Reggeli Hirlap, 1924. november (33. évfolyam, 251-275. szám)

1924-11-01 / 251. szám

Milyen a politikai levegő? Írta : Fályi Ede dr. A reakció berkeiből üvölt a diadal, hogy meg­bukott Angl­iában a m­u­nkáskorm­ány. Ar­ról nem is beszélnek, hogy a munkáspárt körülbelül pon­tosan a leadott szavazatoknak a felét kapta meg és csak az angol választások módszere, mely nem kíván abszolút többséget, okozta, hogy felét kap­ta meg azoknak a mandátumoknak, amelyek a rája esett szavazatok számánál fogva megillette tolnia. A szociáldemokraták, vagy, ahogyan én magyarosítom a nevüket: a reménytelenek párt­ja, örülhet annak, hogy a munkáskormány egyelőre lekerül a napirendről. A munkáskor­­mány olyan koncesszióikat kénytelen tenni a konzervatívoknak, ami a reménytelenek pártját csüggesztheti. Ellenben, ha ellenzékben vannak, akkor szabadon fejleszthetik ki a jövőbeni való reménykedés gyakorlati programját, itthon, Ma­gyarországom a reakciónak semmi haszna nem lesz a munk­áskorm­­ány bukásából, mert a kon­zervatív angol sem reakciós. A magyar politi­kára Macdonald, mint miniszterelnök, nem gya­korolhatott befolyást, mert kisebbségi kormány volt, de mint ellenzéki vezér, szoríthatja az an­gol kormányt, hogy ez a Keleten a civilizációs befolyásokat gyakorolja. Jelenlegi kormány­rendszerünknek tehát csak teoretikus öröme le­het az amigol változásokban. Itthon azonban fokozódik a Bethlen-kompány helyzetének súlyossága. Most már a belügymi­niszter is kénytelen volt kijelenteni, hogy a kormány és az egységes párt Budapesten a vá­lasztásokkal nem alakít pártot. Két év óta pró­bálkozott, de minden kísérlete eredménytelen volt. Ha a vidéken is olya­n ellenőrzés alatt álla­na a jelenlegi kormányrendszer, mint Buda­pesten, akkor ugyanezt kelletne bevallania a bel­ügyminiszternek az egész országra. A Bethlen­­kom­ány egész Magyarországon nem volna ké­pes normális és legális eszközökkel egy kerület­ben se magának többséget remélő pártot meg­szervezni. "Ennek az­ oka nemcsak a politikában rejlik, hanem a Beth­len-kormánynak részben örökölt, részben maga által szerzett gazdasági rendszeréb­en, amely miatt általánosságban le­het mondani­, hogy Magyarországon az embe­rek legalább kilenc t­izedrészének nagyon rosszul megy a dolga. Elégedetlenek tehát. Az ország közönségében, a közvéleményben nincs talaja a jelenlegi kormányrendszernek. Az senkit sem téveszthet meg, hogy a sajtó en­nek nem ad kellő kifejezést. A sajtó részben az önkényes kormányzati kezelés miatti félelemben él, részben más okokból tart a kormánynyal. Ha nagyon megszorítanának, azt mondanám, hogy áz egyetlen, teljesen független sajtó az egész országban a miskolci Reggeli Hírlap. Még a szocialisták is kénytelenek tekintettel lenni arra, például, hogy üldözött elvtársaiknak némi köny­­nyebbülést vagy menekülést szerezzenek. Ha a közvéleményben nincs gyökere a kor­mányrendszernek, akkor talán a parlamentben vak­! A Nagyatádi-esetnél azonban láttuk, hogy a parllamenti helyzet is olyan sírgödör, amely­ben már féllábbal benne van a Bethlen-kormány. Tisztán Nagyatádinak mellékes és aprólékos szempontjai okozták, hogy ma még Bethlen Ist­ván ezzel az egység­es párttal van kormányon. — Nagyatádi mégegyszer belement Bethlennel egy megegyezésbe, amelyet azonban mindenki idő­legesnek tart. Megkapták ugyan a kisgazdák a kisü­stöt, amelyen nemcsak maguknak fognak­­jó­les egészséges pálinkát főzni, hanem annyit fog­nak főzhetni, hogy kéz alatt elárasztják a szesz­­fogyasztó kis­piacot. A váltság-földeket is ol­csóbban fogják a kisgazdák megkaphatni, ha ugyan köztük fogják elosztani és nem fogják részben visszajuttatni olcsó áron a régi tulajdo­nosoknak. Ellenben a választójog kérdésében úgy vagyunk informálva, hogy Nagyatádi 16. pontjai között az általános titkos szavazati jog szere­pelt és csak Bethlen kérésére hoztak, ebből­­ annyit nyilvánosságra, mintha csak a választó­jog törvényes szabályozását kívánta volna. In­formációnk szerint Bethlen István gróf meg­ígérte Nagyatádinak, hogy törvényre fogja emelni az általános titkos választójogot. Ellenke­zik ezzel Bethleninek tegnapi kijelentése, amely szerint, a Választójogi rendelet az ő választói törvényjavaslata. Ez az ellenkezés azonban lehet látszat is,­­mert nincs könnyebb, mint egyes ré­szeiben változtatni a választójogi rendeletén. A békét azonban mégis kétesnek kell tekintenünk Bethlen és Nagyatádi között, amit ököllel a szembe tanúsít az a hír, hogy Eskütt Lajos be­teg és november 19-ikén aligha tartják meg ügyeinek tárgyalását. Ez a hír vörös posztóként fog hatni Nagyatádira. Egyáltalán nem tartom kizártnak, hogy a jövő héten Nagyatádi mégis­csak ki fog ugrani a kormánypártból, amely esetben felbomlik az egységes párt és megbukik a j­el­enlegi, kormány. Tehát a parlamentben sincs gyökere a Beth­­len-kormánynak. Keressük talán az erejét a fel­sőbb régiókban? Ha a Wild-esetet megértjük,­­ akkor talán itt is kétségeink támadnak. Lehet, hogy tévedek, de publicistái kötelességemnek tartom megmondani, hogy mit látok én a Wild­­féle eset mögött. Szó sincs róla, hogy itt Al­brecht főhercegnek valami puccs-terve készült volna. Sőt, Gömbös Gyulának is elhiszem azt a kijelentését, hogy ő sem akart ilyen puccs-félét rendezni. Nézetem szerint Wild csak azért kever­te bele Albrecht főherceget, sőt Gömbös Gyulát is, hogy ne kellessen az igazi neveket megmon­dania. Én azt nem tudhatom, hogy van-e a Wild gyanakvásának csak a legkisebbike alapja is, de meg vagyok róla győződve, hogy Wild József semmi másra nem gondolhatott, mint egy katonai diktatúra ál­­tólagos puccs-tervére. Én nem tudom elhinni, hogy a katonaság köré­ben ilyen képtelen gondolatok megfogamzottak volna, vagy ha igen, komoly tervezgetések fa­kadtak volna ki abból. A honvédelmi miniszter visszautasította az ilyen gondolatot, kötelesek vagyunk a honvédelmi miniszter álláspontját elfogadni. Én csak azt akartam megállapítani, hogy az egész Wild-esetnek összes körülményei­vel úgy, ahogy Lefolyt, semmi más értelme nem lehetett, mint egy­ katonai diktatúrára való tö­rekvésnek látása, avagy nemlátása. De még a rémlátás esetén is jellemző, hogy Bethlen legbi­zalmasabb környezetében se­m tartják ezeken a pontokon sem biztosítottnak Bethlen helyzetét. Az elmondottakból megállapítható a konzek­vencia, hogy a Be­th­len-kormány napjai meg vannak számlálva, de annak mégis mindig van valami oka, ha akár az éveket is napokra bontva vesszük számolás alá. Inuwwaiusa till I., dl.uiuuai Még nem bizonyos, hogy mikor mond le a MacDonald kormány Szombaton, vagy kedden lesz a döntő minisztertanács , Lord Grey esetleg Chamberlain lesz a konzervatív kormány külügyminisztere Az angol választások nem befolyásolják a francia politikát Budapest, október 31 Londonból táviratoztak. A választás ered­ményei következtében Macdonald kormánya távozni fog, azonban a távozás időpontja egyenlőre bizonytalan. A kormányválság el­intézésének két módja van. Macdonald kor­mánya vagy azonnal visszalép, vagy megvár­ja, amíg a trónbeszéd vitájánál bizalmatlan­sági indítványt fogadnak el ellene. Macdo­nald az utóbbi eljárás mellett van. Szükséges­nek tartja ugyanis, hogy még a jelenlegi kor­mány tisztázza a Zinovjev-ügyet, különben vagy szombaton vagy kedden lesz a döntő minisztertanács. Ha a minisztertanács úgy határoz, hogy a kormány egyenlőre hivatalá­ban marad, akkor Macdonald november vé­géig tovább vezeti az ügyeket. A parlament november 19-án ül össze, először az elnökvá­Pénteken a még hiányzó 12 választási jelentés is beérkezett. Ezekben a kerületek­ben nem cseréltek gazdát a mandátumok s ezzel véglegesen kialakult az új alsóház képe: konzervatív 415 (volt 259), liberális 44 (158), munkáspárti 152 (193), függetlenek 4 (5). A konzervatívok tehát 156 mandátummal szaporodtak meg. A liberálisok vesztesége Londonból jelentik: Macdonald kormánya,­­ amely most átengedi helyét a konzervatív­­ irányzatnak, olyan produktív és sikeres mim­­n­ka emlékével távozik, amilyent egyetlen an­­­­gol kormány sem tudott ezideig fölmutatni.­­ Ez a kormány nemcsak a munkások, hanem a munka kormánya is volt. Hogy mit dolgoz­­­zott és milyen óriási célkitűzés adott lendü­letet tevékenységének, arról meggyőződhe­tünk, ha egy pillantást vetünk a Macdonald­­kormány törvényjavaslatának tömkelegére. A 8 órai munkaidőre vonatkozó washingto­ni egyezmény ratifikálását célzó javaslat a parlament előtt fekszik. Ez­­ a javaslat napi 8 s heti 48 órában állapítja meg az ipari üze­mek munkaidejét, kivéve az úti, vasúti és bel­földi víziúti személyszállítást. Kivételek en­gedélyezésére a munkaügyi miniszter jogo­sult. Ha a munkások és munkáltatók egymás közt rövidebb munkaidőben állapodtak meg, akkor a megállapodás irányadó. Hosszabb le­het a munkaidő olyan munka elvégzésénél­­amely valamely baleset elhárítására szük­séges. Amennyiben valamelyik napon nyolc óránál kevesebbet dolgoztak, úgy a követke­ző napon 9 óra lehet a munkaidő. Ahol válta­kozó szakmányban dolgoznak a munkások, ott a 8 órai munkaidő túl­terjeszthető, de nem a 48 órai heti munkaidő. Ott, ahol a munka befejezésére szakmánymunkát kell alkalmaz­ni, heti 56 órai munkaidő is meg van engedve. A túlórázás csak szabályrendelet alapján, valamely munka előkészítésére, vagy befeje­lasztást ejtik meg, majd november 22-én lesz a trónbeszéd. A vita el fog tartani 2-3 napig és a szavazás csak akkor következik be. Az új kormány elnöke Baldwin lesz. Poli­tikai körökben megerősítik azt a hírt, hogy Baldwin Grey lorddal tárgyalásokat folytat­­arra nézve, hogy rábírja a külügyminiszt­ri tárca elvállalására. Ha visszautasítaná, ak­kor Chamberlainnak fogják fölkínálni a tár­cát. Mint Parisból jelentik, ott az összes poli­tikai kérdéseket háttérbe szorítja az angol választások eredménye. A baloldali sajtó azt írja, hogy a választás nem fogja különösebb módon befolyásolni a francia politikát. A Matin szerint Angliában szilárd kormány ke­rült uralomra és a konzervatív párt legalább tíz évig uralmon lesz. 114 kerület, a munkáspárté 41. Nagybrittania 19­9 millió választója közül kerek 16 millió leszavazott, vagyis 81 szá­zalék. A legutolsó választásokon az összes leadott szavazatok száma 14.2 millió volt. A végső kimutatásokból kiderül, hogy a konzervatívok szavazatai most 2.2 millióval megnövekedtek, a szabadelvű párt szavazatai 1.35 millióval csökkentek, a munkáspárt pedig 1.1 millió szavazattal többet kapott mint utoljára. résére vagy kivételes sürgős esetekben van megengedve. Minden túlóra a bérszámítás alapját képező béregység 125 százalékával fi­zetendő. A parlament előtt fekvő gyári törvényja­vaslatában a kormány szintén elfogadta alapul a 48 órás munkahetet nők, fiatalko­runkra s gyermekekre vonatkozólag, amely a munkaidő beosztása tekintetében különböző lehetőségeket enged. A megengedett, java­solt időkeret 11 óra, reggeli 6 és esti 8 óra kö­zött, szombaton délután 2 óráig. A munkaidő nem lépheti túl a napi 9 órát. Az egyfolytá­ban való munkaidő legföljebb 4 és fél óra, vagy ha közte szünet van, 5 óra­ Ezek a sza­bályok a washingtoni egyezményben vannak megállapítva. Ólommérgezés elleni védelemre vonatkozó­lag szintén terjesztett be a kormány javasla­tot, amely megegyezik a fehér ólom használ­­atára vonatkozó nemzetközi megállapodás­sal. Javaslatot készített a modern munkaviszo­nyoknak és a gyári törvénynek összhangba­­ hozatalára: a) az építések és mélyásás veszé­lyeinek elhárítására vonatkozólag; b) föld­alatti helyiségeknek világítására és az ott keletkezhető tűz elhárítására; c) a szellőzte­tés, fűtés és egészségügyi berendezés javí­tására; d) a gyári egészségügyi felületre; e) óvrendszabályok ügye a veszélyes folyadékok használatánál; f) a gyári munkás jól­éti be­rendezések megjavítására pl- munkaruhával 415 konzervatív, 152 munkáspárti és 44 liberális mandátum „Macdonald kormánya olyan sikeres munka után távozik, amilyent egyetlen angol kormány sem tud felmutatni“ l­apunk mai száma 24 oldal. Ára 4000 korona.

Next