Reggeli Hirlap, 1925. szeptember (34. évfolyam, 196-220. szám)

1925-09-01 / 196. szám

REGGELI hírlap tapolcai vízmű tervezetét készítették el. Szentpáli polgármester 1905-ben ké­szíttette el a szakértői vélemények alap­ján a vízvezetékre vonatkozó memoran­dumát és e memorandum alapján öt év múlva, 1910-ben meg is kezdődött a víz­vezeték megépítése Tapolcán. Mint isme­retes, a vízvezeték egyik legnagyobb hi­bája a fojtott vascsövekből készült fő­nyomócső, amelyet a minisztérium hatá­rozott kívánságára alkalmaztak. A közelmúltban a fővárosi szakértők bevonásával tartott üzemi bizottsági ülés három javaslatot tett, amelyek a közgyűlés elé terjesztendők. Ezek: pró­bafúrások a Sajó partján, a főnyomócső kicserélése, harmadszor a meleg forrás bekapcsolására vonatkozó tervek elké­szítése. A polgármester ezután felkéri az együttes bizottság tagjait hogy szól­janak a kérdéshez, hogy véleményeik alapján kialakulhasson a szeptember 3-iki közgyűlés elé terjesztendő javaslat. A Tisza vize Miskolcon A bizottság tagjai közül elsőnek Schrecker S. Lipót szólalt fel. Hangsú­lyozza, hogy ilyen nagyfontosságú kérdés­ben, amely esetleg sok milliárdjába ke­rülhet a városnak, nem szabad könnyel­műen és meggondolatlanul dönteni. Szük­ségesnek tartja európai hírnevű külföldi szakértőknek a meghívását, kerüljön az bármibe, mert jobb, ha ezeket is meghall­gatjuk, mintha esetle­g újabb tíz milliárr­dot ölünk a vízvezetékbe hiába. Még egy javaslata van, amely szerint meg kellene próbálni azt is, hogy hátha a Tisza vizét is föl lehetne-e használni a miskolci víz­vezeték céljaira. „Az a baj, hogy a víz egészségtelen“ Vidats János a következő felszólaló. „ Szerinte mélyebbre kellett volna fúrni a kutat és véleménye szerint, ha fúrás köz­­ben nem akadtak volna sziklára s ha a kutat annak idején mélyebbre ásták vol­na, nem állt volna be a viznek a megza­varodása. Szükségesnek tartja, hogy meg­vizsgálják a kutat s azt kavics-réteggel vegyék körül. Ajánlja a sajóparti fúrások megejtését. A melegforrás vizét nagyon alkalmasnak találja fürdés céljaira, de ivásr­a sem­miképen sem jó. A melegforrás bekapcsolását csak abban az esetben java­solja, ha már kint lehűtik és iga lehűtött állapotban kerül a víz a csőhálózatba. Weidlich Pál a szülőtelep felállítását nem tartja megfelelőnek. Nem az a baj, hogy zavaros a víz, hanem, hogy egész­ségtelen. Főleg ezt kell elkerülni. Vélemé­nye szerint a sajóparti fúrások nem fog­nak eredményre vezetni. Ajánlja a hár­mas számú forrás bekapcsolását, de nem­ feltétlenül lehűtve, mert szerinte a­ víz le fog hűlni a csőbe. A főnyomócsövet ter­mészetesen ki kell cserélni és fel kell ve­zetni a Pipisdombi tartályba. Állásfoglalások a meleg­­forrás bekapcsolása mellett Halmos Géza dr. a külföldi szakértők meghallgatását helyesnek tartja. Nem vé­letlenül hagyták abba annak idején a sa­jóparti próbálkozásokat, mert tudomása szerint már akkor kiderült, hogy ott nem megfelelő a víz. Miután a hármas szám­ú forrás elegendő vizet ad, szükségesnek tartja annak bekapcsolását. A sajóparti fúrásokat a maga részéről nem ellenzi, de főleg pénzügyi­­szempontból feleslegesnek tartja, miután számos szakértő nyilatko­zott akként, hogy a vize ennek nem meg­felelő. Majoros János a város felső részén ajánlja a próba­fúrások megejtését. Gálffy Ignác helyesli az előző felszólaló javaslatát. A hidegforrások maradjanak meg állandóan, a melegforrást csak idő­szakosan kapcsolják be. A sajóparti fú­rásokat nem ellenzi, de nem vár tőlük semmi eredményt. Győry Ödön magáévá teszi Gálffy ja­vaslatát. Túri József emlékeztet az 1899-ben tör­tént vizsgálatra, amikor egy bizottság szállott ki a Sajópartra vízkóstolásra. — Annak idején azért nem került a képvise­lőtestület elé a sajóparti terv, mert az egész közvélemény nagy felzúdulással fo­gadta ezt és a tapolcai források felhasz­nálása mellett döntött. A sajóparti fúrást ő sem tartja szükségesnek, de szükséges a főnyomócső kicserélése és fölvezetése az Avasra, továbbá a meleg forrásnak a bekapcsolása. Kasza József és Weltner Mór, aki ugyancsak szükségesnek tartja külföldi szakértők meghívását, mindketten a me­legforrás időleges bekapcsolása mellett szólalnak fel. Ungár Mór hosszasabban fejtegeti a vízvezeték bajait és javaslata az, hogyha a sajóparti kutatások negatív eredmén­­­­nyel végződnek, akkor kapcsolják be a melegforrást, de állandóan és hütve. Vidats János és Schrecker S. Lipót felszólalásai után, melyekben újból leszö­gezik előbbi előterjesztésüket, Pazár Ist­ván vízműigazgató kezdi az összes bizott­sági tagok nagy figyelme közepette fej­tegetni a vízvezetéki ügyet, ne teszik a vizet. Már­pedig a miskolci víz száz baktériumszámnál többet tartal­maz. Amilyen kedvesek egyébként a for­rásvizek, éppen úgy meg van azoknál a fertőzés lehetősége, így van ez a mi forrá­sunkkal is. Mi ránk jutott a tapasztalat fölhasználását a saját javunkra értékesí­teni. — Tapolca forrása labilis, nemcsak az­ért, mert iszaposodik és opalizálódik, ha­nem van egy sajátsága; változásokon, ki­lengéseken megy át. A forrásvizek bakté­riumai emelkedést, tehát kilengést mutat­nak. Általában arra a megoldásra jutot­tam, hogy a mi forrásunnk olyan, mint a tuberkulótikus ember: olykor vért köp, de néha látszólag jól érzi magát, de azért be­teg. Nem pozitívumokkal állunk szemben, de az orvosnak minden föltevést meg kell vizsgálni. A melegvíz fogyasztása nem­ okoz ne­hézséget, de viszont nem kellemes. A bajt állandó jellegűnek tartja, éppen ezért a melegvíz forrás sporadikus bekapcsolásá­val nem látja a kérdést megoldottnak. A labilitásokat tehát ki kell küszöbölni. Győry Ödön: Húsz éve labilis a vízve­zeték vize, azonban nem tudunk olyan tí­fusz halálesetekről, amelyeket a rossz víz­vezetéki víz idézett volna elő. Pazár István azt fejtegeti, hogy a víz­vezetéki víz klórozását ma is fölöslegesnek tartja, mert az a csöveket tönkreteszi. Szabó Ármin: A párisit, a londonit, a berlinit miért nem teszi tönkre a klóro­­zás? Schrecker S. Lipót: Helyesnek tartaná, ha a polgármester előkelő külföldi bakte­riológust hívna meg költségkímélés nél­kül, a vízvezeték tanulmányozására és szakvélemény adására. Pazár István elmondja védekezését . A forrás helyét megfelelőnek tartja most is. Nem akarja kritizálni a szakér­tőket, hiszen ezek speciális szakértők, a­kik csupán egy-egy szempontból fejthet­ték ki véleményeiket. Egyetlen polgár­mestert és városi tanácsot sem­ lehet okol­ni a vízvezeték hibáiért, mert hiszen ők a legkitűnőbb szakértők véleménye alapján határoztak. Tény az, hogy a hegyi forrá­sok vizét alkalmazzák legtöbb helyen­­ a vízvezeték céljaira, azért, mert ezek mész­­sókat tartalmaznak. Tulajdonkénen­t ez volt a oka annak is, hogy a Sajópartról a Tapolcára mentek. Az egész Sajó völgyét fertőzöttnek tartja, amely szerinte minden pillanatban ki van téve a fertőzésnek. Is­meri majdnem az összes európai és ma­gyarországi vízvezetéket és határozottan állítja, hogy kevés olyan vízvezeték van, mint a miskolci. Hogy egy párszor opali­­zálódott a víz, az nem lehet kritériuma an­nak, hogy a vízvezeték jó-e vagy rossz.­­ Teljesen kizártnak tartja, hogy a hideg­források bármilyen betegséget is okozhat­nak s így az 1922-es tífuszjárvány sem a vízvezeték vizére vezethető vissza. A bak­tériumok száma sohasem irányadó a be­tegségeknél és határozottan állítja, hogy a vízvezeték vizében soha kárt okozó bak­tériumot nem találtak.­­ Reflekcziója során visszautasítja Vi­dats Jánosnak azt az állítását, hogy a víz­mű építésénél titkolódzások történtek vol­na. Ezt követően azonban megjegyzi Pa­zár vízműigazgató, hogy a tapolcai hideg tó mellett a fürdő részvénytársaság istál­lót csináltat. Ez abszurdum, amit bizo­nyítani sem kell. A főnyomócső második szakaszának ter­vezetét elkészítette. Hét milliárdba kerül, ha azonban a város megelégszik csupánn két kilométer szakaszon az új főnyomócső lefektetésével, akkor elegendő erre a célra, három milliárd korona is. Javaslatát egyébként a következőképen fommlázza meg: miután nem látja bebizonyítottunk, hogy a jelenlegi hidegvizfforrások volná­nak okai a fertőzésnek, kéri és javasolja, hogy a bizottság maradjon meg a mai hidegvízf­orr­ásoknál, ellenben javasolja a melegvíz átkapcsolását. A sajóparti megoldást nem tartja he­lyesnek, mert a Sajó vizét nem lehet hasz­nálni sem főzésre, sem ipari célokra. A várost a sajóparti megoldás esetén nem lehet ellátni megfelelő vízzel. Nekem az a meggyőződésem, hogy a Sajó megoldás a gyakorlatban kivihetetlen és azzal a meg­oldással nem is vállalnám a felelősséget a város közönségének a vízellátásáért. A Sajón általában megvan az állandó fertőzés veszedelme, hiszen ahol a kutakat tervezik, az átjáró terület. A Sajó vize te­hát minden pillanatban megfertőzhető. A szakértők is tanultak annyit, mint a vizműigazgató Vidats János szólalt fel ezután: Nem, ér­tem a vizműigazgató úr érvelését. Tud­tommal másfél évtized óta folynak kísér­letek és azok alapján született meg az a szakvélemény, amely a Sajó területét al­kalmasnak találja a vízellátásra. Miért negligálja következetesen a vizműigazgató úr, az országos nevű szakértők vélemé­nyét. Tanultak azok annyit, mint a viz­műigazgató úr. Schrecker S. Lipót: Tanultak, de nem tudnak annyit. Vidats János: Ha a szakértők itt vol­nának, éppen olyan szépen meg tudnák védeni a maguk igazát, mint a vízm­ű­­igazgató. Egyáltalában titok fedi a víz­vezeték kérdését. A vízvezetéki víz káros anyagokat tartalmaz A bizottság általános kívánságára dr. Szabó Ármin tiszti főorvos tette meg ész­revételeit. — Két kérdés fontos itt. Az egyik az, hogy a baktériumszám respektálandó-e; a másik, hogy a hármas számú melegforrás állandóan-e vagy sporadikusan és általá­ban hogyan kapcsoltassák be. A baktérium­számok feltétlen figyelembe veendők a víz használhatóságának elbírálásánál, hi­szen a baktériumszámok mutatják a víz viselkedését és azt, hogy mikor és milyen mértékben mutat a víz kilengéseket. Az a lényeg a miskolci vízvezetéknél, hogy nem állandó jellegű káros anyagokat tar­talmaz. Száznál több baktériumot tartal­mazó vizet általában nem lehet elfogadni Egyes városok forrás nélkül kénytelenek magas baktériumszámú, tehát fertőzött vizet használni, de ezekben a városokban megfelelő technikai eszközökkel csökken­tik a baktériumszárasokat és veszélytelen­ 2. oldal. Kedd, 1925 szeptember 1. A polgármester: Tisztán meleg vizet nem vagyok hajlandó szolgáltatni Ezután Hodobay Sándor dr. polgár­­mester válaszolt a felszólalásokra. Tiltakozik a vízmű igazgatónak ama ki­jelentése ellen, mintha őt az ittjárt szak­­értők befolyásolták volna a sajóparti megoldás mellett. Neki egyáltalában nem kellemes újabb milliárdokat kiadni vízműcélokra. Ő megcsinálta a költség­vetést, amelyet az összes illetékes fóru­mok jóváhagytak és most, mint borús égből a villám, csapott le a vízvezeték. — Bevallom — folytatta a polgár­­mester —, hogy igenis nem tudok elzár­kózni a sajóparti megoldás mellett el­hangzott szakértői nyilatkozatok elől. Nem tudok elzárkózni azért sem, mert a megvizsgált 17 kút közül hét egyáltalá­ban baktériummentes volt. Azonfelül itt fekszik előttem Frank Ödön 1897-ben készített jelentése, amely szerint annak­idején a megvizsgált kilenc kútból ötöt találtak baktériummentesnek. — Egyébként nagyon szívesen deferá­­lok a sajóparti megoldás tekintetében, de tisztán meleg vizet nem vagyok haj­landó szolgáltatni a közönségnek. In­kább átadom a helyemet egy más pol­gármesternek. (Többen: De nem enged­jük el, mert szeretjük a polgármester urat.) Hodobay Sándor dr.: Nem tudnám magamat rászánni soha sem, hogy Jú­liusi kánikulában 31 fokos vízzel lássam el azt a szegény munkást, akinek nincs pénze a melegvíz lehűtésére. Éppen ezért az a nézetem: készítsük el a melegvíz bekapcsolásának tervezetét, de a Tapol­ca értékét vegyük figyelembe. (Többen: A Tapolca nem érték, vagy ha igen, má­sodrendű érték.) Hodobay Sándor dr.: De érték és han­goztatom, nem akarok polgármester len­ni csak melegvíz szolgáltatás esetén, mert nem vagyok hajlandó magamat és családomat a város közönségével elát­­koztatni. Ha bele is megyek az időleges melegforrás bekapcsolásába, gondolkod­nom kell a melegvíz lehűtésének módo­zatairól, mert — folytatta a polgármes­ter emelkedett hangon — "nagy bajok lesznek uraim, ha csak melegvizet adunk a közönségnek. — Egyébként az urak, úgy látszik, nem ittak még 31 fokos melegvizet, hogy alkalmat adjak annak megízlelésére, a szezon után lezáratom négy napra a vi­zet, a kabinokat és a bizottság tagjait megvendégelem a helyszínen melegvíz­zel, majd meglátom, hogyan fog itzeni. Végül is a bizottság a polgármester indítványára javasolja a közgyűlésnek, mondja ki a második főnyomócső terve­zetének szükségességét, a hármas szá­mú melegforrás bekapcsolását, de egy­idejűleg a víz lehűtésére alkalmas tech­nikai eszközök építését. A bizottság ezután felfüggesztette ülését azzal, hogy kedden délután 4 óra­kor folytatja a tárgysorozat többi pont­jainak a letárgyalását, így többek kö­­zzöttt a színház és a beérkezett pályázatok megvitatását. Lefoglalták Újpesten a hamis mi­lliós bankjegyek kliséit Debrecenből jelentik. A bankjegyha­­misítás ügyében lefolytatott nyomozás szenzációs eredménnyel járt. Eddigi megállapítások szerint, a pénzhamisító társaság körülbelül négy-ötmilliárd ha­mis bankjegyet nyomott, amelyek nagy­részét már forgalomba is­ hozta. A nyo­mozás érdekében Friedlander Frigyest hétfőn délelőtt Budapestre hozták és itt szembesítették a család tagjaival, vala­mint azzal a nyolc egyénnel, akiket Bu­dapesten és környékén a közeli napok­ban a hamisítás ügyében már letartóz­tattak. Otaiszliszkia­ környékén a Szatmári­­detekitívcsoport folytatta a nyomozást és itt előállították és őrizetbe vették a kolozsvári rabbit, akiről azt állította Friedlander Sámuel, hogy leendő apósa, így a nyomozó hatóságok véleménye sze­rint, közte és Friedlander között esetle­ges kapcsolat volt feltételezhető. A nyo­mozás során azonban kiderült, hogy a kolozsvári rabbinak semmi köze a bank­jegyek hamisításához. A kiskunmadarasi nyomozás során megállapította a budapesti rendőrható­ság azt is, hogy a háromtagú banda ve­zére, B. Tóth István már több nappal ezelőtt eltűnt otthonából és állítólag Drezdában tartózkodik. A budapesti fő­­kapitányság intézkedést tett, hogy B. Tóth Istvánt Drezdában letartóztassák és kiadják Magyarországnak. A budapesti rendőrség már kétségte­lenül pozitív adatok birtokában van ar­ra vonatkozóan, hol és kik készítették a f­­amisítványokat és pár napon belül le­leplezheti az egész nagyarányú hamisí­­tási ügyet, a tetteseket elfoghatja és a hamisítási szerszámokat és berendezke­déseket lefoglalhatja. Kövesdi és Vasi töredelmes beismerő vallomást tettek; elmondták, hogy a kli­séket egy újpesti pénzhamisító társaság részére készítették. Kövesdit és Vasit, akik szerint eddig 260 darab hamis mil­liós került forgalomba, beszállították erős fedezettel a pestvidéki királyi tör­vényszék fogházába.1. A rendőrség Újpesten felfedezte a bankjegynyomdát­­,­ és megtalálták a két klisét is, amelyet bűnjelként nyom­ban le is foglaltak. Z“ Mesniylli­a•fiNterfinOpt1SZ10ak­uriá Értesítjük a”n. é. közönséget, hogy gyári lerakatunkat a mai napon a wolf Weisziomts-féle üzlethelyiségben megnyitottuk és midőn a n. é. vásárló közönség támogatását kérjük, figyelembe ajánljuk eredeti gyári árainkat . Egy öltönyre való gyapjukelme összes hozzávalókkal. ..... K 695.000 „ ,, ,, ,,Merino“ gyapjukelme összes hozzávalókkal . K 795.000 „ „ „ angol genre „ „ „ . K 885.000 Női kabátkelmék méterje .................. K 120.000 Legfinomabb velour kabátkelme ............... K 235.000 Iskolaruhákra való tegethof női szövet............ K 95.000-től Azonkívül raktáron tartunk óriási választékban mindenféle férfi és női télikabát szöveteket, felöltő és kosztümkelméket Szabóknak hozzávalókban nagyobb árengedmény! Áraink szigorúan szabott gyári árak Jt megnyilt a „Ifterino posztóáruház“

Next