Reggeli Hirlap, 1921. június (30. évfolyam, 121-145. szám)

1921-06-01 / 121. szám

ffifakolcz, 1921. XXX. évfolyam. 121. szám Szerda, junius 1. Ara 2 korona Negyed Hírlap Klifizetési árak helyben és vidéken, ottása évre . , 480'— K 1 Negyed évre . 120*-TM K évre . . . 240'— K 1 Egy hónapra . 40­—­ K •Sifje* szám­ára mindenütt 2*— korona POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség: Miskolcz, Városház-tér 1. A szerkesztőség telefonszámai: 4-98, 6-1 Ét Kiadóhivatal: Miskolcz, Széchenyi­ utca 1. (Újságterjesztő Vállalat) Telefonszám: Új választásokat terveznek őszre Már hosszabb idő óta lappan­gott az a hír, mely egyes lapok­ban egész nyíltan napvilágot lá­tott, hogy a nemzetgyűlés időtar­tamát meghosszabbítják, sőt már az a híresztelés is megszületett, hogy a nemzetgyűlés meg fogja csinálni a főrendiház reformját és a törvény életbeléptetése után, illetve a főrendiház összeülése után átalakul képviselőházzá. A Magyarország értesülése sze­rint, ezek a hírek nem egyebek bizonyos körök óhajtásainál. A kormánynak ebben a kér­désben elfoglalt álláspontjáról azt közölték a Magyarországgal hogy a kormány sem a nemzetgyűlés­nek, sem a pártoknak nem akar prejudikálni. Ez tisztára a nemzet­gyűlés szuverén ügye, amelyre a kormány nem akar befolyást gya­korolni. A Nagyatádi csoport őszre választást akar Az eszmét annak idején Hege­dűs Lóránt pénzügyminiszter ve­tette fel, de az ötlet akkor nem keltett általános örömet. A Nagy­­atádisták nyomban protestáltak ellene, a kormány sem indult rajta túlságosan. A kiselejtezésre ítéltek csapata azonban kapva kapott a gondolat után. Ezek arról ábrándoznak ugyanis, hogy a főrendiház re­formjának a megalkotása után szuverén gesztussal képviselőhozzá deklarálja magát a nemzetgyűlés és ilyen minőségben boldogítja további három éven keresztül az országot. Hangsúlyozzák, hogy csak azok a képviselők ragasz­kodnak a mandátum meghosszab­bításához, akik kevés reménnyel indulhatnak majd a választási küzdelembe, mert érzik, hogy vá­lasztóik mást ajándékoznak meg bizalmukkal. A parlament mostani összetétele nem egységes Érdekes jelenség, hogy a Nagy­atádi-csoport ezúttal erélyes lépésre szánta el magát, leszögezte azt az álláspontját, ho­gy semmi körülmé­nyek között sem támogatja az őszi képviselőválasztás elhalasztá­­sára indított akciót. Teszi ezt abból a néző­szög­ből, hogy a parlament mostani összetétele nem egészséges, hiszen ahány nap, annyi alku jön létre a két nagy párt között a helyzet egyensúlyának megtámasztására és ez a rengeteg kompromisszum már­is teljesen letompította a kis­gazdapárt programmját. Éppen a helyzet örökös szanálása miatt a párt szinte teljesen feladta akció­­szabadságát és nem csoda, ha nagyon is belement a testvér­­párttal kötött kényszerű egyez­ségbe. Bethlen István gróf terve vilá­gos. A miniszterelnök az egységes párt érdekében mindenáron vá­lasztani akar. Erre mutat a kor­mányelnök minden lépése. Fontos körülmény az is, hogy a parlament ma nem komplett és éppen azért a parlamentáris szem­pont kiegészítésre szorul. Ezen a fogyatékosságon lesz hivatva se­gíteni az új választás, ahol a szociáldemokrata munkásság is megjelenhetik az urnánál. Az új parlament hivebben fejezi ki az ország akaratát A mérleg mindenesetre a vá­lasztás mellé billen. A kisgazda­­pártban nem félnek attól az érve­léstől, hogy az új választás káros izgalmaknak teszi ki az országot. Az a felfogásuk, hogy a nemzet egész könnyen elbírja ezt az al­kotmányos teherpróbát és az új parlament hívebben fejezi ki majd az ország akaratát. Ez pedig első­rendű érdeke a nemzetnek. Min­den attól függ, váljon Nagyatádi megmarad-e újra fogadkozásánál, amint annyiszor tette az utóbbi időben, lesz-e szabad keze ahhoz, hogy tetté érlelje elhatározását. Ha a földmivelésügyi miniszter ezúttal végleg elbúcsúzott a kom­promisszumok politikájától, ősszel új parlamentet választ az ország. Felemelik a képviselők tisztelet­díját Meskó Zoltán volt államtitkár több képviselő előtt ma azt az eszmét vetette fel a parlament folyosóján, hogy fel kellene emelni a képviselők fizetését, mert havi háromezer koronából ma nem lehet megélni Budapesten. El­mondotta, hogy több vidéki kép­viselő álsze­méremből eltitkolja nyomorúságát, bizonyítékul felhozta hogy néhány képviselő mostoha anyagi viszonyai miatt rendes la­kást sem tud tartani. Egyik-másik ágyra jár. Rakovszky készséggel kijelentette, hogy élére áll a fel­ség­zési akciónak és ha kell de­­putációt is vezet a miniszterelnök­höz, de csak zárt ülésen beszél­hetik meg a helyzetet, főleg abból a szempontból hogy nem volna-e kívánatos, ha a képviselőház két­­három havi fokozott munka után időről időre szünetet tartson és ezzel is lehetővé tegye a kép­viselők megélhetését. Sándor Pál a forradalmakról és annak orsozóiról A nemzetgyűlés mai ülését há­­romnegy­ed 11 kor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Minthogy a Ház nem volt tanácskozóképes, az elnök az ülést 5 percre felfüg­gesztette. Szünet után a költségvetés vitá­jához elsőnek Grieger Miklós szó­lott hozzá, aki külképviseletünk demokratikus szellemben való ve­zetését sürgeti. Majd a munkanél­küliség kérdésében vár gyors meg­oldást a kormánytól. Kéri a kor­mányt, hogy az internálások kér­dését sürgősen oldja meg. A föld­birtokreformra vonatkozólag meg­említi, hogy némely helyen sokkal rosszabb helyzet van ma, mint a földbirtokreform előtt volt. Sándor Pál a háború és forradalmak okozóiról Sándor Pál: Mindenütt azt hal­lottam, hogy a zsidók voltak az okai a háború elvesztésének, a forradalomnak. Természetesen ez vett rá, hogy megvizsgáljam, hogy várjon igaz­­, hogy a zsidók az okai minden szerencsétlenségnek, mert ha ez igaz, akkor jogosult a keresztény politikának az a törek­vése, hogy a zsidók jogait meg­nyirbálja. A történelmi kutatás alapjára helyezkedem és tényekre fogok támaszkodni. Neveket nem emlí­tek és bár én nem vettem részt a forradalomban, mégis meggyőző­désem, hogy a forradalom a há­ború következménye. A forradalom az én véleményem szerint tisztes­séges alapon indult, de az embe­rek gyengesége folytán elfajult. Inkább felolvasni fogok mint be­szélni, hogy az illetékes faktorok kijelentéseit könnyebben tekintsék igazságnak. Miért vesztettük el a háborút A háborút elvesztettük első­sorban azért, mert impotens ge­nerálisaink voltak. Azonban hozzá kell tennem, hogy el volt árulva a háborúban az egész magyar nemzet. Már eleve elhatározták Magyarország feldarabolását és amikor mi a 67-es politikától kezdve becsületesen betartottuk a kiegyezést és megálltuk helyünket a háborúban, elárultak bennünket azzal hogy az osztrákok egye­nesen ellenünk dolgoztak. A háború 1916 óta a mérvadó körök szerint elveszett. Ercberger kijelentette, hogy a Mámé menti ütközettel a háború elveszett, Bülow a visszavonulástól kezdve látta a tragikus sors kibontako­zását. Meg kell tehát állapítani teljes bizonysággal, hogy mi okozta a háború elve­sztését és mi okozta a forradalmakat. Szabó József: A zsidókat még sem lehet fehérre mosni. Sándor: A zsidókat nem lehet fehérebbre mosni mint önt és nem lehet vörösebbé sem tenni. Az ántánt és a diplomáciánk Azután arról beszélt, hogy a román kormány és az ántánt kö­zött szerződés jött létre, mely Erdélyt odaígérte a románoknak. Tisza az akkori miniszterelnök, olyan becsületes, egyenes gondol­­kozású volt, hogy ezt nem hitte el. Szilágyi: Tiszát rendszeresen félrevezették odaát. . Sán­dor: Tiszának tehát nem volt tudomása arról, hogy az antant Romániával milyen szer­ződést kötött. Rubinek Gyula: Most is ilyen a diplomácia. Sándor: Amikor 1916 ban Hin­­denburg átvette a parancsnok­ságot hiába tett mindent, megkez­dődött a hadsereg és a flotta bomlása. A forradalom csak záróköve volt ennek a folya­matnak. Áttér ezután a Sixtus féle le­vélre, majd arról beszélt, hogy Spitzmüller is panaszkodott, hogy ő maga sem volt semmibe sem beleavatva. Balla: Most is ilyen titokban megy minden. Sándor: Az egyik oldalon­­ az antant emberei izgattak ellenünk, a másik oldalon a diplomaták, az egyik oldalon két császár le­velezik egymással, a másik olda­lon a szakminiszterek nem tud­nak semmiről. És mi oda adtuk mindenünket, amikor pedig ma­gunknak sem volt semmi. Maga Tisza mondotta, hogy nem tudunk szállítani. Hadik János gróf is éppen ezért bukott meg, mert nem akart szállítani. Az osztrák kormány azonban mindig kihasz­nálta a magyar nép jóhiszemű­ségét. Windischgraets tudott a front felbomlásáról Azután a német helyzetről olvas fel részleteket. Ott is felbomlott a fegyelem, csapatostul adták meg m­agukat a katonák. Windischgraetz, aki akkor miniszter volt, naponta kapott a német főhadiszállításról jelentést és így csodálja, hogy azt meri mondani, hogy a hadsereg­ben izgattak. IV. Károly október 2 én megígérte, hogy a magyar csapatokat hazahívja, ezt az ígé­retét azonban nem teljesítette. A szláv kérdés Wekerle inter­júban a követke­zőket mondta: IV. Károly a délszláv kérdésben a magyar érdekek meg­óvására megfelelő intézkedéseket tett. Tisza nem ment le tárgyalni, ugyanekkor Korosecet megbízták, hogy ellenünk, délszláv politikát csináljon. Ezután egy Klamatz­­féle intervjúról beszélt, mely az önálló cseh Szlovákiáról szólt. A németek is elismerték az önálló cseh­ Szlovákiát és ugyanekkor Andrássy hangoztatta a Német­országhoz való törhetetlen hűsé­günket. Grieger Miklós: Leszünk is hozzájuk. Haller István: Nem is a ese­tiekhez ! Sándor Pál: Németország októ­ber 12-én elfogadta a 14 Wilsont

Next