Reggeli Hirlap, 1923. január (32. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-03 / 1. szám

C M°zßüjr^ j£23 január ho a, szerda Jtr­a SS kOr^rta XXXklvj^gyjf sz, Afliski Eióf'izeiéei éc*ak helykitó.-.« tó«* vidéken a j Negyed évre------------------------- 900*- K­­­P0L1TN­O41 MAPfLftP Egy hónapra — — — — — 300­— K $ Szerkesztőség: Miskolcz, Városház tér 22. szám. A szerkesztőség telefon­számai: 4­98. 6-1®. Kiadóhivatal: Széchenyi­ utca 15. Telefonsz. 664. Magyar Kemal és Mussolini Az ember forgatja a karácsonyi és njesztem­­­jei lapszámok rengetegét és azoknak a nyilat­kozatoknak, beszédeknek, vezércikkeknek és cikkeknek tömeget­, amikkel ezeken az ünne­p­­eken a világ minden rendű politikusai, állam­­­ai-fiei és maloma.alatti kéjgázai a népeket el­árasztották. Természetes, hogy mindenütt meg­­■ születtek az ifj Messiások, de mindenütt a ma­guk arculata és nem a népek szándékai szerint szeretnék megváltani az emberiséget. Egykor a Kidron völgyében Jézus az egész világot ölelte magához, ezek azt akarják, hogy a világ ölelje őket. Jézus szeretetet hirdetett, az ő tanításainak ez a sik­ere, ők azonban a szeretteiék követelé­sében tévesztik össze t­ filagóriát az allegóriával és már nem egyszer láttuk Rákosi Jenőnek róluk való véleményét megelevenedni, hogy a szeretet err­e polcra tülekedett szerencsései — mihelyst er­üntetbe jutnak egymással — olyan épületesen hadakoznak, mint az ösvényen szembe kerülő becsüsök, akik a szent zászlók nyelével verik egymást fejbe. Körülbelül ilyesmikre gondol az ember, a po­litikai erkölcsnek ilyen kifordulását, ízlést, logi­­k­a szörnyen megcsúfoltnak ítél, mide­­ a mi külön speciális magyar .Messiás­­unkra, a mi magyar Kemálunkra, magyar Muszolm­inkre gon­dolunk. Ezt a szerepet egyetlen egy ember tölt be nálunk. Egy ember, a vezérek vezére, a forra­dalmi idők lázas, nyughatatlan véré szereplője, aki tuest indul újabb ,hódvé­d útjára , ezzel te­­fő­i a karácsonyi és újévi nyilatkozatok özönét, tefőzi a magyar hivatalos és nemhivatalos kül­politikát és belpolitikát s­zatuváry is, Bethlen is mehetnek az egyik, talán kukoricát morzsolni ráérő téli estvéken, a másik pedig vissza a rad­­ványi sötét erdőbe, sok jószándékának holttete­­mét megkeresni. Mert most jön a történelmi pillanat, mikor azt a szerencsétlen országot meg fogja menteni Friedrich. Mert hisz az csak természetes, hogy őróla van szó. ő az, aki elmegyen most olasz ég alá, a feketeingesek nagy mesteréhez, Mus­­solinihez, az olasz fascizmus megteremtőjéhez, hogy lerakja lábaihoz a maga szívének és tábo­rának hódolatát, sőt egy és más dogot, talán egy kis leckéztetést eltanuljon, egy kis szervez­kedési talentumot magával hozzon Kossu­h La­josunk menedékének, az olasz szabadsághősnek Garibaldinak, de a nagy meghasonlasosónak is ás a iuacciavellismusnak is országából. C­ak azt nem tudják, hogy kik ellen rajzolja a mustrát Sabriella D’Annunzio szép országá­ban a mi magyar Mussolinink ? Friedrig István a legrotranzigenseb­b elitligus a z­sidóg­élen. Fajmagyar izs ttömbözs zsal együd. Ellenven Mussolini egy szóval sem ellensége a zsidónak, azonban várományosa annak a jóvátételnek, «Helyet Uilmann­ báró szerint huszonöt millió font sierningben akar megállapítani az ámánt, sem a magyar zsidók, de Magyarország ellen. Kérdés p­ár most­, hogy ennek a Mussolininek fog a kezet csókolni Friedrich,, vagy csak annak a M Mussolininek, aki nemcsak a kommunisták ellen szervezte meg a maga feketeinges had­­seregét, de a szocialisták ellen is ? A választ nem nehéz kitalálni. Aki a reakció­nak élére állóit mint kormányelnök s aki az ellenzéki padsorokból is a szociáldemokraták ellen szónokolt, képzelhető, hogy ellenük megy eszmei segítséget kérni az olasz miniszter­elnökhöz. Azonban, — és mindenütt van egy azonban, amit ugy látszik, Friedrig utazása és célja sem kerülhet ki — mit fog mondani Kemál pasának Aegorában ? Egyszer a Városligetben láttunk egy törököt, aki a hozzája intézett kérdésekre füttyszóval válaszolt, de olyan ügyesen, hogy az­­ ember a választ tökéletesen kiérlelte. A népek,­­ diplomaták, államférfiak vásári zsivajában év­tizedek óta a legjobban fütyülő tőrök: Kemai pasa. Fütyül a sévresi békerongyra, fütyül Lausannera, fütyül, sajnos, a fegyvenesen ke­resztényekre is, akik közül S­.mironban a görögök után való K­amodéban hadserege több mint s­­emmi vétőidőre? Hát félszázezret karderre hányt. Térnék megkérdezni báró Rieding Bibberegg urat, a svájci vörös­kereszt pesti megbízottját. Ő nyilatkozta ezt, mert ő ott volt és látta. Vagy talán ott is a szocialisták ellen keres szövetkezést Friedrig? Ez lehet, mert­­ hisz a kommunisták halálos ellenségei szocializmusnak és Szocialistának. Már­pedig Kemal diplomáciai helytartója és­ fegyvertársa Leninnek­ és Trockij­­nak a balkáni és kisázsiai kérdésekben. Mit akar tehát a mi külön megváltónk, Mus­soliniak és Kemálnak? Külpolitikát ? Szövet­kezni az ördöggel is a magyar békeszerződés rendben van! Ára ehhez talán belső béke is kellené de felekezetek­kel is, szocialistákkal is. Akkor aztán tényleg, hadd jöjjön az a szövetkezés. Ám a békét is, szövetkezést is inkább Bethlen és Daruváry csinálják meg s ne menjenek tehát se kukoricát morzsold, se a radványi sötét erdőbe. Jó a parlament is. Friedingnek pedig egy a reklám. JL J C/t 'try JJvi!­lU Vj CtUDUU^u J Poincaré két évi moraverimnot ajánlati fjéínei^rsz ágnak ? Berlini forrásból megerősítik a német békejavaslatról szóló hírt Párisból jelentik : Bergmann német államid­­j A párisi jelentések foglalkoznak még azzal a­­r kedden megérkezett Parisba és Poincarenak, A gondolattal is, miszerint a versaillesi szerződés már kedden megérkezett Párisb­a és PoinCarenak, s mint a párisi konferencia elnökének átnyújtotta­­ a német kormány új javaslatait, amelyeket a­­ birodalmi kormány a német kereskedelmi, ipari­­ és bankvilág közreműködésével dolgozott ki. Franciaország már teljesen elkészült a zálo­gokról szó,ó tervé tett­el, amelyben h­ír szerint elejti a katonai megszállás tervét. A terv szerint Franciaország hajlandó kétévi moratóriumot adni a német pénzügyek szigorú ellenőrzése mellett. A párisi konferenciát egyébként Poincare el­nökletével kedden deltán nyírnak Av.eg. Köz-, vöilaini.i­­ kouferencia megny. *&a e.est jutott köztudomásra az a hír, hogy a delegátusok közül jó ormán senki sem jött kész tervezettel. A konferencia köreiben különben úgy vannak értesülve, hogy Bonar Law reménykedéssel te­kint a konferencia működése­ elé. Londoni jelentés szerint Cm­o német birodalmi­­ kancellár újévi beszéde sokféle kommentárra is­­ adott okot. Azt mondják londoni politikai kö­rökben, hogy a Németország határainak védel­mére és új európai háború elkerülésére vonat­kozó német tervezet eljutott a francia kormány­hoz is, mely azt alaposan megtárgyalta. A Central News pár­ti tudósítója arról érte­­­­sül, hogy a francia kormány washingtoni nagy­követe arról kapott hírt, hogy Németország washingtoni követe tanácskozott a külügyi állam­titkárral. A francia kormány egyébként a német­­ tervet fantasztikusnak tartja, hír szerint azért,­­ mert semmiféle komoly garanciát nem lát benne.­­ Érdekes azonban, ezekkel a hírekkel szem-­­­ben, hogy párisi jelentések egészen más be­állításban köztik a német javaratról szóló híre­ket. Egy párisi jelentés a következőket közli ezekre vonatkozólag: — Otti­o biicdiiliuikan®iollár hamburgi beszédé­ben kijelentette, hogy Németország egy harma­dik hatalom közvetítésével tudomására hozta Franciaországnak, hogy Németország kész Franciaországgal és a Rajnánál érdekelt többi nagyhatalmakkal együtt köl­sönösen egy ember­öltőre ünnepélyes kötelezettséget vállal­t, amelynek értelmében egymás elén népszava­zás és külön felhatalmazás nélkül nem folytatnak tovább háborút. Francziaország ezt az ajánlatot — mondotta a kancellár — vissza­utasította. A Havas iroda diplomáciai munkatársa úgy tudja, hogy az említett harmadik hatalom az Egyesült Államok volt. A washingtoni német nagykövet csakugyan fordult ilyen kezdemé­­nyezéssel Hugen államtitkárhoz, ennek a kezde­ményeznének azonban nem volt olyan jellege, mint valami ha árazott és pontosan körvonalazott javaslatnak. Az Egyesült Államok kormánya nem látta szükségesnek, hogy ezt a kezdeményezést megragadja é és Párisba közvetítse, Franciaország tehát nem is volt abban a helyzetben, hogy visszautasíthatja. A párisi jelentések foglalkoznak még azzal a gondolattal is, miszerint a versaillesi szerződés a nemzetek közötti összeütközés esetére tökéletes eljárást ír elő a népszövetség útján való békés szabályozás által, ami a franciák szerint leg­alább is annyi biztosítékot nyújt, mint Német­országnak az a terve, hogy­ kötelezettséget vál­laljanak arra, hogy egymás megtámadásától tartózkodni fognak. A francia ellentétekkel szemben egy berlini távirat a következőket szögezi le: — Azzal a Havas-jelentéssel szervben, amely szerint a birodalmi kancellár egy S.­tes V­égs­­zanciára irányuló ajánlatát Amerika nem közölte hivatalosan Fraetagországgal, berlini politikai körökben hangsúlyozzák, hogy másként vannak informálva éspedig úgy, hogy a javaslatot a közvetítő hatalom határozott és konkrét for­mában írásban közölte Parissal. A franciás al­kotmányjogi akadályokra hivatkoznak, amelyek azonban annyira csekélyek, hogy törvényhozási után nagyobb nehézségek nélkü­l elidőzhetők lettek volna. A francia­ szocialista párt és az általános munkás­szövetség — mint ismeretes — a leg­nagyobb mértékben ellenségei a francia erő­szakos politikának és a békés megoldás hívei. Most egy kiáltványt bocsátottak ki, amely tilta­kozik az ellen, hogy Németországgal szemben kényszerrendszabályokat alkalmazzanak. Minden arra mutat, hogy a francia kormány és a leg­felsőbb tanács a zálogok és garanciák eme alatt rá akarja tenni kezét a Ruhr iparmeden­céjére és meg akarják erősíteni a Rajna bal­­partjának megszállását. Attól lehet tartani, hogy ha a francia kormány nem jut megegyezésre a többi szövetségessel, akkor egyedül is keresztül viszi a már előkészí­tett­ rendszabályokat. A hágai világnagygyálosan vállalt kötele’­­ettségükhöz híven — mondja a kiáltvány — az erőszaknak és kalandnak ezzel a politikájával szembeszállunk. A két szervezet végül követeli, hogy a vitás kérdést a népszö­vetség, döntése alá bocsássák. Londonból jelenti a Reuter ügynökség . Az angol jó­­létek­ tervezet állítólag a következő: • Németországnak­ 4 évi moratórium adandó. Ad­dig is Németország 4 éven át évi kettő milliárd aranymárkát fizessen, továbbá úgy nos , 4 éven át évi 2 és fél milliárd aranymárka fizetése után évi 3 és fél milliárd arany­márkát, vagy ennél is kisebb összeget, de ennek minimuma évi 2 és fél milliárd aranymárka lehet. A fizetendő aranymárka összegét az an­gol tervezet, egy nemzetközi döntőbíróságra bízná. Berlinből jelentik : A Ruhr vidéki bányászok értekezlete elhatározta, hogy február 28 tól fel­mondja a túlóra egyezményt és a Ruhr-vidék­ megszállása kérdésében határozatot fogadott el, amely­ben nyomatékosan tiltakozik a Ruhr vidékre ______­___/__________ ______a .c _si__ Lapunk mai számai 8 oldal

Next