Reggeli Hirlap, 1921. július (30. évfolyam, 146-171. szám)
1921-07-01 / 146. szám
Kolcz, 1921. XXX. évfolyam. mb szám renter, junus i.M Cl a w a a pifizeteai árak helyben és vidéken: 1-sa évre . . 480— K | negyed évre . 10~ K 1 évre . . 14Q — K | Egy hónapra . 40 — K tevés szám ára aaldenfitt 2 — korona m. Szerkesztőségi Miskolcz, Városház-tár II szerkesztőség telefonszámai: 458, 1-1 f Kiadóhivatal: Miskolcz, Széchenyi-utcfa U (Újságterjesztő Vállalat) Telefonszám: 1-8£ gy az Andrássy-párt, mint a kisgazdák deferáltak a kormány akaratának kereszténypárt és a kisgazdama külön külön értekezletett. Andrássyéknál a sajtónola volt a főtéma, az agrárpártban viszont az őrlési és forgalmi adó szerepelt a műsoron. Mind a két értekezletnek az a lényege, hogy a kormány teljes diadalt aratott a pártokban. A sajtónovellára nézve még nem jött létre a végleges megállapodás, de az igazságügyminiszter kötelezően kijelentette, hogy a pártok óhajait figyelembe veszi és a javaslatot ilyen értelemben átszövegezi. Tomcsányi miniszter azt is kijelentette, hogy az újságírói kamara eszméjétől sem idegenkedik. Legfontosabb azonban az a kijelentése, hogy az új sajtótörvény legfeljebb egy évre fog szólni, teljesen átmeneti intézkedés lesz. A sajtókérdésre vonatkozólag Apponyi Albert gróf különben ma este egy újságírónek azt mondotta, hogy ezt a mai formájában halva született javaslatnak tartja, amelyből soha törvény nem lesz. 6. A pártértekezletről részletes tudósításunk a következő: Értekezlet az Andrássy pártban. A keresztény nemzeti egyesülés pártja ma este 6 órakor Andrássy Gyula elnöklete mellett intéző bizottsági ülést, majd pártértekezletet tartott, amelyen a sajtójavaslatot tárgyalták. Az értekezleten megjelentek Bethlen István miniszterelnök, Ráday és Tomcsányi miniszterek. A sajtójavaslat A sajtónovellát Túri Béla ismertette. Megállapítja, hogy általános büntetőjogi szabályokat tartalmaz a sajtódeliktumok terén a régi törvénnyel szemben, mely kivételes elbánást biztosított. A javaslat lényege novelláris intézkedés az 1914 évi sajtótörvényre vonatkozólag és csupán a 33., 36. és 38. §-ok helyébe iktat be új §§-okat. A felelősség kérdése A felelősség kérdésénél javasolja, hogy ne a felelős szerkesztő legyen köteles bizonyítani, hogy nincs része az inkriminált cikk közreadásában, hanem a szerző igazolja, hogy volt e része ebben a felelős szerkesztőnek. A köteles gondosság elmulasztása miatt a kiadókat érhető felelősségnél nagyobb befolyást biztosít a kiadói irányításnak a szerkesztői irányítással szemben. Az egyetemleges felelősség álláspontjával szemben javasolja az egyéni felelősség fentartását olyan módon, hogy a kiadói felelősség a felelős szerkesztőé legyen. Proponálja, hogy minden sajtóközlemény a szerző nevével jelenjen meg és minden olyan cikkért, mely nincs előírva, feleljen a felelős szerkesztő. Javasolja, hogy a rágalmazás és becsületsértés esetében tartsák fenn a fokozatos felelősség elvét. A sajtókamara Lingauer Albin szólalt fel azután és hangoztatja, hogy a sajtókamara elkerülhetetlen része a sajtóreformnak. Kifogásolja, az egyetemleges felelősséget és csatlakozik Túri propozíciójához. A sajtót a kiadóhivatalon keresztül kell megreformálni. Javasolja, hogy a törvény érvényessége legyen időhöz kötve és hogy egy Házhatározattal utasítsák a kormányt a generális sajtójavaslat elkészítésére, amely a parlamenti szünet utántárgyalható legyen. Tomcsányi módosítja a sajtótörvényt Tomcsányi igazságügyminiszter kijelenti, hogy a párt kívánságait honorálni fogja és kéri, hogy a a sajtókamarák felállítására vonatkozólag konkrét javaslatokat tegyen. A kormány időlegesnek nevezi a sajtóreformot, ő a maga részéről nem köti magát a javaslat mostani tárgyalásához. Lingauer és Bernolák rövid felszólalása után Haller indítványozza, hogy a sajtókamara ügyében kikiküldendő bizottság feltétlenül foglalkozzék azzal is, hogy a névaláírás kötelező legyen. Lingauer szeretné, ha a kamara igazolási eljárást is végezne. A megyei közigazgatás és választójogi reform Gerencsér István proponálja, hogy a párt határozza el, hogy a kormány még az ősz előtt, de legalább is az őszi programmjában vegye fel a megyei közigazgatást és a választójog reformját. A párt ezt határozatilag mondja ki. A kormány jelenlévő tagjai tájékoztatták a Pártot munkaprogrammjukról. " A pénzügyminiszter ragaszkodik javaslatai sürgős letárgyalásához A kisgazdapártban ma este 6 órakor megjelent Hegedűs pénzügyminiszter, akinek élénk vitája volt a gazdákkal. Már ezen az előzetes megbeszélésen követelte a párt a három százalékról két százalékra való leszállítását az állatforgalmi adónak és ugyancsak követelte azt is, hogy az őrlési adó ne legyen öt, hanem négy százalék. Az értekezlet délután 2 órakor kezdődött, Meskó Zoltán elnökölt. Megjelent a miniszterelnök, Hegedüs, Tomcsányi és Mayer János. Orsi ismertette a forgalmi adóról szóló javaslatot, Gaál Gaszton kérte, hogy szállítsák le az őrlési adó perczendjét. Kálmán István helyteleníti az egész javaslatot. Igen sokan szóltak még hozzá a javaslathoz és többféle kifogást emeltek ellene. Hegedűs pénzügyminiszter válaszolt. Amikor májusban Nagyatádi és Mayer követelték a forgalom szabaddá tételét akkor garanciát adtak arra, hogy az őrlési és forgalmi adót megszavaztatják, most csak joga lehet biztosítani "ez ellátatlanok szükségletét. Vasadi Balognak ahhoz az indítványához hozzájárul a pénzügyminiszter, hogy tudniillik azok a gazdasági cselédek akik igazolni tudják, hogy kimaradtak az aratási munkából, azoknak az őrlési adóját az állampénztár fizesse vissza. A nyári szünet, a sajtótörvény és az ingatlanváltság problémája Az értekezlet másik pontja a nyári szünet volt. Bottlik indítványozta, hogy a nyári szünet már a jövő héten kezdődjék és a sajtójavaslatot, valamint az ingatlan vagyonváltságról szóló javaslatot a bizottságok holnap tárgyalják le, augusztus elsején ismét üljön össze a Ház és tárgyalják le ezt a két javaslatot, azután folytatódjék a szünet. Gál Endre azt kéri, hogy a sajtójavaslatot ne tegyék pártkérdéssé. A kormány sürgeti a sajtó és az ingatlanválság letárgyalását Bethlen miniszterelnök válaszolt a felszólalásokra és azt mondta, hogy az ingatlan vagyonvéltságnak a szünet előtt való megszavazását gazdasági okok sürgetik, de sürgős a sajtójavaslat megszavazása is. A cenzúrát meg kell szüntetni. Megnyugtatta a pártot hogy a belügyi államtitkárságnak a kisgazdákkal való betöltése útján próbálja az egyensúlyt helyreállítani. Kinyilatkoztatta Bethlen István azt is, hogy ő szigorúan ragaszkodik a sajtójavaslatnak a szünet előtt való letárgyalásához. Tomcsányi Vilmos Pál bejelenti, hogy a jövő héten a sajtójavaslatot a pártértekezlet elé fogja terjeszteni. Ugyancsak elfogadta a párt Beniczky a végsőkig akarja megvívni harcát mentelmi ügyében Budapesti tudósítónk telefonjelentése , a Pesti Napló Írja : Hetek óta húzódik még Beniczky Ödön nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügye. Politikai körökben úgy vélekedtek, hogy ez az ügy csatlanóval fog végződni. Annál inkább meglepetést keltett az esti lapoknak az a közleménye, hogy az ügyet valamilyen kompromisszummal fogják elintézni. Hogy mi lehet a kompromisszum mögött, annak megállapítására a Pesti Napló magéhoz Beniczkyhez fordult, aki a következőket mondotta : A mai lapoknak „Elsimul a Beniczky ügy “ című közleményében most már harmadik alkalommal olvasom, hogy mentelmi ügyemet a színfalak mögött, „kompromisszum" útján vagy „középúton" fogják elintézni. Kijelentem, hogy ilyen közeledés senki részéről sem közvetlenül, sem közvetett módon nem történt. Minden ilyen próbálkozás, bármely oldalról is kísérelhetnék, részemről teljes visszautasítással találkoznék. Mentelmi ügyem ama dolgok közé tartozik, melyek elvi jelentőségűek, tehát középúton el nem intézhetők. A mentelmi jog nem egyéni jog, hanem közjog, integráns része az alkotmánynak. Nemcsak nekem, hanem a nemzetgyűlés minden tagjának és minden választópolgárnak kivétel nélkül joga van megtudni, hogy engem, a szombathelyi választókerületébe igyekvő képviselőt, út közben miért tartóztattak le, tudni akarjuk, miért tartottak szuronyok között hajnali 5 órától estek 6 óráig fogva, engem, az állam szabad polgárát, az ország egy volt magas funkcionáriusát, a mentelmi jog védelme alatt álló nemzetgyűlési képviselőt. Ha Btk. értelmében én okot szolgáltattam a letartóztatásra, akkor miért vagyok még mindig szabad? Én minden feltételt még a szuronyok között is kereken viszszautasítottam, miért bocsátott mégis szabadon este 6 órakor. Miért nem indítottak ellenem azóta bűnvádi eljárást. Mindezekre a kérdésekre egyenes és tiszta választ óhajtok. Ismétlem, hogy e két jelentéktelen és felelőtlen tapogatózáson kívül a másik oldalról nem történt semmi ennek a dolognak az elsimítása érdekében. Ezt a harcot mindkét oldalról késhegyig és azontúl fogjuk megvívni. Bethlennek mind a két indítványát, mely azt kéri, hogy minkét javaslatot a szünet előtt tárgyalják le, ami azt jelenti, hogy július vége előtt a szünet ne kezdődjék meg