Reggeli Hirlap, 1923. január (32. évfolyam, 1-24. szám)
1923-01-21 / 16. szám
REGGELI HÍRLAP ) Maga Madách már az elmúlás felé közeledett, amikor munkáját üdvözölték. Nyilvános Ünneplésben csak egyszer volt része, amikor a Kisfaludy- Társaságban helyét elfoglalta egy esztétikai értekezéssel. De az Akadémiában betegsége miatt már nem jelenhetett meg. „A nőről, különösen esztétikai szempontból“ című székfoglalóját helyette Berczy Károly olvasta fel. Munkakedve nem lankad, ekkor írja Mózses című nagy tragédiáját és kezdi meg a Tündérálom írását, de már nem fejezheti be, mert régi szívbaja 1864 októberb én a sírba viszi. Madách Imrében nagy fia dőlt ki a magyar nemzetnek és irodalomnak. Korán halt meg s ma hamvai is tőlünk elszakított földön pihennek. De itt maradt a lelke, a müve, amely a mi kincsünk, sőt mindenki kincse, aki az emberiség sorsáról valaha is elmélkedett. Az ember tragédiájának miskolczi előadása Nem véletlen az és nem a konjuktúráknak ügyes és művészi, eredményes kihasználása, csupán, hogy Miskolczon jól megy a színház. Hogy ugyanakkor megy jól, amikor más nagy — „Miskolcznál nagyobb — vidéki városokban estéről-estére üres házak vannak. Miskolasnak olyan színházi múltja van, mely magától érteődően adja, hogy itt a közönség szereti a színházat, a kultúrát. És nem csak szereti, de kell is neki, annyira, hogy mindig kész érte komoly áldozatra is. Elmondjuk itt most ezeket azért, mert a Madách centennárium alkalmából lapozván régi színházi írásosat, újságokat, szinlapokat, látjuk, hogy Az ember tragédiájának fővárosi bemutatója után alig félévvel már Miskolz közönsége is gyönyörködött Madách Imre remekében. Az ember tragédiáját a Nemzeti Színházban 1883 szeptember 23 án játszották először s Miskolczon Derőffy Andor színtársulata már 1884 januárjában szintén bemutatja. Az érdekes bemutatónak a Borsod című lap kritikája szerint nem volt meg a megérdemelt sikere, de ez nem a darab, hanem az előadás hibája volt. Geröffy gyenge kezű direktor volt, a színigazgatáshoz nem értett, nm volt rendesen kidolgozott műsora, úgy, hogy Az ember tragédiáját is olyan előadásban mutatta be, amelyben egyetlenegy szerep ő tudta csak a szerepét. Ez az egy pedig a vendégszereplő Éva Helvey Laura volt. A többi szereplő teljesen a súgóra támaszkodott, a kiállítás szegényes volt és mégis : Miskolci két esten át zsúfolt házzal gyönyörködött Madách remekében. Négy évig aztán nem játszották Miskolczon a darabot. Gyenge, rossz társulatok — Tóth Béa, Duncz Béla, Kövesi Albert — jászottak Miskolczon, abban a városban, amely az első hősifiházat adta az országban a magyar színészetnek s gondoli sem lehetett ilyen hatalmas darab előadására. 1888 tavaszán azonban átjött Kassáról Jakab Lajos az egész társulatával s egy havi pótidényt tarolt. Jakab előadta Az ember tragédiáját, még pedig Éva szerepében Jászai Marival. A darab ismét telt házat vonzott s a Borsodmegyei Lapok hasábos kritikája most islevágja az előadást, de ünnepli Jászai Marit és fenntartás nélkül hódol Madách tehetségének. Az ember tragédiájának igazi első előadása azonban csak 1890 ben volt. Akkor, április hó 14- én mutatja be a 30 napos po idenyben Krecsányi Ignác társulata. Érdekes, hogy a darab igazi nagy sikere Krecsányi nevéhez fűződik, ahoz a direktoréhez, akinek tulajdonképen jogutóda a mai igazgató, Sebestyén Géza. A Borsod április 10-én már jlenti, hogy Az ember tragédiája hétfőn és kedden, 14-én és 15- én fényes kiállításban adatik. Az előadás napján egy kis baleset történt — ha igaz. Mert az is lehet, hogy csupán Krecsányi ügyes reklámjáról van szó. A színházi pénztárt—írja a Borsod — feltörték és onnan elvitték azEmber tragédiája“ c. előadása kiállított meg el nem adott jegyeket. Szerencsére pénz nem volt a cassában, de a jegyek eltűnése maga is nagy zavart okozott, amennyiben a már kiváltott jegyek is könnyen abba a gyanúba keveredek, hogy az ellopottak közül valók. Két suszterinas volt a tettes, kiket a rendőrség még aznap elfogott s törvény elé á látott.* Valahogy aztán eligazítottaa dolgott Krecsényi s az előadáson nem volt semmi zavar. Nagy színlapok invitálták a közönséget, mely annyira megtöltötte a színházat, hogy pótszékekről kellett gondoskodni. A főszereplők közül kettő jó ismerőse a mai színházi közönségnek is. Ádám Komjáthy János, a tavaly előtti miskolczi színigazgató, Éva pedig Závodszky Teréz, a későbbn Komjáthy Jánosné volt. Luczifert egy Sándor Emil nevű aktor játszotta. Az előadásteddig a miskolczi színpadon nem látott fényes és nagyszabású kiállítással“ rendezte maga Krecsányi Ignác. A Borsodmegyei Lapok kritikusa másfélhasábos beszámolójában többek közt ezeket írja: „Mindjárt az első jelenetnél, midőn a háttérben megszólalt az angyaloknak kara, az élénkbe tárult paradicsomi kép valóban meglepően szép volt. Hasonlóan a fényes kiállításhoz, igazi hatást eredményezőig voltak rendezve és bemutatva a tömeges jelenetek és csoportolatok is. Sokszor olyan tarka világ, olyan igazi élet és lélek volt a színpadon, aminőhöz hasonlót a miskolczi színház prosceniumán látni, bizony nem vagyunk szokva.“ .Komjáthy ur nevét — irja tovább — Ádám szerepének eljátszása a kalmából az elismerés és méltánylás legőszintébb szavaival kell legelső sorban is felemlíteni. Több jelenetének szép érvényt tudott szerezni s ki tudott szépen emelkedni. Több alakjára azonban mintegy maga is érezve a feladat nehézségét nem pazarolta képességének erejét.“ Évával már nem volt annyira megelégedve. Azt írja róla, hogysokszor rokonszenves volt, a forradalmi jelenetben a helyzetnek megfelelő alak volt , ennyi az egész.“ Sándor Emil Laci Németország a csődben levő államok közé tartozik. Rekonstrukciója érdekében különös újjáépítési tervezetet kell kieszelni. Miden csapás, amelyet Németországra mérnek, szétdúlja az új életerőket, csökkenti Európa legszorgalmasabb népének teljesítőképességét és ezáltal az ipar fejlődését — nemcsak Európa, hanem Amerika kárára is — hátráltatja. Na arról van szó, hogy újabb terveket készítsenek és újabb programmokat adjanak. Németországnak sürgős segítségre van szüksége, mert végső összeroppanása maga után fogja vonni az egész európai gazdasági élet összeomlását. Egyedül Amerika lehet az újjáépítés cselekvő ereje. Anglia minden izolált akciója újra fel fogja lobbantani a Fanciaország ellentállását és olyan atmoszférát fog teremteni, mely nehezen hozható összhangba az állítólagos békével. Mindenki látja azt a tényt, hogy katasztrófa felé rohanunk és az újjáépítés munkájának megkezdését nem szabad sokáig halasztani, mert egyébként késő lesz. Az adósságokat és követeléseket törölni, minden katonai megszállásról, minden ellenőrzésről és az egész reparációs politikáról lemondani; csak ez a programm felel m°g a világ igényeinek. A reparációs rendszer bukása szükségessé fogja tenni az egyes európai szerződek értelmetlen pontjainak revízióját. A Saar vidék kormányzása, a danzigi korridor, Felsőszilézia lengyel annexiója, Törökország kirekesztése Európából, Magyarország fojtogatása, Ausztria erőszakos izolálása, mind olyan tévedések, amelyeknek egy csapásra meg kell szünndők, mihelyt a szabad államok szabadon beszélhetnek a jelenlegi erőszakrendszer megszüntetéséről. A dolgok most úgy festenek, hogy a Népszövetségnek semmiféle morás tekintélye nincsen, egyálalán nem élvez hitelt. Mikor Franciaországot 191- ben megtámadták, Anglia azonnal rendelkezésére bocsájtotta hatalmas erejét. Oroszország odaadta roppant nagy emberanyagát, Olaszországot a lelkesedés annyira magával ragadta, hogy egy pillanatig sem vonakodott Franciaország mellé áilad és végül Amerika is a serpenyőbe dobta megbecsülhetetlen ember- és értékanyagát. Vujjon hiheti e Franciaország, hogy ez a jövőben megismétlődhet ? — Vájjon hiheti e, hogy Németországot tartósan el lehet nyomni ? Milyen értéke van Lengyelország és Románia törékeny ?) Olaszország velt miniszterelnökének most jelent meg második könyve : „Der Niedergang Europas* (Prak furter Sozietätsverleg 1923. Ez a cikkünk a most megjelent könyvnek egyik legérdekesebb részlete A világ hírű olasz államférfi megállapításai az aktualitás erejével hatnak a franciák újabb erőszakoskodásai folytán. A szerk. férje sem nyerte meg a szigorú kritikus tetszését. Azt állapítja meg róla, hogy azgyenge, meg megingó talpazaton állott.“ A többi szereplő közül a három angyal: Krecsányiné, Litzenmeyer Szidi és Lázár Margit kap dicséretet. Krecsányiné mint Heléna, Lázár Margit pedig mint Hippia is feltűnt, s Kis Mihály rabszolgája volt még értékes alakítás. .Az eőadás fénypontja a párisi forradalmi jelenet volt, melyben részt vett, mintrongyos nő“ a társulat minden elsőrendű nőtagja is. Ez a jelenet impozáns hatású volt, mely erősen fokozódott, midőn felhangzott a Marseilais lelkesítő dallama, melyet háromszor kellett megismételni.“ A beszámoló ezzel végződik: .Krecsányi Ignácnak, az igazgató rendezőnek többször meg kellett jelenni a színtéren és elfogadni a közönség nagy elismerését!“ És másnap újra zsúfolva volt a színház, lázban volt az egész város s hosszú évekig emlegették ezt a két előadást. Maga Krecsányi is büszke volt miskolczi sikerére s Keresztessy Sándor 1907 ben megjelent Színházi Jubileumi Albumába is erről írt .Most is kellemesen emlékszem vissza, mikor eszembe jut, milyen lelkesedéssel fogadták ott többek közt »Az ember tragédiája előadását !* És ma, a nagy költő születésének százéves fordulóján, ma mára az ő mondanivalóira figyel áhitatosan az ünneplő közönség . . . 1884-1894-1923. Istenem, vajjon mit írna a Borsod vagy a Borsodmegyei Lapok kritikusa, ha látná a Sebestyén-társulat előadását és kiállítását ? !... épületeinek ? Vájjon az alárendelt, de korántsem egységes Lengyelország tartósan megakadályozhatja-e azt, hogy Németország és Oroszország Európa üdvereirö vetkezzenek és Németország munkásainak és technikáainak csodálatra méltó műveit átplántálja Oroszországba ? Nem elég recepteket ajánlani, tényeket kell teremteni. Ha megszűnik a reparációs politika, úgy azonnal ki fog tűnni, hogy milyen nagy szükség van a nagy gazdasági egységekre. Én már felvetettem azt a tervet, hogy az osztrák-magyar monarchia összes utódállamai, vagy Olaszország, Magyarország, Csehszlovákia, Ausztria, Románia, Lengyelország és Jugoszlávia egységes vámterületet a Vsossstnsik és így megteremtsék több mint 120 millió embernek kibivített vámterületét. Már értjük azt, hogy a nagyipar és nagykereskedelem pangása mennyire tönkretette a régi kincseket. A régi császárság egész területén pangás uralkodik. Egész iparágak tönkrementek, az új ipar hiába fáradozik azon, hogy a védvémek által megmaradjon, a kereskedelem pang, a forgalom szünetel, a kikötők üresek, az elmúlt időknek csak emléke él. Mindezt csak vámszerződésekkel és az általános politika teljes irányváltozásával lehet orvosolni. Hogyan lehet Közép-Európát újjépíteni ? *) Írta : Francesco Nitti 8. oldal VaMirnip 19?8 január 21. Gyorsgyüjtő-forgalom BUDAPEST MISKOLCI 48 ÓRA ALATT Gyorsabb mint a gyorsdarab Áru. Olcsóbb int a teherdarabáru. Indítás minden pénteken. Gyüjtóraktár és iroda: Budapest, V., Nagykatona,u. 13. Interurban telefon : 65—15. Szíves megbízásokat kér: Borsodi Ármin nemzetközi steililé Cégtulajdonosok: Borsodi és Hajós. Lapkihordók délelőtti lapkézbesitéshez Jelentkezni Klein és kerestetnek Ludvig nyomdában.