Reggeli Hirlap, 1922. július (31. évfolyam, 146-171. szám)

1922-07-01 / 146. szám

Szo­mbat, 1922 július hó 1. 2. oVer* REGGELI HÍRLAP ük­ben szá­­m­íthat Bethlen támogatásra ? Balsay Károly a miniszterelnök pénteki beszédéről a következőket mondotta: — Örömmel üdvözlöm azokat a programmpontokat, amelyeket mi két éven át követeltünk, akkor is, amikor a destrukció vádjával illettek­­minket. Szemmel láthatóan haladást jelentenek ugyan­ezek a szavak, ettől függetlenül azonban természetesen kívánjuk a kor­mány felelősségre vonását a közelmúlt ese­ményei­­miatt. Álláspontomat egyébként hétfőn fogom kifejteni a parlamentben. A szociáldemokrata párt parlamenti frakciójának egyik tagja így nyilat­kozott : " Ami a kormánynak azt a törekvé­sét illeti, hogy az országban a rendet és a békét helyre kell állítani, ebben őt a szociáldemokrata párt a legmesszebb­­menően támogatni fogja. De hogyan képzelhető el a megbékülés, amíg inter­nálások vannak, a börtönök pedig telve politikai foglyokkal. Nem fogadjuk el a miniszterelnöknek azt a kijelentését, amely szerint itt bírói ítéletekkel állunk szemben, mert nem bírói ítéletekről van szó, hanem kivételes intézkedésekről, amelyeket már régen el kellett volna törölni. Eckhardt Tibor dorozsmai kísérlete Szegedről jelentik : Schandl Károly, mint ismeretes, a szarvasi kerületet tartja meg, míg a dorozsmai mandá­tumról lemondott. Ebben a kerületben Schandl hívei között nagy a felhábo­rodás, mert Schandl szerintük meg­ígérte, hogy a dorozsmai kerületet tartja meg és azért is szavaztak rá. A napokban küldöttség is járt a mi­niszterelnöknél, aki szintén kijelentette, hogy Schandl a szarvasi kerületet tartja meg és a párt Dorozsmán Eckhardt Tibor sajtófőnököt jelölte. A küldött­ség erre kijelentette, hogy Eckhardt Tibort nem választja meg és ha minisztert nem kapnak jelöltül, akkor Széll Gyula szegedi ügyvédet fogják megválasztani. Csütörtökön mégis Dorozsmára utazott Eckhardt Tibor sokorópátkai Szabó István és Kuna P. András társaságában és jelölő gyűlést is tartott. A hangulat teljesen Eckhart ellen van. Az új hetedik szakasz A nemzetgyűlés pénzügyi bizott­sága az 1922—23-iki költségvetési év első hat hónapjára terjedő indem­­nitásról szóló törvényjavaslat letár­­gyalása után nyomtatásban foglalt jelentését osztották a parlamentben. Legjelentősebb módosítás a 7. (a bizottság szövegezésében most már 6. szakasz) új szövege, amelyet alább ismertettünk. A szakasz első bekezdése válto­zatlanul marad és ugyanis kimondja, hogy a háború esetére szóló kivé­teles hatalom e törvény életbelép­tetésével megszűnik.­A többi bekezdé­sekben felhatalmazást kap a kormány arra, hogy a hatályon kívül nem he­lyezett rendelkezéseket „a közszabad­ságoknak és a gazdasági élet teljes szabadságának visszaállítására irá­nyuló átmenet időtartama alatt ideig­lenesen hatályban tarthassa, a szük­séghez képest módosíthassa vagy ki­egészíthesse.­ “ Köteles azonban, ha ezek szükségessége megszűnik, ren­delkezéseit azonnal hatályon kívül helyezni, továbbá mindazokra a ren­delkezésekre, melyeket ideiglenesen hatályban tartott, ha fentartásuk hat hó­npi határidőn túl is szükséges, négy hónapon belül az azokban szabályozott viszonyok törvényes rendezése végett törvényjavaslatokat terjeszteni a nemzetgyűlés elé. Azok a rendelke­zések, amelyekre négy hónap alatt a kormány nem terjeszt elő javaslatot, azok a törvény életbeléptetésétől számított hat hónap alatt hatályukat teszik. Rathenau gyilkosai rendőrkézen Drákói kormányintézkedések a köztársaság védelmére Berlinből jelentik. Néhány napi munka után a német rendőrség kézre­­kerítette Rathenau gyilkosainak nagy részét. Úgyszintén az összes tettesek, akik tagjai a titokzatos „C” szerve­zetnek, lakat alatt vannak. Legelő­ször Diestel berlini kereskedőt, annak az autógarázsnak tulajdonosát fogták el, ahol a gyilkosok autójára ráakad­tak. Techow Werner Ernőt csípték el, majd Grünther Willy berlini egye­temi hallgató került sorra, akinél Helfferichtől, Ludendorfftól, Jagd­o­­tól és Westarptól származó leveleket találtak, ő utánuk sorban a követ­kezőket : Schütt berlini kereskedők, Gerd Teeholv berlini gimnazista, Stubenreich gimnazistát, Kauers mér­nököt, Foss Werner tartalékos tisztet, Kittinger haditengerész kapitány, Thylessen testvérek és Flesch szol­gálaton kívüli tengerészhadnagyot. A gyilkosságok egész sorozatát készítették elő Az Az Újságnak táviratozzák Ber­linből . A legnagyobb eréllyel veze­tett nyomozás során kiderült, hogy a gyilkosok a Consul szervezet tag­jai, akik mindannyian hadviselt tisz­tek soraiból kerültek ki. A gyilkos Techow- Werner Ernő 21 éves műegye­temi hallgató őt tartóztatták le először. A fiatalembert maga a nagybátyja je­lentette fel. Techow Ernő előkelő berlini családból származik, műegye­temre ugyan nem járt be, de annál szorgalmasabban kereste fel a szélső radikálisok gyűléseit és részt vett a X.Kapf-féle pucsban is.­­ A második Günther Walter tart. hadnagy az állítólagos értelmi szer­ző, tevékeny részt vett a radikális jobboldali pártszervezetek titkos mun­kájában és egyik fontos szereplője volt a Kapp-féle puccsnak is. A szin­tén letartóztatott Foss Werner tar­talékos tisztnek is aktív része volt a gyilkosságban. Kiderült az is, hogy a Rathenau elleni merényletet már a génuai konferencia előtt megbe­szélték. Techow Werner Ernő a rendőrsé­gen megtört és vallani kezdett. El­mondta, hogy ő vitte a merénylőket a Königsalleera, ő vezette az automo­bilt, de nem tudta, mi fog történni. Sejtelme sem volt a gyilkosság ter­vezői, azt hitte, hogy két barátja az automobillal próbautat akar tenni. Mialatt Techovot vallatták, Weiss főkormánytanácsos, a rendőrség po­litikai osztályának vezetője, előállít­­tatta annak a penziónak tulajdonos­nőjét, amelyben a három merénylő titkos összejöveteleket tartott. Kide­rült, hogy a gyilkosok álnév alatt szállottak meg ott néhány nappal a gyilkosság előtt. A penzió tulajdonosnőjét szembe­sítették Techow Werner Ernővel és az asszony szemébe vágta, hogy na­pokon át együtt volt két másik tár­sával, ekkor aztán a fiatalember többé semmit sem tagadott. Techow Albert, a tettes bankhiva­­talnok bátyja, akihez a gyanú ár­nyéka sem fér, ezt mondta öccsének bűnéről : — Szerencsétlen fivérem eddig kereken tagadta, hogy része volna a merényletben és én édesanyánk ér­dekében, akit ez az eset közel vitt az őrülethez, azt kívánom, vajha si­kerülne az ártatlanságát bebizonyí­tania, de sajnos, alig van hozzá re­ményem, mert öcsém politikai fel­­­­fogását jól ismerem, legfiatalabb testvérünket is hatalmába kerítette.­­ Tudom, hogy két öcsém a német­ nacionalista mozgalmakban tevékeny­­ részt vett. A vizsgálat folyamán kiderült, hogy a „C“ szervezet a kiváló poli­tikai személyiségek ellen a gyilkossá­gok egész sorát készítette elő, sőt egye­nesen külön bizottságot alakított a politikailag ellenszenves egyének meggyilkolására. Ez a felfedezés gyors cselekvésre késztette a kor­mányt és mielőtt még letárgyalnák a köztársaság védelmére alkotott tör­vényjavaslatot, drákói szigorú rende­letet bocsátott ki, amelyek háborús­­izűek ugyan, de tekintve azt, hogy Németországban titkos belső ellenség működik, a salus rei publicae indo­kolttá teszi a kíméletlen megtorlást és a kivételes intézkedéseket. A köztársaság védelméről szóló törvényjavaslat általában a birodalmi elnök rendeleteinek alapjaira van fel­építve, de sokkal szigorúbb rendel­kezéseket tartalmaz, mint az eredeti szöveg. A kiegészítő pontozatok sze­rint az összeesküvőkre halálbüntetés vár. A titkos szervezkedést életfogy­tiglani fegyházzal sújtják. Magas bün­tetéssel sújtják meggyilkolt minisz­terek gyalázóit. Münchenből táviratozzák. A Hacken­­kreuz egyesület Rathenau meggyilko­lása napján egyesületi házának kapu­jára ezt a felírást ragasztotta ki: „Rathenau külügyminiszter már meg­halt, Ebert és Scheidemann még él“. A plakát előtt nagy tömeg gyűlt össze és tüntetett az egyesület ellen. Ki van derítve, hogy a gyilkosság terve a „C“ szervezettől ered, amely­nek lölészke München. — A rend­őrség már ismeri a titkos szövet­ség valamennyi tagjának nevét. — A C­ szervezetet, amelynek tagjai a Kapp puccs idejéből hírhedt Er­hardt brigád hadviseltjei közül kerül­tek ki, Killinger kapitány bűnpöré­­nek kapcsán sikerült leleplezni. A szervezetnek van egy tiszti különít­ménye, amely magát­­végrehajtó közegek­ rohamcsapatának nevezi. Ebben határozták el Erzberger meg­gyilkolását és innen eredt a gyikos merénylet terve Scheidemann ellen is. Titokzatos kérdés, hogy honnan szerezte a Consul-szövetség a sok pénzt ? Alaposnak látszik az a fel­tevés, hogy a német nemzeti párt­szövetség adta a nagy összegeket a merényletek végrehajtására. Álhír a bajor királyság kikiáltásáról Berlinben komolyan terjesztették, hogy Bajorországban kikiáltották a monarchiát, Ruprecht főherceget Shiemgauban királlyá proklamálták és a shiemgauiak München ellen vo­nulnak. Ezt a hírt berlini hivatalos körök megcáfolják azzal, hogy Bajor­országban teljes a rend és a nyuga­lom. Helfer­ich elmenekült Berlinből Helferich szinte menekülésszerűen eltávozott Berlinből, de előzően a maga részéről százezer márka, a német nemzeti párt részéről pedig kétszázezer márka jutalmat ajánlott fel annak, aki útbaigazítást nyújt a tettesek kiderítése céljából. A ható­ság a felajánlott összeget vissza­utasította, nehogy valaki az ajánlatok­nak politikai tendenciát tulajdonítson. RHETVÁNYI IGNÁC rőfősüzlt­tébren mindenkinél olcsóbban vásárolhat. Miskolci, Széchenyi-útna 88. Az írországi forrongás Londonból táviratozzák. Dublini jelentés szerint csütörtökön egész éjjel folyt a harc az ostromló csa­patok és néhány száz irreguláris kö­zött, akik a Four Courtsot és a Fowler Hall-t tartják megszállva. A Fowler Hall ég. Déltájban meglátták, hogy a lázadók a Four Courts túlsó oldalán visszahúzódnak és a pincébe menekülnek. Az ír szabadállam csa­patai mérsékelték a tüzelést, hogy az épületet lehetőleg kimérjék. A sza­badállam csapatainak csekély a vesz­tesége. A város többi részén az üz­leti forgalom teljesen normális. Va­lamennyi Dublinba érkező utast meg­motozták. Másik dublini újsághír szerint a törvényszéki épületen több rést ütöt­tek és egyes épületrészekből elűzték a lázadókat, akiknek helyét a szabad­állam katonái szállották meg. Dublinban az utcai harc pénteken is tovább tartott a felkelők és a reguláris csapatok között. A két erőd körül folyt a harc. A lázadókat si­került kiszorítani az erődökből. Az utcai harcban 35 halott és 37 sebe­sült volt a veszteség. A Daily News jelentése szerint a köztársasági csapatok 13 vezetőtisztje felhívást intézett az ír nemzethez, amelyben fölkelésre szólítják fel a népet. Pénteken jelentik, hogy Dublinban a helyzet még mindig változatlan. A lapok szerint Anglia és Írország kö­zött csak egy kábel működik, míg Simellik mellett a hidat fölrobbantot­ták, aminek folytán Corkkal is meg­szűnt az összeköttetés. Anglia és Írország között jelenleg már csak a belfasti kábel van üzemben. Francia terv Ausztria felosztására Parisból jelentik. Francia politikai körökben egyre jobban terjed az a fel­fogás, hogy Ausztria ügyeibe idejében kell beavatkozni és a Németországhoz való csatlakozás iránt való mozgalmat teljesen lehetetlenné tenni. Igen befolyá­sos körök dolgoznak oly irányban, hogy amennyiben az osztrák helyzet még nem javul, a győztes nagyhatalmaknak kell kezükbe venni Ausztria likvidálását, még­pedig oly irányban, hogy Bécs ön­álló szabad város lenne. Nyugatmagyar­­országnak Ausztriához kapcsolt részei visszakerülnének Magyarországhoz,­­ Ausztria többi részei pedig Csehország­hoz csatoltatnék. Ezen terv hívei azt hir­detik, hogy az életképtelen Ausztria nem­csak gazdaságilag, hanem politikailag is óriási veszedelmet jelent Középeurópára és így a legközönségesebb politikai előrelátás is azt követeli, hogy­­ sürgősen vigyék a meg­problémát oldás felé. Nem jelennek meg a berlini lapok A nyomdászok bérmozgalmához, amely előbb csak a szedőkre terjedt ki, a rotációs gépmesterek is csatla­koztak és heti 100 márka béremelést kívántak. Péntek délutánig tűztek ki haladékot a nyomdatulajdonosoknak követelésük teljesítésére. A tulajdono­sok azonban a gépmesterek kívánsá­gát elutasították, aminek következté­ben sztrájkba léptek és így valószínű, hogy az esti lapok már Berlinben nem jelennek meg. J0 vl**ont-WEiIiiISH eladódnak. Czeizlee Lipót (Budapest, VII., Dob u. 2.) miskolczi bizományi raktárából: Mieder ll’/4 lira vagy 540 — Szerecsen 103/4 lira vagy 520' — Kutyás 103/4 lira vagy 52 '— Fecske 10’/4 lira vagy 502'— magyar koronáért kapható. — 10 tucat vételnél árengedmény. Ugyanott haris­nyák, zsebkendők, zoknik és kőperek gyári angró árban. .1) N I 0. kereskedelmi-, közvetítő- és bizományi üzlet Miskolcz, Szécheny­­u. 10.

Next