Reggeli Hirlap, 1922. március (31. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-01 / 49. szám

M­iskolcz, 1922. XXXI Árfolyam 49 szám Szerda, március 1 Ara 5 korona Reggeli Hírlap Előfizetési órák helyben és vidéken i Egész évre 1200*— K ! Hegyed évre 800*— K Fél évre — 600*— K ! Egy hónapra 100*— K POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség­i Miskolcz, Városház tér II A szerkesztőség telefonszámai ■ 4-98. MA Kiadóhivatali Széchenyi-»1. 15. Telefonsz. 6-84» Új ígérettel fogunk szembenállani, ismét új ígéret­tel,­­ ha ugyan újnak lehetne ne­vezni a választásokra bekövetkező ígéretekkel, azokat, amikkel már az 1910-iki választási kampányban az új életre keltett szabadelvű párt ki­törölte a választók szemét s amelyeket most fog megismételni a mandátumért harcba szálló egységes párt. " Mert hisz sok a rokonvonás a munkapárt akkori szólamai és az egységes párt mai harangozása között. A párt intéző bizottságának kedd dél­utáni ülésén, hogy lelkiismeretét meg­nyugtassa, nagyatádi Szabó a tit­kosság kérdésében és a titkosság mellé szerette volna megszorítani a miniszterelnököt. Bethlen azonban olyan kijelentést tett, hogy hiszen ez a választójogi rendelet csak a mostani választásokra lesz érvényes, ám a most összeülő parlamentnek kétségkívül joga lesz majd a leg­titkosabb és a legszélesebb választó­­jogi törvényt megalkotni. Valahogy így volt ez 1910 nyarán is, amikor a munkapárti jelölt és kortes nagyszerű fegyverként szö­gezte oda a levitézlett koalíciósok mellének, hogy az annyira harcolt választói jogért mit sem tettek, új választói törvényt nem hoztak, sőt a „fekete gróf“, Andrássy, pluralitás­sal akarta megcsúfítani a nemzetet. De majd ők, munkapártiak, legye­nek csak egyszer megválasztva, majd ők megmutatják ennek a korhadt Európának, hogy milyen jogkiterjesz­tés lesz Magyarországon! Hogy a munkapárt sem csinálta meg, egész természetes volt ettől a párttól... Várjon megcsinálja e majd az egységes párttal létrehívandó par­lament ? Megcsinálja-e, amikor a munkapárt konzervativizmusát s a jelen idők reakcióját különben és lesújtóbban Bethlennél s azoknál, akik most nyomultak be az egysé­gesbe is, kisgazdapártba is, senki nem reprezentálja ? ! Hisz ugyanaz a világnéz­et, ugyanaz a jogfelfogás, ugyanaz a politikai „bőkezűség“ jel­lemzi őket ma, mint jellemezte őket akkor, amidőn szabadelvű pártnak, később munkapártnak, majd közép­pártnak hívták őket. Igazán nem tudjuk, hogy az egyik­nek két év alatti aktivitásában, má­siknak várakozó passzivitásában hol van az az erő, amelyből az új par­lamentben kisarjadna az általános, titkos választójognak törvénye, vagy csak szándéka is. Ez az erő egészen másutt van. Ott van a nép szívében és vágyakozásában, hogy ne csak a terhek roskasztó tömegét rakják vál­lára, de juttassák joghoz is. És azok a képviselők, a harmincöt „titkos“ kerületnek ezzel a rendszerrel szem­ben kétségkívül ellenzéki képviselői, akik a nép valódi akaratát fogják majd képviselni a most összeülő parla­mentben, azok a képviselők nem hagyják sem a reaktivált munkapárt, sem választójogi dezertőrök által ezt a kérdést tovább is elintézetlenül lógatni a konszolidáció, a lelkek nyu­galma fölött. Változatlan marad, a kormány választójogi rendelete A Reggeli Hírlap budapesti szer­kesztősége jelenti telefonon: Ideges izgalom előzte meg a kor­mánypárt intéző bizottságának ked­den délelőtt 10 órára összehívott ér­tekezletét. A politikai pártok körében hétfőn este az a hír terjedt el, hogy az igazi kisgazdák módot keressenek arra, hogy a miniszterelnököt rábír­ják a titkosság kérdésében elfoglalt álláspontjának megváltoztatására. A vérmesebbek már pártválság hírét is hozták, sőt voltak olyanok is, akik egy Nagyatádi—Rassay fúziós tár­gyalásról is tudtak. Hiú reménynek bizonyult minden híresztelés. Nagyatádi ugyan vitát provokált, de nagyobb baj nem lett ebből sem : az intéző bizottság szépen elfogadta a kormány választójogi rende­lettervezetét a nyílt szavazással együtt. Az ülés a lefolyásáról a következő tudósítás számol be : Nagyatádi felvetette A félhivatalos Magyar Távirati Iroda jelenti. Az egységes párt intéző bizottsága kedden ülést tartott, amelyen a társ­elnöki tisztet báró Perényi Zsigmond, az egyik alelnöki tisztet Molnár Dezső tábornokkal töltötték­ be. Az intéző bizottság új tagjaivá "válasz­tottak : Lersch Vilmos báró, Károlyi Imre gróf és Almássy László. A pártszervezeti szabályzatot Göm­bös Gyula terjesztette elő, amelyet rövidebb vita után elfogadtak. Ezután Bethlen István miniszter­­elnök ismertette a kormány válasz­tójogi rendelettervezetét s a vá­lasztójog tárgyában hangsúlyozta, hogy rendeletről lévén szó, a felelős­ség egyedül a kormányt terheli és nem a pártot vagy annak egyes tagjait. A választások előtt mindenki szabadon nyilatkozhatik a választó­jog kérdéséről, mert­­a mostani vá­vitás az országnak ártott a legtöbbet. Klebelsberg belügyminiszter a Reggeli Hírlap budapesti munkatársának adott nyilatkozatában végzetes szeren­csétlenségnek tartja, ha a munkás­ság fel nem adná passzivitását és az új nemzetgyűlésből is kimaradnának képviselői. Erről a kérdésről a N Népszava szer­dai vezércikkében a szociáldemokrata párt magatartásáról többek között ezeket írja: Még egyszer komoly szóval for­dulunk a kormányhoz, mielőtt meg­hozná választójogi rendeletét. A szo­ciáldemokrata párt ma már tisztán látja a kormány terveit, nemkülön­ben tisztában van a választások le­folyását és eredményét illetően is és nem rajta midik, ha a kormány nem tér a jobb belátásra. A gyűlések százai, amelyeken a szociáldemokrata munkásság tízezrei jelentek meg, mutatják, hogy a mun­kásság komoly szóval igyekszik meg­akadályozni a jogfosztást, de úgy lát­­szik ezek a szavak elvesznek a pusz­tában: a titkosság kérdését­ lasztójogi rendelkezések, csak az új­ból összeülő nemzetgyűlés összehívá­sára vannak alkotva, az új választó­jogot pedig az ország törvényeinek megfelelőleg, majd­ később fogják tör­vényerőre emelni. A nyíltság és titkosság kérdésében nagyatádi Szabó István vitát provo­kált, amelynek során a miniszter­­elnök ismételten hangsúlyozta, hogy a kormány átérzi a teljes felelősségét s ezért kérte a pártot, hogy fogadják el előterjesztését és nyugodjanak meg a kormány rendelkezésében. A párt tudomásul is vette az előterjesztett rendelkezést, mire a miniszterelnök kijelentette, hogy a nemzethez kiált­ványt fognak intézni, amelynek meg­szövegezésére szűkebb bizottság ki­küldését javasolta. Kimondották, hogy e célból az intézőb­izottság csütörtökön ülést tart, ezután pedig minden szer­dán délután tart ülést. tisztában v­­an a maga jelentőségével, nem becsüli túl erejét, de nem is becsüli alul értékét. A közös munká­ban kész vállalni a maga részét, de komédiát játszani nincsen kedve és akarata és ha nem találja még most sem a kellő megértést, tudni fogja kötelességét, amelynek végén mégis csak győznie kell. A belügyminiszter az ellenzéki pártok passzi­vitásáról Az intéző bizottság ülése előtt a Reg­geli Hírlap budapesti munkatársának alkalma volt beszélni gróf Klebelsberg Kunó belügyminiszterrel, aki az ellen­zéki pártok esetleges passzivitására vo­natkozólag a hozzá intézett kérdésre a következőket válaszolta: — Legfeljebb csak arról lehet szó, hogy egyes politikusok vagy pártvezé­rek tanúsítanak passzivitást, a tömegek passzivitásáról csak a szociáldemokrata pártnál lehet szó szervezettségük miatt. A két millió négyszázezer választó­pol­gár passzivitásáról nem lehet szó. Nem hiszem, hogy e tekintetben a választáson számottevő tömegek jöhetnének számí­tásba. Változások a kormányban A Reggeli Hírlap budapesti szer­kesztősége jelenti telefonon. A politikai aktualitások kérdése közé tartozik a kormány rekonstruk­ciójának az ügye is. Értesülésünk szerint ebben az irányban Bethlen miniszterelnök részéről már megtör­téntek a kezdeményező lépések. A minisztertanács szombati határozata után ugyanis a miniszterelnök fel­kérte a kereszténypárt miniszter tagjai közül azokat, akik a titkos szavazás mellett foglaltak állást, hogy tekin­tettel a szavazás nyílt, vagy titkos kérdésének a kabineten belül való nyíltságára, maradjanak meg a kabi­netben. A miniszterek közül a többségben meg is van a készség eleget tenni Bethlen e felhívásának, azonban el­határozásukat mégis a párt legköze­lebbi értekezletétől teszik függővé. A kereszténypárt zöme, amint közis­meretes, a titkosság elejtése miatt a kormány ellen foglalt állást. A pártértekezlet időpontjának meg­állapítása még nincs véglegesítve, de lehetséges, hogy e héten már meg lesz s annak határozata alapján a párt minisztertagjai is le fogják a konzekvenciáikat vonni. A párt egy bennfentes tagjától szerzett információ szerint a kereszténypárti miniszterek a konzekvenciát, inkább a párttal szemben, semmint a bársonyszékkel szemben fogják levonni. A munkásság feltételekhez köti a választásokon­­való részvételét A kavargó politikai élet egyik Ha reakciós választójoggal jön a legnagyobb kérdése: részt vesz-e a kormány, azért nem csak a kormány munkásság a választásokon ? Egy viseli a felelősséget, hanem viselik bizonyos : a szociáldemokrata párt mindazon pártok, amelyek a kormányt komolyan részt akar venni a romba- támogatták és ezek sem fognak a döntött, szétdarabolt csonkaország felelősség alól szabadulni, építő munkájában — ha erre a lehet A magyarországi munkásság 30 év tőség is meg­lesz. A két évi passzi­­óta folytat küzdelmet az általános választójogért, a magyar osztályura­lom pedig fölényes gőggel nézte a munkásság törekvését és akkor, ami­kor a Balkán-államokban még a há­ború előtt is benn voltak a szocialis­­ták képviselői a parlamentben, ná­lunk csak az utolsó évtizedekben emelkedtek fel egyes politikusok arra a belátásra, hogy a munkásság előtt meg kell nyitni a parlament kapuit. A magyarországi szociáldemokrata párt a kétévi kényszerű passzivitás után komolyan részt akar venni a választási küzdelemben, hogy teljesít­hesse történelmi feladatát, de ezt az elhatározását csak akkor követheti el, ha a kormány becsületes inten­ciókkal, demokratikus választójog­gal jön. Mindenen lehet még változtatni, még az utolsó órában is, mielőtt a választójogi rendeletet kiadják.­­ A kormány dolga, akarja-e vagy sem, hogy a munkások részt vegye­nek úgy a választásokban, mint a parlament munkájában. A magyarországi szociáldemokrácia Lapunk mai száma 8 oldal A Kúria elnöke a rendelettörvényről Nagy feltűnést keltett a megjelent alkotmányjogi értekezlet jegyzőköny­vében az, hogy Töry Gusztáv, a kir. Kúria elnöke beismerte, hogy a Fried­rich-féle rendelet törvényerőre emel­kedett és mégis azt mondotta, hogy ez rendeletileg módosítható és mel­lőzhető is.­­ Indokolásul azon­ban azt hozta föl, hogy az 1920. évi I. t.-c. nemcsak a rendeleteket, de a törvényeket is módosíthat­óknak mondja.

Next