Reggeli Hirlap, 1923. március (32. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-24 / 68. szám

REGGALT HÍRLAP Április tizedikéig szünet Id. Andrássy Gyula gróf emlékezete a nemzetgyűlés előtt A Reggeli Hírlap budapesti szerkesztősége je­lenti telef­­on: A politikai élet a nemzetgyűlés napirendjének érdektelensége miatt pénteken javarészt a folyo­sókra terelődött át, ahol immár napok óta a leg­égetőbb kérdések kerülnek tárgyalás alá. Bethlen miniszterelnök megjelent a Házban és ez alkalommal Balsay Károly sürgős inter­pellációjára akart választ adni. Időközben azon­ban a helyzet megváltozott, amennyiben a mi­nisztere­lök magához kérette az elenzéki szö­vetség vezető férfieit, úgyszintén a keresztény pártok részéről Kiss Menyhértet, aki szintén in­terpellálni akart a szociáldemokrata munkásság tegnapi tüntetése ügyében. A miniszterelnök a tárgyalások során a legmesszebb menő garanciát vállalta arra, hogy a kormány úgy a főváros­ban, mint az egész ország területén fenakar , és fenn tudja tartani a rendet. Épen ezért a képviselők nem tartották szükségesnek a fel­szólalást, annál kevésbé, mert az ellenzék veze­tői megelégedéssel vették tudomásul a miniszter­elnök határozott kijelentéseit. Csak egy pontban volt még aggodalmuk: nem helyeselték, hogy a nemzetgyűlés április 1- ig szünetet tartson, ké­sőbb azonban ebbe is megnyugodtak. A nemzetgyűlés ülésezése közben az egységes párt tartott rögtönzött értekezletet, amelyen kü­lönösen abban a tekintetben óhajtott állást fog­lalni, hogy Gömbösék, akik az utóbbi napokban élénk részt vettek a politikai életben és a jelek szerint a kormány ellen foglaltak állást, mikép­pen volnának kényszeríthetők, hogy e­etleg az egységes pártból kilépjenek. Ebben a tekintetben is nagyrészt enyhült a helyzet, úgy, hogy a folyosón már a késő deli órákban megállapít­ható volt, hogy az a feszültség, amely napok óta izgalomban tartotta a nemzetgyűlést, elomló­ban van és a közeli napokban semmi olyan eseménytől nem lehet tartani, amely az ország rendjét vagy nyugalmát megzavarhatná. Az ülés elején mentelmi ügyeket tárgyaltak. Héjj Imre előadó ismertette a mentelmi ügye­ket. A Ház Ra­say indítványára Payer Károly ügyének tárgyalását a legközelebbi ülésre ha­lasztotta. Rupert Rezső ügyében a Ház úgy határozott, hogy mentelmi jogát nem függeszti fel, Klárik Ferencet ellenben kiadta a Ház. Az előadó azután Lingauer Albin, nagyatádi Szabó és Perlaky György ügyét referálta. A mentelmi bizottság azt javasolta, hogy a képviselők men­telmi jogát ne függesszék fel és a Ház így is határozott. Majd Putnoki Sándor, a kérvényi bizottság előadója terjesztette elő jelentését, amely után az elnök napirendi indítványt tett. Eszerint a Ház április 1- én délelőtt tartja legközelebbi ülését. Szakács Andor javasolja, hogy a nemzetgyű­lés maradjon együtt és legközelebbi ülését március 1- én tartsa. Javasolja, hogy a Ház vegye tárgyalás alá azokat a fontos kérdéseket, amelyek most napirenden vannak. Az elnök figyelmezteti a szónokot, hogy csak a napirendhez van joga szólalni és ne kezdjen más ügyekbe, hosszabb fejtegetésekbe. Szakács Andor a drágaságról beszél ezután és szemrehányást tesz a pénzügyminiszternek főleg amiatt, hogy a mezőgazdasági hitelt telje­sen megszüntette. Kifejti, hogy tehermentes bir­tokok nem képesek a legnagyobb áldozat mel­lett sem hitelt kapni. Szeretné, ha a Ház fog­lalkozna a súlyos problémákkal, a kosztpénz ügyével, a tisztviselők­­ellátásával, az utcai tün­tetésekkel, mert ezekben a kérdésekben a köz­vélemény felvilágosításokat vár a kormánytól. Nagy Emil a kormánypárt részéről szól a napirendi javaslathoz, elismeri Szakács indokai­nak helyességét, mindazonáltal a húsvét hete nem alkalmas arra, hogy ezeket a kérdéseket beszéddel lehessen megoldani. Éppen ezért az elnök napirendi indítványa mellett foglal állást. Farkas István Szakács Andor napirendi in­dítványát teszi magáévá annál is inkább, mert a kormá­n a legfontosabb problémákról még rém informálta a Házat. Ma már 2000 korona a zsír és 200 korona a kenyér ára, ugyanakkor a munkásoknak 5—10 százalékos fizetésemelést ígérnek. Ezzel a problémákkal behatóan­ kellene foglalkozni a nemzetgyűlésnek. Eöri Szabó Dezső nem tagadja, hogy sok gazdasági és szociális probléma van, amelyeket meg kellene tárgyalni és megoldásuk is szüksé­ges, erre azonban nyugodt politikai atmoszférára van szükség, ami jelenleg nincsen meg. Bízik azonban abban, hogy a kormány a nyugodt atmoszférát megteremti azzal, hog­y a gyeplőt erősen tartja kezében. Vallásos szempontból is szükségesnek tartja egyébként, hogy a nagyhetet a képviselők otthon töltsék, ezért az elnök napi­rendi indítványát teszi magáévá. A szavazásnál a többség az elnök napirendi indítványát fogadta el. Érdekes volt, hogy a szavazásnál nemcsak az egész ellenzék maradt ülve, hanem ülve maradt Zsilinszky Endre is. Ezután Szcitovszky Béla elnök Andrássy Gyula gróf centennáriumáról emlékezik meg. Beszédében utalt arra, hogy szinte úgy látszik, mintha elvitathatatlan nemzeti géniuszunk öntu­datos tervszerűséggel osztotta volna szét termő erejét az emlékezetes 1923­­ esztendőben, mely a százados elnyomatásból felébredt nemzeti ön­érzet első országos megnyilvánulásában már hajnali derengését jelzi a múlt századbeli re­­naisacce­unk felkelő napjának. Úgyszólván egy­más kiegészítéseként adja nekünk a nagy termő esztendő három szülöttében a maga három kü­lönböző megnyilvánulásának reprezentánsait: Pe­­siben, a nép fiában, a nagy érzések gyújtószava lantosát, Madáchban, a középosztály szülöttében, a keleti fajunkat jellemző kontem­plativ hajlam legkiválóbb képviselőjét, Andrássy Gyula grófban a „providenciális állataférfiu” cselekvő energiáját. Emelkedett hangú beszédében ezután a nagy magyar államférfi életét és múltját méltatta.­­ Az ülés két óra után ért véget. 2. oldal Szombat, 1923 március 24. A luteránus egyház egyetemes zsinata memorandumban til­takozik a joga­kadémiák államsegélyének megvonása ellen Mikler Károly jogakadémiai dékán nyilatkozata Annak idején részletesen foglalkoztunk azzal a kul­uszminiszteri rendelettel, amely a jogaka- ,­démiák megszüntetését vonja maga után, ha idejében vissza nem vonják a rendeletet.­­ A magyarországi jogakadémiák pedig fontos kultu­rális missziót teljesítenek és éppen ezért az egyes hitfe­rkezetek a kormánynak ebben az eljárásában nem nyugodtak meg. Különösen a­­ lutheránus egyház az, amelyre nézve a legsérel­­mesebb volna, ha az állam megvonná a jog­akadémiáktól az államsegélyt. Amíg ugyanis a gazdag egri érsekség a szük-­­­séges anyagi erők birtokával rendelkezik jog­akadémiája fenntartásához, a reformátusok pedig a jelenlegi három jogakadémia összevonásával biztosítani tudják a valószínűleg megmaradó , kecskeméti jogakadémia fennadását, addig a lutheránus egyház anyagi eszközök hiányában semmi körülmények között sincs abban a hely­zetben, hogy állami támogatás nélkül fentart­­hassa az Eperjes-Miskolczi jogakadémiát. Ez a­­ körülmény indokolttá teszi, hogy a kultuszmi- I niszter terve ellen éppen a lutheránusok foglal­­­ nak elsősorban és a legélesebben állást és a­­ legutóbbi napokban erőteljes akciót indítottak, , hogy a kultuszminisztert rábírják rendeletének visszavonására. •­­ A magyarországi lutheránus egyház egyetemes zsinata, mint budapesti tudósítónk jelenti, most újból foglalkozott ezzel a kérdéssel és amellett foglalt állást, hogy minden követ meg fog moz­gatni a sérelmes intézkedés orvoslására. A zsinat elhatározta, hogy egyrészt memorandummal for­dul a kormányhoz, amelyben kifejtik, hogy a­­ rendelet nem csak a lutheránus egyházra nézve , sérelmes, hanem nemzeti szempontból is feltétle­­­­nül káros. Másrészt a lutheránus püspökök a napokban testületileg jelennek meg a kormányza-­­ nál és a kormánynál és sérelmeik orvoslását­­ kérik. A Reggeli Hírlap budapesti munkatársa ebben az ügyben kérdést intézett az egyetemes zsinatra a fővárosba érkezett Mikler Károlyhoz, az eperjes —miskolczi jogakadémia dékánjához, aki­­ a következőket mondotta: — Az egyetemes zsinat egyhangú határozat-­­­ban állapodott meg, hogy a kultuszminiszternek­­ a jogakadémiák államsegélyét megvonó intéz- j kedésében nem nyugszik meg, hanem memo­randumban tárja fel sérelmeit, valamint a püs-­­­pökök­­­üldö­tsége fogja felkeresni a kormányzót , és a kormány tagjait a sérelmek orvoslása cél-­­­jából. Ha ez az akció nem járna sikerrel, akkor­­ még erőteljesebb és hathatósabb eszközökhöz nyúlunk. ” „ Nem kétséges, hogy az egész rendelkezés­­ leginkább az Eperjes-miskolczi jogakadémiát sújtja és ítéli halalra, mert befejezett tény, hogy ■ az egri érsekség akadémiáját nem adja fel, a református egyháznak pedig legalább is a kecs-­­ kém­éd jogakadémia megmarad az által, hogy az­­ eddigi három jogakadémiát összevonják. Egye­dül a lutheránus egyház van abban a helyzet-­­ ben, hogy veszélyeztetve van egyetlen főisko-­­ lájának fentartása. Nem akarom kétségbe vonni­­ az egri katholikus és a kecskeméti református , jogakadémiák szükségességét, de hangsúlyozom,­­ hogy a vidéki gócpontokban elhelyezett jogaka­­démiákra szükség van. ■ — Hangsúlyozom, hogy a kulturális szem­ ,­pontok mellett az irredenta szempontokat is tekintetbe kell venni, már­pedig az Eperjes — miskolczi jogakadémia kimúlásával vesztene leg­többet az ország, mert hiszen ez a jogakadémia a Felvidék egyetlen jogakadémiája volt s a Felvidékről igen sok magyar, német, sőt tót hallgató az akadémia tagja, akik most is fel­keresik a főiskolát. Tehát ez a jogakadémia irredenta szempontból nagy jelentőséggel bír.­­ Jellemző, hogy az utóbbi időkben felvid­ki ismerőseimtől leveleket kapok, amelyekben ar­ról értessenek, hogy a csehek valósággal fel­ujjongtak arra a hírre, hogy a magyar kormány megvonja az államsegélyt a jogakadémiáktól és ez­által az Eperjes miskolczi jogakadémiát is a megszüntetés veszedelme fenyegeti. Az egyete­mes zsinat, ismétlem, egyhangúan állást foglalt a tekintetben, hogy a lutheránus egyház egyetlen főiskolájának fentartására szükség van és addig nem nyugszik meg, amíg ezt a sérelmes ren­delkezést a kormány vissza nem vonja. Izgalmak a francia kamarában a Ruhr-megszállás költségei miatt Parisból jelentik. A kamarában ma tárgyal­ták az április és május hónapokra eső ideigle­nes költségvetési javaslatot. Braoke szociáldemo­krata képviselő azt követelte, hogy a Ruhr tar­tomány megszállási költségeit ugyanis még a nemzetgyűlés szünete előtt tárgyalják le. Poincaré a pénzügyi bizottságban mellőzte ezt a kérdést. Berthon kommunista képviselő Poin­caré válaszát két­értelműnek jelentette ki. Poincaré erre kifejtette, hogy hajlandó rész­letes nyilatkozatot tenni. Eddig attól tartott, hogy elővigyázatlan kijelentéseit meg fogják másítani. A szélső­baloldal erre hevesen tiltakozott a minis­terelnök nyilatkozata ellen. Poincaré közbe­vágott és hangsúlyozta, hogy egyes kommunista képviselők majd a bíróság előtt fognak fele­li beszédeikért. Erre mindenfelől heves ellentmon­dások hangzottak, úgy hogy egyre fokozódott a zaj, a jo­boldal a baloldalnak azt kiáltotta, hogy ott ülnek Németország ügynökei. Az elnök végül is kénytelen volt az ülést felfüggeszteni. Az ülés újbóli megnyitása után az elnök azt az indítványt terjesztette elő, hoggy a Ház fejezze ki rosszulását Berthon miatt. Ekkor új­bb vihar tört ki, végül is az ülést újból fel kellett füg­geszteni. Délután három órakor nyitották meg újból az ülést. A terembe lépő Poincaré miniszter­elnököt megéljenezték. Barthon kommunista képviselő kijelentette, hogy nagyon sajnálja a miniszterelnök részéről neki tulajdonított szava­kat, azonban a miniszterelnököt nem akarta megsérteni. Berreth elnök erre meg­állapította, hogy Barthon sértő szavait visszavonta és ezzel az incidens elintéződött. Ezután folytatták az ideiglenes költségvetés tárgyalását. Berlinből jelentik : Deitzmannt, a Smeet ellen elkövetett merénylet téttelét a rendőrség elfogta. Szemtanuk határozottan felismerték benne a merénylőt, Essenből jelentik: Az esseni letartóztatások miatt a kereskedők a francia vevőket újból boj­kottálj­ák. Stuttgartból jelentik : Kunó birodalmi kancellár ma délben kíséretével ide érkezett. A pálya­udvaron Hieber elnök és a kormány képviselői fogadták. Innen a városba menve a lakosság folytonos éljenzése közepette megérkezett a vá­rosházára.

Next