Reggeli Hirlap, 1925. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-01 / 1. szám

■REGGELI HÍRLAP tatott. Ámde a szavazási kormány tervez és vid­ám­ Wolff végez. Wolffék tiltakozó jegy­zékére elolvadt a spanyolviaszk. E tanulsá­gos história pedig arra tanít, hogy a Wolffék által támogatott kriptogáru fajvédő Házban még a Heinrich-párti jógyermekek számára sem virít virág. A fegyveresen kivezetett ellenzék okul a jó gyermekek e szomorú kalandján és nem rohan vissza a Házba, hogy ott a többség kézérzetét emelje, számukra a házszabályok alkalmazását gya­korlatilag és szemléltetően lehetővé tegye, nekik mulattatóul és játékszerül szolgáljon. Csak nyilatkozzanak egyelőre maguk között és ásítsanak bele egymás szájába. Egyebekben nehezen érthető az is, miért oly sürgős a miniszterelnöknek, hogy „egy veszedelmes forradalmi banda“ újra bevo­nuljon a Házba, örüljön neki,­­ ha szépen kínt reked. Avagy talán már teljesítette hi­­vatását a forradalom falrafestése, ez a kép­mutatóan előrángatott agyrém és most már Smith Jeremiás és társai számára mégis be kellene mutatnia a konszolidált nemzetgyű­lést, jól dresszírozott ellenzékével. Smith Jeremiás számára, aki nem­ érti, hogy miért van még Magyarországon mindig drágaság, holott már stabil a korona árfolyama. Smith Jeremiás a maga jelentéseivel ugyancsak bizonyítéka annak, hogy ebben az országban meddő minden ellenzéki küzdelem. Ahol a szanálás alapja az üzleti bér és a házbér szakadtalén emelkedése, ahol a szanálásnak másik oszlopa, a mindent megdrágító for­galmi adó, ott csak az ó­testamentumi Jere­miás siránkozhatik a v­izeknél, de segíteni senki sem tud. A miniszterelnök Deák Ferenctől örökölte­­ azt a mellényt, melyet ha rosszul gom­boltak be, újra kell begombolni. Amíg ezt az ellenzék számára kikészített, ha nem is okszen uj mellény-hasonlatot és mellény-­i k­evet önmaga nem veszi be és a rosz­­szul be^ Tjjbolt magyar szanálást vissza nem gombolja, u'ujig itt nem nő rá. Itt a drága­­ságnak e vutgyecsről.évnegyedre emelkednie kell. És mert ezt a kormány maga is tudja, azért keres a mel­le­gkez cikornyákat és mert a megfélemlítet sajtó dacára tisztában van azzal, hogy minden bizantinusi hizel­­kedés ellenére mily mely.Mü-RSen naffV az országban az elégedetlenség, ot­t fél a kor­mány a titkos szavazástól, a választójogtól és a tiszta választásin. A miniszterelnök kiül az európai ki­­hatba és azt mondja: velem van egész Ma­gyarország, a demokratikus ellenzéket pedig mindenki utálja. T­ele van a Zenith és a Nadir, a nappal és az éjjel, a nap és a hold, a város és a falu, a keresztény és a zsidó, sőt a budhisták és mohamedánok is rokon­szenveznek vele. Mindenki vele van. Hát miért reszket akkor a titkos szavazástól? Miért fél a néppel védó randevútól, miért nem­ engedi meg, hogy a.*. ellenzéket legá­zolja a népharag s a Házba*, ezentúl csak egységespártiak és apportírozó, szelídített ellenzékiek legyenek. Ki­fejti ezt a bámulatos rejtélyt, hogy egy kormmányt melyért lelkesedik egész Magyarország nem mer titkosan választtatni. Létszámcsökkentés Ausztriában Bécsből jelentik. A Népszövetségi tanács legutóbbi ülésén a tisztviselői létszám csök­kentése folyamán Ausztriától az osztrák tisztviselői körök 1922. évi szeptember elsején megállapított létszámát százezerrel kell csök­kenteni. Ennek megfelelőleg az újév egyik legsürgősebb parlamenti feladata az új taka­rékossági törvény létesítése, ezért pénzügyi szempontból úgy akarják megvalósítani a feladatot, hogy egyrészt újabb létszámreduk­ciót­­eszközölnek, másrészt pedig a munka­időt 7 órára emelik föl. Még mindig nagyszá­mú hivatal van, különösen az adó és az igaz­ságszolgáltatás terén, amelyek­­­ fölöslegesek, illetőleg­ amelynek teendőit más hivatalok magukra tudják vállalni. Ezeket legközelebb meg fogják Ausztriá­ban szüntetni. A szüksé­ges létszám­csökkentést a munkaidő kitolásá­val akarják behozni. A 7 órás munkaidőnek az egész vonalon nem szereztek még érvényt. A kormánynak az a véleménye, hogy a mun­kaidőnek 7 órára való kitolása, 20 százalékát, fölöslegessé teszi a mai tisztviselői létszám­nak. Meg akarják szüntetni a szövetségi had­ügyminisztériumot és a földművelésügyi mi­nisztériumot. A hadügyminisztériumot be akarják olvasztani a belügyminisztériumba és anna­k élére egy osztálytanácsosi rangban levő tábornokot állítanának, a földmivelés­­ügyi minisztériumot pedig más minisztéri­umba kebeleznék be, mint alosztályt. 2. oldal Miskolc 1925-ben Hodobay Sándor dr. nyilatkozata a jövő évben elvégzendő munkákról A második aranyköltség­vetés, harmincötmiliár­dos építkezés, utca­kövezés, járványkórház, fertőtlenítő műé-ret az uj évi munkaprogram Végre elérkezett a magyar városok meg­mozdulásának esztendeje. Régi gazdagsá­gunk pompás ékességeit, a legszebb magyar városokat, Kolozsvárt, Brassót, Marosvásár­helyt, Nagyváradot, Temesvárt, Aradot, Kassát, Eperjest, Lőcsét, Selmecbányát Trianon letörte az ország testéről. A meg­maradóinknak kell most kitermelniük , és megadniuk az erőt, ami az ország számára a fejlődést, az életet jelenti. A magyar városok a háború alatt csak rongyosodtak, de semmit nem alkottak. A belügyminiszter 1914. augusztus 1-én kiadta a végzetes parancsot, nem szabad többet építeni, be kell szüntetni minden teremtő munkát. Az idő azután keservesen beteljesítette a a miniszteri rendeletet. Miskolc például 1912-ben, 1913 ban nagyszerű perspektívával indult a jövendő felé, amiből 1924-re csak annyi teljesedhetett be, hogy új burkolatot kapott a Széchenyi, Király­ utca, Szemere­­utca és részben a Kazinczy és a Hunyadi­utca, megépült a Király-híd, megjavult a közvilágítás, beszereztünk egypár modern fertőtlenítő eszközt s kijavítottuk a víz­vezeték csőhálózatát. Közben elveszett a városi téglagyár, elsikkadt a harmadik mozijog. A békebeli fényes illúziók össze­omlottak, de azért Miskolc az utóbbi évek­ben mégis alkotott. Többre szegénységünk miatt nem tellett. A jövendő azonban lendületesebb indulást ígér. Erről, a következő év programjáról kérdeztük meg Hodobay Sándor dr. polgár­­mestert, aki az alábbiakban volt szíves terveit ismertetni. A költségvetés a fejlődés vonala . — Addig nem következhetett el konszo­lidált állapot, amíg nem volt stabil költség­vetés. A múlt évben, amikor az összeomlás óta az első aranybudgetet készítettük lát­tuk, hogy mit jelent ez a mostani bizony­talan gazdasági viszonyok között. A szilárd költségvetés nem csupán meder, amiből nem lehet a számokkal kiugrani, de előre­mutató vonal, ami jelzi a fejlődés útját. A jövő évi háztartási költségvetést, a TM­ Nyik aranybudgetet a tanács januárban terjeszt a törvényhatósági bizottság elé, az adato- összeállításánál kettős szempont vezeti ran­ tjjjikat, beruházásokat eszkö­zölni a revolu,io érdekében, de úgy, ho­gy csak annyira vették igénybe a polgárság áldozatkészségét, Mennyire teherbírása en­gedi. Azzal azonban tisztában kell lenni, hogy aki szívén viseli a város jövőjét, annak áldozatokat is kell n­oznia. "Teívn Pa­­naszkodhatom, az én terminhatóságom megértéssel van a bálázás iránt és kész­séggel siet minden hasznos és Szép terv "megvalósítására.. Közelebbről a jövő évi költségvetés sem t­nrja érezhetően felülmúlnia a mu­t­a­jont gondoskodás történik a jöve­delmek fogására. A szanálási törvény 50 százalékban allapítja meg a pótadó legma­­gasabb perceit,­ remélem, hogy a mi pót­adónk úgy, akár az idén, még ezt a száza­lékot em fogja elérni, a kereseti adó szá­zalék is megmarad öt százalék, nem emel­jük fel tíz százalékra, ahogy azt több város tette. Építkezések — Közel harmincötmilliárdos építkezés indul meg a tavasszal Miskolcon. Megépül az új miskolci osztálymérnökség, a fémipari szakiskola, a munkásbiztosító pénztár, a vá­rosi zeneiskola palotája, a munkásotthonok és a keddi közgyűlés határozata értelmében a vásárcsarnok. A Máv. pedig megépítteti 1925-ben a Baross­ utcai Szinvahidat vasbe­tonból. Rajta leszek, hogy az egyház és az állam új iskolát építsenek a jövő évben a Zárda utcai egészségtelen épület helyébe. — Mindezek az építkezések Miskolcnak pénzt hoznak, hozzájárulnak az életszínvonal feljavítását és siettetik a város nagymet­ropolissá fejlesztését. A kövezési program — A jó kövezés egy város ruhája. A té­pett, megrongálódott utcaburkolat a legszebb város képét is elrontja, míg a jó kövezet csinossá teszi még a kevésbé rendezett város külsejét is. Példa erre újonnan kövezett ut­cáival éppen Miskolc. „ . . kövezési programot céltudatos, folytatjuk tovább. A", felsőváros utcáinak rendbehozását tizenkétmilliárdos költséggel három évre osztottuk fel. A következő esz­tendőre tehát négymilliárd korona esnék. . A program végrehajtása nem jelent el­viselhetetlen terheket a város polgárságára. Sikerült ugyanis egy hármas csoporttal, amelynek élén a Wláthi bazaltbánya áll, olyan megállapodásra jutni, hogy a követést hosszabb lejáratú és kedvező hitel formájá­ban végzik el. 1928-ra tehát rendben lesz a felsőváros és a belváros, amikor hozzá lehet fogni az alsóváros rendezéséhez. A vízvezeték és a közvilágítás — Sajnos, a vízvezeték kibővítéséhez, a csatornahálózatnak az egész város terüle­tén való kiterjesztéséhez igen sok pénzre volna szükség. Kölcsönt erre a célra idehaza nem lehet kapni, a városok külföldi kölcsö­­nének ügye még érésben van. Ha sikerülni fog a külföldi kölcsönt kieszközölni — Mis­kolc erre a célra egymillió aranykoronát akar — ennek jelentős részét erre a célra fordítjuk. Addig is fokozatosan, amennyire a lehetőségek megengedik terjesztjük ki a város területén a vízvezeték és csatorna­hálózatot. — Három év óta öntudatosan fejlesztjük a közvilágítást. Ebben az évben történt meg a Szemere, a Kazinczy-utcák, az Erzsébet­­tér világításának rendezése s a város kü­lönböző részein több mint hatvan lámpát állítottunk fel. A jövő évben még nagyobb lendülettel indul meg a közvilágítás külö­nösen az élet és vagyonbiztonság védelmére a külső perifériákon. Tervünk, hogy világo­sabb lámpákkal cseréltetjük ki a Széchenyi­­utca villamos körtért. Egészségügyi intézkedések — A tífuszjárvány óta minden törekvé­sünk odairányul, hogy tó e­rővel tökéle­tesítjük a meglévő és pótoljuk a hiányzó egészségügyi intézményeket. Itt elsőre- ott fontossággal bír az utak, utcák és tere­k tisztántartása, az utcaseprők számának sza­porítása m­a a jövő évben meglétesítem a fertőtlenítő intézett. Ez nem fog nagyobb nehézségbe ütközni, mert a fertőtlenítő esz­közök nagy részét, mint ismeretes, már be­szereztük. A másik nagyobb szabású terv a járvány­sorház megépítése, amelyre a jövő évben is beállítunk a költségvetésbe bizo­nyos összeget. A járványkórházat a vég­­kórház helyére tervezzük.­­ Az egészségügyi intézkedések­höz tartozik az is, hogy a tiszti orvossal egyie hatékonyan fogom ellenőrizni a Tapolc gyógyfürdő rendjét is. A csecsemők és tüdőbetegek gondozá­sára alkalmasabb teret fog nyújtani az körülmény, hogy a Stefánia és a József kő­herceg Tüdőbeteggondozó :« Mítük­­sbiztosi épületbe nyer majd elhelyezést. Itt a le­godigr­nebb eszközök fognak rendelkezése állni a csecsemővédelemnek és a tüdőbet­gek gondozásának. — Mindezek a tervek — és még sok más azonban csak­­igy valósulhatnak meg, ha polgárság segítségünkre lesz. A magam a tanács nevében kijelenthetem, hogy a lankadatlanul lelkes törekvéssel, szívesen szeretettel és önzetlenül dolgozunk a váró érdekéért, annak polgársága anyagi és er­kölcsi boldogulásáért, kulturális haladásáért Csütörtök, 1925 im Engedékeny jegyzék Németországhoz Londonból jelentik . A német kormányhoz a katonai ellenőrzés és a kölni kiürítés tekintetében intézendő­­ jegyzék előzetes szövegét tegnap Londonban a külügy- és hadügyminisztériumba érlegelték. A tervezett jegyzék felm­.m.-n. rövid. Ebből arra lehet következtetni,­­ azt a javas­latot, amely szerint a jegy­ekhez lis.. t: csatolnak, amely az ellen- - zi uzottság idő­szaki jelentésén alapul és biony, -, pontokat állít fel, amelyek szerint e- . ország e­­lterelési kötelezettségeinek. ..e: • - lelt meg, — véglegesen feladták. Se a : 1,1 sem a­z olasz kormány nem hajl­ad - 'mgy magát elhamarkodottan eg ' zat következményeire köte

Next