Reggeli Hirlap, 1921. április (30. évfolyam, 76-97. szám)

1921-04-06 / 76. szám

Mirrcolos, frei április 6 2 oldal REGGELI HÍRLAP önfeláldozásukért, melyet az orosz fronton tanúsítottak, amikor a leg­teljesebb elismerésre rászolgáló hősiességgel haltak meg a Habs­­burg-házért. Sem Olaszország, sem az utód­államok sohasem egyeznek bele Károly visszahelyezésébe. Néhány régi magyar családot kivéve, a magyar nép tiszteletreméltó, föld­mivelő tömegei hallani sem akar­nak Károly intrikáiról. Hallják meg azok az országok, akik — mint mi — sokat szenvedtek a Habs­burgoktól, hogy ma utoljára tisz­teljük meg ezt az urat azzal, hogy az olasz parlamentben foglalko­z­unk vele. Ausztria a békeszerződés végrehajtását követeli garanciául Budapestről jelenti a MTI. Az elmúlt napok eseményeivel kap­csolatban az osztrák kormány két ízben is kifejtette álláspontját. Elsőszben március 30 án az ánlant .Sh­amok bécsi képviselői előtt Mayr dr. szövetségi kancellár azon az állásponton volt, hogy tisztára magyar ügyről van szó, melybe Ausztria nem avatkozhatik bele. Másodízben április 1-én Mayr dr. kancellár a nemzeti tanácsban. Kijelentette Mayr, hogy noha a magyar királykérdést elsősorban magyar belügynek kell tekinteni, mégis kifejezetten nemzetközi jel­lege is van. Ez kiderül abból, hogy a nagyhatalmak hivatalosan kije­lentenék hogy a Habsburg dinasz­ta visszatérésének Magy­arország trónjára­­ ellenszegülnének. Románia, Csehország és Jugo­szlávia hivatalos képviselői szintén­­­em néznék nyugodtan IV. Ká­rolyt Magyarország trónján. Az osztrák kormány közli a nagyha­talmakkal és az utódállamokkal, hogy a Habsburgok restaurációja Magyarországon az osztrák köz­társaság békés fejlődését fenye­getné, éppen ezért kérni fogja a szövetséges hatalmaktól a trianoni békeszerződés haladéktalan érvé­nyesítését, különösen pedig Nyu­­g­at-Magyarország átadását Ausztria számára. Követelni fogja a ma­gyar hadsereg létszámának a béke­­szerződésnek megfelő kontingensre való leszállítását. A nemzetgyűlésen bejelentik IV. Károly elutazását A kisgazdapárt hétfő esti érte­kezletének határozatából kifolyó­­lag a párt tagjai ma délelőtt a nemzetgyűlés ülésének megnyitása előtt Bottlik József elnöki szobá­jában értekezletre jöttek össze. Erre a megbeszélésre ki­hívták Rassay Károlyt is, aki sürgős interpellációt jegyzett be, a követ­kező címmel: „IV Károly, volt magyar király, magyarországi tartózkodása és az ezzel kapcsolatos kormányzati in­tézkedések tárgyában.“ Nagyatádi Szabó és Meskó arra igyekeztek rábírni Rassayt, hogy ettől az interpellációtól áljon el, annál is inkább, mert akkor még nem volt hivatalos értesítés arról, hogy a király tényleg el­­hagyta Magyarországot. Rassay kijelentette, hogy eláll az interpellációtól, ha Szmrecsányi György szintén nem mondja el interpellációját, melynek ez volt a címe: „Interpelláció az apostoli király őfelsége magyarországi tartózkodása tárgyában az ossz kormányhoz“. Rassay garanciá­kat kért arra is, hogy a miniszter­elnök pénteki beszámoló jelentése, továbbá mai beszéde a holnapi ülés napirendjén, mint egy tárgy fog szerepelni. Maga a miniszterelnök még nem volt a nemzetgyűlés épületében, mert a miniszterelnökségen várta a jelentést Szombathelyről a király elutazásáról. A jelentés beérkezése után 11 óra körül jött be a nemzetgyűlés épületébe Teleki és elsősorban a kormány tagjaival, köztük Nagy­atádi Szabó Istvánnal tárgyalt. Nagyatády előadta a kisgazdapárt és az ellenzék kívánságát, amire hosszabb eszmecsere indult meg közöttük. Nagyatádi közvetítette a pártja és az ellenzék között a miniszter­­elnök kijelentését, amely szerint mai bejelentése után holnap vég­­leges nyilatkozatot tesz a Háznak és azt napirendre is kívánja tű­zetni és ehez hozzá is lehet szólni. Szmrecsányi eleinte nem akart el­­állani interpellációja elmondásától, később Andrássy kívánságára at­tól elállott és beleegyezett abba, hogy holnap mondhassa el Erre Rassay is elállott interpellációjától, így vált lehetővé a mai ülés za­vartalan lefolyása. A folyosó A népszetgyűlés ipai ülésére meglehetős nagy számmal gyűltek össze a képviselők. A folyosón élénken tárgyalták azt a kérdést, hogy a király ideérkezése mennyi­ben befolyásolja a kormány hely­zetét. Az általános felfogás szerint a Teleki-kormány nem maradhat a helyén és Teleki miszterelnök le­köszönése a legrövidebb időn be fog következni Teleki utódjá­nak kizárólag gróf Bethlen Istvánt emlegetik. Hosszú és izgalmas várakozás után 12 óra előtt néhány perccel szólaltak meg a jelzőcsengők, min­denki betódul az ülés­erembe, a karzatok ma is zsúfolva vannak, úgy, mint a pénteki nevezetes ülésen. Az ülés megnyitása A nemzetgyűlés mai ülését Bott­lik József 12 óra után nyitotta meg. Bejelenti, hogy indítvány érkezett november 13 -nak, a trianoni béke aláírási napjának nemzeti gyásznapnak való dekla­rálása tárgyában. Ezután Teleki gróf miniszterelnök emelkedett szólásra. Teleki bejelenti, hogy IV. Károly elhagyta az országot Teleki: Tisztelt Nemzetgyűlés ! Azt kértem volt a nemzetgyű­­lésől ezelőtt 3 nappal, hogy ne méltóztassanak arról a kérdésről, amely az összes lelkeket izgatta, a király­ittartózkodásáról eddig ítélni és általában azzal addig foglalkozni, amíg én nem jelent­hetem a nemzetgyűlésnek azt, hogy azt a munkát, amelyet kö­telességszerűen vállalnom kellett s amely abból állott, hogy a ki­rályt rábír­om arra, hogy az or­szágot elhagyja, el nem végeztem Abban a helyzetben vagyok hogy ezt a nemzetgyülésnek tudomá­sára hozhaom. — Felkiáltasok a szélső bal­oldalon : — Hala Istennek! Teleki: A király a mai napon 10 óra 35 perckor elhagyta Szom­bathelyet. — Felkiáltások a jobb oldalon . — Hála Istennek ! Teleki. Természetesen azt még nem tudom jelenteni, hogy a határt is átlépte volna, de ez a mai napon, még a mai délelőtt folyamán meg fog történni. Én ma csak röviden kívánok bejelentést tenni. Holnap majd további bejelentést teszek. Azt hiszem, abban a kérdésben, kevés kivétellel, mindnyájan megegye­zünk, hogy a királynak ismét el kellett hagynia az országot. — úgy van ! — a jobb szélső és a baloldalon. Teleki: Nem akarom és nem is szeretem az okot részletezni (Mozgási) Rassay : Bíróság elé a kísérők­kel ! Teleki: Sem belső, sem külső helyzetünket nem javítaná az, ha itt részletekbe bocsátkozom. — Zaj a szélső baloldalon. Balla: Megint külföldi lapokból fogjuk megtudni. Zajl Teleki: Azt hi­szem, arról is méltóztatnak meggyőződve lenni, hogy mi mérlegeltük mindezen okokat és ezeknek mérlegelése alapján jártunk el. — Helyeslés a jobboldalon, Teleki. Ha voltak külső veszé­lyek ebben a tekintetben, ezek elmúlván,, nem gondolom, hogy annak részletezésével. — Z­ij! Szilágyi! Rémlátás ! Meskó: Azt mondták mindig, hogy rémlátés ! Balta : Belügyi kérdésekről nem is lehet itt beszélni ! Teleki: Nem hiszem, hogy he­lyes volna itt ezeket részletezni. — Egy hang jobbfelől:. Ulti­mátum 1 Teleki: Másrészt a belső ellen­téteket fokozni nem tartom he­lyesnek és a magam részéről ezek­nek fokozásához ne­m fogok hozzá­járulni felesleges kijelen­ésekkel. H­zánk, amely annyi politikai és erkölcsi megrázkódtatáson ment keresztül és amely olyan nehéz viszonyok közt volt, ezt a meg­lepetésszerű . . — Fe­lkiáltások jobb felől: Puccs ! Teleki: ... és megrázkódtatá­­sokkal fenyegető dolgot is kiáltotta. — Meskó: Ez puccs vett! Teleki: Ismé­rem, ezt a teher­próbát is kiállottuk és azt hiszem, hogy ennek a teherpróbának kiál­lása alkalmas arra, hogy minden józanul gondolkodó emberben emelje­ a nyugod­ság érzését és benni az országban és minden józanul gondolkodó külállamban is bebizonyítja azt, hogy Magyar­­ország a konszolidációnak azt a fokát érte el amelyen kormány is, nemzetgyűlés is, közvélemény is, hadsereg is egységes és nem hagyja magát elragadtatni. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Somogyi: Szép konszolidáció, ahol a királyt elűzik. — Nagy zaj jobbfelől. Meskó : Menjen utána ! Rassay: Majd hozunk törvényt róla, legyen nyugodt! Teleki: Én ezt a tényt akarom leszögezni és nagyon kérnem a nemzetgyűlést is, hogy ugyanazt a nyugalmat őrizze meg, melyet eddig is megőrzött és amely egye­dül alkalmas arra, hogy az or­szágnak javára szolgáljon Már most csak röviden arról akarok beszámolni, holnap részletesebben számolhatok be, amikor a határ­­kilépésől is beszámolhatok .. . — Rassay : És a kísérők letar­­tó­­látásáról. Teleki,­és, hogy ez utazás te­kintetében, milyen intézkedéseket tett a kormány. — Zaj jobbfelől. — Rassay: Hogy valaki gróf, még r­ém menti a letartóztatástól Teleki: Természetes, hogy elemi kötel­s­égünk volt, hogy ez Ausztrián át való utazást és a Sv­ájczba való beutazást biztosít­suk. Ez hosszabb időt vett igénybe. Technikai nehézségekkel is meg kellett küzdenünk, amíg az osztrá­kokkal teljes megállapodásra ju­tottunk.­­ Teljes megállapodásra kellett jutnunk abban a tekintet­ben is, hogy az utazás Ausztrián át ne csak meg ne zavartassák, hanem megfelelő formák között történjék. Ennek biztosítására az antant nagyhatalmak kezünkre jártak és a vonatot a maguk ré­széről 1­1 képviselőjükkel, tehát 3 antánt képviselővel kísértetik, ennek az általuk vállalt garanci­ának biztosítására. Ennyit feltétlenül szükségesnek tartottunk és nem engedtünk ebben a tekintetben semmiféle sürgetésnek, mert ha egyrészt arra az álláspontra kellett volna helyezkednem, hogy ezt a vissza­utazást meg kell tenni, másrészt semmi körülmények között nem engedhettem, hogy azt, akinek a­ magyar nemzet egyszer Szent István koronáját fejére tette, kelle­metlenség érje és a tisztelet­r­e ki meg ne adassék ! Teleki: Én kötelességemet, amely mondhatom nehéz kötelesség volt, mindkét irányban igyekeztem tel­jesíteni. Méltóztassanak majd az­után a kormánnyal szemben meg­­állapt­ani a felelősség kérdését, én nem fogok elzárkózni, nem vonu­lok vissza semmi elől. További részletekre nézve majd holnap — amikor teljesen végle­ges jelenést tehetek a nemzetgyű­lésnek — fogok nyilatkozni. Most azt kérem az elnök úrtól, mél­óztassék ezt a bejelentésemet holnap napirendre tűzni, mert nem akarok semmikép elzárkózni az­­elől, hogy a nemzetgyűlés ehez a jelentésemhez és egész ügyben való ténykedésemhez hozzászól­hasson. Bolllik alelnök : A nyilatkozatai a minizterelnök úr kívánsága szerint kitűzzük azt a holnapi napirendre.

Next