Reggeli Hirlap, 1925. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-01 / 1. szám

_ TÁRCAJEGYZETEK Kiskarácsony felvitték őket egy nagyon magas hegyre. Egyik fala meredek volt, mint a ki kör, alatta óriás mélység tátongott. Az apa kezébe fogta a reszkető, meleg, kis nyomorék testet, aztán eleresztette a borzasztó űr-felé. A gyerek egyet kalimpált a levegőben- vértelen szájacskája sikoltott, a szeme kihéredt, aztán nyílegyenes vonalban lezuhant a halálba. Ugyanekkor egy szerény, csöndes munkásházban ünnepre készülődtek. Az asszony a batyuba pár darab ruhát, kenyeret, frissen sütött bárányhúst kötött. Bepólyálta gyerekét, a karjára vette és megfogta az ura kezét. A férfi kampós, nagy botja után nyúlt és elindultak. Az ünnepet a fővárosban kellett megütni. Beérkeztek a templonba. Az anya és a férfi ujjongó énekbe kezdtek. Villant a kés és kibugygyant a gyerek testéből a friss, forró vér. Kövér cseppekben permetezett a földre a piros életeső. A követ ,később felmosták s a szolga, aki a munkát elvégezte, semmire sem gondolt, csak arra, hogy :a kockák véresek a gyermek vértől, mint tegnap, vagy tegnapelőtt és mindig. A gyermek pedig sírt, égette a seb, tagjain végig-syanaglott az első fájdalom. Az asszon’-uíra karjára vette a gyereket, kinyitotta és a kis szájat duzzadt keblére segít'"- hogy ne sírjon tovább.* Sok, nagyon sok eszre^0^1 később nagy világvárosban nyüzsög a forgalom, rikolt a hang, zörög a dob, harsol a trombita, dübörög a robot és végig-ömpölyög az utcákban a vidám elégedettség Csak kevesen tudják, hogy a kőrengetegen túl, ahová már nem hatol el a fojtó kőszénfürst, hatalmas liget kellős közepén állt egy hatalmas palota. Lakói mind-mind gyerekek. Csupa beteg, nyomorék, gyötrődő gyerek, így születtek. Az egyik sánta, a másik nem lát a szemére, a harmadik testét rnt sebek marták ki. A tágas, hófalú szobát a puha, ruganyos ágyakról rémes könyörgés, jajgató pihegés, értelmetlen, a kínból fogamzott indulatai az apró, beszélni nem tudó emberkéknek telíti meg. Csodálatos, hogy ezeket a gyerekeket nem dobják le a magas hegyről, pedig már elindultak a halál országi felé. Egy hét vagy hónap és kiviszik őket a temetőbe. Fehér főkötős nénik áll - vak az ágyuknál, lesik a lélegzetüket, édes tejet, fájdalomcsillapító orvosságot öntenek szederjes ajkuk közé, gyógyító vizes ruhát raknak lázas homlokukra. A beteg kisgyerekeket a jó nénikék egy-két napra marasztalják az életnek . Miért?" A falon egy gyermek képe ragyog. * Nem sokkal később más vidék, más Városában, kint a végén apró kunyhók állanak. Hideg, kegyetlen tél vágtat örökösen a tájon, a zúgó szél megpaskolja a vályogfalakat hogy szinte összedőlnek, ráront az ablakrámán feszülő papírra, nagy lukat vág rajta és betódul a szobába. A ház előtt a fagyott havon mezítlábas gyerekek futkároznak. Az egyik sovány arcocskája egyszer csak kipirul, a szája húsát összeszorítja hirtelen támadt máz, a láz cserepe. A gyerek boldog, ugrál örömében, már nem fázik. Még ahány perc s a gyereken végigfoorrong a hideglés. Didereg. Megijed és befut a házba. Az anyja rongyos szoknyájába búvik, hogy ne reszkessen úgy. Az asszony ráteszi kezét a homlokára és valami belehasít a szivébe. Gyorsa® felkapja magzatát, lefekteti a rozoga ágyba, — betakarja tépett, hitvány pokrócdarabokkal. — Aztán maga is melléje fekszik és tulajdon testével melengeti a fiát. A szobában halálos csönd. A falon nem ragyog egy gyermek képe. Az emberek ledobták a tátongó mélységbe. Kiskarácsony, 1925. Kőrakó Béla. It it pouts Mérleg Araikor cseppet sem fájó szívvel búcsúzunk a régi esztendőtől és vegyes érzelmekkel köszöntjük az újat, egy retrospektív pillantással mérleget kell készítenünk az elmúlt háromszázhatvanöt nap polikai eredményeiről. Kétségtelenül az elmúlt esztendő rovására írandó az az elszomorító faktum, hogy a nyílt szavazás kormányprogrammá lett. Nagyatádi Szabó István halálával megsemmisült az a gát, amely a kormánypárton belül még akadálya volt a teljes jobb felé való orientálódásnak. Ma már az egységes párt úgynevezett kisgazda csoportja szomorú tétlenségben, mondhatnánk tehetetlenséggel szemléli, miképen vonulnak fel központi irányítás alatt az „alkotmány védbástyái“ a vármegyék a reakciós választói jog mellett. Azok a vármegyék, amelyekben némi szavuk volt a kisgazdáknak is, míg Nagyatádi Szabó István élt. Volt, nincs. Bethlen uralma monopolizálódott. Ez a veszteségi oldala az 1924-ik esztendőnek. A nyereségi oldalára számítandó viszont, hogy a Bethlen kormánynak ezzel a ténykedésével és az elkövetkezendő akciók nyílt bejelentésével lehullott az álarc a burkolt abszolutizmusról. Most már szemtől-szembe láthatjuk, milyen céltudatosan építi ki a bethleni reakció a maga megingathatatlanoknak látszó pilléreit, amelyeknek legerősebb téglái a kivételes hatalom fontosabb rendelkezéseinek további fentartása, a házszabályi-- vízió alatt elkönyvelt parlamenti szájkosár, a belügyminiszter rendtörvényjavaslata és a 48 as sajtóelveket végleg megdöntő büntető novella. Háázszabályrevizió, nyílt szavazás alapján összeülő országgyűlés, megbénított egyesülési és gyülekezési szabadság, hallgatásra kárhoz látott ezek tehát a múst esztendő politikai mérlege.nek eredményei. Hogy veszteséget vagy nyereséget illetette.sik-e, arról, azt hisszük, kár meditálni. illáspontunkat ebben a kérdésben nem jól ejteni, mi nap nap után leszögeztük álláspontunkat, annak következményeit jól lemért j^y**s°kozóiiségünk. De a következményekre való tekintet usen mi Lpil meg-állanítanunk, hogy a most ,folyamatig l “vő S kedesefc mily távolra^ a Friedrich féle választójogi rendelettől, pedig akkor ez ellen forradalom első napjait éltük De úgy látSát, mentől öregebb lesz az ellenforrajlalom, annál több reakciós pillérre van Bizijj vége. Még az is vívmány, hogy nem tiltakozik az új év bevonulása ellen és nem törlik el a Gergely-féle naptárt, amelyen pirosbetűs napok is vannak. Ők ugyanis csak a fe fentkete napok hívei. NylLr YYYV évről va ny. 10.,[]Miskolc, 1925 január hó 1., csütörtök A demokratikus ellenzék és a kormány • "" '■■Hl ................. . Írta : Vázsonyi Vilmos dr., nemzetgyűlési képviselő A miniszterelnök karácsonyra elárasztotta szellemének termékeivel a hazai és külföldi sajtót. Bőkezű volt nyilatkozataiban, nem olyan fukar, mint az egyenlő jog és a közszabadság kezelésében. Minthogy nyakig benne vagyunk a demokráciában, tehát sohase volt annyi új címünk, mint most. A miniszterelnök önmagának is új címet adományozott : ellenzéki főtanácsos lett belőle. Nyilatkozataiban ő adja az ellenzéknek a főtanácsokat arra nézve, hogy mit is kell tennie, vagy abbahagynia. Egész kis kátét szerkeszt a jó és derék ellenzék kötelességeiről. Szerinte a jó ellenzék első kötelessége, hogy menjen be a nemzetgyűlésre. Kétségtelenül azért tiltattott ki 25 ülésnapról 15 ellenzéki képviselőt, hogy az ellenzék ezt az első kötelességét minél könnyebben teljesíthesse. Módjában lett volna a kitiltást egy napra korlátozni s akkor a demokratikus ellenzék részt vehetett volna a házszabályrevízió vitájában is. Azoknál a tárgyalásoknál, amiket az ellenzék kivonulása előtt Zsitvay alelnök úrral Peidl Gyulával egyetemben folytattam, rámutattam erre a körülményre és egyenesen javasoltam ennek a békítő útnak a követését. A miniszterelnök úrnak azonban sokkal fontosabb volt a parlamenti zsákmány biztosítása. Boldogan vette tudomásul, hogy a házszabályrevíziót az ellenzék távollétében könnyűszerrel tető alá vihette és esze ágában sem volt olyan expediens elfogadása, amely lehetővé tette volna, hogy a demokratikus ellenzék már a házszabályrevízió alkalmával benn is lehessen a Házban és résztvehessen a vitában. Már a Götz von Bernichingenben meg van írva, hogy minden ragadozó madár békét kíván, hogy nyugodtan kelthesse el zsákmányát. Amely perctől fogva megvolt a bályrevízió, a miniszterelnök nyomba eren kezdte az ellenzék hiányát. Miu*',JF7 már elkészültek a jó s új spanyol’1210j, a IP kéz- és körömszoritók, es®®iye * ^zszabály-bilincsek, mA' m.?s^an, í volna delikvens hogy ® gyönyöröket ki lehessen rajta ’pró-^mL Mit ér egy üiris kinzókamra ? Nagi szeretettel invitálja tehát ^miniszterelnök az ellenzéket, hogy a kitűnő házszabályok hatálya alatt legyen szives elllenzéki kritikai kötelességét teljesíteni. Hogy az ellenzéknek több kedve legyen magasztos kritikai kötelességének teljesítésére, időközben próbákat ad a közszabadságok tiszteletéből és ízelítőt, miként óhajtja vezetni a legközelebbi választásokat. Nagyatád és Rétság kiemelkedő mozzanatai annak a nagy közbizalomnak, mely szinte tolakodva nyomja a babért a kormány homlokára. Az ellenzéki lapok betiltása, vagy a kolportázsjognak megvonása üdvös félelmet terjeszt a sajtóberkekben, hogy azokban az ellenzéki fák az égig ne nőhessenek. A schönbrunni park boldogult nyeső művészei valóságos kontárok szemben a Bethlen-féle sajtókertészettel. Miután ráadásul még a bírálóbizottság megtartotta sokat szenvedett hazánk számára gyógyíról és vigasztalásul Zsirkay mandátumát, mindezen jótétemények, kedveskedések és csalogatások után immáron a Neue Freie Pressében egész Európa számára csodálkozva kérdi Bethy István gróf, hogy mindezen gyönyörűség után az ellenzék még mindig nem a visszatérni, hogy teljesítse szent kritik kötelességét . Az ellenzéket csábíthatja a gyors visszatérésre nemcsak a szép jövő, az újzszabály, hanem a nagyszerű múlté:’. Hiszen amíg bent volt a Házban, so’!** egyetlen egy módosító javaslatát se fogadta el a többség. Például legutóbb, letárgyalták a fővárosi törvényjavaslatot ,e® a demokratikus ellenzék egyetlen javaslatot sem fogadta el a kormány, mert Wolffék ahhoz nem járultak hozzá. A javaslat /• 2ah07, „ mó-Wtá indítványt adtam be, hogy a vále / ,a névjegyzékbe azok is felvehetők" nincsenek benne a nemzetgyűlési rasztók névjegyzékébe, de az összeírás alkalmával igazolják, hogy a választójogi kellékekkel rendelkeznek. A kormány ezt az indítványomat leszavaztatta. Később Heinrich Ferencnek, Bárczy Istvánnak és társainak, egyszóval az úgynevezett kibővített és második kiadású Heinrich-pártnak, amely a vitát elaludta, megígérte, hogy a leszavazott indítványoivba foglaltakat új törvényjavaslat benyújtásával fogja megvalósítani. Büsz^-n trombitálták aluszékony mostoha testőreim a szabadelvűségben ezt az elért'*rmányt, mert a kormány nekik kedve^^ni akart, annak kimutatásával, ]10«rg ők a spanyolviaszk feltalálói és számukra megadatik az, ami tőlem megtagad- 32829 ''«irw'iiTniBBrTnrfi w Tg~rm>nui r. d > i'm—■wmtui m Lapunk mai száma 24 oldal. Ára 4000 korona