Reggeli Hirlap, 1922. szeptember (31. évfolyam, 198-222. szám)

1922-09-01 / 198. szám

Péntek, 1922 szeptember 1.2* O'O6* REGGELI HÍRLAP Remélni lehet, hogy Magyarországot felveszik a Népszövetségbe , ésből jelentik. Miután a kis■áatánt konferenciáján megállapítást nyert, hogy a genfi konferencián Magyarországra nézve a hangulat kedző, a kisántánt nesű fogja ellenezni Magyarországnak a népszövetségbe való felvételét, azonban felhívja a népszövetség tanácsának a figyelmét arra, hogy a Magyarország belső viszonyai még ma sem elégítik ki a követelményeket és indítványt terjeszt elő, hogy amely állam külföldi propagandájában s a népszövetség előtt nem megfelelő javaslatokat hoz, azokat zárják ki a népszövetségből. Megállapítható, hogy a kisántántnak ezen utóbbi szándéka kifejezetten Magyarország ellen irányul. A kormányhoz közel álló körök arról értesülnek, hogy Olaszország ragaszkodik Magyarországnak a népszövetséghez való felvételéhez. A kisántánt bármily magatartást tanúsítson is, Olaszország el van tökélve arra, hogy súlyával és tekintélyével érvényt fog szerezni Magyarország kérelme mellett. A főispáni kar kicserélése. Az Az Újság írja: A kormány aszokástól eltérően nem pénteken, hanem ma tartott minisztertanácsot, mert az interparlamentáris konferenciának azok a tagjai, akiket meghívtak Budapestre vendégekül, már holnap délután megérkeznek. A csütörtöki minisztertanácson fontos külpolitikai és belpolitikai kérdéseken kívül személyi kérdéseket is tárgyaltak és a főispáni karban rövid időn belül új kinevezések várhatók. A főispáni kinevezések, illetve személyi cserékre vonatkozólag a kormány részéről még nem történt közlés. A minisztertanács a pénzügyminiszter előterjesztése alapján hozzájárult a földreform ama módosításához, amelyeket a pénzügyminiszter már folyamatba is tett. ------ -, hogy a két vége egy pontnál, a jegynél találkozik a posztón. Most a felső réteget bemetszette az ujja szélességében : igy kiszabódott a két ujj s a középső részé lett az elülső és hátulsó része a gubának. Az igy kiszabott posztó két irányban kivon csavarrást: a mellénél és az ujjak aljánál egész hosszúságban. Meg csak a nyak helyét kell kimetszeni, még pedig a felső behajtásnál félkör alakban s azt majd hátra lehet hajtani gallérnak. Olyan egyszerű az egész minta, Simon András mégis hosszasan gondolkodik. Látszik rajta, hogy borongós érzések kedvetlenítik. Aztán mondja: — Nagy kelete volt valamikor a gubának! A miskolczi vásárban hatvan-hatvan gubás is állott egy sorjában ! Volt olyan idő, hogy egymagában, Miskolczban 165 gubásmester dolgozott és élt jómódban ! Most már azonban megújhodott a paraszt, bécsi rongyot visel, hogy a fene egye meg a bőrét, — méltatlankodik Simon András. — Errefelé az urak és iparosok is gubában áztak valaha. z volt az első viset. Most csak agen szegény JcoC kisember viseli! Ma már csak hat gubás (háború előtt! — Szert.) dolgozik Miskolczon. Valamikor pedig az ő céhük volt a csizmadiáké után a legnépesebb. Ezután Malonyay leírja a gubások céhládáját, amit az öreg Simon őrzött. Sóhajtva mondogatta az öreg, hogy „régen“ minden másként volt, „jobb“ volt. A céhmester kiküldötte a legények fejét, az atyamestert, két bejáró mesterrel és a dékánnal. Ezek bejártak s megnéztek minden műhelyt, nincs e valahol rendetlenség. Azt is megnézték, nem kóborol-e oda az inas, vagy a legény ? Ha baj volt vele, a kapuban rossz lányokkal locsogott, engedetlen volt, ha éjszakázott, bitang volt, a céhgyűlésen az öregek előtt hatot, vagy tizenkettőt rácsaptak. Ha még az efféle intelem sem használt, elcsapták, eridj, nem való vagy mesterembernek. S lett belőle paraszt. Megmutatták a „virgácsot” is, a miskolczi gubás céh erősfonású, kétágú szíj virgácsát, a magyar kancsukát. — Ki csapta meg a büdösöket ? — A legényeket a fiatalabbik bejárómester látta el, az inasokat pedig Érdeklődtünk ebben az ügyben illetékes helyen, ahol a következőket mondották: — Az ántant jegyzéke tényleg megérkezett és ebben az ügyben a TÉBE vezetőségével megbeszéléseket is folytatott. Nincsen nagy hordereje ennek a leiratnak, mert ezt a szakaszt csak a német szerződés mintájára alkalmazták velünk szembe és egészen más volt Németországgal szemben ez a helyzet, mert náluk sokkal több közhasznú vállalat van, mint nálunk. Nálunk csak néhány vállalatról lehet szó. Amíg Németországban az ilyen közhasznú vállalatok az elszakított területeken nagy számban vannak, addg náluk kulturális viszonyaink miatt alig jöhetnek számításba az ilyen vállalatok. Ami volt is, az nálunk rendes viszonyok között a városok tulajdona a céhszolga. Megmutatta az imát, amit a céhgyűlés a céhláda felbontása előtt elmondott. Semmi felekezetieskedés nincs benne. Különben valamennyien reformátusok voltak... El volt az öreg keseredve az ő kedves iparának pusztulásán. Panaszolja: nincs haszontalanabb ember a magyarnál. Hát mért is nem kell már neki az a jó guba, ami puha volt, mint a jó derékalj s ha az ember gubát vett föl és bárány bőrsapkát tett a fejére, elfekhetett a jég hátán is, ott se fázott meg! Később, ugyanebben a fejezetben részletesen ismerteti a mű a gubakészítés egész technikáját. Ez már Biró Sándor kéziratai alapján készült ismertetés. A miskolczi piacon ma már csak nagyvásáros napokon látni eladó gubát, meg a téli hónapos vásárokon, írja Bíró. Három öreg ember várja ilyenkor a vevőket, akik bizony igen gyéren jelentkeznek. Pedig hát éppen ebben a motorkocsizó világban micsoda pompás sofförbunda válnék a magyar gubából! Dama Oszkár. A nemzetgyűlésen elkeseredett harc indul azárt arégió termelője ellen A Reggeli Hírlap budapesti szerkesztősége jelenti: A mai minisztertanács foglalkozott a drágaság kérdésével kapcsolatban azokkal az előterjesztésekkel, amelyeket az érdekelt kereskedelmi és ipari körök eljutottak a kereskedelmi miniszterhez. Ebben a kérdésben a kormánynak nagyon nehéz helyzete lesz a nemzetgyűlésen, mert nemcsak a liberális ellenzéken, hanem a kormányt támogató pártokban is sok felszólalás fog elhangzani azon intézkedésekkel szemben, amelyeket a legutóbbi időkben bizonyos tendenciával folytattak az érdekkörök ellen. Hír szerint Heinrich Ferenc is felszólal ebben a kérdésben, előzőleg azonban a kormánnyal óhajt tárgyalni és elő fog terjeszteni bizonyos kívánságokat. Heinrich nem akarja védelmébe venni az árdrágítókat, de hangsúlyozza, hogy az árdrágítás kiinduló pontját az őstermelőnél kell keresni. Ugyanilyen értelemben szólalnak majd fel a liberálisok is, akik arsodák megrendszabályozását követelik, mint akik az elsőfokú árdrágítók. A kormány bizonyos mértékben hajlandó is hatásos intézkedésekre, tekintettel azonban arra, hogy uralmát a gazdatársadalomnak köszönheti, előzetesen tárgyalásokat kíván fölytatni ebben az irányban. A nemzetgyűlés kedden ül össze és amennyire nyugodt volt a hangülat a legutóbbi tanácskozáson, éppen olyan elkeseredett harcok várhatók a közeli napokban. Újabb jóvététesi jegyzék érkezett s a magyar kormányhoz Néhány nappal ezelőtt az ántánt legfelsőbb tanácsától leirat érkezett a magyar kormányhoz. A leirat szerint a békeszerződés 194. szakaszának végrehajtását kérik a magyar kormánytól. A pénzügyminiszter az ántánt megkeresése után tárgyaik sokat kezdett a bankvezérekkel, mert a szerződésnek ez a szakasza közgazdasági életünkbe vágó rendelkezéseket tartalmaz. A szakasz többek közt ezeket mondja: „Nem érintve a Magyarország által jelen szerződés egyéb határozmányai alapján saját vagy állampolgárainak jogaira nézve kijelentett lemondást, a jóvátételi bizottság a jelen szerződés életbeléptetésétől számított egy éven belül követelheti, hogy Magyarország megszerezze az ő állampolgárainak minden jogát vagy érdekét minden közérdekű vállalatban, minden Oroszomágban, Törökországban, Németországban, vagy Bulgáriában, vagy ezen államok birtokában és tartományaiban fennálló engedélyek tekintetében, vagy olyan területeken, amelyek előbb Magyarországhoz, vagy szövetségeseihez tartoztak és mindez a szövetséges és társult halalmiakkal közös szerződés alapján Magyarország vagy szövetségesei által átengedendő, vagy megbízottai által kormányozandó. Másrészt Magyarország köteles a felszólítástól számított 6 hónapon kelni ezen jogok és érdekek összességét, amelyek egykor vagy jelenleg a magyar kormány saját birtokában vannak a jóvátételi bizottságra átruházni. Magyarország tehát magára vállalja az ilyen módon károsult állampolgároknak kielégítését és a jóvátételi bizottság jóvátételek címén javára írja azokat az összegeket, amelyek az átruházott jogok 03 értékek összegében foglaltatnak. Ezt az értéket a jóvá-,tételi bizottság fogja megállapítani. — Magyarország a jelenlegi szerződés életbelépésétől számított hat hónapon belül tartozik a megszerzett esetleges vagy még nem gyakorolt jogok és érdekek jegyzékét átadni a jóvátételi bizottságnak és úgy maga mint állam polgárai nevében lemondani! A szövetséges és társait hatalmak javára minden jog és érdek, amely a fentebb említet jegyzékben foglaltatik, kiszámitandó.* volt. A magyar kormány tárgyalásokat fog folytatni ebben az ügyben és remélhetőleg ezek a tárgyalások hosszú ideig el fognak tartani. Pénteken érkeznek Budapestre az interparlamentáris unió tagjai Budapestről telefonálják . Az interparlamentáris unió 270 tagja holnap jön Bécsből Budapestre a MFTR Zsófia nevű hajóján. A külföldi vendégek egy napot fognak a fővárosban tölteni és fogadtatásukra a Magyar Külügyi Társaság már megtette az előkészületeket. Az unió tagjai közül legnagyobb számban olaszok, akik száztízen, dánok negyvenötén és a németek, kik tizen lesznek. Jönnek még angolok, franciák, kanadaiak, kisebb számban finnek, hollandok, bolgárok, lengyelek, törökök, svédek, norvégek, spanyolok és chileiek. Az ünnepélyes fogadtatás este 9 órakor lesz a képviselőhház interparlamentáris helyiségében, hol a külföldi vendégeket. Szcitovszky Béla, a Ház elnöke fogja üdvözölni. A fogadtatásra a Külügyi Társaság, politikusok, diplomaták, kereskedői, tisztviselők, magánemberek és gazdák részére ezer meghívót bocsátott ki. A tulajdonképpeni fogadtatás szombaton este 9 órakor lesz a miniszterelnöki palotában, ahol a külföldi vendégeket Bethlen István gróf miniszterelnök üdvözli és a fogadtatáson részt fog venni az egész kormány. A kormány, bár nem készül nagyobb fogadtatásra, mégis a hagyományos magyar vendégszeretettel fogadja az érkezőket és hír szerint alkalmat szándékszik a vendégeknek adni, hogy meggyőződjenek arról, hogy mennyire alaptalan vádakat emelnek Magyarország ellen. A vendégek egy része megtekinti a Balatont, a másik része az Alföld nevezetességeit. A kormány reméli, hogy a külföldi képviselők bizonyos ferde beállításban látott dolgokat a maguk tapasztalatuk alapján megismerjenek. Nem lehetetlen, hogy a külföldi vendégek az internálótábort is meg fogják tekinteni és hír szerint a kormány ezt szeretné is, mert szerinte állandóan ezzel a kérdéssel izgatják a külföldi közönséget. Itt említjük meg, hogy Bernstein német szocialista vezérnek, az interparlamentáris unión Magyarország ellen mondott beszédéről ma Rakovszky belügyminiszter nyilatkozott. — Bernstein egész beszédében — mondotta a belügyminiszter — csak az az egy pozitív vád van, hogy az internáló táborokban több ezer internált sínylődik. Ez az állítás nem felel meg a valóságnak, mert öszszesen sincsen ezer ember. E mellett ezeknek legnagyobb része nem politikai okokból, hanem legtöbbjük árdrágításért, csökönyös munkakerülésért van internálva, vagy olyan egyén, akit kiutasítottak Magyarország területéről, de akit saját állama nem akar visszafogadni. Márpedig olyan egyén, akit saját állama sem akar visszafogadni, nem arra való, hogy szabadon veszélyeztesse a közrendet. Az állam biztonsága ellen elkövetett cselekményért is vannak internálva egyesek, ezeknek a száma 42—45 között van. Kétségtelen, hogy míg vannak olyanok, akik a bolsevizmust kívánják vissza, ezek ellen kénytelenek vagyunk ezen eszközzel élni. Ha a publikum körében teljesen megszűnik a még mindig fölvetődő bolsevista agitáció és ha a bolsevizmus visszahívásának szóban és írásban több tantjelét nem kapjuk, kiürül az internálótábor ezen része is.