Reggeli Hirlap, 1921. augusztus (30. évfolyam, 172-195. szám)
1921-08-20 / 187. szám
REGGELI HÍRLAP 8. oldal Miskolcz, 1931 augusztus hó 29. Az Népoktatásunk fejlődésének föltételei elemi népoktatás hiányai — Az iskoláztatási kötelezettségről szóló törvény rendelkezései — Több iskolát és több tanitót! A népiskolai minden ország tanügyeinek fundamentuma. Ha rossz ez alap, rossz az egész épület. Természetes tehát, hogy a jó iskolapolitika elsősorban a népiskolák föllendítésének ügyét teszi magáévá. A népiskolai oktatás föllendülésének egyetlen kritériuma van: az állami áldozatkészség. Ahol százan és kétszázan vannak rábízva egyetlen tanító kezére, ott eredményes tanítást várni nem lehet. Sok iskolát és hozzá sok tanutót, íme egyetlen feltétele a miskolczi oktatás fejlődésének. Miskolcz városa ebben a tekintetben megfelel a követelményeknek. Az elmúlt tanévben 5885 elemi iskolai tanuló járt a különböző népiskolákba. Minden egyháznak külön külön van elemi iskolája, az államnak több is, úgy, hogy a város legkülönbözőbb pontjain rendelkezésre állanak iskolák. Annál rosszabb helyzetben van Borsod vármegye népoktatása. — Hiába hoz a kultuszkormány bármilyen rendelkezést, annak teljesítésére nincsen meg az anyagi lehetőség. Községek vannak tanító és iskola nélkül • A tanintézeteket különféle intézmények foglalják le még ma is, úgy, hogy nincsen hol elhelyezni az iskolai növendékeket. Legtöbb helyen ez a túlzsúfoltságnak az oka. Terem hiányában össze kell szorítani a növendékeket s ahelyett, hogy párhuzamos osztályokat állítanának fel, osztály összevonást csinálnak. A tanítók száma ma már emelkedőben van. De ebben a tekintetben is sok a baj. Előfordult az, hogy egy tanító kiment valamelyik faluba s semmiképen sem tudott ellátást kapni magának. Egy kezdő tanító fizetése kilencszer ég egynéhány korona, ebből még falun sem tud ellátást kapni magának. De a népoktatás elmaradott dálgának mégis csak a legnagyobb akadálya a falusi lakosság nemtörődömsége. Inkább kapálni és gyomlálni küldi a gyereket, mint az iskolába. A tanügyi kormány ezt az akadályt igyekezett elhárítani, amikor az elmúlt hónapban egy nagy jelentőségű törvénynek adott életet. Törvénybe iktatta az iskolajárás megszigorítását az 1921. évi XXX. törvénycikk által, mely az iskoláztatási kötelesség teljesítését van hivatva biztosítani. Elrendeli a törvény, hogy minden gyermek gondviselője köteles a gondviselése alatt álló gyermeket a gyermek hatodik életévének betöltését követő 9 tanéven át nyilvános iskolai oktatásban részesíteni. Ez a kilenc évi iskolai oktatás a következőképen oszlik meg: 1. hat éven át elemi népiskolai, 2. további három tanéven át továbbképző (ismétlő) népiskolai oktatás. Igen figyelemre méltó a törvénynek ez az intézkedése, hogy tanyákon, vagy olyan helyeken, ahol az iskoláztatási kötelezettség teljesítését távolság, vagy egyéb állandó jellegű természeti akadályok gátolják, a vallás és közoktatásügyi miniszternek jogában áll az érdekeltséget, uradalmat, községet a fennforgó nehézségek elhárítására, szükség esetén külön iskola állítására kötelezni. A törvény azt a szülőt, vagy gondviselőt, aki elmulasztja az iskolába járatás kötelezettségét, hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sújtja. Ugyancsak pénzbüntetést ró ki a törvény az igazolatlanul, mulasztó gyermek szüleire is. Minden elemi iskolai tanuló után annyiszor négy korona fizetendő, ahány félnapot igazolatlanul mulasztott; ha pedig a gyermek több ízben is igazolatlanul mulaszt, minden elmulasztott félnap után nyolc korona fizetendő. A továbbképző népiskolai tanuló után — mivel itt tapasztalható a legnagyobb hanyagság — még nagyobb a pénzbírság. Minden másodízben igazolatlanul mulasztó továbbképző népiskolai tanuló után 50, harmadízben mulasztó után 100 , a birság az elmulasztott félnapok számára való tekintet nélkül Ezek a pénzbüntetések jótékonycélt szolgálnak. Ugyanis az ennek a törvénynek alapján lerótt és behajtott birséges pénbüntetések teljes egészükbe az iskolába járó szegény gyermekek segélyezésére fordítandók, mégpedig annak a községnek szegény tanulói számára, amely községből azok az összegek behajtottak. A tanügyi kormány nagy reményeket fűz ennek a törvénynek a végrehajtásához. Ez a törvény magában nem elegendő. Több iskola és több tenupó, ez a népoktatás továbbfejlődésének egyetlen feltétele. Az első Király Kilencszezhusz esztendő telt el azóta. Nehéz és küzdelmes esztendők hosszú sorozata. Megindulás, sok sok megállás, közben megállapodás, de biztos kikötő oly kevés. Egy hosszú és küzdelmes múltnak messzi távolában, egy sokat harcolt és sokat szenvedett nemzet históriájának hajnali ködhomályában, ott áll az első stációnál a nagy szervező, alkotó erő : István király. Ősz, öreg embernek festik et. "Talán az a nagy bölcsesség, mely alkotásait jellemzi vagy az a nagy történelmi távlat, mely tőlünk elválasztja az öregség impressziója. Az utolsó vezér és az első kirély egy személyben. Egy egész világ választja el őt elődeitől. Egy kristályosodóban lévő nyugati kút túra várából kering valami benne é s nem hagy nyugtot neki. Apja még ellentétek között vacuil él. A Hadúr és a Krisztus Istene fel fellángolnak előtte álmában s lelket remegtető harcot vivnak gondolatai mélyén. Ha a fiú, István, törhetetlenül élt már az uj vallásnak, a Krisztus vallásának apostolaként s lelkében nincsen már kétség. Egy szerteszét huzó, a nemzet vérét külföldi kalandokban pocsékoló, vándor és nomád életet szerető népet kell nemzetté, egy mindenki által gyűlölt, Európában is ázsiainak tartott országot kell állammá tenni. Meggyökeresedet és meggyepesedett felfogást kell megtörnie. Egy egész nemzettel kell szembeszállania. De benne él a magyar őserő és benne lázong az újítási vágy. Államot kell alkotnia. Hatalmas, életerős államot, melynek polgárai békésen dolgozó, álandó lakhellyel biró polgárok lesznek és nem csatangoló, külföldön rémhírünket keltő kóbor lovagok. Békességet szerető, a munkát megbecsülő, idegent tiszteletben tartó magyar nemzetet kell teremteni a mega nemzetségénél semmi jobbat nem ismerő, magát virtuskodáséban leghatalmasabbnak tartó soviniszta népe helyett. „Gyenge és erőtlen az egynyelvű birodalom“ — mondja a bölcs király. És jönnek közibénk idegenek, békességet szerető olaszok, iparűzéshez értő németek ... S a magyar nép kezd leszokni a külföldi csatangolásról, házat épít az örökké vándorló sátor helyére, zsákmány helyett aratásra vár. Aki nem akar békésen hozzászokni, aki hajlani nem akar, annak törnie kell. S ine, jön az ázsiai népből az eurójai magyar nemzet. A nemzetnek állam kell. A népnek elég az ország, a nemzet egy egységes államot igényel Ezt a hazát, a Kárpátok kéklő hegyláncaival határolt négy folyó és hármas bérc hosszát az Isten is egységesnek alkotta. Megtört az ázsiai szokás hatalma : megállapodott honában a nép s a természet által is egységesnek teremtett Kánaánban kezdte már jól érezni magát a magyar. S a bölcs király fáradhatatlanul tovább dolgozik. Mintakép áll elötte. A „négy“-nak nevezett Károly, a frankok királya. A buzgó és lankadatlan István urunk szervező munkához lét. A munka nehéz , az eredmény annál becsesebb. Az erős centralizáció, a megyei berendezkedés, az államfő nagy hatalménak, az egységes államiságnak külső képe. Köröskörül e széles Európa térein mindenütt keresztyén államok állanak. S ez a nemzet Hadúrról beszél, fehér lovakat áldoz sűrű berkek kéklő forrásainál s manók és tündérek birodalma e gondolatvilágában. Kereszténnyé kellett lennie ennek a nemzetnek, ha itt ki akarta állani az idők viharait. Keresztyénné kellett lennie a lélek mélyén, gondolkodásának legtitkosabb rejtekében is. Már az úttörő apa, Geyza vajda, is belátta ennek szükségét, már ő megindította a nagy átalakulási folyamatot, de ez csak olyan immel áramal történt. Erős kéznek kellett kezébe vennie a gyeplőt. Istvánnak erős keze volt ott, ahol egy államról volt szó és gyönge szíve, ha önmagát kellett tekintetbe vennie. Négyfelé vágatja a lázadó Koppányt és megbocsát az orgyilkosnak. BIBBagH Egységes nemzetté lett tehát az eddig szövetséges és keresztyén európaiba az eleddig pogány ázsiai. Meg volt az európai államiságnak mindkét kritériuma : az egység és a keresztyénség egyaránt. Egy új állam áll ide Európa kellős közepén. Az új állam gyenge és erőtlen támaszra vár nagy elhagyatottságában. ÁlLamnak tartja magát, de kérdés, mások elhiszik e ezt neki? És István most érkezett el a legnagyobb ponthoz. Egy barbár-TRICO - SELYMEK! CREP DE CHINEK! FÉRFI- ÉS NŐI ANGOL SZÖVETEK? Legolcsóbban Feuerstein Aladár áruházában. Fe a. HBlBBHiai* Aieaaaafleaali* aEsailBBBfl^ film VEHET .13 ÉS ÚJVÁROS-SAROK Megérkeztek külföldről a férfi-, munkás-, vadász- és bagaria-cipők, úgyszintén különböző női cipők, valamint az iskolai idényre gyermek cipőkben . Mérnökökkel töltik be a vasgyári főnöki állásokat A diósgyőri vasgyárban az utóbbi időkben több adminisztrációs ügyosztály főnöki állása megüresedett, amelyek mindezideig betöltve nincsenek. Lénárt igazgatóhelyettesnek Budapestre a MÁV gépgyárhoz történt áthelyezésével Obholczer igazgatóhelyettes megválik a szertárfőnökségtől és erre a helyre állítólag ismét mérnöki képzettségű főnök fog kerülni. A munkásellenőrzés és gyarmatkezelés élére — mint értesülünk — szintén mérnököt akarnak kinevezni. Idővel a szállítási osztály főnöke is, mérnök lesz a vasgyárban, a budapesti gépgyárhoz hasonlóan ahol már évek óta mérnök funkcionál a szállításnál. Ez az intenció, hogy adminisztrációs állásokat mérnökökkel töltik be, sérelmes a hivatalnoki karra, ahonnan eddig is számosan küzdötték fel magukat kitartó szorgalommal és alapos szakismerettel főnöki állásba. ÉPÍTKEZÉSHEZ rendeljen bodrogkeresztúri terméskövet és faragott követ Führer Mihály kőbányatulajdonosnál, Nyíregyháza, Egyház u 24. szám alatt. — Telefon 14