Reggeli Hirlap, 1922. március (31. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-01 / 49. szám

REGGELI HÍRLAP Kavarodás a­zabadelvű Polgárok Szövetsége mia­t A Reggeli Hírlap budapesti szerkesztő­sége jelenti telefonon: A Szabadelvű Polgárok Szövetségének megalakítása élénken foglalkoztatja a politikai köröket. Különösen a függet­lenségi és 48-as pártot, valamint a de­mokratákat érintette erősen az új alaku­lat. Eddig ugyanis az volt a látszat, hogy a liberális blokk kebelébe tartozó pártok között sikerülni fog valamilyen megegyezésre jutni, míg most Rassayék­­nak ezen önálló lépése a helyzetet fel­borította. Vázsonyi Vilmos lakásán egyébként kedden délután értekezlet volt, amelyen Szterényi József báró, Ugron Gábor, Bródy Ernő és Benedek János is meg­jelentek. Értesülésünk szerint a meg­beszélésen a demokraták állásfoglalását beszélték meg az új liberális választási blokkal szemben. Itt említjük meg, hogy a demokrata párt jelöltjeiről a sajtóban téves hírek vannak forgalomban. A párt egyik vezető t­agja a Reggeli Hírlap budapesti munka­társának kijelentette, hogy a párt intéző bizottsága még nem foglalkozott a jelö­lések kérdésével és a megjelent kombi­nációk nem felelnek meg a valóságnak. Hallerék fuzionálnak Andrássyékkal A Reggeli Hírlap budapesti szer­kesztősége jelenti telefonon: Megbízható forrásból arról értesít­ünk, hogy Mikes János gróf szom­bathelyi püspök érintkezésbe lépett a Haller István vezetése alatt álló kereszténypárttal és a pártvezetőséget kapacitálni igyekezett arra, hogy egyesüljön a párt a legitimista And­rássy—Friedrich- párttal. A kereszténypárt különben is nagy elhatározások előtt áll, részben a kereszténypárti miniszteri tárcák miatt, részben a párt további maga­tartása folytán. Kedden egyébként a kereskedelmi minisztériumban He­gyeshalmi­ miniszternél bizalmas ta­nácskozás volt, amelyen Haller Ist­ván, Ernszt Sándor és mások vettek részt. Hír a sajtófőnök távozásáról A kormánypártban kedden este azt újságolták, hogy Eckhard Tibor lemond sajtófőnöki állásáról és helyébe Tisza István egykori sajtófőnöke Drasche Lá­zár­ Alfréd kerül. Gömbös államtitkárságá­nak hírét megcáfolják Határozott tény az egységes párt­­ban, hogy az ország minden kerüle­tében állítanak jelöltet. A fővárosi kerületek kérdésében csak a jövő héten lesz döntés. A vidéki jelölése­ket pedig a pártszervezetek meghall­gatása után ejtik meg. Miután bizonyos, hogy a kormányt nagyszámban fogják felkeresni vidéki küldöttségek és a miniszterelnök nem akar a választási küzdelembe beleavat­kozni, a párt úgy döntött­, hogy az egy­séges párt ügyvezető alelnöke Gömbös Gyula, fogja a vidéki küldöttségeket a miniszterelnökségen fogadni, amely célból megfelelő hivatali helyiséget je­löltek ki a miniszterelnökség épületé­ben. Ezt a kormányzópártban is úgy magyarázták, hogy Gömbös Gyula legközelebb miniszterelnökségi állam­titkár lesz. Illetékes helyről szerzett tudósításunk alapján erről nincsen szó. 2. -H. Andrássy alkotmányszegésnek minősíti a választójogi szükségrendeletet A Reggeli Hírlap budapesti szerkesztő­sége jelenti telefonon: Andrássy Gyula gróf az alkot­mányjogi értekezlet illetékességről és a választójogi szükségrendeletről a következőket mondotta a Reggeli Hír­lap budapesti szerkesztőségének. — Az alkotmányjogi értekezlet tag­jai számára a tényálladék a­ követ­kezőképpen volt beállítva: Az 1920. évi I. t.-c. megengedi, hogy a törvény létrejövetele előtt kiadott rendeletek módosíthatók. Ter­mészetes, kivételt tesz a törvény olyan ügyek tekintetében, amelyek a törvényhozás elé tartoznak, ilyen első­sorban a választójog. Ilyen ügyekre vonatkozólag ki­mondja a törvény, hogy a kormány köteles rájuk vonatkozólag törvény­­javaslatot terjeszteni a nemzetgyűlés elé. Azt nem kell bizonyítani, hogy ezalatt a törvény nemcsak a tár­gyalási anyag beterjesztését, "de annak törvényerőre való­ emelését is érti. A választójogi javaslatot a minisz­terelnök tényleg beterjesztette. Az is tény, hogy nem lett törvény a javas­latból s ebből következtetik, hogy a kormány megszegte kötelességét s rajta kívül álló okok miatt nem ho­zott választójogi törvényt a nemzet­gyűlés s hogy visszaszáll a kormányra a szükségrendelet joga. — Az a kérdés most, hogy hogyan áll ez a valóságban ? Bizonyos, hogy maga a miniszterelnök akadályozta meg a törvény létrejövetelét. Ha ez bebizonyítható, annyi, mintha a mi­niszterelnök egyáltalában nem ter­jesztett volna be a nemzetgyűlés elé választójogi javaslatot. — A tényálladék e tekintetben a következő: Én napokkal a nemzetgyűlés kapu­zárása előtt a legnagyobb nyilvános­ság előtt felszólítottam Bethlen, Istvánt. Jelentse ki, mi a terve? — Ha az a terhe, hogy a törvény­­javaslat keresztül nem menetele ese­tén rendeleti úton fog új választó­­jogi törvényt életbeléptetni, akkor én és az ellenzék keresztülengedjük az ő törvényjavaslatát, nehogy bekövetkez­zék az, amit mi nyilvánvalóig al­­kotmányszegésnek tekintünk. A miniszterelnök e felszólításra vá­laszt sem adott. Mi tehát deferálni akartunk inkább, semhogy az alkot­mány­szegés bekövetkezzen. A mi­niszterelnök azonban szántszándékkal azt akarta, hogy az ő törvényjavas­lata el ne fogadtassék, mert így mód­jában van, hogy legalább kétes al­kotmányjogi módszerekkel az ő szá­mára legelfogadhatóbb és legalkalma­sabb választójogot rendeleti úton lép­tesse életbe.­­ Hogy a miniszterelnöknek ez az abszolutisztikus szándéka megvolt, azt egy másik esettel is lehet bizo­nyítani. A nemzetgyűlés utolsó napján Huszár Károly azt mondotta neki, hogy a kisgazdapárt is akarja a megegyezést, ha a miniszterelnök abba belemegy.­­ Délután hat órakor Pályi Ede tudomására juttatta a miniszterelnök­nek egyik főbizalmasa útján, hogy én és az ellenzék készek vagyunk még az utolsó órákban is keresztül engedni a javaslatát. Erre a miniszterelnök, ugyancsak azon bizalmasa útján közölte velünk, hogy e dolgot a kormányzó úr elé terjeszti. Miért is azonnal felmegy a várba. — A megegyezés lehetőségének a folyosón azonnal hire ment, ámde Huszár Károly, Gaál Gaszton, Nagy­atádi hasztalan keresték a miniszter­­elnököt, ő már nem volt található. . . Este nyolckor megállították a Ház óráját, hogy így a lehetősége megmaradjon a törvényjavaslat tár­gyalásába belefogni s az éjszaka folyamán azt folytatólagos ülésben elfogadni, de a miniszterelnök , fél kilencig­, az utolsó pillanatig, nem volt található, formálisan elbújt a tárgyalások­ elől, így a nemzetgyűlés szétoszlott, anélkül, hogy választójogi törvényt hozott volna.­­ Várjon tudták-e ezeket az alkot­mányjogi véleményező urak és ha tudták volna, hogy Bethlen szándéko­san akadályozta meg a választójogi törvény létrejövetelét, ha tudták volna, hogy Bethlen szándékosan készített vis maiorral a törvény létrejövetelét megakadályozta, vajjon akkor leadtak volna-e olyan elméleteket, melyek alap­ján Bethlen most már a szabadkezet vélelmezi a maga számára? Akinek van jogérzéke és van lelki­ismerete, szálljon magában és fontolja meg ezeket a té­­yeket, esne, mert zsidókat és olyan embert, ak­it a zsidók megvesztegetnek, mi nem hí­rünk a város falain belül. Drózdy erélyesen tiltakozott. — Ki­csodák maguk, hogy így mernek be­szélni ? Talán Ön a város polgármes­tere, vagy főkapitánya, hogy enge ki akar utasítani a városból. A nyolc úr közül a szónok így szólott : Vegye tudomásul, én igenis hivatva va­gyok arra, hogy kiutasítsam önt, mert én vagyok az ébredő magyarok elnöke. Drózdy erre kijelentette, hogy őt egy­ nagyobb küldöttség hívta Czeglédre és most már azért sem hajlandó elutazni. Az ébredők erre megfenyegették őt, majd mikor Drózdy a nevüket köve­telte, csupán az egyik felelőtlen elem mondotta be harsány hangon a nevét: én Dobos Sándor dr. vagyok s ismét felszólítom önt, hagyja el a várost. Drózdy mellől ekkor hat felelőtlen elem eltávozott és csak két ur maradt visza őrizetnek. Drózdy visszament a nagy­terembe, ahol jelentést tett az esetről az elnöklő református lelkésznek, aki kijelentette, hogy az inzultust a nagygyűlés nagyon sajnálja és a leg­messzebbmenő elégtételt fogja köve­telni az Ébredők vezetőségétől, illetve azoktól a felelőtlen elemektől, akik úár módon terrorizálják a czeglédi kisgazdá­kat. Drózdy rövid beszédben megköszönte az elnök szavait és még aznap vissza­utazott Budapestre. Mint értesülünk, Drózdy Győző az afférról jelentést tett az ellenzék jogvédő irodájának. Czeglédi ébredők a város elhagyására akarták kényszeríteni Drózdi Győzőt A Reggeli Hírlap budapesti szer­kesztősége jelenti telefonon: A Kisüstösök Országos Szövetsége Czegléd városában nagygyűlést tartott, amelyre több kisgazdapolitikus utazott le Budapestről. Czeglédre mentek Schandl Károly államtitkár, Kuna P. András, Csontos Imre, Forgács Miklós, Bodor György és Tasnádi-Kovács József. A czeglédi kisgazdák azonkívül küldöttsé­­gileg hívták meg Drózdy Győzőt is, aki szintén eleget tett a meghívásnak és csatlakozott a leutazó kisgazdákhoz. A nagygyűlést súlyos incidens zavarta meg, amennyiben néhány úr — minden valószínűség szerint ébredők — felszó­lították Drózdy Győzőt, hogy azonnal hagyja el a várost és mikor Drózdy ez ellen tiltakozott, erőszak alkalmazásával fenyegették. A nagygyűlés lefolyásáról egyébként a következő ceglédi tudósí­tásunk számol be : A nagygyűlést Gaál István ref. lelkész nyitotta meg mintegy háromezer kisgazda jelenlétében. Mikor az előadó az alap­szabályok elfogadását ajánlotta, a tö­megből egyhangú tiltakozás tört ki. — Nem fogadjuk el az alapszabá­lyokat ! Miután a kiabálók nem akartak el­csendesedni, az elnök Drózdy Győzőt kérte fel, hogy beszéljen. Drózdy Győző beszédében rá is vette a kisgazdákat, hogy az alapszabályokat fogadják el. Beszédét hatalmas tetszés­nyilvánítás és nagy éljenzés kísérte. Mikor Drózdy elhagyta a gyűlés helyi­ségét, az egyik szobában nyolc úr útját állta és az egyik igy szólt hozzá: — Mi felszóllítjuk Önt, nyomban hagyja el a várost, mielőtt bántódása Szerda, 1922 március hó 1. Választási mozgalmak Bár hivatalos jelölések nem tör­téntek még a pártok részéről, a ke­rületekben már állítanak, jelöltet a választók. Az újabb jelölésekről a következő tudósítást kaptuk : Mezőcsáton már megindult a vá­lasztási mozgalom. Eddig a követke­­zők léptek fel: Nagy Ferenc dr., volt közélelmezési miniszter, aki füg­getlen kisgazdapárti programmal lé» fel és március 5-én már program­ - beszédet is akar tartani, a­melyen megjelenik Baltazár Dezső, Ranstay Károly és Búza Barna is. Á­ más­ jelölt Szabó Papp Károly nyug. ez­redes, akit a mezőkeresztesi válasz­tók egy része akar felléptetni, mert Szabó Papp Károly odavaló szüle­tésű, atyja évtizedeken át volt Mező­keresztes bírája és a Kossuth-párt elnöke. Szabó kisgazdapárti program­mal lépne fel. A megyasszói kerület választóinak n­agyobbszámú küldöttsége jelent meg február 26-án Sajóhidvégen Forgács Miklós eddigi nemzetgyűlési képviselőnél, hogy felajánlják neki újból a jelöltséget._________ ROS EMBER­­Te R H C R K­TArT épület- és vasbutor lakatos. Széchenyi­­u. 37. Elvállal minden e szakmába vágó munkát. Rácsok, sirkeritések és rollok készítését. Késztakaréktűzhelyek raktáron vannak állandóan . SAJÁT ÉRDEKÉBEN tekintse meg Kaffka és Fuchs cég saját készitményü éjjeli szekrény, lámpa. Szemere­ u. 1. — Ugyanott egy 2­7 HP 110 Volt motor jutányosan eladó. — Katonai és polgári sapkákat a legjobb kivitelben és a legol­csóbban készít Gersei József sapkakészitő, Széchenyi­ utca 49—b. Kalapok, ingek, nyakkendők, egyen­ruházati cikkek nagy választékban HALMOS-nál Miskolcz Telefon: 249. Városház tér Vászon, kanavász, mosóáruk, svájci és francia grenadin és batiszt újdonságok Szabó kellékek, rövid- és divat­­áruk rendkívül olcsó árban kaphatókIstvánffy Testvérek cégnél (Színházzal szemben)

Next