Reggeli Hirlap, 1921. április (30. évfolyam, 76-97. szám)
1921-04-06 / 76. szám
Mskolcz, 1921.XXX.évfolyam, 76 szám________Szerda, április 6. Miskolcz, 1921. XXX. évfolyam, 76 szám Szerda, április 6. előfizetési árak helyben és vidéken: évre. • 480*— K 1 Negyed évre . 120*— K évre . . . 240 — K 1 Egy hónapra . 40 — K szám ára mindenfitt 2— Korona Szerkesztőség: Miskolcz, Városháza tér 23 A szerkesztőség telefonszámai: 4-98, 6-11 Kiadóhivatal: Miskolcz, Széchenyi utca 11 (Újságterjesztő Vállalat) Telefonszám: 6-40 Felelősségre vonják Iv. Károly magyarországi visszatérésének értelmi szerzőit IV. Károly magyarországi utazása fölött felkavart hullámok még nem simultak el, de ma az a helyzet, hogy a kisgazdapárt engedékenységet mutatott a kormánnyal szemben Holnap Rassay és társai megindítják akciójukat a kormány ellen és csak akkor fogjuk meglátni, hogy ez mennyiben fogja a kisgazdapárt hevesebb elemeit magával rántani, hiszen a Teleki elleni támadással szimpatizálnak Kovács J. István, Berky, Hencz és még sokan. Mindenesetre nagyon sokat halott Nagyatádi mérséklő beszéde és még egy másik tényező. Ez pedig abban áll, hogy Hegedűs pénzügyminiszter elhatározta, hogy igen energikusan lép közbe, ha újabb kormányválság fenyegetne és azoknak akarja átadni a züllött pénzügyi viszonyoknak a fedezését, akik ezt a zavart előidézték. A kormány helyzetét tehát az ország elsőrendű érdekeit illető szempontot biztossá teszik a viharok között. A kisgazdák értekezlete A kisgazdapárt ma esti értekezletét Mayer János vitatta meg. A kormány részéről Teleki miniszterelnök, Tomcsányi és Nagyatádi voltak jelen. Kisebb jelentőségű felszólalások után Teleki miniszterelnök bejelentette, hogy IV. Károly Fehringnál 3 óra 30 perckor elhagyta az országot IV. Károly vonatát két órával korábban nyították el Szombathelyről, nehogy lekésse a fehringi csatlakozást. IV. Károly elutazása már tegnap el volt határozva, de a tegnpi elutazás egy osztrák külügyi hivaalnok h bája miatt elmaradt. IV. Károlyt Ausztrián keresztül en ánt tisztek kísérik és antant tisztek maradnak vele Svájcban is. Megindult a nyomozás a résztvevők ellen Bejelenti, hogy a kormány meginditta a vizsgálatot az előzmények tisztázására és a nyomozásnak még is eredményei vannak és az ügyben sok külföldi egyén is szerepel. Azt a hírt, hogy egy nagyhatalomnak is része lett volna ebben, megcáfolja. — Nagyon csúnya játék, nagyon komoy dologgá, — mondotta Teleki — mert Franciaország nem tett ilyen lépést, Kálmán István azt kérdezi Telekitől hogy a király megérkezése után miért nem telefonált nyomban a kormányzónak. — Ebből csk előny származott — válaszolt Teleki, — mert úgy a kormányzó mint én, dacára hogy nem érintkeztünk, szóról szóra azonos módon tártuk fel IV. Károly előtt a helyzetet. Ez a két helyről származó egyöntetű információ győzte meg IV. Károlyt, hogy mennyire az ország érdekében való, hogy ő hagyja az országot. Teleky után Mayer János szólalt fel és azt fejtegette, hogy ha Magyarország mostohagyermeke volt is a Habsburgoknak, Ausztriát pedig szívükön melengették, mégis Ausztriában ridegen és merevén elzárkóztak IV Károlytól, Magyarországon pedig szivesen látrák, mint a vendéget. Ez a hagyományos magyar vendégszeretetre mutat. Parlamenti vizsgálóbizottságot kérnek Kovács I István parlamenti bizottsági küldését Indítványozza annak megvizsgálására, kik a bűnösök a király itteni látogatásának előkészítésében és hogy az itt tartózkodása alatt történt dolgokért terhel e valakit felelősség. Ebben a bizottságban szerinte benne kell lennie mindenik párt megbízottjának, de csak olyanoknak, akik nem exponált királyválasztók és nem exponált legitimisták. Teleki miniszterelnök ezt a bizottságot feleslegesnek tartja. Ez a nyomozás nem politikai kérdés, hanem az államrendőrség dolga Kovács J. István azt mondja, hogy ellenőrzési érvként gondolta a bizottság kiküldését. Alkotmányrevízió és sajtószabadság Dömötör Mihály szólalt fel ezután. Addig nem szabad nyugodnia a pártnak, amíg a nemzetgyűlés alkotmányrendezési jogának intézményes biztosítása meg nem történik Nagyon csodálkozik, hogy Teleki annak idején nem adott neki igazat, amikor figyelmeztettek, hogy a király bármikor bejöhet. Nyugatmagyarország kormánybiztosává Sigrayt nevezték ki, szombathelyi körletparancsnoknak pedig Lehar ezredest, noha a kisgazda párt hangoztatta ezen itézkedéseknek veszedelmes voltát. Ami Teleki felelősségre vonását illeti, nem érti, hogyan engedhette meg, hogy a király Budapesre jöjjön. Szerinte Telekit igen súlyos felelősség terheli. A kormány tagjai mind legitimisták, csak Nagyatádi Szabó István képviseli a nemzetet. Sigray kormánybiztosnak és Lehár ezredesnek el kell hagyniuk helyüket épen úgy, mint Károlyi József főispánnak. Hangsúlyozta azután, hogy szükségét látja a kisgazdapárt a kormány rekonstruálásának olyan értelemben, hogy abban a kisgazdapárté legyen a túlsuly . Sürgősek tartja az alkotmányrevízió mielőbbi keresztülvitelét, valamint a cenzúra eltörlését is. Teleki nem látja ilyen sötétnek a helyzetet, sőt a fejlemények neki adtak igazat, mert sikerült simán, minden következmény nélkül lebonyolítani az egész kérdést, anélkül, hogy ebbe bárki is beavatkozott volna. Nagyatádi megnyugtat Végül Nagyatádi szólalt föl. Azt mondja, minden eshetőségre el voltunk készülve. A kormány minden irányban megtette kötelességét. Az értekezlet jóval 11 óra után ért véget. Az Andrássy-pártban esik megbeszélések voltak A kereszténypártban nem volt formális értekezlet, hanem megbeszélés, amelyen Teleki is részt vett. Informálta a keszténypártot a helyzetről. Az volt különben a megállapodás, hogy csak akkor vesznek részt a vitában ha atúloldal (kisgazdapárt) a felelősség kérdésében akciót kezd. Ebben az esetben Andrássy szólal fel és fejti ki a keresztény párt álláspontját. Szmrecsényi csak akkor terjeszti elő interpellációját, ha a párt azt az ügy érdekében kívánatosnak tartja. IV. Károly elhagyta az országhatárt A M. T. I. szombathelyi híradása szerint IV. Károly kedden reggel elutazása előtt Mikes püspök palotájában kíséretét, Mikes püspököt, Hunyadi József grófot, Sigray Antal grófot, Hegedűs Pál altábornagyot, Köhler Seidl és Jármai Andor ezredeseket. Peterdy kerületi kapitányt, Herbst Géza alispánt, Nosopky Istvánt, Rohonczy Imre bárót, Almássy Viktor grófot, Kánia Rezső meghatalmazott minisztert, Gebhardt János főtörzsorvost, Bonticzini külügyi tanácsost, Pallavicini őrgrófot és ölbeket fogadót. Ezután IV Károly autón a városon keresztülhajtatott, ahol meghallgatta Száj alezredes, csendőrkerületi parancsnok és Asbeth vonatparancsnok jelentéseit. A vonatot Szász máv. főfelügyelő, Szakáll József üzetvezető és Folánszki felügyelő kísérték. A különvonat fél 12 órakor ért Körmendre, ahol Bathyáni-Strottmann herceg üdvözölte IV. Károlyt. A nagycsákányi állomáson Sáray és Batthyány grófnők üdvözölték IV. Károlyt A különvonat délután négy óra 10 perckor futott át az országhatáron Gyanafalváról. IV. Karoly ma elhagyta Magyarországot. Ezzel a lépésével a kis antant és a nagyantant agresszív fellépését elhárítottnak khél tekinteni. A Msant ant és a nagyantant szerepét IV. Károly Magyarországra történt uszásáról az alábbi jelentések világítják meg : Az antant hatalmak a Habsburg-restauráció ellen Parisból jelenti a MTI A nagykövetek tanácsa egyhangúlag a következő nyilatkozatot adta ki: A Magyarországon lejátszódott események a szövetséges hatalmakat arra kényszertik, hogy a magyar kormányzat és a magyar népnek emlékezetbe idézzék az 1920 február 4 én tett nyilatkozatunk rendelkezéseit. Az ebben a nyilatkozatban lefektetett elvek alapján a szövetségesek kötelességüknek tartják megemlíteni, hogy a Habsburgok visszahelyezése, a béke alapjában rendítené meg, tehát ezt a restaurációt a szövetségesek sem el nem ismerhetik, sem pedig meg nem tűrhetik. A szövetséges hatalmak tehát arra számítanak, hogy a magyar kormány tisztában van a helyzet komolyságával és felismerve azokat a veszélyeket, melyek a volt uralkodónak a magyar trónra való visszatérésével járnának, megtesz minden erélyes intézkedést arra, hogy meghiúsítsa azt a kísérletet, amely azonnal a legvégzetesebb következményekkel járna Magyarországra. A kisántánt ultimátuma Bécs, április 5. Károly király gyors elutazására az Az Újság bécsi szerkesztőségének értesülése szerint az adott okot, hogy a kisántánt ultimátuma, melyet tegnap adtak át Budapesten, nemcsak katonai fenyegetéseket tartalmazott, hanem gazdasági rendszabásokat is, blokádot és a határok teljes elzárását helyezte kilátásba. Olaszország IV. Károly ellen Rómából jelenti a MTI. Sforza gróf külügyminiszter a szenátusban egyebek között ezeket mondotta : — Károly kalandja egyáltalában nem meglepetés Olaszország számára. Éppen arra vonatkozólag formális megegyezés köttetett a belgrádi kormánnyal és ezt a prágai kormánnyal szívélyes gondolatkicseréléssel egészítette ki. Ily körülmények között nehezen tehető fel, hogy Károly oly jelentékteleneknek tartja kötelességeit azzal a néppel szemben, melyből állítása szerint ő is származik. Hogy ezt a népet személyi vagy családi hiúságból újabb bonyodalmakba és veszélyekbe döntse. A magyarok számára nagyon kétes értékű jutalom és hála volna ez azért az.