Reggeli Hirlap, 1921. június (30. évfolyam, 121-145. szám)
1921-06-01 / 121. szám
ffifakolcz, 1921. XXX. évfolyam. 121. szám Szerda, junius 1. Ara 2 korona Negyed Hírlap Klifizetési árak helyben és vidéken, ottása évre . , 480'— K 1 Negyed évre . 120*-TM K évre . . . 240'— K 1 Egy hónapra . 40— K •Sifje* számára mindenütt 2*— korona POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség: Miskolcz, Városház-tér 1. A szerkesztőség telefonszámai: 4-98, 6-1 Ét Kiadóhivatal: Miskolcz, Széchenyi utca 1. (Újságterjesztő Vállalat) Telefonszám: Új választásokat terveznek őszre Már hosszabb idő óta lappangott az a hír, mely egyes lapokban egész nyíltan napvilágot látott, hogy a nemzetgyűlés időtartamát meghosszabbítják, sőt már az a híresztelés is megszületett, hogy a nemzetgyűlés meg fogja csinálni a főrendiház reformját és a törvény életbeléptetése után, illetve a főrendiház összeülése után átalakul képviselőházzá. A Magyarország értesülése szerint, ezek a hírek nem egyebek bizonyos körök óhajtásainál. A kormánynak ebben a kérdésben elfoglalt álláspontjáról azt közölték a Magyarországgal hogy a kormány sem a nemzetgyűlésnek, sem a pártoknak nem akar prejudikálni. Ez tisztára a nemzetgyűlés szuverén ügye, amelyre a kormány nem akar befolyást gyakorolni. A Nagyatádi csoport őszre választást akar Az eszmét annak idején Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter vetette fel, de az ötlet akkor nem keltett általános örömet. A Nagyatádisták nyomban protestáltak ellene, a kormány sem indult rajta túlságosan. A kiselejtezésre ítéltek csapata azonban kapva kapott a gondolat után. Ezek arról ábrándoznak ugyanis, hogy a főrendiház reformjának a megalkotása után szuverén gesztussal képviselőhozzá deklarálja magát a nemzetgyűlés és ilyen minőségben boldogítja további három éven keresztül az országot. Hangsúlyozzák, hogy csak azok a képviselők ragaszkodnak a mandátum meghosszabbításához, akik kevés reménnyel indulhatnak majd a választási küzdelembe, mert érzik, hogy választóik mást ajándékoznak meg bizalmukkal. A parlament mostani összetétele nem egységes Érdekes jelenség, hogy a Nagyatádi-csoport ezúttal erélyes lépésre szánta el magát, leszögezte azt az álláspontját, hogy semmi körülmények között sem támogatja az őszi képviselőválasztás elhalasztására indított akciót. Teszi ezt abból a nézőszögből, hogy a parlament mostani összetétele nem egészséges, hiszen ahány nap, annyi alku jön létre a két nagy párt között a helyzet egyensúlyának megtámasztására és ez a rengeteg kompromisszum máris teljesen letompította a kisgazdapárt programmját. Éppen a helyzet örökös szanálása miatt a párt szinte teljesen feladta akciószabadságát és nem csoda, ha nagyon is belement a testvérpárttal kötött kényszerű egyezségbe. Bethlen István gróf terve világos. A miniszterelnök az egységes párt érdekében mindenáron választani akar. Erre mutat a kormányelnök minden lépése. Fontos körülmény az is, hogy a parlament ma nem komplett és éppen azért a parlamentáris szempont kiegészítésre szorul. Ezen a fogyatékosságon lesz hivatva segíteni az új választás, ahol a szociáldemokrata munkásság is megjelenhetik az urnánál. Az új parlament hivebben fejezi ki az ország akaratát A mérleg mindenesetre a választás mellé billen. A kisgazdapártban nem félnek attól az érveléstől, hogy az új választás káros izgalmaknak teszi ki az országot. Az a felfogásuk, hogy a nemzet egész könnyen elbírja ezt az alkotmányos teherpróbát és az új parlament hívebben fejezi ki majd az ország akaratát. Ez pedig elsőrendű érdeke a nemzetnek. Minden attól függ, váljon Nagyatádi megmarad-e újra fogadkozásánál, amint annyiszor tette az utóbbi időben, lesz-e szabad keze ahhoz, hogy tetté érlelje elhatározását. Ha a földmivelésügyi miniszter ezúttal végleg elbúcsúzott a kompromisszumok politikájától, ősszel új parlamentet választ az ország. Felemelik a képviselők tiszteletdíját Meskó Zoltán volt államtitkár több képviselő előtt ma azt az eszmét vetette fel a parlament folyosóján, hogy fel kellene emelni a képviselők fizetését, mert havi háromezer koronából ma nem lehet megélni Budapesten. Elmondotta, hogy több vidéki képviselő álszeméremből eltitkolja nyomorúságát, bizonyítékul felhozta hogy néhány képviselő mostoha anyagi viszonyai miatt rendes lakást sem tud tartani. Egyik-másik ágyra jár. Rakovszky készséggel kijelentette, hogy élére áll a felségzési akciónak és ha kell deputációt is vezet a miniszterelnökhöz, de csak zárt ülésen beszélhetik meg a helyzetet, főleg abból a szempontból hogy nem volna-e kívánatos, ha a képviselőház kéthárom havi fokozott munka után időről időre szünetet tartson és ezzel is lehetővé tegye a képviselők megélhetését. Sándor Pál a forradalmakról és annak orsozóiról A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 kor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Minthogy a Ház nem volt tanácskozóképes, az elnök az ülést 5 percre felfüggesztette. Szünet után a költségvetés vitájához elsőnek Grieger Miklós szólott hozzá, aki külképviseletünk demokratikus szellemben való vezetését sürgeti. Majd a munkanélküliség kérdésében vár gyors megoldást a kormánytól. Kéri a kormányt, hogy az internálások kérdését sürgősen oldja meg. A földbirtokreformra vonatkozólag megemlíti, hogy némely helyen sokkal rosszabb helyzet van ma, mint a földbirtokreform előtt volt. Sándor Pál a háború és forradalmak okozóiról Sándor Pál: Mindenütt azt hallottam, hogy a zsidók voltak az okai a háború elvesztésének, a forradalomnak. Természetesen ez vett rá, hogy megvizsgáljam, hogy várjon igaz, hogy a zsidók az okai minden szerencsétlenségnek, mert ha ez igaz, akkor jogosult a keresztény politikának az a törekvése, hogy a zsidók jogait megnyirbálja. A történelmi kutatás alapjára helyezkedem és tényekre fogok támaszkodni. Neveket nem említek és bár én nem vettem részt a forradalomban, mégis meggyőződésem, hogy a forradalom a háború következménye. A forradalom az én véleményem szerint tisztességes alapon indult, de az emberek gyengesége folytán elfajult. Inkább felolvasni fogok mint beszélni, hogy az illetékes faktorok kijelentéseit könnyebben tekintsék igazságnak. Miért vesztettük el a háborút A háborút elvesztettük elsősorban azért, mert impotens generálisaink voltak. Azonban hozzá kell tennem, hogy el volt árulva a háborúban az egész magyar nemzet. Már eleve elhatározták Magyarország feldarabolását és amikor mi a 67-es politikától kezdve becsületesen betartottuk a kiegyezést és megálltuk helyünket a háborúban, elárultak bennünket azzal hogy az osztrákok egyenesen ellenünk dolgoztak. A háború 1916 óta a mérvadó körök szerint elveszett. Ercberger kijelentette, hogy a Mámé menti ütközettel a háború elveszett, Bülow a visszavonulástól kezdve látta a tragikus sors kibontakozását. Meg kell tehát állapítani teljes bizonysággal, hogy mi okozta a háború elvesztését és mi okozta a forradalmakat. Szabó József: A zsidókat még sem lehet fehérre mosni. Sándor: A zsidókat nem lehet fehérebbre mosni mint önt és nem lehet vörösebbé sem tenni. Az ántánt és a diplomáciánk Azután arról beszélt, hogy a román kormány és az ántánt között szerződés jött létre, mely Erdélyt odaígérte a románoknak. Tisza az akkori miniszterelnök, olyan becsületes, egyenes gondolkozású volt, hogy ezt nem hitte el. Szilágyi: Tiszát rendszeresen félrevezették odaát. . Sándor: Tiszának tehát nem volt tudomása arról, hogy az antant Romániával milyen szerződést kötött. Rubinek Gyula: Most is ilyen a diplomácia. Sándor: Amikor 1916 ban Hindenburg átvette a parancsnokságot hiába tett mindent, megkezdődött a hadsereg és a flotta bomlása. A forradalom csak záróköve volt ennek a folyamatnak. Áttér ezután a Sixtus féle levélre, majd arról beszélt, hogy Spitzmüller is panaszkodott, hogy ő maga sem volt semmibe sem beleavatva. Balla: Most is ilyen titokban megy minden. Sándor: Az egyik oldalon az antant emberei izgattak ellenünk, a másik oldalon a diplomaták, az egyik oldalon két császár levelezik egymással, a másik oldalon a szakminiszterek nem tudnak semmiről. És mi oda adtuk mindenünket, amikor pedig magunknak sem volt semmi. Maga Tisza mondotta, hogy nem tudunk szállítani. Hadik János gróf is éppen ezért bukott meg, mert nem akart szállítani. Az osztrák kormány azonban mindig kihasználta a magyar nép jóhiszeműségét. Windischgraets tudott a front felbomlásáról Azután a német helyzetről olvas fel részleteket. Ott is felbomlott a fegyelem, csapatostul adták meg magukat a katonák. Windischgraetz, aki akkor miniszter volt, naponta kapott a német főhadiszállításról jelentést és így csodálja, hogy azt meri mondani, hogy a hadseregben izgattak. IV. Károly október 2 én megígérte, hogy a magyar csapatokat hazahívja, ezt az ígéretét azonban nem teljesítette. A szláv kérdés Wekerle interjúban a következőket mondta: IV. Károly a délszláv kérdésben a magyar érdekek megóvására megfelelő intézkedéseket tett. Tisza nem ment le tárgyalni, ugyanekkor Korosecet megbízták, hogy ellenünk, délszláv politikát csináljon. Ezután egy Klamatzféle intervjúról beszélt, mely az önálló cseh Szlovákiáról szólt. A németek is elismerték az önálló cseh Szlovákiát és ugyanekkor Andrássy hangoztatta a Németországhoz való törhetetlen hűségünket. Grieger Miklós: Leszünk is hozzájuk. Haller István: Nem is a esetiekhez ! Sándor Pál: Németország október 12-én elfogadta a 14 Wilsont