Reggeli Hirlap, 1922. március (31. évfolyam, 49-74. szám)
1922-03-01 / 49. szám
Miskolcz, 1922. XXXI Árfolyam 49 szám Szerda, március 1 Ara 5 korona Reggeli Hírlap Előfizetési órák helyben és vidéken i Egész évre 1200*— K ! Hegyed évre 800*— K Fél évre — 600*— K ! Egy hónapra 100*— K POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőségi Miskolcz, Városház tér II A szerkesztőség telefonszámai ■ 4-98. MA Kiadóhivatali Széchenyi-»1. 15. Telefonsz. 6-84» Új ígérettel fogunk szembenállani, ismét új ígérettel, ha ugyan újnak lehetne nevezni a választásokra bekövetkező ígéretekkel, azokat, amikkel már az 1910-iki választási kampányban az új életre keltett szabadelvű párt kitörölte a választók szemét s amelyeket most fog megismételni a mandátumért harcba szálló egységes párt. " Mert hisz sok a rokonvonás a munkapárt akkori szólamai és az egységes párt mai harangozása között. A párt intéző bizottságának kedd délutáni ülésén, hogy lelkiismeretét megnyugtassa, nagyatádi Szabó a titkosság kérdésében és a titkosság mellé szerette volna megszorítani a miniszterelnököt. Bethlen azonban olyan kijelentést tett, hogy hiszen ez a választójogi rendelet csak a mostani választásokra lesz érvényes, ám a most összeülő parlamentnek kétségkívül joga lesz majd a legtitkosabb és a legszélesebb választójogi törvényt megalkotni. Valahogy így volt ez 1910 nyarán is, amikor a munkapárti jelölt és kortes nagyszerű fegyverként szögezte oda a levitézlett koalíciósok mellének, hogy az annyira harcolt választói jogért mit sem tettek, új választói törvényt nem hoztak, sőt a „fekete gróf“, Andrássy, pluralitással akarta megcsúfítani a nemzetet. De majd ők, munkapártiak, legyenek csak egyszer megválasztva, majd ők megmutatják ennek a korhadt Európának, hogy milyen jogkiterjesztés lesz Magyarországon! Hogy a munkapárt sem csinálta meg, egész természetes volt ettől a párttól... Várjon megcsinálja e majd az egységes párttal létrehívandó parlament ? Megcsinálja-e, amikor a munkapárt konzervativizmusát s a jelen idők reakcióját különben és lesújtóbban Bethlennél s azoknál, akik most nyomultak be az egységesbe is, kisgazdapártba is, senki nem reprezentálja ? ! Hisz ugyanaz a világnézet, ugyanaz a jogfelfogás, ugyanaz a politikai „bőkezűség“ jellemzi őket ma, mint jellemezte őket akkor, amidőn szabadelvű pártnak, később munkapártnak, majd középpártnak hívták őket. Igazán nem tudjuk, hogy az egyiknek két év alatti aktivitásában, másiknak várakozó passzivitásában hol van az az erő, amelyből az új parlamentben kisarjadna az általános, titkos választójognak törvénye, vagy csak szándéka is. Ez az erő egészen másutt van. Ott van a nép szívében és vágyakozásában, hogy ne csak a terhek roskasztó tömegét rakják vállára, de juttassák joghoz is. És azok a képviselők, a harmincöt „titkos“ kerületnek ezzel a rendszerrel szemben kétségkívül ellenzéki képviselői, akik a nép valódi akaratát fogják majd képviselni a most összeülő parlamentben, azok a képviselők nem hagyják sem a reaktivált munkapárt, sem választójogi dezertőrök által ezt a kérdést tovább is elintézetlenül lógatni a konszolidáció, a lelkek nyugalma fölött. Változatlan marad, a kormány választójogi rendelete A Reggeli Hírlap budapesti szerkesztősége jelenti telefonon: Ideges izgalom előzte meg a kormánypárt intéző bizottságának kedden délelőtt 10 órára összehívott értekezletét. A politikai pártok körében hétfőn este az a hír terjedt el, hogy az igazi kisgazdák módot keressenek arra, hogy a miniszterelnököt rábírják a titkosság kérdésében elfoglalt álláspontjának megváltoztatására. A vérmesebbek már pártválság hírét is hozták, sőt voltak olyanok is, akik egy Nagyatádi—Rassay fúziós tárgyalásról is tudtak. Hiú reménynek bizonyult minden híresztelés. Nagyatádi ugyan vitát provokált, de nagyobb baj nem lett ebből sem : az intéző bizottság szépen elfogadta a kormány választójogi rendelettervezetét a nyílt szavazással együtt. Az ülés a lefolyásáról a következő tudósítás számol be : Nagyatádi felvetette A félhivatalos Magyar Távirati Iroda jelenti. Az egységes párt intéző bizottsága kedden ülést tartott, amelyen a társelnöki tisztet báró Perényi Zsigmond, az egyik alelnöki tisztet Molnár Dezső tábornokkal töltötték be. Az intéző bizottság új tagjaivá "választottak : Lersch Vilmos báró, Károlyi Imre gróf és Almássy László. A pártszervezeti szabályzatot Gömbös Gyula terjesztette elő, amelyet rövidebb vita után elfogadtak. Ezután Bethlen István miniszterelnök ismertette a kormány választójogi rendelettervezetét s a választójog tárgyában hangsúlyozta, hogy rendeletről lévén szó, a felelősség egyedül a kormányt terheli és nem a pártot vagy annak egyes tagjait. A választások előtt mindenki szabadon nyilatkozhatik a választójog kérdéséről, merta mostani vávitás az országnak ártott a legtöbbet. Klebelsberg belügyminiszter a Reggeli Hírlap budapesti munkatársának adott nyilatkozatában végzetes szerencsétlenségnek tartja, ha a munkásság fel nem adná passzivitását és az új nemzetgyűlésből is kimaradnának képviselői. Erről a kérdésről a N Népszava szerdai vezércikkében a szociáldemokrata párt magatartásáról többek között ezeket írja: Még egyszer komoly szóval fordulunk a kormányhoz, mielőtt meghozná választójogi rendeletét. A szociáldemokrata párt ma már tisztán látja a kormány terveit, nemkülönben tisztában van a választások lefolyását és eredményét illetően is és nem rajta midik, ha a kormány nem tér a jobb belátásra. A gyűlések százai, amelyeken a szociáldemokrata munkásság tízezrei jelentek meg, mutatják, hogy a munkásság komoly szóval igyekszik megakadályozni a jogfosztást, de úgy látszik ezek a szavak elvesznek a pusztában: a titkosság kérdését lasztójogi rendelkezések, csak az újból összeülő nemzetgyűlés összehívására vannak alkotva, az új választójogot pedig az ország törvényeinek megfelelőleg, majd később fogják törvényerőre emelni. A nyíltság és titkosság kérdésében nagyatádi Szabó István vitát provokált, amelynek során a miniszterelnök ismételten hangsúlyozta, hogy a kormány átérzi a teljes felelősségét s ezért kérte a pártot, hogy fogadják el előterjesztését és nyugodjanak meg a kormány rendelkezésében. A párt tudomásul is vette az előterjesztett rendelkezést, mire a miniszterelnök kijelentette, hogy a nemzethez kiáltványt fognak intézni, amelynek megszövegezésére szűkebb bizottság kiküldését javasolta. Kimondották, hogy e célból az intézőbizottság csütörtökön ülést tart, ezután pedig minden szerdán délután tart ülést. tisztában van a maga jelentőségével, nem becsüli túl erejét, de nem is becsüli alul értékét. A közös munkában kész vállalni a maga részét, de komédiát játszani nincsen kedve és akarata és ha nem találja még most sem a kellő megértést, tudni fogja kötelességét, amelynek végén mégis csak győznie kell. A belügyminiszter az ellenzéki pártok passzivitásáról Az intéző bizottság ülése előtt a Reggeli Hírlap budapesti munkatársának alkalma volt beszélni gróf Klebelsberg Kunó belügyminiszterrel, aki az ellenzéki pártok esetleges passzivitására vonatkozólag a hozzá intézett kérdésre a következőket válaszolta: — Legfeljebb csak arról lehet szó, hogy egyes politikusok vagy pártvezérek tanúsítanak passzivitást, a tömegek passzivitásáról csak a szociáldemokrata pártnál lehet szó szervezettségük miatt. A két millió négyszázezer választópolgár passzivitásáról nem lehet szó. Nem hiszem, hogy e tekintetben a választáson számottevő tömegek jöhetnének számításba. Változások a kormányban A Reggeli Hírlap budapesti szerkesztősége jelenti telefonon. A politikai aktualitások kérdése közé tartozik a kormány rekonstrukciójának az ügye is. Értesülésünk szerint ebben az irányban Bethlen miniszterelnök részéről már megtörténtek a kezdeményező lépések. A minisztertanács szombati határozata után ugyanis a miniszterelnök felkérte a kereszténypárt miniszter tagjai közül azokat, akik a titkos szavazás mellett foglaltak állást, hogy tekintettel a szavazás nyílt, vagy titkos kérdésének a kabineten belül való nyíltságára, maradjanak meg a kabinetben. A miniszterek közül a többségben meg is van a készség eleget tenni Bethlen e felhívásának, azonban elhatározásukat mégis a párt legközelebbi értekezletétől teszik függővé. A kereszténypárt zöme, amint közismeretes, a titkosság elejtése miatt a kormány ellen foglalt állást. A pártértekezlet időpontjának megállapítása még nincs véglegesítve, de lehetséges, hogy e héten már meg lesz s annak határozata alapján a párt minisztertagjai is le fogják a konzekvenciáikat vonni. A párt egy bennfentes tagjától szerzett információ szerint a kereszténypárti miniszterek a konzekvenciát, inkább a párttal szemben, semmint a bársonyszékkel szemben fogják levonni. A munkásság feltételekhez köti a választásokonvaló részvételét A kavargó politikai élet egyik Ha reakciós választójoggal jön a legnagyobb kérdése: részt vesz-e a kormány, azért nem csak a kormány munkásság a választásokon ? Egy viseli a felelősséget, hanem viselik bizonyos : a szociáldemokrata párt mindazon pártok, amelyek a kormányt komolyan részt akar venni a romba- támogatták és ezek sem fognak a döntött, szétdarabolt csonkaország felelősség alól szabadulni, építő munkájában — ha erre a lehet A magyarországi munkásság 30 év tőség is meglesz. A két évi passzióta folytat küzdelmet az általános választójogért, a magyar osztályuralom pedig fölényes gőggel nézte a munkásság törekvését és akkor, amikor a Balkán-államokban még a háború előtt is benn voltak a szocialisták képviselői a parlamentben, nálunk csak az utolsó évtizedekben emelkedtek fel egyes politikusok arra a belátásra, hogy a munkásság előtt meg kell nyitni a parlament kapuit. A magyarországi szociáldemokrata párt a kétévi kényszerű passzivitás után komolyan részt akar venni a választási küzdelemben, hogy teljesíthesse történelmi feladatát, de ezt az elhatározását csak akkor követheti el, ha a kormány becsületes intenciókkal, demokratikus választójoggal jön. Mindenen lehet még változtatni, még az utolsó órában is, mielőtt a választójogi rendeletet kiadják. A kormány dolga, akarja-e vagy sem, hogy a munkások részt vegyenek úgy a választásokban, mint a parlament munkájában. A magyarországi szociáldemokrácia Lapunk mai száma 8 oldal A Kúria elnöke a rendelettörvényről Nagy feltűnést keltett a megjelent alkotmányjogi értekezlet jegyzőkönyvében az, hogy Töry Gusztáv, a kir. Kúria elnöke beismerte, hogy a Friedrich-féle rendelet törvényerőre emelkedett és mégis azt mondotta, hogy ez rendeletileg módosítható és mellőzhető is. Indokolásul azonban azt hozta föl, hogy az 1920. évi I. t.-c. nemcsak a rendeleteket, de a törvényeket is módosíthatóknak mondja.