Reggeli Hirlap, 1921. április (30. évfolyam, 76-97. szám)

1921-04-06 / 76. szám

M­skolcz, 1921.XXX.évfolyam, 76 szám________Szerda, április 6. Miskolcz, 1921. XXX. évfolyam, 76 szám Szerda, április 6. előfizetési árak helyben és vidéken: évre. • 480*— K 1 Negyed évre . 120*— K évre . . . 240 — K 1 Egy hónapra . 40 — K szám ára mindenfitt 2— Korona Szerkesztőség: Miskolcz, Városháza tér 23 A szerkesztőség telefonszámai: 4-98, 6-11 Kiadóhivatal: Miskolcz, Széchenyi­ utca 11 (Újságterjesztő Vállalat) Telefonszám: 6-40 Felelősségre vonják Iv. Károly magyar­országi visszatérésének értelmi szerzőit IV. Károly magyarországi uta­zása fölött felkavart hullámok még nem simultak el, de ma az a hely­zet, hogy a kisgazdapárt engedé­kenységet mutatott a kormánnyal szemben Holnap Rassay és társai meg­indítják akciójukat a kormány ellen és csak akkor fogjuk meg­látni, hogy ez mennyiben fogja a kisgazdapárt hevesebb elemeit magával rántani, hiszen a Teleki elleni támadással szimpatizálnak Kovács J. István, Berky, Hencz és még sokan. Mindenesetre nagyon sokat ha­lott Nagyatádi mérséklő beszéde és még egy másik tényező.­­ Ez pedig abban áll, hogy Hegedűs pénzügyminiszter elhatározta, hogy igen energikusan lép közbe, ha újabb kormányválság fenyegetne és azoknak akarja átadni a züllött pénzügyi viszonyoknak a fe­dezé­­sét, akik ezt a zavart előidézték. A kormány helyzetét tehát az ország elsőrendű érdekeit illető szempontot biztossá teszik a viha­rok köz­ött. A kisgazdák értekezlete A kisgazdapárt ma esti érte­kezletét Mayer János v­itatta meg. A kormány részéről Teleki minisz­terelnök, Tomcsányi és Nagyatádi voltak jelen. Kisebb jelentőségű felszólalások után Teleki miniszterelnök beje­lentette, hogy IV. Károly Feh­ringnál 3 óra 30 perckor elhagyta az országot IV. Károly vonatát két órával korábban n­yították el Szombathelyről, nehogy lekésse a fehringi csatlakozást. IV. Károly elutazása már tegnap el volt ha­tározva, de a tegn­pi elutazás egy osztrák külügyi hiva­alnok h bája miatt elmaradt. IV. Károlyt Ausztrián keresztül en ánt tisztek kísérik és antant tisztek maradnak vele Svájcban is. Megindult a nyomozás a résztvevők ellen Bejelenti, hogy a kormány meg­indi­­tta a vizsgálatot az előzmé­nyek tisztázására és a nyomozás­nak még is eredményei vannak és az ügyben sok külföldi egyén is szerepel. Azt a hírt, hogy egy nagyhatalomnak is része lett volna ebben, megcáfolja. — Nagyon csúnya játék, nagyon komoy do­loggá­­, — mondotta Teleki — mert Franciaország nem tett ilyen lépést, Kálmán István azt kérdezi Te­lekitől hogy a király megérkezése után miért nem telefonált nyom­ban a kormányzónak. — Ebből cs­k előny származott — válaszolt Teleki, — mert úgy a kormányzó mint én, dacára hogy nem érintkeztünk, szóról szóra azo­­­nos módon tártuk fel IV. Károly előtt a helyzetet. Ez a két helyről származó egyöntetű információ győzte meg IV. Károlyt, hogy mennyire az ország érdekében való, hogy ő hagyja az országot. Teleky után Mayer János szó­lalt fel és azt fejtegette, hogy ha Magyarország mostohagyermeke volt is a Habsburgoknak, Ausz­triát pedig szívükön melengették, mégis Ausztriában ridegen és me­revén elzárkóztak IV Károlytól, Magyarországon pedig szivesen látrák, mint a vendéget. Ez a ha­gyományos magyar vendégszere­tetre mutat. Parlamenti vizsgálóbizottságot kérnek Kovács I István parlamenti bizottság­i küldését Indítványozza annak megvizsgálására, kik a bűnösök a király itteni látogatá­sának előkészítésében és hogy az itt tartózkodása alatt történt dol­gokért terhel e valakit felelősség. Ebben a bizottságban szerinte benne kell lennie mindenik párt megbízottjának, de csak olyanok­nak, akik nem exponált király­­választók és nem exponált legi­timisták. Teleki miniszterelnök ezt a bi­zottságot feleslegesnek tartja. Ez a nyomozás nem politikai kérdés, hanem az államrendőrség dolga Kovács J. István azt mondja, hogy ellenőrzési érvként gondolta a bizottság kiküldését. A­lkotmányrevízió és sajtószabadság Dömötör Mihály szólalt fel ez­után. Addig nem szabad nyugodnia a pártnak, amíg a nemzetgyűlés alkotmányrendezési jogának intéz­ményes biztosítása meg nem tör­ténik Nagyon csodálkozik, hogy Teleki annak idején nem adott neki igazat, amikor figyelmeztettek, hogy a király bármikor bejöhet. Nyugatmagyarország kormánybiz­tosává Sigrayt nevezté­k ki, szom­bathelyi körletparancsnoknak pedig Lehar ezredest, noha a kisgazda párt hangoztatta ezen i­tézkedé­seknek veszedelmes voltát. Ami Teleki felelősségre vonását illeti, nem érti, hogyan engedhette meg, hogy a király Budapes­re jöjjön. Szerinte Telekit igen súlyos fele­lősség terheli. A kormány tagjai mind legitimisták, csak Nagyatádi Szabó István képviseli a nemzetet. Sigray kormánybiztosnak és Lehár ezredesnek el kell hagyniuk he­lyüket épen úgy, mint Károlyi József főispánnak. Hangsúlyozta azután, hogy szük­ségét látja a kisgazdapárt a kor­mány rekonstruálásának olyan értelemben, hogy abban a kis­­­gazdapárté legyen a túlsuly . Sürgős­ek tartja az alkotmány­revízió mielőbbi keresztülvitelét, valamint a cenzúra eltörlését is. Teleki nem látja ilyen sötétnek a helyzetet, sőt a fejlemények neki adtak igazat, mert sikerült simán, minden következmény nélkül lebonyolítani az egész kérdést, anélkül, hogy ebbe bárki is beavatkozott volna. Nagyatádi megnyugtat Végül Nagyatádi szólalt föl. Azt mondja, minden eshető­ségre el voltunk készülve. A kor­mány minden irányban megtette kötelességét. Az értekezlet jóval 11 óra után ért véget. Az A­ndrássy-pártban esik megbeszélések voltak A kereszténypártban nem volt formális értekezlet, hanem megbe­szélés, amelyen Teleki is részt vett. Informálta a ke­­szténypártot a helyzetről. Az volt különben a megállapodás, hogy csak akkor vesznek részt a vitában ha a­­túloldal (kisgazdapárt) a felelős­ség kérdésében akciót kezd. Ebben az esetben Andrássy szólal fel és fejti ki a keresztény párt álláspontját. Szmrecsényi csak akkor terjeszti elő interpellációját, ha a párt azt az ügy érdekében kívánatosnak tartja. IV. Károly elhagyta az országhatárt A M. T. I. szombathelyi hír­adása szerint IV. Károly kedden reggel elutazása előtt Mikes püspök palotájában kíséretét, Mikes püs­pököt, Hunyadi József grófot, Sigray Antal grófot, Hegedűs Pál altábornagyot, Köhler Seidl és Jármai Andor ezredeseket. Peterdy kerületi kapitányt, Herbst Géza alispánt, Nos­opky Istvánt, Ro­­honczy Imre bárót, Almássy Viktor grófot, Kánia Rezső meghatalma­zott minisztert, Gebhardt János főtörzsorvost, Bon­­ticzini külügyi tanácsost, Pallavicini őrgrófot és ölbeket fogadó­t. Ezután IV Károly autón a városon keresztülhajtatott, ahol meghallgatta Sz­áj alezredes, csendőrkerületi parancsnok és Asbeth vonatparancsnok jelentéseit. A vonatot Szász máv. főfelügyelő, Szakáll József üz­etvezető és Fo­lánszki felügyelő kísérték. A kü­lönvonat fél 12 órakor ért Kör­mendre, ahol Ba­thyáni-Strottmann herceg üdvözölte IV. Károlyt. A nagy­csákányi állomáson S­áray és Batthyány grófnők üdvözölték IV. Károlyt A különvonat délután négy óra 10 perckor futott át az országhatáron Gyanafalváról. IV. Karo­ly ma elhagyta Magyar­­országot. Ezzel a lépésével a kis antant és a nagyantant agresszív fellépését elhárítottnak k­hél tekin­teni. A Msant ant és a nagyantant szerepét IV. Károly Magyarországra történt u­szásáról az alábbi jelen­tések világítják meg : Az antant hatalmak a Habsburg-restauráció ellen Parisból jelenti a MTI A nagy­követek tanácsa egyhangúlag a következő nyilatkozatot adta ki: A Magyarországon lejátszódott események a szövetséges hatal­makat arra kénysze­rtik, hogy a magyar kormányzat és a magyar népnek emlékezetbe idézzék az 1920 február 4 én tett nyilatkoza­tunk rendelkezéseit. Az ebben a nyilatkozatban lefektetett elvek alapján a szövetségesek köteles­ségüknek tartják megemlíteni­, hogy a Habsburgok visszahelye­zése, a béke­ alapjában rendítené meg, tehát ezt a restaurációt a szövetségesek sem el nem ismer­­hetik, sem pedig meg nem tűrhe­tik. A szövetséges hatalmak tehát arra számítanak, hogy a magyar kormány tisztában van a helyzet komolyságával és felismerve azo­kat a veszélyeket, melyek a volt uralkodónak a magyar trónra való visszatérésével járnának, megtesz minden erélyes intézkedést arra, hogy meghiúsítsa azt a kísérletet, amely azonnal a legvégzetesebb következményekkel járna Magyar­­országra. A kisántánt ultimátuma Bécs, április 5. Károly király gyors elutazására az Az Újság bécsi szerkesztőségének értesülése szerint az adott okot, hogy a kis­­ántánt ultimátuma, melyet tegnap adtak át Budapesten, nemcsak katonai fenyegetéseket tartalma­zott, hanem gazdasági rendszabá­sokat is, blokádot és a határok teljes elzárását helyezte kilátásba. Olaszország IV. Károly ellen Rómából jelenti a MTI. Sforza gróf külügyminiszter a szenátus­ban egyebek között ezeket mon­dotta : — Károly kalandja egyáltalá­­ban nem meglepetés Olaszország számára. Éppen arra vonatkozó­lag formális megegyezés köttetett a belgrádi kormánnyal és ezt a prágai kormánnyal szívélyes gon­dolatkicseréléssel egészítette ki. Ily körülmények között nehezen tehető fel, hogy Károly oly jelentéktele­neknek tartja kötelességeit azzal a néppel szemben, melyből állí­tása szerint ő is származik. Hogy ezt a népet személyi vagy családi hiúságból újabb bonyodalmakba és veszélyekbe döntse. A magya­rok számára nagyon kétes értékű jutalom és hála volna ez azért az.

Next