Reggeli Hirlap, 1923. március (32. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-24 / 68. szám

REGGALT HÍRLAP Április tizedikéig szünet Id. Andrássy Gyula gróf emlékezete a nemzetgyűlés előtt A Reggeli Hírlap budapesti szerkesztősége jelenti telefon: A politikai élet a nemzetgyűlés napirendjének érdektelensége miatt pénteken javarészt a folyosókra terelődött át, ahol immár napok óta a legégetőbb kérdések kerülnek tárgyalás alá. Bethlen miniszterelnök megjelent a Házban és ez alkalommal Balsay Károly sürgős interpellációjára akart választ adni. Időközben azonban a helyzet megváltozott, amennyiben a miniszterelök magához kérette az elenzéki szövetség vezető férfieit, úgyszintén a keresztény pártok részéről Kiss Menyhértet, aki szintén interpellálni akart a szociáldemokrata munkásság tegnapi tüntetése ügyében. A miniszterelnök a tárgyalások során a legmesszebb menő garanciát vállalta arra, hogy a kormány úgy a fővárosban, mint az egész ország területén fenakar , és fenn tudja tartani a rendet. Épen ezért a képviselők nem tartották szükségesnek a felszólalást, annál kevésbé, mert az ellenzék vezetői megelégedéssel vették tudomásul a miniszterelnök határozott kijelentéseit. Csak egy pontban volt még aggodalmuk: nem helyeselték, hogy a nemzetgyűlés április 1- ig szünetet tartson, később azonban ebbe is megnyugodtak. A nemzetgyűlés ülésezése közben az egységes párt tartott rögtönzött értekezletet, amelyen különösen abban a tekintetben óhajtott állást foglalni, hogy Gömbösék, akik az utóbbi napokban élénk részt vettek a politikai életben és a jelek szerint a kormány ellen foglaltak állást, miképpen volnának kényszeríthetők, hogy eetleg az egységes pártból kilépjenek. Ebben a tekintetben is nagyrészt enyhült a helyzet, úgy, hogy a folyosón már a késő deli órákban megállapítható volt, hogy az a feszültség, amely napok óta izgalomban tartotta a nemzetgyűlést, elomlóban van és a közeli napokban semmi olyan eseménytől nem lehet tartani, amely az ország rendjét vagy nyugalmát megzavarhatná. Az ülés elején mentelmi ügyeket tárgyaltak. Héjj Imre előadó ismertette a mentelmi ügyeket. A Ház Rasay indítványára Payer Károly ügyének tárgyalását a legközelebbi ülésre halasztotta. Rupert Rezső ügyében a Ház úgy határozott, hogy mentelmi jogát nem függeszti fel, Klárik Ferencet ellenben kiadta a Ház. Az előadó azután Lingauer Albin, nagyatádi Szabó és Perlaky György ügyét referálta. A mentelmi bizottság azt javasolta, hogy a képviselők mentelmi jogát ne függesszék fel és a Ház így is határozott. Majd Putnoki Sándor, a kérvényi bizottság előadója terjesztette elő jelentését, amely után az elnök napirendi indítványt tett. Eszerint a Ház április 1- én délelőtt tartja legközelebbi ülését. Szakács Andor javasolja, hogy a nemzetgyűlés maradjon együtt és legközelebbi ülését március 1- én tartsa. Javasolja, hogy a Ház vegye tárgyalás alá azokat a fontos kérdéseket, amelyek most napirenden vannak. Az elnök figyelmezteti a szónokot, hogy csak a napirendhez van joga szólalni és ne kezdjen más ügyekbe, hosszabb fejtegetésekbe. Szakács Andor a drágaságról beszél ezután és szemrehányást tesz a pénzügyminiszternek főleg amiatt, hogy a mezőgazdasági hitelt teljesen megszüntette. Kifejti, hogy tehermentes birtokok nem képesek a legnagyobb áldozat mellett sem hitelt kapni. Szeretné, ha a Ház foglalkozna a súlyos problémákkal, a kosztpénz ügyével, a tisztviselőkellátásával, az utcai tüntetésekkel, mert ezekben a kérdésekben a közvélemény felvilágosításokat vár a kormánytól. Nagy Emil a kormánypárt részéről szól a napirendi javaslathoz, elismeri Szakács indokainak helyességét, mindazonáltal a húsvét hete nem alkalmas arra, hogy ezeket a kérdéseket beszéddel lehessen megoldani. Éppen ezért az elnök napirendi indítványa mellett foglal állást. Farkas István Szakács Andor napirendi indítványát teszi magáévá annál is inkább, mert a kormán a legfontosabb problémákról még rém informálta a Házat. Ma már 2000 korona a zsír és 200 korona a kenyér ára, ugyanakkor a munkásoknak 5—10 százalékos fizetésemelést ígérnek. Ezzel a problémákkal behatóan kellene foglalkozni a nemzetgyűlésnek. Eöri Szabó Dezső nem tagadja, hogy sok gazdasági és szociális probléma van, amelyeket meg kellene tárgyalni és megoldásuk is szükséges, erre azonban nyugodt politikai atmoszférára van szükség, ami jelenleg nincsen meg. Bízik azonban abban, hogy a kormány a nyugodt atmoszférát megteremti azzal, hogy a gyeplőt erősen tartja kezében. Vallásos szempontból is szükségesnek tartja egyébként, hogy a nagyhetet a képviselők otthon töltsék, ezért az elnök napirendi indítványát teszi magáévá. A szavazásnál a többség az elnök napirendi indítványát fogadta el. Érdekes volt, hogy a szavazásnál nemcsak az egész ellenzék maradt ülve, hanem ülve maradt Zsilinszky Endre is. Ezután Szcitovszky Béla elnök Andrássy Gyula gróf centennáriumáról emlékezik meg. Beszédében utalt arra, hogy szinte úgy látszik, mintha elvitathatatlan nemzeti géniuszunk öntudatos tervszerűséggel osztotta volna szét termő erejét az emlékezetes 1923 esztendőben, mely a százados elnyomatásból felébredt nemzeti önérzet első országos megnyilvánulásában már hajnali derengését jelzi a múlt századbeli renaisacceunk felkelő napjának. Úgyszólván egymás kiegészítéseként adja nekünk a nagy termő esztendő három szülöttében a maga három különböző megnyilvánulásának reprezentánsait: Pesiben, a nép fiában, a nagy érzések gyújtószava lantosát, Madáchban, a középosztály szülöttében, a keleti fajunkat jellemző kontemplativ hajlam legkiválóbb képviselőjét, Andrássy Gyula grófban a „providenciális állataférfiu” cselekvő energiáját. Emelkedett hangú beszédében ezután a nagy magyar államférfi életét és múltját méltatta. Az ülés két óra után ért véget. 2. oldal Szombat, 1923 március 24. A luteránus egyház egyetemes zsinata memorandumban tiltakozik a jogakadémiák államsegélyének megvonása ellen Mikler Károly jogakadémiai dékán nyilatkozata Annak idején részletesen foglalkoztunk azzal a kuluszminiszteri rendelettel, amely a jogaka- ,démiák megszüntetését vonja maga után, ha idejében vissza nem vonják a rendeletet. A magyarországi jogakadémiák pedig fontos kulturális missziót teljesítenek és éppen ezért az egyes hitferkezetek a kormánynak ebben az eljárásában nem nyugodtak meg. Különösen a lutheránus egyház az, amelyre nézve a legsérelmesebb volna, ha az állam megvonná a jogakadémiáktól az államsegélyt. Amíg ugyanis a gazdag egri érsekség a szük-séges anyagi erők birtokával rendelkezik jogakadémiája fenntartásához, a reformátusok pedig a jelenlegi három jogakadémia összevonásával biztosítani tudják a valószínűleg megmaradó , kecskeméti jogakadémia fennadását, addig a lutheránus egyház anyagi eszközök hiányában semmi körülmények között sincs abban a helyzetben, hogy állami támogatás nélkül fentarthassa az Eperjes-Miskolczi jogakadémiát. Ez a körülmény indokolttá teszi, hogy a kultuszmi- I niszter terve ellen éppen a lutheránusok foglal nak elsősorban és a legélesebben állást és a legutóbbi napokban erőteljes akciót indítottak, , hogy a kultuszminisztert rábírják rendeletének visszavonására. • A magyarországi lutheránus egyház egyetemes zsinata, mint budapesti tudósítónk jelenti, most újból foglalkozott ezzel a kérdéssel és amellett foglalt állást, hogy minden követ meg fog mozgatni a sérelmes intézkedés orvoslására. A zsinat elhatározta, hogy egyrészt memorandummal fordul a kormányhoz, amelyben kifejtik, hogy a rendelet nem csak a lutheránus egyházra nézve , sérelmes, hanem nemzeti szempontból is feltétlenül káros. Másrészt a lutheránus püspökök a napokban testületileg jelennek meg a kormányza- nál és a kormánynál és sérelmeik orvoslását kérik. A Reggeli Hírlap budapesti munkatársa ebben az ügyben kérdést intézett az egyetemes zsinatra a fővárosba érkezett Mikler Károlyhoz, az eperjes —miskolczi jogakadémia dékánjához, aki a következőket mondotta: — Az egyetemes zsinat egyhangú határozat-ban állapodott meg, hogy a kultuszminiszternek a jogakadémiák államsegélyét megvonó intéz- j kedésében nem nyugszik meg, hanem memorandumban tárja fel sérelmeit, valamint a püs-pököküldötsége fogja felkeresni a kormányzót , és a kormány tagjait a sérelmek orvoslása cél-jából. Ha ez az akció nem járna sikerrel, akkor még erőteljesebb és hathatósabb eszközökhöz nyúlunk. ” „ Nem kétséges, hogy az egész rendelkezés leginkább az Eperjes-miskolczi jogakadémiát sújtja és ítéli halalra, mert befejezett tény, hogy ■ az egri érsekség akadémiáját nem adja fel, a református egyháznak pedig legalább is a kecs- kéméd jogakadémia megmarad az által, hogy az eddigi három jogakadémiát összevonják. Egyedül a lutheránus egyház van abban a helyzet- ben, hogy veszélyeztetve van egyetlen főisko- lájának fentartása. Nem akarom kétségbe vonni az egri katholikus és a kecskeméti református , jogakadémiák szükségességét, de hangsúlyozom, hogy a vidéki gócpontokban elhelyezett jogakadémiákra szükség van. ■ — Hangsúlyozom, hogy a kulturális szem ,pontok mellett az irredenta szempontokat is tekintetbe kell venni, márpedig az Eperjes — miskolczi jogakadémia kimúlásával vesztene legtöbbet az ország, mert hiszen ez a jogakadémia a Felvidék egyetlen jogakadémiája volt s a Felvidékről igen sok magyar, német, sőt tót hallgató az akadémia tagja, akik most is felkeresik a főiskolát. Tehát ez a jogakadémia irredenta szempontból nagy jelentőséggel bír. Jellemző, hogy az utóbbi időkben felvidki ismerőseimtől leveleket kapok, amelyekben arról értessenek, hogy a csehek valósággal felujjongtak arra a hírre, hogy a magyar kormány megvonja az államsegélyt a jogakadémiáktól és ezáltal az Eperjes miskolczi jogakadémiát is a megszüntetés veszedelme fenyegeti. Az egyetemes zsinat, ismétlem, egyhangúan állást foglalt a tekintetben, hogy a lutheránus egyház egyetlen főiskolájának fentartására szükség van és addig nem nyugszik meg, amíg ezt a sérelmes rendelkezést a kormány vissza nem vonja. Izgalmak a francia kamarában a Ruhr-megszállás költségei miatt Parisból jelentik. A kamarában ma tárgyalták az április és május hónapokra eső ideiglenes költségvetési javaslatot. Braoke szociáldemokrata képviselő azt követelte, hogy a Ruhr tartomány megszállási költségeit ugyanis még a nemzetgyűlés szünete előtt tárgyalják le. Poincaré a pénzügyi bizottságban mellőzte ezt a kérdést. Berthon kommunista képviselő Poincaré válaszát kétértelműnek jelentette ki. Poincaré erre kifejtette, hogy hajlandó részletes nyilatkozatot tenni. Eddig attól tartott, hogy elővigyázatlan kijelentéseit meg fogják másítani. A szélsőbaloldal erre hevesen tiltakozott a ministerelnök nyilatkozata ellen. Poincaré közbevágott és hangsúlyozta, hogy egyes kommunista képviselők majd a bíróság előtt fognak feleli beszédeikért. Erre mindenfelől heves ellentmondások hangzottak, úgy hogy egyre fokozódott a zaj, a joboldal a baloldalnak azt kiáltotta, hogy ott ülnek Németország ügynökei. Az elnök végül is kénytelen volt az ülést felfüggeszteni. Az ülés újbóli megnyitása után az elnök azt az indítványt terjesztette elő, hoggy a Ház fejezze ki rosszulását Berthon miatt. Ekkor újbb vihar tört ki, végül is az ülést újból fel kellett függeszteni. Délután három órakor nyitották meg újból az ülést. A terembe lépő Poincaré miniszterelnököt megéljenezték. Barthon kommunista képviselő kijelentette, hogy nagyon sajnálja a miniszterelnök részéről neki tulajdonított szavakat, azonban a miniszterelnököt nem akarta megsérteni. Berreth elnök erre megállapította, hogy Barthon sértő szavait visszavonta és ezzel az incidens elintéződött. Ezután folytatták az ideiglenes költségvetés tárgyalását. Berlinből jelentik : Deitzmannt, a Smeet ellen elkövetett merénylet téttelét a rendőrség elfogta. Szemtanuk határozottan felismerték benne a merénylőt, Essenből jelentik: Az esseni letartóztatások miatt a kereskedők a francia vevőket újból bojkottálják. Stuttgartból jelentik : Kunó birodalmi kancellár ma délben kíséretével ide érkezett. A pályaudvaron Hieber elnök és a kormány képviselői fogadták. Innen a városba menve a lakosság folytonos éljenzése közepette megérkezett a városházára.