Reggeli Hirlap, 1925. április (34. évfolyam, 74-97. szám)
1925-04-01 / 74. szám
REGGELI HÍRLAP 2. oldal ■WW. : ■ ".'Mipp Kavarodás a német köztársasági elnökjelölések körül A pártszövetségek nem tudnak Berlinből jelentik. A birodalmi blokk kedden délben ülést tartott, amelyen a birodalmi elnökválasztással kapcsolatos teendőket beszélték meg. A lapok jelentése szerint a tanácskozás nem vezetett eredményre. A demokratikus blokk csütörtökön délután ismét értekezletet fog tartani. A Berliner Tageblatt kijelentése szerint a német centrumpárt képviselői a szintén kedden délelőtt tartott tanácskozáson egyhangúan elhatározták, hogy Marx jelöltetése érdekében megteszik a szükséges lépéseket. Ennek a kérdésnek végleges rendezése a csütörtökön tartandó centrumpárt birodalmi bizottsági ülésén fog eldőlni. A demokrata megegyezni a jelöltek személyében párt kedden délelőtt ugyancsak értekezletet tartott. A párt kívánságára Hellpaeh rövidesen Berlinbe utazik. A kommunista párt elhatározta, hogy a második elnökválasztáson ismét Thaelmann Ernőt jelöli. A birodalmi elnökválasztás eredményeit a birodalmi gyűlésen beható vita alá vették, itt azon fáradoznak egyes pártok, hogy a választás eredményét összezavarják vagy elhomályosítsák. A centrumpárt kedden Marxot ajánlotta a weimari pártok közös jelöltjeként, ami a többi párt körében meglehetős elkeseredést váltott ki. A demokrata pártban azt hiszik, hogy a centrumpárt vezetősége elhamarkodottan cselekedett. A pénzügyminiszter rendeletet adott ki a forgalmiadó-sérelmek megszüntetéséről (A Reggeli Hírlap budapesti szerkesztősége jelenti.) A pénzügyminiszter több ízben kijelentette, hogy a forgalmi adó reformra szorul, deeddig még sem enyhítette azokat az anomáliákat amelyeket saját maga is beismert. Kedden azután a pénzügyminiszter rendeletet adott ki, amelyben a forgalmi adórendszer egyes sérelmes intézkedéseit szünteti meg. A forgalmi adó fizetése körül az volt a helyzet, hogy késedelmes fizetése esetén 10 százalékos nem mérsékelhető adópótlékot kell fizetni. Ez az intézkedés rendkívül súlyos volt mert az adóügyi hivatalok ötletszerűen alkalmazták a rendeletét és még indokolt 24 órás késedelmes befizetés esetén is kivethetők. Még egy másik szépséghibája is volt, mert az előzetes forgalmi adófizetések esetében is követelte az adóügyi hivatal a tíz százalékos késedelmi kamatot. Nem volt elég, hogy a kereskedők a forgalmi adót előlegezték az államnak, hanem az előleg kétnapos késedelme esetén is megbírságolták a tíz százalékos késedelmi kamattal. A mostani rendelet szerint ez a késedelmi kamat tíz százalékról három százalékra csökken és csak akkor hajtható be, ha a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított 15 napon túl történik a forgalmi adófizetés. A pénzügyminiszter egyébként a három százalékos adópótlékot bizonyos esetekben a felére is mérsékelheti. A rendelet bizonyos tekintetben megnyugvást kelt, de nem jelentheti a forgalmi adó módosításának kitolását, mert minél előbb ki kell küszöbölni azokat a viszásságokat, amelyek az adózó polgárságot indokolatlanul, számos esetben pedig jogtalanul terhelik. Csendélet Oláhországban A parasztpárt a választási atrocitásokat a kormány tagjain fogja megtorolni Bukarestből jelentik. A kamarában napirend előtt szóvá tették a göröji időközi választások ügyét, ahol Dobrescu nemzeti párti jelöltet a választásra kirendelt karhatalom parancsnoka kétszer arcul ütött. Ugyancsak ennek a választási kampánynak során Lupu parasztpárti képviselőt Targu-Jiuban egy Vasilescu nevű tüzérhadnnagy nyílt utcán megtámadott és ütlegelt. A belügyi államtitkár válaszolt erre az interpellációra, az ellenzék azonban viharosan követelte, hogy ne az államtitkár, hanem a belügyi tárcát ideiglenesen ellátó miniszterre válaszoljon. Az államtitkár az ellenzék, különösen a parasztpártiak állandó közbekiáltással közisén vette védelmébe a választást. Ami a karhatalmi százados ügyét illeti, sajnálattal állapítja meg, hogy az elragadtatta magát ezért azomban megkapta a méltó büntetést. Mihalache paraisztpárti vezér kiijelenti, hogyha ezen eljárásokat neon torolják meg úgy, amint illik, akkor Lupu és párthívei tettekkel fognak válaszolni. Bratimir pénzügyminiszter: Komoly bejelentés akar ez lenni? Mihalache: Ha azokat a tiszteket, akik Koréban bántalmaztak egy tisztviselőt és egy volt minisztert, nem távolítják el a hadsereg kötelékéből, ezért Önöket tesszük felelőssé, akik miniszteri padokban ülnek és Önökkel szemben fogunk eljárni. Amit, azok velünk szemben elkövettek, azt tesszük mi Önökkel szemben. (Viharos taps az ellenzéken.) Amíg a bűnös tiszteket ki nem közösítik a hadseregből, addig ez nyílt kérdés marad. Ezután folytatták a nyugdíjtörvény vitáját. in . A felsőházi javaslat bizottsági vitája Felsőház lesz a régi főrendiház helyett Kik lesznek a felsőház tagjai ? — A kormány javaslatát néhány módosítással részleteiben is elfogadta a parlamenti bizottság A nemzetgyűlés közjogi és igazságügyi bizottsága kedden délután folytatólagosan tárgyalta a felsőházról szóló törvényjavaslatot. A 18-ik szakasz a törvényhatóságok által kiküldött felsőházi tagok megválasztásáról rendelkezik. Tigrán Gábor helyesli akormány intencióit, de a megválaszthatók kérdésébenkiegészítő indítványt tesz. Bethlen hozzájárulása után a szakaszt a módosítással fogadják el. A 19-ik szakasznál, mely a szervezetek és intézmények által kiküldött tagok választásáról intézkedik, Orffy Imre szóváteszi az ügyvédi kamara képviseleti ügyét. A miniszterelnök hozzászólása után a bizottság a szakaszt elfogadta. Ugron Gábor szükségesnek tartaná, ha a magyar gazdasági egyesület az országos magyar kereskedelmi egyesület és a Gyosz is képviseletet nyerne. Eckhardt Tibor azt javasolja, hogy a vitézi szék három tagú képviseletet nyerjen. Nagy Emil kéri, hogy az OKH és a Hangya is kapjon képviseletet,.Lukács György az országos közgazdasági és képzőművészeti tanács számára kér képviseletet. Bethlen miniszterelnök kijelenti,, hogy honorálni kívánja Eckhardt indítványát, de túlzottnak találja, hogy a vitézi szék három taggal képviseltessék, amikor a mezőgazdaság és az ipar és kereskedelem is csak hat-hat tagú képviselettel bír. Elégnek látja az egy tagú képviseletet. Kéri a bizottságot, hogy ezzel a módosítással fogadja el a szakaszt. A 20-ik szakasznál az előadó új bekezdést javasol. Ez így szól: A vitézi szék részéről küldendő tagot a Budapesten székelő vitézi szék saját tagjai közül választhatja. A bizottság a szakaszt ezzel az új bekezdéssel fogadja el. A 23-ik szakaszhoz, mely a kinevezésen alapuló felsőházi tagságról intézkedik, a bizottság magáévá teszi Nagy Emil azon kiegészítését, hogy a bizottság jelentésében felvett, azon mondat, hogy érdemes polgárok közül választandók, az érdemes polgárok között nők is értendők. Előidó a 26., 27. és 28. szakaszok összevonásával új 27-es szakaszt javasol. Eszerint a felsőházi tagságot megszűntnek kell kimondani arra: 1. aki megbízó, vagy meghívó levelét bemutatni elmulasztotta és mulasztását az elnök hivatalos felszólítására sem pótolja. 2. Aki az eskü letételét megtagadja, vagy elmulasztja. 8. Akinek működése az eskübe fogadott kötelességével ellenkezésbe kerül. Akinek tagsága megszűnt, öt évig sem az alsó, sem a felsőház tagjává nem lehet megválasztani. Rassay Károly kéri, hogy mellőzzék ezt az új szakaszt, mert erre semmi szükség nincs, amennyiben az összeférhetetlenségi törvény kiterjesztésével Szerda, 1925 április 1. ezt a kérdést meg lehet oldani. Ugron Gábor rámutat arra, hogy ez a szakasz összefügg választójogi javaslattal és célszerű volna, ha bizottság ennek a tárgyalását most kikapcsoná egyelőre. Bethlen miniszterelnök elismeri, hogy ez szakasz tényleg kapcsolatban van az alsóbalban leteendő eskü szövegével. A cél itt az vol hogy csak bizonyos kategóriákra vonatkoztssék az eskü, a kinevezettek, és a választottak kategóriájára, mert akik méltóságuknál fogva tagjai a felsőházinak, azok hivataluknál fogva úgyis esküit tesznek. Az esküben négy kérdő van rendezve. Az első bizonyos jelentőségge bi, ha visszaemlékezünk azon időre, amikor nemzetiségi képviselők a parlamentben egyensen államellenes munkát fejtettek ki. A második szempont az, hogy az esküben azt mondják Az ország törvényeit meg nem tagadom“. Előfordult ugyanis, s ezt akarjuk megakadályozni, hogy az ország törvényeit úgy állítsak be, mintha ezek érvénytelenek volnának. A harmadik szempont az, hogy a törvények megváltoztatására más után, mint törvényes utat nem törekszem, azt célozza, hogy az utóbb években elterjedt mentalitás megakadályoztassák. Ha valaki törvényeknek törvényes úton való megváltoztatására törekszik, senki sem kifogásolja, de a meghozott törvények érvényét tagadni nem lehet. A negyedik szempons aktualitással bír, mert az utóbbi években a szélsőbaloldalon bizonyos jelenségek mutatkoztak arra nézve, hogy a külföldről utasításokat kaptak. Ez a pont figyelmeztet minden pártot, hogy erre a lejtőre ne jusson. Magáévá teszi Ugron Gábor indítványát, hogy a 36-ik szakasz, melyben az eskü szövege foglaltatik, tárgyaltassék addig, amíg a bizottság a választójogi bizottsággal együttes ülést nem tarthat Azonban a 26-ik szakasz lényegére ez nem hir döntő fontossággal s ezért ezt a szakaszt a bizottság elfogadhatja. Nagy F '' hangsúlyozza, hogy nemzetvédelmi szempontból nagyon fontos a javaslat. Anglia és Franciaország sokkal komolyabbnak látták a bolsevizmust, mint mi, magyarok. A miniszterelnök kifejti, hogy jóllehet az eredeti javaslatban az összeférhetetlenségi intézkedések ugyanazok, mint az alsóházra érvényesek, ezt a részt mégis ő vette ki a javaslatból, mert a felsőház összeállítása egész más, mint az alsó házé. . A bizottság a régi 26., 27. és 28. szakasz helyébe az előadó által indítványozott új 27. szakaszt változatlanul fogadja el. A 41-ik szakasz elé gróf Széchenyi új szakasz beiktatását indítványozza. Lukács György hozzájárul a beiktatáshoz, adig bánó Kaas Albert ezt csak módosítással fogadja el. Nagy Emil az új szakaszt elfogadja. A miniszterelnök kifejti, hogy most felsőházat alkotunk a főrendiház helyébe, a királyi kinevezés pedig főrendiházra vonatkozott. Ugron Gábor nem tartja helyesnek, hogy a bizottság irányítást adjon a kormánynak. Az elnök szavazásra teszi fel a kérdést és a javasolt új szakaszt hat szavazattal öt ellenében elvetették. Az előadó új 43-ik szakaszt javasol, melyet Kaas Albert báró ellenez, a bizottság azonban elfogad. Ezután az előadó oly értelmű módosítást terjeszt elő, hogy a felsőházat legkésőbb 1925. év végéig össze kell hívni. Az első bekezdés után új bekezdést javasol, melyet a bizottság elfogad. A 45-ik szakasz a két ház közötti konfliktusokról szól. A szakaszhoz az előadó módosító indítványt terjeszt be. Több felszólalás után Bethlen miniszterelnök kéri, hogy a szakasz szövegét ne most állapítsák meg. A hátralevő szakaszokat a bizottság változatlanul elfogadta s ezzel a javaslatot részleteiben is letárgyalta. A bizottság ülése háromnegyed 9 órakor ért e véget. Bud pénzügyminiszter nyilatkozott a pénzügyi kormányzat munkájáról Júniusra elkészül az új költségvetés (A Reggeli Hírlap budapesti szerkesztőségse jelenti.) Búd János pénzügyminiszter kedden nyilatkozott munkatársunk előtt a pénzügyi kormányzat munkásságáról és többek között ezeket mondotta: — Az 1925—26. évi költségvetésen már dolgozunk a pénzügyminisztériumban, úgy, hogy a költségvetés júniusra föltétlenül elkészült és a nemzetgyűlés ellé kerül. A költségvetésen kívül az appropriációs törvénnyel kapcsolatos pénzügyi rendeletek kidolgozássa foglalkoztatja a pénzügyminisztérium illetékes osztályait. Méthnél!