Reggeli Hirlap, 1923. október (32. évfolyam, 222-247. szám)

1923-10-02 / 222. szám

Előfizetési árak helyben és vidéken a Negyedévre - - - ~ - 20900*- K POLITIKAI NAPILAP Egy hónapra — — - — — 7000— K . J A^ . 1 / 923 Október hó 2 kedd év*a 350 kor*Oka XXXII. évfolyam, 222. sz Miskolc Reggeli Hírlap Szerkesztőség: Miskolci, Városház tér 22. szám A szerkesztőség telefonszámai: 498. 616 Kiadóhivatal: Széchenyi-utca 15. Telefonsz. 664 Kulturproblémák Sokszor elhangzott már a miskolci fórumon, hogy az avasaljai metropolis valóban egy kulturális középponttá kiépülni alkalmas határ városa csonka Magyarországnak és ezt a megállapítást maga a város podesztája is megerősíteni látszott akkor, amidőn legutóbb azt a kijelentést tette, hogy a város kulturális intézményeinek viszafejlesztéséről semmi esetre sem lehet szó. Ellenkezőleg, dacára a szomorú pénzügyi viszonyoknak, minden erővel azon lesz a magisztrátus, hogy Miskolc kulturális intézményeit tovább fejlessze. Annál nagyobb meglepetést keltett ma az a hír, hogy éppen annál a zeneiskolánál, amellyel kapcsolatosan a polgármester úr az imént említett nyilatkozatot tette, három tanszék beszüntetését, illetőleg ennek a három tanszéknek parcellázását és eddigi betöltőinek elbocsájtását tervezik. Azok, akik a tér mellett kardoskodnak, (megnyugvással látjuk, hogy kevesen vannak) azt mondják, hogy azok a financiális viszonyok teszik ezt szükségessé, amelyeknek következménye lett az, hogy a tanerők dotálásának, a zeneiskola anyagi kiadásainak emelkedésével nincs arányban a zeneiskola tandíjakból befolyó jövedelme. Mi semmikép sem fogadhatjuk el ezt az indokolást. Nem fogadjuk el még akkor sent, ha teljes egészében fedik is a valóságot, mert a zeneiskola és általában a zeneoktatásügy, a kulturális érdekek nem oly dekórumai egy városnak és különösen nem lehet oly dekóruma Miskolc városának, amelyektől jövedelmezést kelljen várnunk, sőt a mai időkben még azt sem szabad várnunk ilyen intézményektől, hogy a kiadásuk és a jövedelmük egalizálja egymást. Akkor, amikor a trianoni békediktátummal szemben olyan fennen hangoztatjuk Magyarország kulturális fölényét, amikor a vidéki városok felsői közzé állítjuk Miskolcot, mikor beszélünk , évtizedes és mindinkább terebélyesedő művelttségről, beszélünk arról, hogy a miskolci zenei iskola látogatottság és fejlettség szempontjából az ország első zeneiskolájává fejlesztette ki magát, valóban nem lehet komoly ok az, hogy három tanszékkel, három tanerővel több kiadása van a városnak, mint amennyit anyagi viszonyai megengednek. Hiszen akkor, amidőn tavaly több mint 6 millió koronát költöttünk bele a színház színpadának átalakításába, a milliók egész halmazát tervezzük a museum felépítésére, amidőn kétszázmilliónál jóval többe fog kerülni a kövezés költsége, tervezünk Lévai József közművelődési egyesületet, akkor csakugyan nem lehet olyan akadály a három tanerőnek eddigi dotációja, hogy ezen akadályt a város, amely milliárdos költségvetéssel dolgozik már, le ne tudná győzni. Nem tudjuk tehát pontosan, mi lehet az oka a zeneiskolai B-lista készítésének, azonban bármi legyen, tiltakozunk ellene, hogy a zeneiskola ilyként visszafejlesztessék, mert tanerők, tanszékek megszüntetése csak visszafejlesztést jelent. Szinte kontraszként állítjuk szembe a zeneiskolaszándékkal az immár három esztendő óta valóban az egész Felsőmagyarország kulturális eseményeként ható miskolci színházi szezonkezdődést, amelynek van egy áldozatra kész és amellett tetterős és nívót mutató színigazgatója és amelyért van a városban, a város intézőségében is hajlanóság, hogy évi 30—35 millió kirona áldozatot hozzon. Így kell cselekedni és így kellene eljárni az egész vonalon a kultúrintézményeket illetőleg. A zeneiskolában nem beszüntetni kellene a tanerőkűködését, ellenkezőleg, még újabb tanerőket kellene szerződtetni. A múzeum felépítésének a kérdését szőnyegre kellene hozni. Nemrégiben határoztuk el a hősök emlékszobrának felemelését, dacára a nehéz pénzügyi helyzetnek, ezt is ki kellene forszírozni, már fel kellene állítani a Deák Ferec szobrát is és ismét visszatérve a színház kérdéséhez, a színház megnagyobbításának ügyét egész bátran , azt hisszük célirányosan be lehetne állítani a polgármester úr különben széles aktivitásokra kész hajlandóságába. Értesülésünk szerint ugyanis a Polgár Egylet most már nagyszabású építkezéseket szándékozik végrehajtani. Önkéntelenül felvetődik a gondolat, hogy a Polgár Egylet építéséhez nem járulatna e hozzá a város, vagy maga a Kaszinó Egyesület is, hogy a két egyesület, a Polgár Egylet és a Kaszinó talán fúzióval, vagy más megoldással közös helyiségbe költözködhetnék, illetőleg a Kaszinó szintén helyiséget kapna a Polgár Egylet most létesülő helyiségeiben. Ez által a Kaszinó mostani lokalitása felszabadulna és végrehajtható volna a színház megnagyobbítása. Bármennyire fogas kérdésnek látszik is ez az ügy, végtére is hozzá kell nyúlni, mert különben elérkezünk oda, hogy a színház nívójának folytonos fejlesztésével, rezsije folytonos emelkedésével és a pénzügyi viszonyok egyre nagyobb leromlásával, még akkor is, ha naponként és állandóan zsúfolt ház mellett produkálja a legjobb előadást a társulat, a színigazgatónak csak deficithez lesz szerencséje. Az pedig nem kívánatos Miskolc városának sem, hogy egy szép napon any ági kérdéseken boruljon fel a két évvel ezelőtt olyan nagy elánt vett színházi kultúra és ezzel visszazökkenjünk a másod, illetve harmadrendű szinidirektorok és szinielőadások sekélyéhez. A polgármester úr fiatalos energiával, alkotások vágyával hevítve szeretné szebbnek és nagyobbnak látni Miskolcot, próbálja meg ezen kulturális, közművelődési szempontból és lelki javakban kidomborodó kérdésekben is elvetni a kockát és keményen megádani, sőt harcba menni ezekért a kérdésekért. Egész bizonyosan csatát fog nyerni velük. Véres vasárnap Düsseldorfban Megakadályozták az önálló rajnai köztársaság kikiáltását — A szeparatisták megtámadták a rendőrséget — A francia megszálló csapatok kihirdették a hadiállapotot — Százezernyi tömeg tüntetett a birodalom egysége mellett Düsseldorfból jelentik. A megszálló francia csapatok felszólították a lakosságot, hogy vasárnap 10 órától hagyják szabadon az utcákat, mert a szeparalisták felvonulnak. A szeparalisták ugyanis kijelentették, hogy mindenkire rálövetnek, aki meg akarja akadályozni a gyűlésüket. A lakosság ennek következtében nem is mert kimozdulni és minden forgalom megszűnt Düsseldorfban délelőtt 10 órára. Francia és belga ösztönzésre Achenből, Kölnből, Münchenből nagyon sok szeparatista özönlött Düsseldorfba. A gyűlésen magán nem is történt zavargás, a gyűlés után azonban tüntető felvonulást rendeztek a szeparatisták, a menet élén kétezer felfegyverzett szeparatista haladt. A Königshailénál úgynevezett kék rendőrség állotta útjukat, aminek következtében összeverekedtek. Hat rendőrtisztviselőtől elvették a kardot, kettőt pedig a földre teperték. Ekkor kivonult a zöld rendőrség, közben revolverlövések dördültek el a rendőrség felé a szeparalisták részéről, ennek következtében a rendőrség sortüzet adott és kardlappal támadta meg a szeparalistákat. A támadás következtében hatvan ember súlyos sérülést szenvedett. A francia megszálló csapatok midőn a zavargásoknak hírét vették, lovassággal és páncélos autókkal jelentek meg, a rendőrséget körülfogadt és lefegyerezték őket, a rendőrtisztviselőket pedig letartóztatták, valamint azon rendőrlegénységi tagokat is, akik kompromittálva voltak. A körülvett és már ártalmatlanná tett rendőrséget a szeparatisták durván bántalmazták. A városban a francia csapatok kihirdették az ostromállapotot. Kölnben különböző pártállású egyénekből mintegy százezer ember gyűlt össze vasárnap délután és egyhangú határozattal tiltakozó állást foglaltak a birodalom egységének megsértése, vagy annak veszélyeztetése ellen. Duisburgban hasonló nyilatkozatot fogadott el a vasárnap délután tartott népgyűlés. Kahr a szeparatisták ellen Bajorországi jelentés szerint a vasárnap megtartott gyűlések teljes nyugalomban folytak le. Kahr állami fő megbízott az újságírókkal folytatott beszélgetésében kifejtette főbb politikai irányelveit. Kijelentette, hogy legfőbb célja szilárd és merev államtekintély megteremtése a hazafias erők egyesítése segélyével. Minden olyan felbukkanó hír, hogy ő a szeperalistákkal volna összeköttetésben, vagy hogy ő a monarchiát akarná visszaállítani, elcsépelt valótlanságok, mert az utóbbit nem lehet visszaállítani, az magától érlelődik meg. Münchenből jelentik: Vasárnap a hősi halottak emléktáblájának leleplezése alkalmából Ruprecht trónörököst úgy ünnepelték mint Bajorország királyát. A német kormány megtette az első lépést A párisi Petit Parisien jelentése szerint a birodalom kormánya megkérte Franciaországot, hogy bocsátkozzék tárgyalásokba a Ruhr vidék munkájának újra való megkezdésére. Kudarcot vallott Kustrinben a rohamcsapat rajtaütése Hétfőn reggel 9 óra tájban Kustrinben körülbelül 300 főnyi rohamcsapat modern gépfegyverekkel, puskákkal és kézigránátokkal felszerelve, benyomult a város belső részébe és megszállotta a parancsnokság épületét, valamint az arzenált is. A Küstrinben állomásozó utásztálóalj két századát azonnal a felkelők ellen küldték és a katonaságnak sikerült is a felkelő csapat vezérét letartóztatni. Déli fél 1 órakor azonban a város nagy része még a felkelő csapatok birtokában volt. A város katonai helyőrsége a szomszédos városokból vonatokon erősítést kapott. A hadügyminiszter rendeletet küldött Köstrin város parancsnokának, hogy minden eszközzel igyekezzék a felkelőket leverni. Késő éjjel jelentik Birlisből. Küstringben a felkelőket a birodalmi védőrég bekerítette és teljesen elszigetelte, a lázadók lefegyverzése folyamatban van. Küstring és környékét megtisztították a felkelőktől és a katonai szertár udvarán bekerített lázadók sok halottat vesztettek a küzdelem folyamán. A Küstringbe elindított erősítést csak kis mértékben vették igénybe. Berlint és környékét a birodalmi védőrség állja körül, hogy oda minden zavaró elem behatolását megakadályozzák. A birodalmi honvédelmi miniszter, amint Berlinből jelentik, parancsot adott ki, hogy a meg nem szállott birodalmi területen lévő lakosság nyugalma érdekében a sajtó semmiféle hitt nem közölhet, csak azt, amit a katonai parancsnokság erre alkalmaznak talál. Lapunk mai «zárnad old»!