Reggeli Hirlap, 1922. február (31. évfolyam, 26-48. szám)

1922-02-01 / 26. szám

Miskolcz, 1922. XXXI. évfolyam, 26 szám Szerda, február I | Sci Ára 5 korona ígfizetési árak helyben és vidéken ■ f.j.éss évre 1200*— X 1 Hegyed 4»r* *f/05— 1 é*r*------ 600 — K | Egy hónapra 103'— S POLITIKA! NAPILAP Szerkeszztségi direktler, Városháztér 21/s A szerketsttség telefonszámai 1 4-98, 6.1­, mind A hivatal­­ Széchenyi­ u. 15. Telefonoz. A két főispán Miskolcz város főispánja, mint ked­den közöltük, Budapestre utazott, hogy ott lemondását megismételje és átadja Borsod vármegye főispánjának lemondását is. Tudomásunk szerint ez a két lemondás már elfogadtatott és napok kérdése, hogy a megyei főispán fölmentése és utódának ki­nevezése a hivatalos lapban meg­jelenik. őszintén, ami a két távozónak főispáni ténykedését illeti, nincs okunk, hogy búsuljunk utánuk, in­kább azt az emberi energiát sajnáljuk, amelyet ma úgyszólván minden fő­ispán az ő méltóságának betöltésére pazarol, anélkül, hogy úgy tudna használni méltóságának is és a köznek is, mint ahogy jószán­­dékú törekvései szerint szeretné. Hozzájárult még ehhez, hogy mi­után az 1919 őszén inaugurált politika parlamenti pártjai is jórészt a politikailag iskolázatlanok sorából kerültek ki, természetesen a főispáni méltóságokat is sok helyen ilyen poli­tikailag iskolázatlanokkal töltötték be, akik bizony éppen az iskolázatlan­ságnál fogva nem mindig voltak urai a helyzetnek és összetévesztették a közérdeket a politikai érdekkel.­Bi­zony több főispáni székből nem olyan főispán fog távozni ennek a rezsim­­­ek bukásával, hogy utánuk kellemes érzéssel gondolnának a nagy tömegek, azok, amelyeknek soraiból az inter­náltak és jelentkezésre kötelezettek­nek legtöbbje kikerült s akik tudják, hogy sok helyen a főispán véleménye is döntő volt az ilyen határozatok meghozatalában. Ennek a politikának megerősítésé­­ben, ennek a rezsimnek fentartásá­­ban nagy erőt kellett kifejteniük a főispánoknak. Most már remélhetőleg likvidálása következik ennek a poli­tikának és annak a két utódnak, aki a miskolczi és borsodi fő­ispáni székbe fog beleülni, azt kí­vánjuk, hogy ezt a likvidálást sok­kal kevesebb erőkifejtéssel zaj­­lítsák le, mint amilyen erőkifejtés ennek a politikának, ennek a rend­szernek fentartásához kellett. Hogy ki lesz a két utód, e pillanatban csak az egyikről tudhatunk, akinek azonban eddigi politikai tevékeny­ségét nemigen tudjuk, hisz ez a két esztendő nem minden új politikus kvalitásait mutatta meg. Csak azt tudjuk, hogy egyiknek is, másiknak is, a mi elképzelésünkben milyennek kellene lenni. Mindenekfölött a dolgo­zókért élőnek, a politikai gyűlölködés­től mentesnek, olyannak, aki a közérde­­ket, a méltányosságot, a humanitást a pártpolitika sokszor tévesztő szem­üvegén keresztül nem engedi elho­mályosulni. Ilyen tulajdonságokkal, pártálláspontja dacára­­is, szerezhet közérdemeket a főispán. Ezek nélkül, vagy ezek ellenére csak részvétlensé­get, sajnálkozást és népszerűtlensé­get, gyors bukásában pedig sivár temetést. A kereszténypárt az ellenzékkel küzd a választójogi javaslat ellen A Reggeli Hírlap budapesti szer­kesztősége jelenti telefonon: Kedden este úgy a kisgazdapárt, mint a kereszténypárt klubja teljesen néptelen volt, mert a politikai világ minden érdeklődését a választójogi bizottság tárgyalása köti le. Az ülés­ről a bizottság többsége, az ellenzéki képviselők felfogásával szemben, nem tartja szükségesnek tájékoztatni a nyilvánosságot. Valószínű, hogy a választójogi bizottság tanácskozásai napokig eltartanak, mert az ellenzék kemény és kíméletlen harcot hirdet a választójog ellen. A keresztény nemzeti egyesülés pártja, amely hétfőn még ingadozó magatartást tanúsított, kedden már a választójogi ellenzékkel felvette az érintkezést. A nemzetgyűlés ülése alatt egyébként az ellenzéki pártok értekezletet tartottak, amelyen jelen volt Haller István is. A keresztény­­párt vezére kijelentette, hogy teljesen egyetért azokkal a szempontokkal és a vita menetének azzal a megállapí­tásával­, amelyet az Andrássy-párt, a demokraták és a független kis­gazdapárt a minap már elhatároztak. Haller István, miután pártja a kor­mánytól pozitív választ a tíz pontban foglalt kívánságaira nem kapott, nem támogathatja a kormány tör­vényjavaslatát, tehát az ellenzékkel tart. Rassay éles harcot hirdet Nem tájékoztatták a közvéleményt a választójogi bizottság tárgyalásáról A Reggeli Hírlap budapesti szerkesz­tősége jelenti telefonon. A választójogi bizottság kedden este kezdte meg a választójogi javaslat tár­gyalását. Az ülés délután 5 órától késő éjszakáig tartott. A sajtónak nincsen módjában erről az országos jelentőségű alkotmányjogi kérdésről kötelességszerűen tájékoztatni a közvéleményt, mert a bi­zottság, minden eddigi gyakorlattal ellen­tétben, hivatalos jelentést nem adott ki, sőt tagjait a­­sajtó tájékoztatásától is is határozottan eltiltották. A múltban minden bizottsági tár­gyalásról hivatalos jelentést adtak ki, a legutóbbi választójogi javaslat tárgya­lásáról pedig 1918-ban a sajtó egy részletes és gyorsírói feljegyzések alap­ján készült jelentést kapott. A bizott­ság mai határozata, amely az eddigi gyakorlattal szembe helyezkedik, egye­nesen feltűnő, mert ellenkezik a parla­mentáris szokásokkal is. Ebben az ügy­ben egyébként az országgyűlési tudó­­sítók szindikátusa szerdán délelőtt 11 órakor rendkívüli ülést tart. A választójogi bizottság délutáni ülé­sével kapcsolatban kérdést intéztünk Ralsay Károlyhoz, aki így nyilatkozott: " Az én álláspontom az, hogy az általános vita után teljes erővel menjünk bele a javaslat részletes vitájába, ha már az kivihetetlen, hogy a törvény­­javaslatot mint tökéletes elfogadhatatlant ab ovo visszautasítsam. Kijelentem, hogy ha az első szakasz­nál nem lesz hajlandó a kormány a ja­vaslatban kontemplált jogfosztást feladni és az írni-olvasni tudást nem sikerül a javaslatban feltüntetni, ismétlem, a jog­fosztást forszírozni fogja, nem riadok vissza attól, hogy nemcsak parlamenti, hanem taktikai eszközökkel megakadá­lyozzam a javaslat keresztülvitelét. Itt említjük meg, hogy a részletes vita során Rassay olyan szakasz felvé­telét javasolja, amely szerint a választói jogosultság tekintetében magyar állam­polgárnak tekintendő a megszállott te­rületeken egy illetékességgel bíró az az egyén, aki a trianoni béke óta Magyar­­ország területéhez tartozik. Oktrosrendelettel is életbe lépteti Bethlen választójogi javaslatát A félhivatalos M. T. I. jelenti: Olyan forrásból, ahol a kormány szándékairól jól vannak informálva, kapjuk az alábbi feltűnést keltő in­formációt : A választójogi törvényjavaslat sorsa úgy általánosságban, mint abból a szempontból, hogy február 16-ig a törvényjavaslat keresztül vihető, a kisgazdapárttal történt megegyezés és a kereszténypárttal folytatott ta­nácskozások ellenére is még bizony­talan. Illetékes körökben tisztában van­nak azzal, hogyha a kormánykörök­ben a választójogi törvényjavaslat sorsát a többségi párttal való meg­­egyezés alapján­ biztosítottnak látják is, a részletes tárgyalás során felmerülő nehézségek a törvényjavaslat meg­szavazása előtt igen jelentékeny aka­dályokat gördíthetnek. Éppen ezért a kormány el van szánva arra és ez kidomborodott a miniszterelnök­nek és a belügyminiszternek a pártvezé­rekkel folytatott tanácskozásai sorá­n is, hogyha a törvényjavaslatnak a nemzetgyűlésen való keresztülvitele nehézségekbe ütközik, a javaslatot oktros-rendelet útján lépteti életbe. Abban az esetben, hogy ha a kor­mánynak ehhez az ultima rációhoz kellene folyamodnia, a választásokat nyílt szavazás alapján kívánja meg­­ejtetni. A kormány visszavonja a munka­kényszerről szóló törvényjavaslatát Megírta a Reggeli Hírlap, hogy a kormány törvényjavaslatot terjesztett be a munkakötelezettségről. Tekin­tettel a nemzetgyűlés rövid élettarta­mára, a kormány nem akarja a ja­vaslatot már a szőnyegen lévő fon­tosabb törvényjavaslatok miatt sem letárgyaltatni. Megszüntetik a katonai bíráskodást polgári személyek felett A Reggeli Hírlap budapesti szer­kesztősége jelenti telefonon. A nemzetgyűlés véderő bizottsága kedden tárgyalta Mózer Ernő elő­adásában a keddi napon a honvéd­ségről benyújtott törvényjavaslatot. A tárgyalás folyamán felszólalt Beniczky Ödön képviselő, aki arra kérte a minisztert, hogy szüntesse be a polgári egyének felett a katonai bíráskodást. Bethlen miniszterelnök, aki a ta­nácskozásokon szintén jelen volt, kijelentette, hogy ennek az indítvány­nak a keresztülvitelére semmiféle akadály nem forog fenn, mert eddig is csak a honvédelmi miniszter tar­totta ezt szükségesnek. A miniszter­­elnök megígérte, hogy, a legközelebbi minisztertanácson revízió alá veszi ezt a kérdést és hiszi, hogy köz­­megelégedésre tudja elintézni. A bizottság a tárgyalás folyamán kimondotta, hogy a törvényjavaslat tárgyalására a sürgősség kimondását kéri a nemzetgyűléstől. Nem kerül sor Rupert in­dítványának tárgyalására Rupert Rezső nemzetgyűlési képviselő a képviselőházi indítványkönyvbe indít­ványt jegyzett be a numerus­ clansus és a botbüntetés megszüntetéséről, mint a­melyek szégyenfoltjai a nemzetnek a műveit Európa előtt. Mint értesülünk, ezen indítvány tárgyalását gátolja az ipartörvény revíziójáról szóló javaslat tárgyalása s azután pedig a választójogi javaslat, mert a nemzetgyűlés rendelke­zésére álló idő már alig két hét. Éppen ezért a Rupert-féle indítványt ez a nem­zetgyűlés már nem fogja tárgyalni. A kisgazdák és disszidensek egyesülése A Reggeli Hírlap budapesti szerkesz­tőségének telefonjelentése: A kisgazdapárt és a disszidensek egy­esülése teljesen befejezett dolog és az erre vonatkozó nyilatkozatot ma írták alá a disszidens képviselők. Ennek következtében Bethlen gróf külügyminiszter, Klebelsberg Kuno gróf belügyminiszter, esetleg több disszidens képviselő kíséretében szer­dán este megjelenik a kisgazdapárt értekezletén. Itt perfektuálják az egyesülés dolgát és azt hiszik, hogy Bethlen ez alkalommal beszédet mond, amelyben kiterjeszkedik nemcsak a választójogra, hanem a nemzetgyű­lésnek immáron rövid élettartamára is. Itt említjük meg, hogy Makwnka Imre, kereszténypárti képviselő, be­lépett a Nagyatádi—Bethlen- féle egységes pártba. Ebből az alkalom­ból választóihoz nyílt levelet intézett, amelyben többek között ezeket mondja: Az egységes párt, az én meggyő­ződésem szerint, helyesen szolgálja a­ nemzet érdekeit, amikor megnyitja kapuit osztály- és valláskülönbség nélkül minden dolgozó magyar ember előtt és amikor programmot állít fel a becsületes produktív munkára. Lapunk mai száml 8 oldal

Next