsön folyó évi feb­ruár hó 1-től kezdve esedékes szelvényeik is beváltásra kerülnek. Új többségi párt alakul Budapest, január 31. A „8 Órai Újság“ írja: A Keresztény Nem­zeti Egyesülés Pártjában éppúgy mint az Országos Kisgazda- és Földmíves Pártban két merőben ellentétes felfogású frakció áll szem­ben egymással. Azt már világosan látják a vezetők, hogy a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjában a két szemben álló csoport közt a szakadás elkerülhetetlen és a legrövidebb időn belül be fog következni. A Friedrich Istvánnal tartó frak­ció vezetői Wein Dezső dr., a párt igazgató-elnöke, Bleyer Jakab nem­zetiségi miniszter és Csilléry And­rás volt népjóléti miniszter. Vezető szerepet visz mellettük Pekár Gyula kultusz-államtitkár, továbbá Szmre­­­­csányi György, Beniczky Ödön belügyminiszter. Hegyeshalmi La­jos volt kereskedelemügyi minisz­ter. Haller Huszárral tart, beteg­sége miatt most nem vehet részt politikai akcióban. Friedrichék el vannak hatá­rozva, hogy a maguk álláspont­­­jának igyekezni fognak megsze­rezni a nemzetgyűlés többségét és ezért új egységes párt alakí­tását határozták el. Ennek érde­kében érintkezésbe is léptek a kis­gazdapárt bizonyos részével, mely­nél a kormány átalakítása és a koncentráció kérdésében hozzájuk­­ közel álló felfogás mutatkozik . A kisgazdapártban ugyanis soko­­rópátkai Szabó István miniszter, Patacsi Dénes államtitkár és Czettler Jenő­­ a koncentráció megszün­tetését és egy új többségi párt alakítását akarják. Friedrich és a kisgazdák e cso­portja közt már napok óta foly­nak a tárgyalások. A fúzió elő van készítve és a legközelebbi napokban valószínűleg végre is hajtják. Az uj párt neve Keresz­tény Nemzeti Gazdasági Párt lenne. Az uj párt a kisgazdapártból 25—30, már megválasztott tagra számít. Ez az alakulás viszont a másik oldalon is új politikai szö­vetkezést tesz szükségessé. Rubinek és nagyatádi Szabó kisgazda­pártja Hu­szár Károly miniszterel­nök híveivel és a keresz­tény pártnak Friedrich el­lenes részével akar új kor­mányzati többséget kiala­kítani amelyben a jelenlegi koncentráció­ban résztvevő parlamenti és a parlamenten kívüli pártokat is be­akarják vonni. Huszár maga csak a nemzet­­gyűlésig tartja meg a miniszter­­elnökséget, addig föltétlenül ragasz­kodik hozzá. Az új koncentráció esetén Rubinek Gyula lesz Huszár utódja.

Next