Reggeli Hirlap, 1923. január (32. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-21 / 16. szám

REGGELI HÍRLAP ) Maga Madách már az elmúlás felé közeledett, amikor munkáját üdvözölték. Nyilvános Ünneplés­ben csak egyszer volt része, amikor a Kisfaludy- Társaságban helyét elfoglalta egy esztétikai ér­tekezéssel. De az Akadémiában betegsége miatt már nem jelenhetett meg. „A nőről, különösen esztétikai szempontból“ című székfoglalóját he­lyette Berczy Károly olvasta fel. Munkakedve nem lankad, ekkor írja Mózses című nagy tra­gédiáját és kezdi meg a Tündérálom írását, de már nem fejezheti be, mert régi szívbaja 1864 október­b én a sírba viszi. Madách Imrében nagy fia dőlt ki a magyar nemzetnek és irodalomnak. Korán halt meg s ma hamvai is tőlünk elszakított földön pihennek. De itt maradt a lelke, a müve, amely a mi kincsünk, sőt mindenki kincse, aki az emberiség sorsáról valaha is elmélkedett. Az ember tragédiájá­nak miskolczi előadása Nem véletlen az és nem a konjuktúráknak ügyes és művészi, eredményes kihasználása, csupán, hogy Miskolczon jól megy a színház. Hogy ugyanakkor megy jól, amikor más nagy — „Miskolcznál nagyobb — vidéki városokban estéről-estére üres házak vannak. Miskolasnak olyan színházi múltja van, mely magától érteő­­dően adja, hogy itt a közö­nség szereti a szín­házat, a kultúrát. És nem csak szereti, de kell is neki, annyira, hogy mindig kész érte komoly áldozatra is. Elmondjuk itt most ezeket azért, mert a Madách centennárium alkalmából lapozván régi színházi írásosat, újságokat, szinlapokat, látjuk, hogy Az ember tragédiájának fővárosi bemuta­tója után alig félévvel már Misko­lz közönsége is gyönyörködött Madách Imre remekében. Az ember tragédiáját a Nemzeti Színházban 1883 szeptember 23 án játszották először s Miskolczon Derőffy Andor színtársulata már 1884 januárjában szintén bemutatja. Az érdekes bemutatónak a Borsod című lap kritikája szerint nem volt meg a megérdemelt sikere, de ez nem a darab, hanem az előadás hibája volt. Geröffy gyenge kezű direktor volt, a színigazgatáshoz nem értett, n­m volt rende­­sen kidolgozott műsora, úgy, hogy Az ember tragédiáját is olyan előadásban mutatta be, amelyben egyetlenegy szerep ő tudta csak a szerepét. Ez az egy pedig a vendégszereplő Éva Helvey Laura volt. A többi szereplő telje­sen a súgóra támaszk­odott, a kiállítás szegé­nyes volt és mégis : Miskolci két esten át zsú­folt házzal gyönyörködött Madách remekében. Négy évig aztán nem játszották Miskolczon a darabot. Gyenge, rossz társulatok —­ Tóth Béa, Duncz Béla, Kövesi Albert — já­szottak Mis­­kolczon, abban a városban, amely az első hő­­s­­ifiházat adta az országban a magyar színé­szetnek s gondo­li sem lehetett ilyen hatalmas darab előadására. 1888 tavaszán azonban átjött Kassáról Jakab Lajos az egész társulatával s egy havi pótidényt tar­olt. Jakab előadta Az ember tragédiáját, még pe­dig Éva szerepében Jászai Marival. A darab ismét telt házat vonzott s a Borsodmegyei La­pok hasábos kritikája most is­­levágja­ az elő­adást, de ünnepli Jászai Marit és fenntartás nélkül hódol Madách tehetségének. Az ember tragédiájának igazi első előadása azonban csak 1890 ben volt. Akkor, április hó 14- én mutatja be a 30 napos po­ idenyben Kre­csányi Ignác társulata. Érdekes, hogy a darab igazi nagy sikere Krecsányi nevéhez fűződik, ahoz a direktoréhez, akinek tulajdonképen jog­utóda a mai igazgató, Sebestyén Géza. A Borsod április 10-én már j­lenti, hogy Az ember tragédiája hétfőn és kedden, 14-én és 15- én fényes kiállításban adatik. Az előadás napján egy kis baleset történt — ha igaz. Mert az is lehet, hogy csupán Kre­csányi ügyes reklámjáról van szó. A színházi pénztárt—írja a Borsod — feltör­ték és onnan elvitték az­­Ember tragédiája“ c. előadá­sa kiállított meg el nem adott jegyeket. Szerencsére pénz nem volt a cassában, de a jegyek eltűnése maga is nagy zavart okozott, amennyiben a már kiváltott jegyek is könnyen abba a gyanúba kevered­ek, hogy az ellopottak közül valók.­­ Két suszterinas volt a tettes, kiket a rendőrség még az­nap elfogott s tör­vény elé á látott.* Valahogy aztán eligazította­­a dolgott Krecsé­­nyi s az előadáson nem volt semmi zavar. Nagy színlapok invitálták a közönséget, mely annyira megtöltötte a színházat, hogy pótszékek­ről kellett gondoskodni. A főszereplők közül kettő jó ismerőse a mai színházi közönségnek is. Ádám Komjáthy Já­nos, a tavaly előtti miskol­czi színigazgató, Éva pedig Závodszky Teréz, a későbbn Komjáthy Jánosné volt. Luczifert egy Sándor Emil nevű aktor játszotta. Az előadást­­eddig a miskolczi színpadon nem látott fényes és nagyszabású kiállítással“ ren­dezte maga Krecsányi Ignác. A Borsodmegyei Lapok kritikusa másfélhasábos beszámolójában többek közt ezeket írja: „Mindjárt az első jelenetnél, midőn a hát­térben megszólalt az angyaloknak kara, az élénkbe tárult paradicsomi kép valóban meg­lepően szép volt. Hasonlóan a fényes kiállítás­hoz, igazi hatást eredményezőig voltak ren­dezve és bemutatva a tömeges jelenetek és csoportolatok is. Sokszor olyan tarka világ, olyan igazi élet és lélek volt a színpadon, aminőhöz hasonlót a miskolczi színház prosce­­niumán látni, bizony nem vagyunk szokva.“ .Komjáthy ur nevét — irja tovább — Ádám szerepének eljátszása a kalmából az elismerés és méltánylás legőszintébb szavaival kell legelső sorban is felemlíteni. Több jelenetének szép ér­vényt tudott szerezni s ki tudott szépen emel­kedni. Több alakjára azonban mintegy maga is érezve a feladat nehézségét nem pazarolta ké­pességének erejét.“ Évával már nem volt annyira megelégedve. Azt írja róla, hogy­­sokszor rokonszenves volt, a forradalmi jelenetben a helyzetnek megfelelő alak volt , ennyi az egész.“ Sánd­or Emil Laci Németország a csődben levő államok közé tartozik. Rekonstrukciója érdekében különös új­­jáépítési tervezetet kell kieszel­ni. M­iden csapás, amelyet Németországra mérnek, szétdúlja az új életerőket, csökkenti Európa legszorgalmasabb népének teljesítőképességét és ezáltal az ipar fejlődését — nemcsak Európa, ha­nem Amerika kárára is — hátráltatja. N­a arról van szó, hogy újabb terveket készítsenek és újabb prog­rammokat adj­anak. Németországnak sürgős se­gítségre van szüksége, mert végső összeroppa­nása maga után fogja vonni az egész európai gazdasági élet összeomlását. Egyedül Amerika lehet az újjáépítés cselekvő ereje. Anglia min­den izolált akciója újra fel fogja lobbantani a F­anciaország ellentállását és olyan atmoszférát fog teremteni, mely nehezen hozható összhangba az állítólagos békével. Mindenki látja azt a tényt, hogy katasztrófa felé rohanunk és az újjáépítés munkájának megkezdését nem szabad sokáig halasztani, mert egyébként késő lesz. Az adósságokat és követeléseket törölni, minden katonai megszállás­ról, minden ellenőrzésről és az egész reparációs politikáról lemondani; csak ez a programm felel m°g a világ igényeinek. A reparációs rendszer bukása szükségessé fogja tenni az egyes euró­pai szerződ­­ek értelmetlen pontjainak revízióját. A Saar vidék kormányzása, a danzigi korridor, Felsőszilézia lengyel annex­iója, Törökország ki­rekesztése Európából, Magyarország fojtogatása, Ausztria erőszakos izolálása, mind olyan téve­dések, amelyeknek egy csapásra meg kell szün­ndők, mihelyt a szabad államok szabadon beszél­hetnek a jelenlegi erőszakrendszer megszünte­­téséről. A dolgok most úgy festenek, hogy a Népszövetségnek semmiféle morá­­s tekintélye nincsen, egyál­alán nem élvez hitelt. Mikor Franciaországot 191- ben megtámad­ták, Anglia azonnal rendelkezésére bocsájtotta hatalmas erejét. Oroszország odaadta roppant nagy emberanyagát, Olaszországot a lelkesedés annyira ma­gával ragadta, hogy egy pillanatig sem vonakodott Franciaország mellé áilad­ és végül Amerika is a serpenyőbe dobta megbe­csülhetetlen ember- és értékanyagát. Vujjon hiheti e Franciaország, hogy ez a jövő­ben megismétlődhet ? — Vájjon hiheti e, hogy Németországot tartósan el lehet nyomni ? Milyen értéke van Lengyelország és Románia törékeny ?) Olaszország velt miniszterelnökének most jelent meg második könyve : „Der Niedergang Europas* (Prak furter Sozietätsverleg 1923. Ez a cikkünk a most meg­jelent könyvnek egyik legérdekesebb részlete A világ hírű olasz államférfi­ megállapításai az aktualitás erejével hatnak a franciák újabb erőszakoskodásai folytán. A szerk. férje sem nyerte meg a szigorú kritikus tetszé­sét. Azt állapítja meg róla, hogy az­­gyenge, meg megingó talpazaton állott.“ A többi szereplő közül a három angyal: Krecsányiné, Litzenmeyer Szidi és Lázár Mar­git kap dicséretet. Krecsányiné mint Heléna, Lázár Margit pedig mint Hippia is feltűnt, s Kis Mihály rabszolgája volt még értékes alakítás. .Az eőadás fénypontja a párisi forradalmi jelenet volt, melyben részt vett, mint­­rongyos nő“ a társulat minden elsőrendű nőtagja is. Ez a jelenet impozáns hatású volt, mely erősen fokozódott, midőn felhangzott a Marseilais lel­kesítő dallama, melyet háromszor kellett meg­ismételni.“ A beszámoló ezzel végződik: .Krecsányi Ignácnak, az igazgató rendezőnek többször meg kellett jelenni a színtéren és el­fogadni a közönség nagy elismerését!“ És másnap újra zsúfolva volt a színház, láz­ban volt az egész város s hosszú évekig emle­gették ezt a két előadást. Maga Krecsányi is büszke volt miskolczi sikerére s Keresztessy Sándor 1907 ben megjelent Színházi Jubileumi Albumába is erről írt .Most is kellemesen emlékszem vissza, mikor eszembe jut, milyen lelkesedéssel fogadták ott többek közt »Az ember tragédiája előadását !* És ma, a nagy költő születésének százéves fordulóján, ma mára az ő mondanivalóira figyel áhitatosan az ünneplő közönség . . . 1884-1894-1923. Istenem, vajjon mit írna a Borsod vagy a Borsodmegyei Lapok kritikusa, ha látná a Se­bestyén-társulat előadását és kiállítását ? !... épületeinek ? Vájjon az alárendelt, de koránt­sem egységes Lengyelország tartósan meg­­akadályozhatja-e azt, hogy Németország és Oroszország Európa ü­dvere­irö vetkezzenek és Németország munkásainak és techniká­ainak csodálatra méltó műveit átplántálja Orosz­országba ? Nem elég recepteket ajánlani, ténye­ket kell teremteni. Ha megszűnik a reparációs politika, úgy azonnal ki fog tűnni, hogy milyen nagy szükség van a nagy gazdasági egységekre. Én már felvetettem azt a tervet, hogy az osztrák-magyar monarchia összes utódállamai, vagy­ Olaszor­szág, Magyarország, Csehszlovákia, Ausztria, Románia, Lengyelország és Jugoszlávia egysé­ges vámterületet a Vsossstnsik és így megteremtsék több mint 120 millió embernek kibivített vám­területét. Már értj­­­ük azt, hogy a nagyipar és nagykereskedelem pangása mennyire tönkre­tette a régi kincseket. A régi császárság egész területén pangás uralkodik. Egész iparágak tönkrementek, az új ipar hiába fáradozik azon, hogy a védvémek által megmaradjon, a keres­kedelem pang, a forgalom szünetel, a kikötők üresek, az elmúlt időknek csak emléke él. Mindezt csak vámszerződésekkel és az általá­nos politika teljes irányváltozásával lehet or­­­vosolni. Hogyan lehet Közép-Európát újjépíteni ? *) Írta : Francesco Nitti 8. oldal VaMirnip 19?8 január 21. Gyors­gyüjtő-forgalom BUDAPEST MISKOLCI 48 ÓRA ALATT Gyorsabb mint a gyorsdarab Áru. Olcsóbb int a teherdarabáru. Indítás minden pénteken. Gyüjtóraktár és iroda: Budapest, V., Nagykatona,u. 13. Interurban telefon : 65—15. Szíves megbízásokat kér: Borsodi Ármin nemzetközi steililé Cégtulajdonosok: Borsodi és Hajós. Lapkihordók délelőtti lapkézbesitéshez Jelentkezni Klein és k­erest­etn­e­k Ludvig nyomdában.

Next