Reggeli Hirlap, 1925. április (34. évfolyam, 74-97. szám)

1925-04-01 / 74. szám

REGGELI HÍRLAP 2. oldal ■WW. : ■ "­.'Mipp Kavarodás a német köztársasági elnökjelölések körül A pártszövetségek nem tudnak Berlinből jelentik. A birodalmi blokk ked­den délben ülést tartott, amelyen a biro­dalmi elnökválasztással kapcsolatos teendő­ket beszélték meg. A lapok jelentése szerint a tanácskozás nem vezetett eredményre. A demokratikus blokk csütörtökön délután ismét értekezletet fog tartani. A Berliner Tageblatt kijelentése szerint a német cen­trumpárt képviselői a szintén kedden dél­előtt tartott tanácskozáson egyhangúan el­határozták, hogy Marx jelöltetése érdekében megteszik a szükséges lépéseket. Ennek a kérdésnek végleges rendezése a csütörtökön tartandó centrumpárt birodalmi bizottsági ülésén fog eldőlni. A demokrata megegyezni a jelöltek személyében párt kedden délelőtt ugyancsak értekezletet tartott. A párt kívánságára Hellpaeh rövi­desen Berlinbe utazik. A kommunista párt elhatározta, hogy a második elnökválasztá­son ismét Thaelmann Ernőt jelöli. A birodalmi elnökválasztás eredményeit a birodalmi gyűlésen beható vita alá vették, itt azon fáradoznak egyes pártok, hogy a választás eredményét összezavarják vagy elhomályosítsák. A centrumpárt kedden Marxot ajánlotta a weimari pártok közös jelöltjeként, ami a többi párt körében meg­lehetős elkeseredést váltott ki. A demokrata pártban azt hiszik, hogy a centrumpárt vezetősége elhamarkodottan cselekedett. A pénzügyminiszter rendeletet adott ki a forgalmiadó-sérelmek megszüntetéséről (A Reggeli Hírlap budapesti szerkesztő­sége jelenti.) A pénzügyminiszter több ízben kijelentette, hogy a forgalmi adó reformra szorul, de­­eddig még sem enyhítette azokat az anomáliákat amelyeket saját maga is be­ismert. Kedden azután a pénzügyminiszter rendeletet adott ki, amelyben a forgalmi adórendszer egyes sérelmes intézkedéseit szünteti meg. A forgalmi adó fizetése körül az volt a helyzet, hogy késedelmes fizetés­e esetén 10 százalékos nem mérsékelhető adópótlékot kell fizetni. Ez az intézkedés rendkívül súlyos volt mert az adóügyi hivatalok ötletszerűen alkalmazták a rendeletét és még indokolt 24 órás késedelmes befizetés esetén is kivethe­tők. Még egy másik szépséghibája is volt, mert az előzetes forgalmi adófizetések ese­tében is követelte az adóügyi hivatal a tíz százalékos késedelmi kamatot. Nem volt elég, hogy a kereskedők a forgalmi adót elő­legezték az államnak, hanem az előleg két­napos késedelme esetén is megbírságolták a tíz százalékos késedelmi kamattal. A mostani rendelet szerint ez a késedelmi kamat tíz százalékról három százalékra csökken és csak akkor hajtható be, ha a fizetési megha­gyás kézhezvételétől számított 15 napon túl történik a forgalmi adófizetés. A pénzügy­miniszter egyébként a három százalékos adó­­pótlékot bizonyos esetekben a felére is mér­sékelheti. A rendelet bizonyos tekintetben megnyug­vást kelt, de nem jelentheti a forgalmi adó módosításának kitolását, mert minél előbb ki kell küszöbölni azokat a viszá­sságokat, ame­lyek az adózó polgárságot indokolatlanul, számos esetben pedig jogtalanul terhelik. Csendélet Oláhországban A parasztpárt a választási atrocitásokat a kormány tagjain fogja megtorolni Bukarestből jelentik. A kamarában napi­rend előtt szóvá tet­ték a göröji időközi vá­lasztások ügyét, ahol Dobrescu nemzeti párti jelöltet a választásra kirendelt karhatalom parancsnoka kétszer arcul ütött. Ugyancsak ennek a választási kampánynak során Lupu parasztpárti képviselőt Targu-Jiuban egy Vasilescu nevű tüzérhadnnagy nyílt utcán megtámadott és ütlegelt. A belügyi államtit­kár válaszolt erre az interpellációra, az el­lenzék azonban viharosan követelte, hogy ne az államtitkár, hanem a belügyi tárcát ide­iglenesen ellátó miniszterre válaszoljon. Az ál­lamtitkár az ellenzék, különösen a paraszt­­pártiak állandó közbekiáltással közisén vette védelmébe a választást. Ami a karhatalmi százados ügyét illeti, sajnálattal állapítja meg, hogy az elragadtatta magát ezért azom­­ban­ megkapta a méltó büntetést. Mihalache paraisztpár­t­i vezér kiijelenti, hogyha ezen el­járásokat neon torolják meg úgy, amint illik, akkor Lupu és párthívei tettekkel fognak válaszolni. Bratimir pénzügyminiszter: Komoly beje­lentés a­kar ez lenni? Mihalache: Ha azokat a tiszteket, akik Ko­réban bántalmaztak egy tisztviselőt és egy volt minisztert, nem távolí­tják el a hadsereg kötelékéből, ezért Önöket tesszük felelőssé, akik miniszteri padokban ülnek és Önökkel szemben fogunk eljárni. Amit, azok velünk szemben elkövettek, azt tesszük mi Önökkel szemben. (Viharos taps az ellenzéken.) Amíg a bűnös tiszteket ki nem közösítik a hadse­regből, addig ez nyílt kérdés marad. Ezután folytatták a nyugdíjtörvény vi­táját. i­­n . A felsőházi javaslat bizottsági vitája Felsőház lesz a régi főrendiház helyett Kik lesznek a felsőház tagjai ? — A kormány javaslatát néhány módosítással részleteiben is elfogadta a parlamenti bizottság A nemzetgyűlés közjogi és igazságügyi bi­zottsága kedden délután folytatólagosan tár­gyalta a felső­házról szóló törvényjavaslatot. A 18-ik szakasz a törvényhatóságok által ki­küldött felsőházi tagok megválasztásáról ren­delkezik. Tigrán Gábor helyesli a­­kormány in­tencióit, de a megválaszthatók kérdésében­­ki­egészítő indítványt tesz. Bethlen hozzájárulása után a szakaszt a módosítással fogadják el. A 19-ik szakasznál, mely a szervezetek és­ in­tézmények által kiküldött tagok választásáról intézkedik, Orffy Imre szóváteszi az ügyvédi kamara képviseleti ügyét. A miniszterelnök hozzászólása után a bizottság a szakaszt elfo­gadta. Ugron Gábor szükségesnek tartaná, ha a magyar gazdasági egyesület­ az országos ma­gyar kereskedelmi egyesület és a Gyosz­ is képviseletet nyerne. Eckhardt Tibor azt java­solja, hogy a vitézi szék három tagú képvise­letet nyerjen. Nagy Emil kéri, hogy az OKH­ és a Hangya is kapjon képviseletet,.Lukács György az országos közgazdasági és képzőmű­vészeti tanács számára kér képviseletet. Beth­len miniszterelnök kijelenti,, hogy honorálni kívánja Eckhardt indítványát, de túlzottnak találja, hogy a vitézi szék három taggal képvi­seltessék, amikor a mezőgazdaság és az ipar és kereskedelem is csak hat-hat tagú képvise­lettel bír. Elégnek látja az egy tagú képvisele­tet. Kéri a bizottságot, hogy ezzel a módosítás­sal fogadja el a szakaszt. A 20-ik szakasznál az előadó új bekezdést ja­vasol. Ez így szól: A vitézi szék részéről kül­dendő tagot a Budapesten székelő vitézi szék saját tagjai közül választhatja. A bizottság a szakaszt ezzel az új bekezdéssel fogadja el. A 23-ik szakaszhoz, mely­ a kinevezésen ala­puló felsőházi tagságról intézkedik, a bizott­ság magáévá teszi Nagy Emil azon kiegészíté­sét, hogy a bizottság jelentésében felvett, azon mondat, hogy érdemes polgárok közül válasz­tandók, az érdemes polgárok között nők is ér­tendők. Előidó a 26., 27. és 28. szakaszok össze­vonásával új 27-es szakaszt javasol. Eszerint a felsőházi tagságot megszűntnek kell kimondani arra: 1. aki megbízó, vagy meghívó levelét be­mutatni elmulasztotta és mulasztását az elnök hivatalos felszólítására sem pótolja. 2. Aki az eskü letételét megtagadja, vagy elmulasztja. 8. Akinek működése az eskübe fogadott köteles­ségével ellenkezésbe kerül. Akinek tagsága megszűnt, öt évig sem az alsó, sem a felsőház tagjává nem lehet megválasztani. Rassay Ká­roly kéri, hogy mellőzzék ezt az új szakaszt,­­ mert erre semmi szükség nincs, amennyiben az összeférhetetlenségi törvény kiterjesztésével Szerda,­ 1925 április 1. ezt a kérdést meg lehet oldani. Ugron Gábor rámutat arra, hogy ez a szakasz összefügg választójogi javaslattal és célszerű volna, ha bizottság ennek a tárgyalását most kikapcso­ná egyelőre.­­ Bethlen miniszterelnök elismeri, hogy ez szakasz tényleg kapcsolatban van az alsóbal­ban leteendő eskü szövegével. A cél itt az vol hogy csak bizonyos kategóriákra vonatkozt­s­sék az eskü, a kinevezettek, és a választottak kategóriájára, mert akik méltóságuknál fogva tagjai a felsőházinak, azok hivataluknál fogva úgyis esküit tesznek. Az esküben négy kérdő van rendezve. Az első bizonyos jelent­őségge bi­­, ha visszaemlékezünk azon időre, amikor nemzetiségi képviselők a parlamentben egyen­sen ál­lam­ellenes munkát fejtettek ki. A máso­di­k szempont az, hogy az esküben azt mondják Az ország törvényeit meg nem tagadom“.­­ Előfordult ugyanis, s ezt akarjuk megakadá­lyozni, hogy az ország törvényeit úgy állítsak be, mintha ezek érvénytelenek volnának. A harmadik szempont az, hogy a törvények meg­változtatására más után, mint törvényes utat nem törekszem, azt célozza, hogy az utóbb években elterjedt mentalitás megakadályoztas­sák. Ha valaki törvényeknek törvényes úton való megváltoztatására törekszik, senki sem kifogásolja, de a meghozott törvények érvé­nyét tagadni nem lehet. A negyedik szempon­­s aktualitással bír, mert az utóbbi években a szélső­baloldalon bizonyos jelenségek mutat­koztak arra nézve, hogy a külföldről utasításo­kat kaptak. Ez a pont figyelmeztet minden pár­tot, hogy erre a lejtőre ne jusson. Magáévá te­szi Ugron Gábor indítványát, hogy a­ 36-ik sza­kasz, melyben az eskü szövege foglaltatik,­­ tárgyaltassék addig, amíg a bizottság a válasz­tójogi bizottsággal együttes ülést nem tarthat Azonban a 26-ik szakasz lényegére ez nem hir döntő fontossággal s ezért ezt a szakaszt a bi­­zottság elfogadhatja. Nagy F '' hangsúlyozza, hogy nemzetvédel­mi szempontból nagyon fontos a javaslat. An­gli­a és Franciaország sokkal komolyabbnak látták a bol­sevizmust, mint mi, magyarok. A miniszterelnök kifejti, hogy­ jóllehet az ere­deti javaslatban az összeférhetetlenségi intéz­kedések ugyanazok, mint az alsóházra érvénye­sek, ezt a részt mégis ő vette ki a javaslatból, mert a felsőház összeállí­tása egész más, mint a­z a­lsó házé. . A bizottság a régi 26., 27. és 28. sz­akasz he­lyébe az előadó által indítványozott új 27. sza­kaszt változatlanul fogadja el. A 41-ik szakasz elé gróf Széchenyi új sza­kasz beiktatását indítványozza. Lukács György hozzájárul a beiktatáshoz, adig bánó Kaas Al­bert ezt csak módosítással fogadja el. Nagy Emil az új szakaszt elfogadja. A miniszterel­nök kifejti, hogy most felsőházat alkotunk a főrendiház helyébe, a királyi kinevezés pedig főrend­iházra vonatkozott. Ugron Gábor nem tartja helyesnek, hogy a bizottság irányítást adjon a kormánynak. Az elnök szavazásra teszi fel a kérdést és a javasolt új szakaszt hat szavazattal öt ellené­ben elvetették. Az előadó új 43-ik szakaszt javasol, melyet Kaas Albert báró ellenez, a bizottság azonban elfogad. Ezután az előadó oly értelmű módosí­tást terjeszt elő, hogy a felsőházat legkésőbb 1925. év végéig össze kell hívni. Az első bekez­dés után új bekezdést javasol, melyet a bizott­ság elfogad. A 45-ik szakasz a két ház közötti konfliktu­sokról szól. A szakaszhoz az előadó módosító indítványt terjeszt be. Több felszólalás után Bethlen miniszterelnök kéri, hogy a szakasz szövegét ne most állapítsák meg. A hátralevő szakaszokat a bizottság válto­zatlanul elfogadta s ezzel a javaslatot részle­teiben is letárgyalta. A bizottság ülése háromnegyed 9 órakor ért e véget. Bud pénzügyminiszter nyilatkozott a pénzügyi kormányzat munkájáról Júniusra elkészül az új költségvetés (A Reggeli Hírlap budapesti szerkesztő­­ségse jelenti.) Búd János pénzügyminiszter kedden nyilatkozott munkatársunk előtt a pénzügyi kormányzat munkásságáról és töb­bek között ezeket mondo­tta: — Az 1925—26. évi költségvetésen már dol­gozunk a pénzügyminisztériumban, úgy, hogy a költségvetés júniusra föltétlenül el­készült és a nemzetgyűlés ellé kerül. A költ­ségvetésen kívül az appropriációs törvénnyel kapcsolatos pénzügyi rend­eletek kidolgozássa foglalkoztatja a pénzügyminiszté­rium illeté­kes osztályait. Méthnél!

Next