Reggeli Hirlap, 1923. március (32. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-24 / 68. szám

1923 március hó 24. szombat XXXII. évfolyam, 68. sz. Miskolci Ára 20 korona Reggeli Hírlap előfizetési árak helyben és vidéken­­ Negyed évre _____ 1200*— K Egy hónapra — — — — — 400*— K Szerkesztőség: Miskolcz, Városház tér 22. szi­tu A szerkesztőség telefonszámai: 4-90. 6-11 Kiadóhivatal: Széchenyi­ utca 15, Telefonsz. 664. Végezni! Hogyan is illusztrálta tegnap a helyzetet a­­ magyar publicisztika ősz fejedelme, Rákosi Jenő?­­ Ha zörög a haraszt, vagy szél fúj, vagy fene­vad mozgatja ... A március 15 iki már untig ismeretes események után valami remegő izga­lom feküdt rá az amúgy is sokszorosan feldúlt kedélyekre. Hírrakéták röppentek fel a puska­poros levegőbe, előbb csak szórványos és titoko­­­zatos birröppentyűk, majd nyomukban, mint az­­ első kövér esőcseppek után a nyári zivatar, a rémhírek egész zuhataga. Riasztó hírek cikkáz­tak fel a borús magyar égre és megáll a mun­kája után siető ember lélekzete. Dermedve állt­­ meg az élet a magy­ar közgazdasági világ fokusá-­­­ban, a börzén is. Megtorpadtak a felfelé szár­­­gu­ló árfolyamok és sáppadt arcú embergomolya­­gok suttogva adták tovább, a nagy Gaelotto­­ modorában, a villamos feszültségű légkörben " ki ki pattanó hirszikrákat.­­ Eh, kacsa! mondták a józan optimizmus áb­­­­rázatában tetszelgő emberek. Semmi sem történt — ismételték — a haraszt legföljebb azért zö­rög, mert a szél fúj. Másnap egyik népszerű liberális újság keményhangú leckében részesí­tette a kontremint, amely ilyen ocsmányul aljas és teljesen valótlan híresztelésekkel igyekszik­­ megroppant pozícióját visszaszerezni.­­ És csakugyan, az első pillanatban hihetlenül­­ gonosz lidércnyomásként, lelkiismeretlen börze-­­ manőver visszhangjának tűnt fel csupán a ké­­­­szülő pucscs híte, amelyről ma már hivatalosan­­ is megerősített adataink vannak. Nem szél fújt­­ tokát a börzei haraszt mögött, hanem fenevad­­ mozgatta. Maga a kormányelnök erősítette meg­­ a hozzá információkat vivő ellenzéki képvise­­­­lőknek, hogy a szélső­jobboldali erdő ugrásra­­ készen állott már a­­hatalom polcai felé. A Wolfif—Gömbös csoport, amelyhez harmadiknak hozzátehetjük talán a Héjjas nevet, megunván a meddő kormánytámogatást, erupcióra készült, hogy a valóság mezejére robbantsa a sok pro­­duktivitást sejtető faj­védelmi elméletet. Talán­­ már csak néhány óra, talán néhány rövidke 1 perc választotta el ettől a nem várt szerencsétől­­ a magyar közéletet, amikor gróf Bethen István , kardjára ütve, kiáltotta oda: eddig és ne­m tovább!­­ Célzatosan mondjuk, hogy a miniszterelnök,­­ aki nem katona, hanem békés polgárember, a kardjára ütött, mert olyan különleges időket élünk, amikor a parlamenti többségre való hivat­kozás csak gúnyt scart válthat ki azokból, akik Mussolini módjára a hatalomrajutásnak egyéb és hatályosabb eszközeit ismerik, mint a parlamenti numerikus többséget. Volt egyszer olyan kor­szaka is a magyar történelemnek, amikor egy Fabricius nevű őrnagy oszlatta fel, verte szét az országy­űlést. Megkönnyebbülten lélekzünk tehát fel, amikor Bethsen István férfias, statá­riumot hirde­ő hangját halljuk felharsanni a nagy magyar káoszban. Megkönnyebbülten léleg­­zünk fel, mert úgy akarjuk interpretálni a miniszterelnök szózatát, hogy nemcsak egy a választásokon kikényszerített többség, hanem a rendfentartást garantáló erő is a kezében van azokkal a bizonyos mussaliniskodni akaró fő­hadnagyokkal szemben. Aki pedig ezzel az erővel rendelkezik, annak szükség­ese­­n élnie is kell ezzel. Be kell lát­­niuk ugyanis Bethlennek és azoknak a jóhisze­­műeknek, akik körülötte csoportosulva a mér­séklet politikáját hirdetik, hogy ennek a politi­kának egyforma és azonos fegyverekkel kell fellépnie az összes szélsőségekkel szemben. Be kell ismern­ek, hogy a mérséklet politikája nem csupán a baloldali, szerintünk sem kívánatos szélsőségekkel szemben alkalmazott erőt kell hogy jelentse, hanem alkalmazandó ez ugyan­olyan mértékben a jobboldali szélsőségekkel szemben is, amelyek eddigelé a kormány részé­ről inkább c­ak gyengéd cirógatásokban része­sültek. A szélsőségek fegyverével, az erőszakkal szemben, a mérséklet politikájának az erőt kell szembehelyeznie, nemcsak hangzatos kijelenté­sekkel, amelyek egy pillanatra meghökkenthetik és hátrálásra kényszeríthetik az ellenfelet, anél­kül azon­ban, hogy terveiről végleg lemondana, hanem tettekkel is, amelyek mindörökre lehetet­lenné teszik a fantasztikus tervek tovább­­i­zövését. Ezt a lépést várja ma a nemzet óriási több­sége a kormánytól és ebben önzetlenül támogat­ják gróf Bethlen Istvánt az egyébként vele szemben álló baloldali pártok is. És a mai kormánynyilatkozat után senki sem kételkedhetik benne, hogy ez az erélyes lépés, amelyet a miniszterelnök már hónapokkal ezelőtt a duna­­parti palotában mondott beszédében beígért, ezáltal nemcsak az ígéret keretén belül marad, hanem testet öltve lép ki a fórumra. K­öttünk a német példa, amely hallatlan energiával torol meg minden a nemzeti törekvés ellen irányzott támadást és nemcsak a b­loldali kommunizmust némitja el, hanem könyörtelenül végez a jobb­oldali bolsevizmussal is. Bethlenéknek is kímé­­letlen­ül és sürgősen végezni kell nemcsak a saját hatalmi pozíciójuk, hanem főleg az ország érdekében, azokkal a jobboldali szélsőségekkel, amelyek sötét üszköt dobtak társadalmi és politikai életünkbe. Végezniük kell a társadalmi rend és a felekezeti béke feldúlóival és mindenkivel, aki itt diszharmóniát és visszavonást, egyenet­lenséget és gyűlölködést szít, mert nem látja meg, vagy nem akarja átlátni, melyek az ország jövendő életének egyetemes érdekei. A nemzet tapsa és hálája fogja kisérni gróf Bethlen Ist­­­­vánnak és józan gondolkodású társainak ezt a férfias lépését. A kormány bármely percben kész kihirdetni a statáriumot A Reggeli Hírlap budapesti szerkesztősége je­lenti telefonon: Bethlen István gróf miniszterelnöknek a kor­mányzóval történt találkozása eldömötte a hely­zetet és mint a következmények mutatják, a miniszterelnök megkapta a szükséges felhatalma­zást a megfelelő intézkedések foganatosítására. Bethlen pénteken kimerítően tanácskozott a honvédelmi miniszterrel és a kultuszminiszterrel. Amidőn alaposan informáltatta magát a jobb és baloldali politikusokkal, az ellenzéki vezérférfiak előtt pedig azt a nagyjelentőségű nyilatkozatot tette, hogy a rendet és nyugalmat minden oldalról jövő támadással szemben meg fogja védeni. Rassay Károly, Pakots József, Gies­wein Sán­dor, Farkas István és Peyer Károly előtt nyilat­kozott a miniszterelnök és nyilatkozata teljesen kielégítette és megnyugtatta a liberális ellenzé­ket. Erről a tanács­ozásról hivatalos közlést is adtak ki, amelynek lényege az, hogy a kormány minden rendbontó törekvéssel szemben a leg­erélyesebben fellép és ha a politikát bármilyen formában az utcára viszik, kihirdeti a statá­riumot. Bethlen ezután Heinrich Ferenccel, mint a nemzeti polgári párt elnökével és Zichy János gróffal tanácskozott, még később meghallgatta a kereszténypártok és az egy­etemi ifjúság óhajait, amelyeket Ki­s Menyhért tárt eléje, végül pedig megjelent az egységes párt rögtönzött értekez­letén, ahol szintén erélyes nyilatkozatokat tett. Többek közt azt mondotta, hogy a kormánypárt nyugodtan mehet haza a húsvéti vakációra, mert a fővárosban semmi olyan esemény nem követ­kezhet be, amellyel szemben a kormány nem tudna fellépni. Kijelentette, hogy a kormány nem tűr semmiféle kilengést sem az ifjúság sem más csoport részéről. Információnk szerint a miniszterelnök különösen ünnepélyes hangon beszélt, úgy az ellenzéki képviselők, mint a kormánypárt rögtönzött értekezletén. Miután bizalmia tanácskozásokon ismertette Bethlen a helyzetet, részletes információkat adott. Éreztette, hogy ?"■ meri az összes kulisszatitkokat és szinte óráról-órára figyelemmel kiséri az ese­ményeket. Hangsúlyozta, hogy ismeri azokat, akik a diákakció mögött rejtőznek. Szavain meg lehetett érezni, hogy tudatában van az is­meretes akció céljával, tudatában van óriási fe­lelősségének és a személye ellen irányuló ak­ciónak. Mint értesülünk, a kormánynak erős elhatá­rozása, hogy már holnap bezáratja az összes egyetemek kapuit, ha a rendzavarások és igazol­tatások meg nem szűnnek. A kormány el van szánva, hogy a rendet minden oldalról jövő tö­rekvéssel szemben fentartja és megvédelmezi és ehhez meg vannak a szükséges eszközei. Az egyetemi igazoltatással kapcsolatban ille­tékes helye­n a k­övetkezők közlésére kérték fel a MTI- t: Az összes főiskolai rektorok jelenté­s tettek a vallás- és közoktatásügyi miniszternél, hogy a mai nap folyamán a főiskolákban iga­zolások nem folytak és rendzavarás nem for­dult elő. A jobboldali radikális képviselők a pénteki napon is tanácskozásokat folytattak és fegyver­­társakat toboroztak a képviselők között. Kísér­letük azonban meddő maradt. Megál­apítható, hogy általános az a felfogás, hogy a veszedel­met sikerült elhárítani. Két malomkő közzé került a pénz­ügyminiszter A szélső­jobboldali radikálisok, amint ma ki­derült, gazdasági téren akarják megnyerni a győzelmet. Zárt sorokban vonultak fel ma a pénzügyminiszter ellen, de ugyanekkor o­ffenzíva indult más oldalról is a pénzügyi politika jelen­legi iránya ellen. A kormánypárt soraiban ugyanis az utóbbi időben azt han­goztatták, hogy a financiális kérdésekben új elgon­dolás szüksé­ges. Nagy Emil és barátai már több ízben figyelmeztették a pénzügyminisztert, hogy nem zárkóz­hatik el oly mereven, mint eddig a hitel­igények kielégítésétől. Nyomós érvekkel fejezték ki a pénzügyminiszter előtt a baloldali pártok is a katasztrófának a közeliségét, amely a pénzünk túlyldése gazdasági téren a defláció következ­­tében fenyegetőleg közeledik. Ilyenformán a jobb- és baloldal támadása közzé került a pénz­ügyminiszter, aki maga is szükségét érezte an­nak, hogy nyilatkozzék a pénzügyi helyzetről. Az egységes párt mai rögtönzött pártérte­kezletén beszámolt Kállay, a pénzügyi helyzet­ről közölt kijelentései nem hatottak megnyug­­tatólag a párt tagjaira. Kijelentette, hogy a ko­rona esésének nem a tulajdonit nagyobb jelentő­séget és megnyugtatóig akarta kijelenteni,, hogy a további átsülyedést hosszabb időre meg­tudja akadályozni. Emlékeztetett arra, hogy az árfolyamváltozást a koncentrikus spekuláció idézte elő, amelyet főként külföldről mozgatnak. Az államháztartás egyensúlya sem kisebb je­lentőségű kérdés pénzügyi helyzetünk szanálása céljából. Az államháztartás egyensúlya a kri­tériuma ugyanis amit Kailay kifejtette a kül­földi kölcsönök szerzésének, mert csak ezzel lehet a termelő munkát sikerrel megindítani. Bejelentette egyúttal azt is az értekezleten,, hogy a kosztpénzt meg fogja adóztatni és erre vonatkozólag már a lgközelebbi időben rende­letet fog kibocsájtani. Lapunk mai száma 8 oldal

Next