Reggeli Hirlap, 1923. június (32. évfolyam, 122-145. szám)
1923-06-02 / 122. szám
BEGGELI HÍRLAP 2. oldal Szombat, 192? janina 2 lendőnek tartja azt a törekvést, amely minden áron politikumot óhajt ebbe a kérdésbe belevinni. A minisztertanács ebből folyólag elhatározta, hogy amennyiben a jövőben a legutóbbi esethez hasonló esetek vagy jelenségek fordulnának elő, azokkal szemben a legnagyobb erélylyel és határozottsággal fog fellépni és eljárni. A Magyar Távirati Iroda jelenti: illetékes helyen kijelentik, hogy a minisztertanács konkrét határozatot csupán annyiban hozott, hogy a rendkívüli segélynek egy hónapi időtartamra leendő felemelését rendelte el. Egyidejűleg a minisztertanács elhatározta azt is, hogy a kormány a tisztviselői kérdés rendezése céljából a nemzetgyűléstől felhatalmazást kér és annak alapján megejtendő munkálatai során beható mérlegelés tárgyává óhajtja tenni a polgári ellenzék részéről felhozott okokat is. A szociáldemokrata párt tovább küzd az indexrendszerért A tisztviselő kérdés a nemzetgyűlés pénzügyi bizottságának pénteki ülésén is szóba került. Kállay Tibor pénzügyminiszter részletesen ismertette a kormány ezzel kapcsolatos álláspontját. A bizttság ülésén felszólalt Várnai Dániel sociáldemokrata nemzetgyámi képviselő és rámutatott arra, hogy tulajdonképen az indexrendszer bevezetését jelenti a kormánynak az az elhatározása, hogy minden hónap második hetiminisztertanácsán automatikusan megteszi a szükséges intézkedéseket a tisztviselők illetményeinek emelésére, hogyha a válozott viszonyok és a drágaság fokozódása ezt kívánja. ■— Majd azt a kérdést intézte a pénzügyminiszterhez, vájjon a kormány hajlandó e arra, hogy az indexrendszert általánosságban a munkásságra és a magánalkalmazottakra vonatkozóan is bevezesse ? Kállay pénzügyminiszter a következőket válaszolta: — Nekem nincs jó véleményem az indexrendszerről. Az indexszámok nem mutatják pontosan a drágaság arányszámát és ezért ellenzem az indexrendzer bevezetését. Az a körülmény, hogy a kormány minden hónapban automatikusan fog foglalkozni a tisztviselő kérdéssel, nem jelenti, hogy a kormány az indexrendszer alapján áll. Legközelebb törvényjavaslattal lépek a nemzetgyűlés elé, amelynek lényege az, hogy a tisztviselők fizetését egységes alapon állapítsák meg és ezzel kapcsolatban megszűnjék az eddigi rendszer, amikor a rendes és rendkívüli fizetések, illetve segélyek nagyon bonyolulttá tették a fizetési rendszert. Ezzel rendet akarunk teremteni a különféle segélyek labirintusában és csak természetes, hogy az új fizetések megállapításénál változatlanul megtartjuk az eddigi fizetési osztályokat. Egyébként véleményem szerint semmi akadálya nincsen annak, hogy a magánintézmények is havonként foglalkozzanak alkalmazottaik fizetésévek, illetve bérének fedezésével éppen úgy, ahogy a kormány teszi a köztisztviselőkkel kapcsolatban.Mint értesülünk, a pénzügyminiszternek ez a nyilatkozata nem elégíti ki a szociáldemokrata pártot, amely újból síkra fog szállni a parlamentben az indexrendszer bevezetése mellett. Különösnek találják, hogy a pénzügyminiszter azt mondotta, hogy az indexszámok nem mutatják pontosan a drágaság arányát. Ez a kifogás nem helytálló, ha a kormány nem bízik az eddigi magánemberek által készített indexszámokban, állítson fel egy hivatalt, amely hivatalból foglalkozik a drágaság emelkedésének megállapításával tett. A palackot a ricinus-olajjal a földhöz vágta és fején több sebből vérezve, megjelent a gyűlésen. Moutet képviselőre szintén leselkedtek a camelota, mikor este hét óra felé kilépett lakásának kapujából, őt is megrohanták és botokkal ütötték, úgy hogy a közellevő kórházba kellett vinni, ahol bekötözték. A kórházból felkötött karral és bepólyázott fejjel ment el a gyűlésre. Egyik támadóját a rendőrök elfogták. Violet feleségével együtt igyekezett az emberi jogok ligájának tiltakozó gyűlésére s mikor lakásukról kijöttek, egy camelot egy palack tintával és egy üveg terpentinnel öntötte le őket, a folyadék mind a kettőjüknek szemébe fröccsent. Merénylet három francia politikus ellen Páriából jelentik. Az emberi jogok ligája csütörtök estére nagy tiltakozó gyűlést hirdetett a sascizmus ellen. A plakátok a szónokok között szerepeltették Marc Sanguiet és Moutet képviselőket, továbbá Violet volt képviselőt, egykori államtitkárt. Marc Sangiuet este nyolc órakor távozott lakásáról két barátjával, hogy a gyűlésre menjen. Autóba akart ülni, amikor mintegy tizenöt camelot du Roy, (a „király rikkancsai“ nevű royaista szervezet, amelynek tagjai jórészt fiatal arisztokraták), körül fogta a kocsit és botokkal támadott a képviselőre. Egyikük folyékony szurkot öntött a fejére, a többiek kényszeríeni akarták, hogy igyék meg egy palack rennus olajat. Csak a soffőr ügyességének köszönhette Marc Sanguiet, hogy megmenekülneA Reggeli Hírlap budapesti szerkesztőségének telefonjelentése . A Reggeli Hírlap legutóbbi számában hírt adtunk a rákosszentmihályi borzalmas bűntettről, amelynek egy véletlenül megtalált holttest segítségével bukkant nyomára a rendőrség. A holttestet, — mint megírtuk, — egy 15 esztendős fiú tetemét, egy bádogdobozba begy ö£őszölve kőművesek találták meg a rákosszentmihályi Imosilea 52. szám alatti villa padlója alatt. Nyilvánvaló lett rögtön, hogy a gyermek gyilkosságnak esett áldozatul, de az első pillanatban aligha sejtette volna valaki, hogy a föld alól véletlenül előkelőt gyermek meggyilkolása egy szörnyű és hajmeresztő rémregény egyik epizódja volt , apán, egy rémregényé, amelynek borzalmai minden emberi képzeletet felülmúlnak. A rendőri nyomozás még aznap, hétfőn megállapította, hogy az áldozat Kövess Gyula, Kövess Lőrincnének, egy budapesti szitakötőmester elvált feleségének gyermeke. Kövessné apjával, Laehmann András pékmesterrel és anyjával négy év előtt tért vissza Amerikából. Három évvel ezelőtt megvették a rákosszentmihályi elegáns villát és beköltöztek. Kövessné elvált asszony és férje Budapesten él. A faluban csakhamar köztudomású lett, hogy a család tagjai között mindennaposak a veszekedések. Megtudták azt is, hogy az öreg Laehmann nemsokára „visszautazott Amerikába. Ez év januárjában aztán Kövessné „utazott el fiával“ és a villát anyjára bízta. A villát pár nappal később Lachmanné eladta egy Molnár Tóth József nevű kereskedősegéd közvetítésével ,Komozsay Dezső kereskedőnek és aztán ő ibiunt. A községben úgy tudták, hogy szintén visszautazott Amerikába. Január végén be is költözött az új tulajdonos, rendkívül elegáns, fiatal feleségével. Csakhamar megindult a pletyka a faluban és székében beszélték, hogy Molnár Tóth József, aki „Kövesidét akarja elvenni“, most már Kanozsaynénak udvarol. A gyermekholttest felfedezése után a rendőrség gyanúja rögtön Molnár Tóth József felé fordult és a következtetések utján eljutottak a feltevéshez, hogy a család többi tagjának eltűnéséhez is köze lehet. Rövidesen kézrekeltették, de bilincsekkel a kezén megszökött a csendőrök elöl. Még aznap elfogták és vallatni kezdték Eleinte tagadott, de csütörtökön már beismerte a gyermek meggyilkolását, pénteken pedig teljesen megtörve, elmondta a többi eltűnt borzalmak történetét is. Vallomása szerint az öreg Laehmann, aki dúsgazdag ember volt, féltékenyen vigyázott a pénzére, leánya azonban szenvedélyesen tőzsdézni kezdett, így ismerkedett meg vele is az Országház-kávéházban 1922 januárjában, ő maga a feleségével együtt Budapesten lakott a Kőris utca 4. számú házban. Dási születésű kereskedősegéd és a Molnár nevet tulajdonképpen teljesen jogtalanul használta. Egy ízben kihallgatta Kövesné beszélgetését az Oszágházkávéházban egy Rotter nevű medikussal, akitől gyorsítható mérget kért, aki azonban semmi áron sem volt hajlandó kérését teljesíteni. Ettől kezdve figyelte az asszonyt, lassanként megismerkedett az egész családdal és — mint mondja — kételkedni kezdett, hogy az öreg Lechmann csakugyan visszautazott Amerikába. Gyilkosságra gondolt és ez alkalommal, amikor kiment Rákosszentmihályra addig faggatta Kövessnét és anyját, amíg csak bevalották, hogy az öreg Lachmannt 1922 május 15-én agyonlőtték és elásták E perctől kezdő kezében tartotta az egész családot Köiben Kövessné és anyja közt is rosszra fordult a viszony. Egy ízben aztán 1923 január 5 én délután négy órakor a villa ebédlőjében együtt voltak Lachmanné, Kövesiné, ennek fia és Tóth József, amikor a két asszony között heves szóváltás támadt. Végül is a két asszony egymásnak esett és ütni-verni kezdték egymást. Kövessné ekkor beszaladt a szomszédos szobába és a következő pillanatban kezében revolverrel tért vissza, azzal a revolverrel, mellyel az öreg Lachmannt már agyonlőtték és most ezzel a fegyverrel akart leszámolni az édesanyjával. § . — Róza ! — kiáltotta az öregasszony — csak nem akarsz agyonlőni ? Molnár Tóth József ekkor felugrott és kicsavarta Laehmann Róza kezéből a revolvert és ő lőtte agyon az édesanyja és a saját fia jelenlétében a fiatalasszonyt. A halálra rémült Kövess Gyula az ajtó felé kezdett futni, de Tóth utánaszaladt és közvetlen közelből halántékon lőtte, úgy, hogy a fiú pár pillanat alatt meghalt nagyanyja szeme láttára. Tóth rendkívül nyugodtan viselkedett, tudta, hogy az öregasszony nem fogja elárulni, hogy ezáltal önmagát is a hatóság kezére adja. Felszólitotta az öregasszonyt, hogy segítsen neki a hullák elrejtésében és Laehmann Andrásné Tóth Józseffel együtt megfogta Kövessnének a holttestét és együtt vitték be a fürdőszobába, a fia holttestét pedig az ebédlő pamlag alá rejtették el együtt. A két bűntárs féltékenyen őrizte a közös bűn titkát és Tóth József hozzálátott a holttestek elásásához. Budapesten a Baross-utca és a József-körút sarkán levő bádogos pinceműhelyben megrendelt egy bádogládát, amelyet Kövess Gyula holttestének szánt. A bádogosnak azt mondotta, hogy Cseh Szlovákiába zsírt akar vinni és ezért van szüksége a bádog ládára. Mikor Tóth a ládával megérkezett Rákosszentmihályra, a ládát az öregasszony segítségével bevitte az ebédlőbe és ott együtt gyömöszölték be a fia holttestét a pléhládába. Azután maga Tóth József forrasztotta be cinkkel a bádogládát és az öregaszszonnyal együtt ásta el a mosókonyha földjébe. — Kövessné részére már nem készítettek külön bádogkoporsót, mert az öregasszony sajnálta a költségeket. Éjszaka idején Tóth ötven centiméter mélységű gödröt ásott a villa lépcsőfeljárójának közelében és kötélen eresztette le ebbe az asszony holttestét. Az elföldelés utáni napon mégis bement a budapesti bádogoshoz és vett tőle egy bádogfödelet és aznap újból felásta Kövessné sírját, a bádogfödet rátette a holttestre és újból beföldelte. A két holttest elül átélése után vitte ki lakni a János utcai villába a Kanozsay házaspárt. Ekkor az öregasszony még ott lakott. Tóth azonban rávette, hogy utazzon vissza Amerikában lakó fiához s ezért január 25 én bevitte őt Budapestre a Hunnia szállóba. Azonban február 5 én újból kicsalta a János utcai villába azzal az ürüggyel, hogy Kanozsayék ki akarják fizetni a bútorok árát. Kanozsayék nem voltak otthon. Mikor az öreg asszony leült az ebédlőben, Tóth előrántott egy zsineget és fojtogatni kezdte. Ekkor lépett be a szobába Kanozsay, aki látta, hogy Tóth meg akarja gyilkolni az öregasszonyt, de ebben nem akadályozta meg. Pár pillanat alatt azután Tóth a hurokkal megfojtotta az öregasszonyt. Lachmacnét nem lehetett f elásni a villa földjében, mrt az akkor már fel volt ásva és kertészek dolgoztak a telken. Ezért néhány napig a fürdőszobában rejtegették a holttestet, majd Tóth még egy pléhládát rendelt a bádogosaiéterné-l, kivitte a ládát Rákosszentmihályra, belegyömöszölte az öregasszony holttestét és ezt a ládát is beemezte. Május 9-én Tóth a koporsót több bútordarabbal együtt fölrakatta egy fuvaroskocára és a vámon keresztül bevitte Budapestre Kőris-utca 8 sz. alatti lakására és ott a padláson rejtetette el. Néhány nap múlva azután innen vitte Kispestre Szegi Margit munkásnő Rózsa-utca 34. szám alatti lakására és a szegény munkásasszonynak ötvenezer koronát adott, hogy a pléhládát eláshassa a kamara földjébe. Tóth József lopás miatt három hónapig volt a pestvidéki ügyészség fogházában és ott ismerkedett meg Szegi Margit fivérével és igy jutott arra a gondolatra, hogy náluk rejti el a holtestet. Ezeket tartalmazza Tóth József beismerő vallomása. Időközben kiásták a három holttestet is. Kettőt a János utcai villa udvarában, egyet pedig Kispesten, a Rózsa utca 34. számúház fáskamrájának földjéből. A borzalmas bűnügyben most még az a körülmény vár tisztázásra, hogy Tóth és Kanossaiék milyen értékeket szereztek a gyilkosságok árán és milyen értékeket caltak még ki? Péntek délután Tóth feleségét és a Kanozsayházaspárt is a központi nyomozóosztály vámházkörúti épületébe kísérték kihallgatás végett. Délután jó három órakor a detektívek megállapították hogy a kocsis, aki a bádogkoporsót Budapestre hozta, a többi bútordarabbal együtt, Hiller Hugó, teleki téri fuvaros volt, akit szintén előállítottak. Ugyancsak délután őrizetbe vették Szegi Margitot, továbbá annak három nővérét is, bár az utóbbiakra nézve semmi adat nincsen, úgy hogy valószínűleg ki is fognak szabadulni. Tóth József kihallgatása különben még a késő éjszakai órákban sem ért véget és még a szombati napot is igénybe veszi. A rendőrség pénteken házkutatást tartott Tóth József lakásán és megtaláltak egy 5 milliméteres revolvert, amellyel Lachmannét, Kövessnét és fiát meggyilkolta. A rendőrség abban az irányban is tovább folytatja a nyomozást, hogy kiknek a kezébe került Lachmanné körülbelül 20—30 millióra tehető vagyona. Eddig körülbelül 3.200.000 korona került elő, amely összeget Tóth József Böhmnek adta kölcsön. Nivcs kizárva, hogy a Kanozsay házaspáron kívül más tettestársak is gyanúsíthatók a gyilkosságban való részvétellel, illetve a meggyilkoltak értékeinek elrablásával. wwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwww A rákosszentmihályi családirtó beismerő vallomást tett